Petőfi Népe, 1997. augusztus (52. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-19 / 193. szám

1997. augusztus 19., kedd Szent István ünnepén m. Krisztus mindent megüzent nekünk Bízva mondom: él az egyház! A kalocsai érseki kincstárban inMi i •vs/.;i/.;n le ncm/.ci i <i'lekeket őriznek. A Kalocsa-Kecskeméti Fő­egyházmegye hívő népe csendes, imádságos tisztel­géssel emlékezett meg mons. dr. Dankó László püspökké szentelése és érseki kineve­zése tizedik évfordulójáról. Bács-Kiskun megye közgyű­lése pedig az évtizedes szolgá­lat elismeréseként legrango­sabb díjával tüntette ki a jeles metropolitát.- Hogy él a Kalocsa- Kecskeméti Fó'egyházmegyében Szent István emléke, hogy hat az alapító szelleme? - kérdez­tem az ünnepeltet.- Örömmel válaszolhatom: alkotóan! - felelte a főpap. - Sok nehéz, vérzivataros, hábo­rús, hitpusztító évet élt meg ez az alapítás is. De Isten atyai ke­gyelme és a kipróbált virtus máig tartotta, erősítette és épí­tette. Méltó, hogy a Te Deum hála- s dicsőítő éneke megszó­lal a nagy király emléknapjain, s most, a Nagyboldogasszony ünnepén a népért és a nemzetért mondunk misét a Főszékesegy­ház oltáránál. A nemzet sorsá­ért aggódó papok és hívek - társulva az országos mozga­lomhoz - imahéttel, virrasztás­sal fejezik ki hűségüket az or­szágát Mária oltalmába ajánló szent királyhoz. Rangos jubile­umokra készülünk - a helyi egyház, egységben II. János Pál pápával és a világegyházzal - a kereszténység születésének kétezredik évfordulóját készíti elő. Ennek a reményteli vára­kozásnak nem lehetne méltóbb kifejezése, mint az éppen most megrendezendő XII. Párizsi If­júsági Világtalálkozó. Erre a lelki kongresszusra a Szent Ist­ván által ezer évvel ezelőtt ala­pított Kalocsa-Kecskeméti Fő­egyházmegyéből több mint fél­száz felkészült fiatal indul útra. De én a nagy országalapítóra gondolok akkor is, amikor megkeresnek településeink lel­kes csoportjai: templomot sze­retnének építeni. Ha kereszte­léskor útra indítunk egy életet, ha házasságkötéskor megáldjuk a frigyet, egy új katolikus csa­lád születésénél felidézzük az egyház ősi tanításait. Örömmel tudósíthatom a megye nyilvá­nosságát arról, hogy a visszatért kalocsai nővérek székhely vá­rosukban új iskolát és kollégi­umot építenek, több mint hat­százmilliós költséggel. Az el­múlt évtizedben átadott új templomokat - Érsekhalma, Soltvadkert-Selymes, Imrehegy és Ballószög - újabbak is kö­vetik Kecskemét-Széchenyivá- rosban, Katonatelepen és Kis­szálláson. A rendkívül nehéz válságévekben is ilyen nagyívű munkához mertek fogni a gyü­lekezetek. Isten áldása kísérje cselekedeteiket...- A hitélet megújításának nagy, több évre tervezett prog­ramja az egyházmegyei szinó- dus. 1995-ben ez is érsek úr in­Dr. Dankó László dítványára szer\>ezó'dött. Hogy halad az imádságos alkotó­munka ?- Az egyházmegyei zsinat: közösségünk nagyszerű lehe­tősége az erősödéshez, a meg­újuláshoz. Közismert, hogy a pártállami időket súlyos nehéz­ségekkel küszködve élte túl az egyház. A szinódus több évre bontott ütemterv szerint épít­kezve szeretne kimunkálni egy vonzó lelkipásztori tervet, amely meghatározza vallásos közösségeink életét, céljait és módszereit a következő évez­red hajnalán. A terv szeretné ésszerűsíteni a lelkipásztori munkát. Alkalmas arra, hogy megéljük és elmélyítsük az egységet. A szinódus az együtt gondolkodás, az együtt imád­kozás és a közös cselekvés idő­szaka. Látom a nehézségeket, hogy vannak, akik idő előtt megfáradnak a nagy munkában. Azt is tapasztalom viszont, hogy a program szerint teljesít­hető a vállalásunk. Most, ami­kor jelentésben számolok be II. János Pál pápának az egyház- megyei életről, bízva írhatom: már most, a nagy munka befe­jezése előtt is erősen érzékel­hetjük zsinatunk jótékony, ér­lelő, gazdagító hatásait közös­ségeinkben.- Jól alakultak a civil kap­csolatok is. Sok egyéb mellett még a rendszerváltozás eló'tt új­jáéledt a nemes kalocsai ha­gyomány: a Szent István Napok rendezvénysorozat...- Kalocsát az 1948 utáni években le akarták törölni a térképről. Jellegtelen, alföldi falut szerettek volna itt látni, melynek lakói nem is tudják, milyen rangos elődök alkottak maradandót a Duna-parti tele­pülésen. Szerencsére ez a terv Kalocsa civil társadalma, in­tézményei és a hívek ellenál­lása okán nem sikerült. A Szent István Napok újraszervezésével az érsekség próbált még köze­lebb kerülni a településhez, újra kapcsolódva az élő mozgal­makhoz, színesítve és gazda­gítva azokat. Az idei program a hagyományokat követi. A szer­zetesek napján a megyénkben élő sokféle rend közül az is­kola-alapító kalocsai nővérek mutatkoznak be. A jeles egy­háztörténész, dr. Török József Szent István és Szent Adalbert kapcsolatáról szól, dr. Adriányi Gábor egy elfeledett kalocsai főpásztorra, Klobusiczky Pé­terre emlékezik. Kedden, a fő­egyházmegye napján az érsek­ségen találkoznak a plébániák küldöttei. A rendezvénysorozat augusztus 20-án az érseki nagymisével és a városi nagy­gyűléssel zárul.- Megyeszerte szerveznek hasonló közös rendezvénye­ket...- Örömmel vettem a sok­féle, kedves invitálást. Kecelen a városalapító Patachich érsek­nek emeltek emlékművet. Ha­jóson ismét megrendezik az if­júsági búcsút. A nuncius úr is jelen lesz Kiskunhalason, ami­kor átvesszük a város egyik általános iskoláját. Egész nyá­ron lelkigyakorlatok követték egymást a bugaci hittanyán. Lengyel gyermekeket fogadtak plébániáink, és jelentős össze­get gyűjtöttünk templomaink­ban a testvérnépek árvízkáro­sultjai javára. Bízva mondom: él az egyház.- ...mert megtalálja helyét a társadalomban is.- A mai magyar valóság, a gyakorta betegnek mondott társadalom éhezi és szomjazza az egyházak szolgálatait: a csa­ládgondozást, a szegények és a betegek támogatását, a kari- taszt, a fiatalok nevelését és ok­tatását, a lelki gondozást. Ter­mészetes tehát, hogy a hétközi és az ünnepnapokon találko­zunk, együttműködünk az ön- kormányzatok képviselőivel: a választott tisztségviselőkkel és a speciális területek szakembe­reivel. Elmondhatom, hogy év­tizedes alkotó együttműködés jellemzi a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzattal tartott kap­csolatomat. Dr. Gajdócsi Ist­ván, Gaborják József, Kőtörő Miklós és dr. Balogh László el­nök urak, valamint a testületi tagok mindig érzékenységgel fogadták kéréseinket. Itt köszö­nöm meg a most kapott, Bács- Kiskun megyéért díjat is, me­lyet igazából a paptársak és a hívek munkája elismerésének tekintek.- A kitüntetett, jubiláló fő- pap mit üzen az ünnepen a rá­bízott híveknek?- Nincs mit mondanom, mert Krisztus az evangéliu­mokban mindent megüzent ne­künk: „...arra rendeltelek tite­ket, hogy elmenjetek és gyü­mölcsöt hozzatok, és gyümöl­csötök maradandó legyen”. Ajánljuk kölcsönösen ezt egy­másnak minden ünnepi találko­záskor. Mert a világ áhítozik a jó, a vigaszt, az örömöt adó gyümölcsökre... Farkas P. József Újra megkondul a 700 év után újraöntött szeri harang Ünnepségek Budapesten Államalapító királyunk te­vékenysége, életművének szellemisége köré szerve­ződtek az augusztus 20-i budapesti központi megem­lékezések. Szent István ki­rály napja idei ünnepének jelmondatául Csokonai Vi­téz Mihály sorai szolgáltak: „Hívnak magok után a többi nemzetek: Magyarok! De­rék nép! Mit késtek? Jöjje­tek...” Az ünnep előestéjén fogadást rendeznek a Par­lamentben. Az eseményen Göncz Árpád köztársasági elnök mond pohárköszöntőt - hangzott el az előkészítők saj tótáj ékoztatój án. Ópusztaszeren, a középkori monostortemplom mellett kö­zépkori öntőgödröt és harang­öntő formát tárt fel 1993-ban Vályi Katalin régész. Az öntő­forma a XIII. századból, tehát az 1200-as évekből való. Vagyis legalább 700 éves. A le­letet M. Glattfelder Lúcia res­taurálta. Ez alapján Máté István szobrászművész Makk József kohómérnök segítségével 1997 júliusának végén öntötte ki az új, féltonnás bronzharangot. A munkát a Feszty Körkép Alapítvány és az emlékparkot működtető közhasznú társaság támogatta anyagiakkal. A szeri monostor új harangja a fölszen­telés után ma, augusztus 19-én délben szólal meg először. Ma 11 óra 15 perckor ugyanis harangszentelési ün­nepség kezdődik az Ópuszta­szeri Nemzeti Történeti Em­lékparkban, a romkert mo­nostorudvarán. Dr. Trogmayer Ottó múzeumigazgató beveze­tője után Gyulay Endre, sze- ged-csanádi megyéspüspök szenteli fel a XIII. századi öntő­forma alapján újraöntött szeri harangot. Ritka régészeti, ipartörténeti, műszaki és egyházi esemény tanúja lesz tehát, aki ma Ópusz­taszerre látogat. Bálái F. István Egyháztörténeti kiállítás A nagyközönség által először látogatható budavári Prímási Palotában Paskai László bíbo­ros, prímás, esztergom-buda- pesti érsek nyitotta meg az elmúlt héten csütörtökön a „Sub Patrocinio Adalberti Sancti” című, Szent Adalbert alakját és az Esztergom-Buda- pesti Főegyházmegye életét bemutató kiállítást. Á megnyi­tón részt vett Richard Prazák, a Cseh Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vete, Temyák Csaba segéd­püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára és ott voltak a kiállítás létrehozásában segédkező le­véltárak, múzeumok képvise­lői. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye - a Szent Ist- ván-napi megemlékezés beve­zetéseként - az augusztus 22- ig ingyenesen látogatható kiál­lítással állít emléket védő­szentjének. Felújítják a móriegáti katolikus templom homlok­zati részét. A munkát hétvégeken és szabad idejében a falu „apraja-nagyja” végzi. fotó: vajda Piroska ,, Mindennapi kenyerünket...” +*** PÄP " PALÁSTI m pékáru kf, V PÓLYÁK DE NEM CSAK KENYÉRREL ÉL AZ EMBER Az idő haladtával a vevői ízlés is folyamatosan fejlődik és változik. Ezt a tényt figyelembe véve, a már mindenki által jól ismert, 1979 óta létező kunszállási kenyértradíció létrehozói, a Palásti és Pólyák Pékáru Kft. is alkalmazkodni kíván a piaci igényekhez. Ezért új vezérelvük: Nem csak kenyérrel él az ember! Termékeiket Észak-Bács-Kiskun megyében, Kecskemét és Kiskunfélegyháza, valamint a környező településeken több mint 100.000 ember fogyasztja és egyben zsűrizi. Ezt a felelőssé­get a cég vezetése és 120 fiatal dolgozója is érzi, ezért munkájukat is ebben a tudatban, fele­lősségteljesen végzik nap mint nap. A fogyasztói kultúra rohamos változásait a Palásti és Pólyák Pékáru Kft. folyamatosan figye­lemmel kíséri, és állandó szakmai fejlesztéssel próbálja megőrizni jelenlegi pozícióját. Új termékeiket a hagyományokhoz híven az idén is, az augusztus 26-án kezdődő kecskemé­ti Hírős Hét keretében mutatják be fogyasztóiknak, sok-sok meglepetéssel övezve. Ezek a ter­mékfejlesztések a „Vissza a természethez'' alapgondolat jegyében történtek, melynek lényege, hogy a kenyér és kenyérjellegű termékek legyenek újra természetesek. így a szakmai bővítése­ket is ennek megfelelően alakították. Bővült a fagyasztókapacitásuk, és Észak-Bács-Kiskun megyében már közel ötven látványpékséget működtetnek, ahol mára már nemcsak a frissen sült sajtos pogácsát vásárolhatják meg a fogyasztók, hanem többféle termékből is válogathatnak. De hamarosan egy új, nagy teljesítményű, német gyártású, automata zsömlesor üzemeltetését is megkezdik, ami kedvező hatással lesz az árakra is. A Palásti és Pólyák Pékáru Kft. folyamatos fel fejlődését bizonyítja még az is, hogy - alkalmazkodva a modern igényekhez - szállítóparkját is tovább fejlesztette, három új Mazda tehergépkocsival. Képünkön a kiskunfélegy­házi Pékvarázslat nevű üz­let látható, amely a piac­csarnokban üzemel. A holt­ban, ahol minden igényt ki­elégítő választékkal várják a vásárlókat, naponta több száz ember megfordul. (32382)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom