Petőfi Népe, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-08 / 157. szám

p Kalauz kezdőknek és profiknak A termés majd megfizeti a munkát A múlt hét közepén délidőben, ahol semmi sem vetett árnyé­kot, 35 fok meleg volt. Kiskő­rös határában, a végeláthatatlan területen sehol egy lélek. Csak egy szikár, öreg férfi járta a majdnem „furulyázó” kukori­cást. A szárak úgy térdig érően nőtték fel magukat, jól lehetett látni a ki-kivillanó piros locso­lókannát. De vízvezeték, gé- meskút, vagy lajtkocsi nincs a közelben. A vékonyka ember egyenként, komótosan odament a tövekhez, és megbillentette a rózsája nélküli műanyag edényt. Odaérve, adjistent mondva, világos lett, mit is csi­nál a vérbeli gazda, aki úgy vette érkezésem, mintha na­ponta találkoznánk.- Lovas József - mondta hajlott hátát kicsit felegyene­sítve a bácsi, s szorgalmasan billentgette a locsolót, amiből gyorsan gurultak a növényvédő szer apró szemcséi. - Voltam én gulyás, meg minden. Régen több jószágom volt, mint most. Azért akad falója majd a ter­mésnek. Ez a másfél hektár öt­hat nap alatt meg lesz szórva. Most kell csinálni, eső után és előtt. A múltkor csak úgy ra­gadt ez a föld. Arrébb még a la­posban megvan a nyoma. Kis- kőrös-Zahorán lakom. Hát el­járt az idő. Hetvenhat esztendő! Kicsit nagyothallok, mert a ve­nyige egyszer megszúrta a fü­lem. Özvegy vagyok rég. Va­lamit mindig kell csinálnia az embernek. Van ám négy uno­Lovas Józsi bácsi egy termelési szezonban megannyiszor megfordul a kukoricatöveknél. kám is! Rendesek a gyerekek. Nekem ez az életem. Csinálom tovább, mert addig a villanyka­róig jó lenne eljutni. Holnap nem jövök, a ház körül pihen- getve dolgozok. Na, Istenke áldja. Jó egészséget! Pulai Sára Kerekasztal-beszélgetés, színes fesztiválprogram Harminc brigád a keceli gabonatáblán E hét végén, szombaton har­minc brigád - egy-egy kaszás, marokszedő és teregető-kötöző - verseng a keceli aratófeszti­válon. A hagyományos, immár hatodik ilyen rendezvényre nemcsak Bács-Kiskunból - Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Fülöpszállás, Imrehegy, Solt, Soltszentimre - s más megyék­ből, hanem még Szabadkáról,a határon túlról is érkeznek csa­patok. Sőt a „gyengébb” nem­ből is verbuválódtak. A fülöp- szállásiak például Három kis­lány a tarlón névvel jelentkez­tek. A parcelláknál 9 órakor lesz a megnyitó. Az agrárkérdésekről 11.30- kor kerekasztal-beszélgetésen vehetnek részt az érdeklődők. A vendég Nagy Frigyes mező- gazdasági miniszter és Bálint gazda. Ebéd után népi játékokon - gólyaláb-futóverseny, oszlop­mászás, rönkhajítás, karikás- ostor-pattogtatás - lehet részt venni, vagy csak szurkolni. Az aratóverseny eredményhirde­tése délután öt órakor lesz, majd egy óra múltán a harmonikaver­seny döntőjére kerül a sor a sportcsarnokban. A két elő­döntőjúlius 11-én, pénteken 10, illetve 15 órakor lesz. Győri tulajdonba került a kecskeméti parkettagyár A győri székhelyű Graboplast Részvénytársaság megvásárolta a kecskeméti Parkettagyártó Kft. üzletrészének 90 százalé­kát -jelentette be újságíróknak Jancsó Péter elnök-vezérigaz­gató. A cég dolgozóival pedig Keresztes Béla ügyvezető igaz­gató munkásgyűlésen ismer­tette a tulajdonosváltást. A műbőrgyártásról közis­mert Graboplast vezető sze­repre törekszik a piacon. Ennek érdekében vásárolta meg tavaly a kesztölci tapétagyárat és a soproni szőnyeggyárat is. A 240 millió forintos törzstőkéjű kecskeméti Parkettagyártó Kft. idáig az MRP szervezet több­ségi tulajdonában volt, tavalyi árbevétele 1 milliárd 150 ezer forint, az adózás előtti nyere­sége 30 millió forint. A Graboplast a parkettagyár átvétele után azonnal nekilát a részletes átvilágításnak, mely­nek befejezése után 300 millió forinttal emeli a törzstőkét. Az előzetes számítások szerint eb­ből a pénzből rendezik a kft. hi­teleit, és korszerűsítéseket haj­tanak végre. A Grabo Holding célja ugyanis, hogy jövőre a kecskeméti parkettagyár 2 mil­liárd forint árbevételt produkál­jon. Teljed a tűzelhalás Szabolcs gyümölcsöseiben Terjed a tűzelhalás a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei kertekben: eddig tizennégy településen találtak beteg gyümölcsfákat a szakembe­rek. A térségi növény-egész­ségügyi és talajvédelmi ál­lomás hétfői tájékoztatása szerint Nagyhalász, En- csencs, Nyírszőlős, Rohod, Vámosatya, Levelek, Nagy- cserkesz, Kálmánháza, Ti- szavasvári, Ajak, Nagykálló, Tiszabercel, Gávavencsellő és Nyíregyháza-Kovácsbokor határában mintegy kétszáz alma- és birsfa hajtásait tá­madta meg az Erwinia amy- lorova baktériuma. Főleg a nyírségi tájegység gyümölcsöseiben pusztít a kór. A beregi térségben ed­dig mindössze egy helyen, Vámosatyán bukkantak beteg almafákra, míg a szatmári régióban még nem fedeztek fel baktériumtól elszáradt ághajtásokat. Legújabban egyébként már fiatal almá­sokban is felfedezték a be­tegséget, amely 3-6 éves fá­kat támadott meg. Megnyüt a szegedi vásár Mintegy kétszáz cég mutatja be legújabb termékeit a hétfőn megnyílt és vasárnapig tartó Szegedi Nemzetközi Vásáron. Az ország második legnagyobb kiállításán és vásárán - amelyet a hagyományteremtő 1876-os első Magyar Országos Ipar-, Termény- és Állatkiállítás óta 121. alkalommal rendeztek meg a Tisza-parti városban - a ko­rábbi évekhez képest nem emel­kedett az idén a bemutatkozó cé­gek száma, ám a termékek minő­sége jelentősen javult. Erre Tol- nay Lajos, a Magyar Kereske­delmi és Iparkamara elnöke hívta fel a jelenlévők figyelmét a vásárt megnyitó beszédében. Szólt a belső piac növekedése szempontjából fontos exportnö­vekedésről, amelyhez a szegedi vásár a külföldi és hazai üzlet­emberek számára szervezett ta­lálkozókkal, a különféle szak­mai napokkal is hozzájárul. A brókercégek forgalma Tőkeemelés a DIGÉP-nél A hazai brókercégek 1997. első negyedévében összesen 2.240 milliárd forint értékben forgal­maztak értékpapírokat. A forga­lom nagyobbik hányada, 1.423 milliárd forint a tőzsdén kívüli piacon bonyolódott. A tőzsdén 816 milliárd forint értékben kö­tött üzleteket a listán szereplő 79 befektetési szolgáltató. A brókercégek jelentése alapján készült felsorolás a Magyar Tőkepiac hétfői számában ke­rült nyilvánosságra. Háromszáz millió forintos törzstőkeemeléssel belépett, és ezzel a Diósgyőri Gépgyár (DIGÉP) társaságainak több­ségi tulajdonosa lett a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. A DIGÉP öt működő kft.-jének hétfői összevont taggyűlésén az MFB úgy döntött, hogy a gépgyár biztonságos jövőjének megteremtése érdekében há­rom hónapon belül el kell ké­szíteni a cég reorganizációs tervét. Magyar Borok Háza Várhatóan augusztus elején részlegesen, egy hónap múlva pedig teljes egészében megnyí­lik a Magyar Borok Háza a Bu­davárban a Szentháromság téren. A 900 négyzetméteres pincében - amelynek majdnem fele bemutató borpince lesz- 20, illetve az új bortörvény alapján már 21 magyar történelmi bor­vidék borait kóstolhatják meg az érdeklődők. Összesen 420 bor­féleségből lehet majd válogatni. Az osztrákoknak őrült olcsó a magyar föld Infláció az EU-ban Májusban az Európai Unió éves szinten számolt inflációja 1,5 százalék volt, ami meg­egyezik az áprilisi ütemmel és mérséklődött az egy évvel ko­rábbi 2,6 százalékról - közölte hétfőn az EU statisztikai hiva­tala, az Eurostat, amelyet a Re- j uter idézett. A legalacsonyabb inflációs ütem Franciaország­ban és Finnországban volt. Mindkét országban 0,9 száza­lékot tett ki. Az infláció a leg­gyorsabban Görögországban nőtt, 5,3 százalékkal. Brit marhahús elkobozása Százhetven tonnányi brit mar­hahúst koboztak el a német ha­tóságok a Rügen-szigeti sass- nitz-mukran-i kikötőben. A szállítmány annak az 1600 tonna illegálisan kivitt húsnak a része, amelyet a britefc az em­bargó ellenére szállítottak kül­földre. A Hamburgból érkező kamionokra átpakolt árut Oroszországnak szánták és egy belga cég meghamisította fuvarlevelüket, azaz szárma­zási helyüket. Emiatt a belga vállalattól megvonták a műkö­dési engedélyt. Partneri konferencia A KPMG Budapesten tartja éves közép- és kelet-európai partneri konferenciáját. A ta­nácskozáson Szlovéniától Ka­zahsztánig 19 kelet-európai ország képviselője, valamint a világ kulcsfontosságú állama­iból a multinacionális könyv- vizsgáló és pénzügyi tanács­adó 40 vezető tisztségviselője vesz részt - többek között erről tájékoztatták az újságírókat ( Budapesten a cég vezető mun­katársai hétfőn. Iráni búzaimport Irán 5 millió tonna búza im­portjára kényszerül az idén az aszályos időjárás okozta ter­méskiesés miatt - jelentette az ÍRNA iráni hírügynökség a mezőgazdasági minisztérium illetékesére hivatkozva. Irán idei búzatermése várhatóan 10,5 millió tonna lesz a száraz­ság miatt, az előrejelzett 12,6 millió tonnával szemben. Talajtáplálék szennyvízből Regionális komposztáló üze­met és szennyvíztisztító rend­szert adtak át hétfőn Tapolcán. A környezetkímélő létesít­ményegyüttes összesen 170 millió forintba került, a költsé­gek több mint felét különböző céltámogatásokból fedezték, a többit a város saját erőből biz­tosította. A napi 70 köbméter teljesítményű centrifuga mun­kába állításával víztelenítik a hulladékot, a megmaradt a- nyagot pedig különböző keze­lés után komposztálják. Ily módon értékes szerves anya­I got nyernek, amely kiváló ta­lajtáplálék. Szerkeszti: A. Tóth Sándor Szombathelytől Debrecenig mozgósítja a magyar gazdákat az a félelem, hogy egy új kor­mányjavaslat nyomán külföl­diek szántóföldet és legelőt ve­hetnek Magyarországon - írta hétfői számában a Profil című osztrák hetilap. A cikkíró szerint Nyugat-Eu- rópában sokak fantáziáját megmozgatja, hogy saját pan- nóniai földjükön termeljenek olcsón gabonát és gyümölcsöt a nyugati piacokra, amikor majd Magyarország az EU tagja lesz. A Profilnak nyilatkozó Vass Gellért mosonmagyaróvári ügyvéd is megerősítette, hogy a nála jelentkező, beruházni akaró osztrákok 80 százaléka a mezőgazdasági lehetőségek iránt érdeklődik. A magyar jo­gásznak egyelőre azt kell vála­szolnia: erre nincs lehetőség, egyelőre még magyar jogi sze­mély sem vehet földet, csak magánszemélyek juthatnak hozzá. A Profil megszólaltatta Bla­sius Somogyit, a burgenlandi akgrárkamara Magyarország- szakértőjét, aki az 1989-94 kö­zötti időszakra emlékeztetett: szerinte annak idején ugyan­olyan kiskapuként szolgált a külföldiek földszerzéséhez, hogy cégalapítás címén lehetett földet venni, mint amilyen ren­deletet most készülnek beve­zetni Magyarországon. 1994-ig, amíg a Kisgazdapárt be nem zá­ratta ezt a kiskaput, nagyon sok fiatal burgenlandi paraszt vett földet Nyugat-Magyarorszá­gon. Az árak elképesztően ala­csonyak voltak - mondta a szakértő. Egy hektár Ausztriá­ban 100-400 ezer schillingbe került, Magyarországon pedig 4-5 ezer schillingbe. Annak ide­jén szinte aranyláz szállta meg az osztrákokat, és több százezer hektár földön termeltek Ma­gyarországon. A magyarok ezt nem jó szemmel nézték és meg­nőtt az ellenállás a „kiárusítás­sal” szemben. Somogyi szerint az osztrákoknak még mindig „őrült olcsó” a magyar föld: egy hektár 10-20 ezer schilling. Akik korábban vettek, újabb te­rületeket akarnak szerezni, akik meg korábban nem merészked­tek át a határon, most már jönni akarnak, mert látják, hogy a bát­rak milyen sokra mentek ­mondta a lapnak a burgenlandi agrárkamarai szakértő. A lap megjegyezte, hogy ak­kor lesz majd igazán érdekes a mezőgazdasági többletet ter­melő és exportáló Magyaror­szág, amikor felveszik az EU-ba. A lapnak nyilatkozó Jojard László, a magyar Földművelés- ügyi Minisztérium helyettes ál­lamtitkára elmondta: természe­tesen összefügg a jelenlegi tör­vénymódosítási terv azzal, hogy Magyarország az EU-ba igyek­szik, hiszen tagként úgyis meg kell szüntetnie a külföldiekre vonatkozó tilalmat. - Megvitat­tuk, hogy eljött-e már ennek az ideje, vagy várjunk-e még, és a kormány úgy látja, hogy már megérett rá az idő - mondta a magyar szakember. Bács Kiskun Megyei KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az észak-olaszországi kereskedelmi lehetőségek feltérképezése és kialakítása céljából 1997 szeptemberében nemzetközi fórumon vesz reszt Mantova megyében. A Mantova és Mantova megye vállalkozóival kapcsolatot létesíteni kívánó, Bács-Kiskun megyei cégek konkrét együttműködési javaslatait, egyoldalas be­mutatkozólevelét kamaránkban gyűjtjük és a fórumon ismertetjük azokat a mantovai kamarával. A mantovai régiót alapvetően mezőgazdasági és az ahhoz kapcsolódó ipari, élel­miszer-ipari tevékenység jellemzi. E téren termelési együttműködések, vegyes vállalatok megvalósításához keresnek partnert, továbbá a mezőgazdasági gép­gyártás, ruhaipar, bútoripar, elektronika területén mutatkozik érdeklődés. A bemutatkozóanyagokat 1997. szeptember 1-jéig fogadjuk a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában, a 76/497-071 faxszámon vagy cí­münkön: 6000 Kecskemét, Bajcsy-Zsilinszky krt. 2. (26981)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom