Petőfi Népe, 1997. augusztus (52. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-28 / 200. szám

4. oldal Hazai tükör - Világtükör 1997. augusztus 28., csütörtök Hitelből él a honvédség? Az Alföldi Kiképző Központ felkészült feladatának a végre­hajtására, de a hivatásos kato­nák napi gondjait, problémáit nem lehet hosszú időn át a szőnyeg alá söpörni - mondta tegnapi szabadszállási látoga­tása után Lezsák Sándor, az MDF elnöke. Véleménye sze­rint a honvédelmi tárca jelen­legi vezetői a NATO-csatlako- zás bűvöletében elszakadtak a valóságtól. Fogalmuk sincs a csapatoknál jelentkező gon­dokról. Lezsák Sándort Szabadszál­lásra elkísérte Póda Jenő, az Országgyűlés honvédelmi bi­zottságának tagja, aki elké­pesztőnek és magalázónak tartja, hogy a katonai alakula­tok gyakorlatilag a fizetéskép­telenség határára kerültek. A 2. hadosztálynak például - amelynek alárendeltségébe az Alföldi Kiképző Központ is tartozik - mintegy 250 millió forint kifizetetlen számlája van. Ugyanakkor a csapatoknál szolgáló tisztek, tiszthelyette­sek nagyon keményen dolgoz­nak, önhibájukon kívül kerül­tek ebbe a helyzetbe. Tulajdon­képpen az állam visszaél a ka­tonák hivatástudatával, mun­kabírásával, egészségével. Nevetséges, hogy a Nemzet- védelmi Egyetemről frissen ki­kerülő hadnagy 24 ezer forintot visz haza, s közben emberek élete, százmilliós értékű techni­kai van a kezére bízva - össze­gezte szabadszállási látogatásá­nak tapasztalatait Lezsák Sándor és Póda Jenő. - g ­Megháromszorozódott a maffiabűntettek száma Szomorú statisztika Az idén jóval több bűncse­lekmény vált ismertté, mint a múlt év első felében. A Köz­ponti Statisztikai Hivatal szerint a nyomozóhatóság összesen több mint 234 ezer esetben fejezte be a vizsgála­tot. Az adatokból kitetszik, hogy a vagyon elleni bűntettek és vét­ségek száma szerényebb mér­tékben - mintegy 4 százalékkal -, a közrend elleni vétségeké azonban csaknem 60 százalék­kal növekedett. Az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedett a nem büntethető, gyermekko- rúak által elkövetett bűncse­lekmények száma is. Összességében a bűncse­lekmények 74 százaléka volt vagyon elleni, 15 százaléka közrend elleni, 4 százaléka közlekedési és 3,5 százaléka személy elleni. Sokkal több a magán- és közokirattal, a rob­banóanyaggal, lőszerrel, lő­fegyverrel és a kábítószerrel való visszaélés, a fegyver- csempészet, a garázdaság és az okirathamisítás is. A félév során 100 bűncse­lekményből 47 volt a bűntett az egy évvel ezelőtti 45-tel szemben, az erőszakos és ga­rázda cselekmények száma 8 százalékkal, a közterületen el- követetteké 4 százalékkal nö­vekedett. A szervezett bűncse­lekmények száma csaknem két és félszerese volt az előző évi­nek. Az év első felében 125 embert öltek meg hazánkban. Gyilkolna-e a miniszter? Kényes kérdés az iráni parlamentben Irán új elnöke nem számít konzervatív fundamentalis­tának. Mohammed Hátaim­tól sokan várnak változást a közép-keleti országban. Bemutatta új, huszonkét tagú kormányát az iráni ál­lamfő. Az ország történeté­ben ez a legfiatalabb kabi­net, átlagéletkora 46 év. Megfigyelők szerint ígéretes fejlemény, hogy a külügy­miniszter, Kamal Harazi első nyilatkozatában elhatárolta magát a terrorizmus minden formájától. A teheráni törvényhozásban tizenöt órán át tartott a bi­zalmi szavazás. Főként két személy állt a támadások ke­reszttüzében. Abdullah Nuri belügyminiszter esetében úgy hangzott a bírálat, hogy „nem lesz elég lojális a vallási ve­zetéshez”, míg Ataollah Mo- hadzserani kultuszminisztert nyugatbarát magatartással, az értelmiséggel szemben tanúsí­tott túlzott liberalizmussal és a Washingtonhoz való lehet­séges közeledéssel vádolták. Az egyik képviselő például egyenesen a miniszterjelöltnek szegezte a kérdést: ha valahol találkozna Salman Rushdie- val, akit Sátáni versek című művéért halálra ítéltek, s aki­nek fejére korábban kétmillió dolláros vérdíjat tűztek ki, hajlandó lenne-e saját kezűleg végezni az eretnekkel? Moha- dzserani kitért a válasz elől, de előbb-utóbb igent vagy nemet kell majd mondani. (réti) Nyugodt körülmények között indulhat az új tanév A legnagyobb gond az alacsony bér Idén nyáron a tavalyinál jóval kevesebb iskola-összevonás­ról, -bezárásról, pedagóguselbocsátásról szóló hír nyugtala­nította a közvéleményt. Megfelelő körülmények között kez­dődhet hétfőn az új tanév, tankönyvhiány sem várható. A budapesti, Villányi úti konfe­renciaközpontban összegezték a feladatokat tegnap a közokta­tás irányítói. Báthory Zoltán művelődési helyettes államtitkár lapunk­nak elmondta: az utóbbi három évben létrejött az általános és a középiskola minden olyan lé­nyeges tartalmi és szerkezeti eleme, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy fokozatosan új fej­lődési pályára állhasson a köz­oktatás. Ma nem érzékelhető olyan akadály, amely gátját állhatná a Nemzeti alaptanterv jövő év szeptemberi bevezetésének. Ehhez azonban arra van szük­ség, hogy a pedagógusok, az is­kolaigazgatók a most kezdődő tanévben mindenütt elkészít­sék a NAT-ot kiegészítő helyi tanterveket, nevelési progra­mokat. Ez persze nem befolyá­solja a tanórai munkát. Báthory Zoltán elmondta: a minisztérium közvetlen tapasz­talatai és az oktatásügy vezető­inek beszámolói azt bizonyít­ják, hogy az idén mérséklődtek a közoktatás kedvezőtlen ten­denciái. A nyári időszakban nem történt „nagyobb iskolai botrány” az országban, össze­vonások vagy bezárások kap­csán. A pedagógus munkanél­küliek száma tavaly augusztus­ban tetőzött, akkor 8600 állás­talant regisztráltak, és ez a szám a tanév végére 6000-re csök­kent. Ma a közoktatás legége­tőbb kérdése a pedagógusok rossz bérhelyzete - tette hozzá a helyettes államtitkár. Tankönyvhiány nem hátrál­tatja majd a tanulást. A Korona Kiadó például tegnap mutatta be új, 48 kötetes, tartós kivitelű Magyar nyelv és irodalom so­rozatának első nyolc kötetét. A többségében az ÉLTE profesz- szoraiból álló szerzőgárda az általános iskola 2. osztályosai­tól az érettségizőkig „célozta meg” tanulói, olvasói körét. Olcsóbb költözködés Kohl „segít” az építőknek fotó: feb/reuter Másfél milliárd márkával olcsóbb lesz a koráb­ban számítottnál Németország kormányának át- települése Bonnból Berlinbe. Az 1999-re tervezett költözködéssel megbí­zott miniszter szerint az eredetileg kalkulált húszmilliárd márka helyett 18,5 milliárd a vár­ható kiadás. Klaus Töpfer kifejtette: a kormány az eredetileg gondoltnál több ingatlant tud majd használni, és jótékonyan hat a költségekre az is* hogy pang a német építőipar piaca, stabil árak­kal lehet számolni. Töpfer egyébként igyeke­zett rábírni a politikusokat, hogy fogadják el a költségek lefaragását a költözködés parlamenti jóváhagyása érdekében. Ez 1991-ben meg is történt, bár csak csekély többséggel. Maga Helmut Kohl kancellár is beleegyezett abba, hogy ha nem készül el időre a kancellári hiva­tal, akkor ideiglenes irodának elfogadja a volt NDK egykori vezetőségének épületét. Az erőteljes bonni lobby még mindig nem tö­rődött bele a költözésbe, s erősködik, hogy Németország a jelenlegi körülmények között nem engedhet meg magának ekkora kiadást. NATO-tanulmány a kilátásokról Jók az Észak-atlanti Szövetség bővítésének ratifikálási esélyei Bár érzékeny viták és egyes pártok részéről ellenszavazatok várhatóak, a visegrádi hármak kilátásba helyezett NATO- belépéséről készülő „Csatlakozási jegyzőkönyvet” vala­mennyi szövetségi tagország parlamentje ratifikálja majd. Az észak-atlanti közgyűlés egyik legfrissebb kiadványa valószínűnek tartja, hogy a jó­váhagyási eljárás a tizenhatok részéről esetenként két-három hónapot vesz majd igénybe, s így jó az esély arra, hogy a tervezett időben, 1999-ben sor kerülhet az újabb tagországok tényleges csatlakozására. A közgyűlés politikai ügyek bizottsága elnökének, a nor­vég Jan Petersen nevével fém­jelzettjelentés azt tekintette át, hogy a tagországokban milyen eljárási feltételekhez kötődik a ratifikálás, s hogy milyen kér­dések kapcsán várható érdemi vita. A jelentés három témakört tart ilyennek. így több tör­vényhozásban is biztosítéko­kat várnak majd a bővítési fo­lyamat tényleges folytatására; sokakat aggaszt majd, hogy a szövetség kelet-európai irányú szélesítése nem idegeníti-e el a NATO-kapcsolatok építésé­től Oroszországot; de főként és mindenekelőtt visszatérő vitatéma lesz a bővítés való­színű költségkihatása, illetve a várható teherviselés. A Petersen-jelentés szerint az amerikai ratifikációs vitá­ban kiemelt helyet kap majd a költségek kérdése. A szená­tusban ma még sokan tartanak attól, hogy az új tagfelvételek tényleges költsége meg fogja haladni a kormányzat által ki­látásba helyezett 27-35 milli­árd dolláros küszöböt. A brüsszeli tanulmány sze­rint azonban az amerikai tör­vényhozásban mégis inkább „bővítéspárti” a hangulat. Izrael feloldotta Betlehem zárlatát. A döntést a palesztinok tiltakozó megmozdulásai és a nemzetközi közvélemény ré­széről - elsősorban a bibliai vá­rosba igyekvő zarándokokat támogató keresztény körökből - érkező bírálatok előzték meg. Népszavazással döntenek Lengyelország európai uniós tagságáról. Cimoszewicz mi­niszterelnök szerint a lengyelek túlnyomó többsége támogatja az ország csatlakozását, de újabban felerősödött azoknak a hangja, akik kétségbe vonják az integrálódás helyességét. Borbándi Gyula író, aki szombaton balesetet szenvedett az Egyesült Államokban, az au­tót vezető Bojtos László tiszte­letbeli konzul clevelandi ottho­nában lábadozik. A tragikus esemény következtében az író felesége életét veszítette. A két férfi viszonylag könnyebben sérült meg. Bőrfejűek támadtak meg cseh cigányokat Toronto külvárosá­ban. A támadók náci tisztelgés­sel rontottak rá a politikai me­nedékjogért folyamodó ro­mákra. Sokan közülük időköz­ben visszaindultak hazájukba. Találkozni akar az osztrák kancellár Meciarral. Viktor Kiima meg szeretné vitatni szlovák kollégájával az épülő mohi atomerőmű biztonságá­val kapcsolatos problémákat. Egy környezetvédelmi szerve­zet jelentése szerint a létesít­mény még a korszerűnek aligha nevezhető orosz bizton­sági előírásoknak sem tesz eleget. Új közösségi szellem jegyé­ben kialakítandó egységre szó­lította fel Bázelben a világ zsidó közösségét Avraham Burg. A Zsidó Világkongresz- szus elnöke a centenáriumi cio­nista ünnepségen méltatta a ci­onista mozgalom megalapítója, a magyar származású Herzl Ti­vadar tevékenységét. SZDSZ: az ötödik igen. A NATO-csatlakozás melletti ha­tékonyabb kampányt tart szük­ségesnek a Szabad Demokraták Szövetsége. Szent-Iványi Ist­ván frakcióvezető az 1989-es „négy igenes” népszavazásra célozva kifejtette: a referendum eredménye a rendszerváltásra adott ötödik igen lehet. Nem törvényes jelentés. Kiss T. Anna megbízását a Magyar Televízió Rt. felügye­lőbizottsága augusztus 1-jén visszavonta, így az általa elké­szített jelentés az rt. szerződési fegyelméről nem minősül tör­vényes dokumentumnak - szö­gezte le Skultéty Sándor, az el­nöki hivatal főigazgatója, az rt. vezető jogtanácsosa. Szén-dioxid árulja el az elrejtett potyautasokat Vége az emberkereskedelemnek Az év első felében a bajor határőrség - az osztrák kollégákkal karöltve - az előző év hasonló időszakához képest tizenkét szá­zalékkal több illegális bevándorlót csípett nyakon egy új, rendkívül egyszerű elven működő készülék segítségével. A táskarádió méretű szerkezet eredetileg a tűzoltóság rendelé­sére készült, hogy segítségével megmérhessék, vajon ele- gendő-e az oxigén egy megkö­zelíthetetlen üregben vagy he­lyiségben az életben maradás­hoz. A műszer a levegő szén­dioxid-tartalmát mutatja ki. Elegendő akármilyen kis nyí­láson bevezetni az üregbe a szondát, a gép máris mér és je­lez. A határőrök az okos masi­nát arra használják, hogy a plomba megnyitása nélkül megmérjék a teherkocsik rakte- rében lévő levegő szén-dioxid­tartalmát. Ha az jelentősen ma­gasabb, mint a környezeté, ak­kor szinte teljes bizonyossággal állítható, hogy a kocsiban em­berek bujkálnak. A szén-dioxid ugyanis az általuk kilélegzett levegővel dúsul fel a raktérben. A szerkezet végső soron ol­csóbb, mint a kutya. Etetni, ta­nítani nem kell, és bármely okos és hűséges rendőrségi négylábú megirigyelhetné „ta­lálati biztonságát”. íme erről néhány beszédes adat, amelyet a bajor tartomány belügymi­nisztere hozott a Welt am Sonn­tag tudomására. Február 25-én 51 kurdot ta­láltak egy török kamionban. Három nappal később 41 ko­szovói albán került elő egy ma­gyar teherkocsi gyomrából. Március 8-án pedig egy horvát zászló alatt hajózó kamion ra­kományát egészítette ki 18 kurd potyautas. A bajor miniszter szerint a német határ mentén fekvő többi tartománynak is sürgősen be kellene szereznie a szén-dio- xid-mérőt. Segítségével na­ponta akár száz kamion és te­herkocsi is ellenőrizhető. A szakértők szerint a nem­zetközi embercsempész-hálóza­toknak sok fejtörést fog okozni, hogy megtalálják ennek az egy­szerű és hasznos eszköznek az ellenszerét. (kenesei) Már kapható a Csók és Könny című női magazin Nők vallanak önmagukról... Igaz történetek: * szerelemről, ^ bánatról, ^ boldogságról, valamint sok más érdekes olvasnivaló is található a Csók és Könny című, most megjelent női lapban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom