Petőfi Népe, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-07 / 156. szám
6. oldal Világtükör 1997. július 7., hétfő Megtalálták „Che” Guevara földi maradványait. A kubai forradalmár 1966-ban Bolíviában próbált meg gerillaharcot kirobbantani. Vállalkozása azonban kudarcba fulladt, a hatóságok elfogták, majd kivégezték. Holttestére többéves kutatás után most a bolíviai őserdőben bukkantak. Titkos tervet készített a CIA a háborús bűnökkel vádolt Ka- radzsics elfogására. A volt boszniai szerb elnököt Hágába vinnék, és átadnák az ENSZ által felállított Nemzetközi Törvényszéknek. Az amerikai kormány szerint Karadzsics és a boszniai szerb hadsereg volt parancsnoka, Mladics tábornok a balkáni béke legnagyobb akadálya. Szívroham végzett Mexikóban az amerikai és a mexikói kábítószer-ellenes alakulatok által körözött drogbáróval. A 42 éves Amado Carillo irányította azt a Juarez kartellt, amely a dél-amerikai kontinensről az Egyesült Államokba irányuló kokain és heroin csempészést szervezte. Megtorló csapást mért libanoni polgári településekre az izraeli hadsereg, mert életét vesztette egy izraeli katona, amikor a Hezbollah síita gerillamozgalom fegyveresei alakulatára támadtak. Az izraeliek tüzérsége egy óra alatt több mint száz lövedéket lőtt ki. Tűzszünetről állapodtak meg Kambodzsában a szemben álló felek. A királypártiak tagadják, hogy vereséget szenvedtek, a Hun Sen vezette párt szerint viszont a királypártiak minden jelentősebb támaszpontját elfoglalták, és csak néhány kisebb bázison tart az ellenállás. A NATO számára a stabilitás a legfontosabb Gyarmati István: „Ez nem a Nyugat Varsói Szerződése” Elérhető közelségbe került Magyarország teljes jogú csatlakozása a NATO-hoz. A Honvédelmi Minisztériumban az integrációs és nemzetközi kapcsolatokat felügyelő Gyarmati István helyettes államtitkárral beszélgettünk.- Amikor a szervezet és Oroszország között megszületett a megállapodás joggal hihettük, hogy az orosz politika számára már nem okoz gondot a NATO bővítése. Ennek azonban ellentmond, hogy változatlanul ellenzik a folyamatot. Nem okoz ez számunkra hátrányokat?- Azt hiszem, érthető, hogy az orosz fél nem lelkesedik az új tagországok felvételéért, de ez a hozzáállás a konkrét együttműködéstől függően még változhat. Éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy a NATO - majd Magyarországot is beleértve - és Oroszország minél jobban használja ki a megállapodás nyújtotta kereteket. Bölcsen és türelmesen kell politizálnunk; az az érzésem, hogy az orosz ellenkezést inkább belpolitikai, mintsem katonapolitikai szempontok vezérlik.-A NATO nem államok feletti szervezet, hanem éppenséggel szuverén országok önkéntes szövetsége... ’ -Talán még Magyarországon is kevesen tudják, hogy az észak-atlanti szervezet nem a Nyugat Varsói Szerződése. Számunkra már az eddigiekből is világosan kiderült, s tárgyalópartnereink pontosan meg is fogalmazták, hogy az új tagoknak számos kritériumnak kell megfelelniük és ezek sorában csak egyik vonatkozik kifejezetten katonai kérdésekre. A NATO ugyanakkor nagyon érzékeny a tagállamok szuverenitására, s erről senki sem kíván lemondani. Az atlanti szövetség számára a tagországok külső és a belső stabilitása a legfontosabb, a katonai követelmények csak másodlagosak.- Mégis azt ajánlották, hogy a magyar költségvetésben nagyobb súllyal szerepeljenek a katonai kiadások...- Ez igaz, de a NATO-tagor- szágok ezt egymásnak is gyakorta mondják. Vagyis bennünket már kvázi teljes jogú tagnak tekintenek.- De hogy azok leszünk-e, ez Madridbandőlel. Mire számít?- Az Egyesült Államok három országot nevezett meg, ez az a kör, amelyben minden ország egyetért. Mi sajnáljuk, hogy Romániát és Szlovéniát csak a későbbiek során kívánják meghívni. S bár a NATO szándékával egyetértünk, a tagországoknak tudniuk kell, hogy mi azt szeretnénk, ha a szomszéd országok is mielőbb bekerülnének a szervezetbe.-A NATO történetében ugyanis esetünkben fordulna elő először, hogy egy tagország nem határos a NATO-val...- Ez igaz ugyan, de épp az IFOR és az SFOR tapasztalatai mutatják; a NATÖ-doktrína teljesítéséhez, azaz bármely támadás esetén az érintett tagország megvédésének kollektív kötelezettsége szempontjából nincs feltétlenül szükség közös határra, közvetlen szárazföldi kapcsolatra...- ...és hazánknak egyébként sincsen ellenségképe.- Pontosan. Éppen ezért mégis kívánatos, hogy a szomszédaink útján minél előbb közvetlenül határosak lehessünk a NATO-val. De amíg ez megvalósul, addig is a lehető legjobb kapcsolatokra törekszünk a szövetség tagállamaival csak úgy, mint szomszédainkkal.- Mi a helyzet a Nyugat-európai Unióval?- Ez a következő elérendő cél, hiszen a Nyugat-európai Uniót a NATO európai pillérének is nevezik, így furcsa volna, ha kimaradnánk belőle. A tagságnak két feltétele van: teljes jogú tagság az Európai Unióban és aNATO-ban. Remélhetőleg ez utóbbit minél előbb teljesíteni tudjuk, s ha az Európai Unióba, valamint a Nyugat-európai Unióba is bekerülünk, akkor válik teljessé Magyarország nyugati integrációja.- Madrid után milyen menetrend várható?- A meghívást követően különböző szinteken azonnal megkezdődnek a konzultációk. A politikai tárgyalásokon szeptember és november között befejeződhet a kapcsolatok részletkérdéseit tartalmazó dokumentum előkészítése. Decemberben aNATO Külügyminiszterek Tanácsa elkészíti a csatlakozási jegyzőkönyvet, amelyet a jelenlegi 16 tagország ratifikálhat. E folyamat betetőzéseként mód nyílhat arra, hogy az 1949. április 4-én Washingtonban megkötött Észak-atlanti Szerződést a magyar parlament is ratifikálja. Somogyi Ferenc a csatlakozás menetrendjéről Madridra várva Kamatozó Kincstárjegy 1998/VII. Ahogy a maga nemében egyedi az Országház - Magyarország legnagyobb épülete, az állam szimbóluma -, ugyanúgy egyedi a maga nemében a Magyar Állampapír, a legnagyobb biztonságot nyújtó értékpapír. Most az Állampapír-család egyik tagjának legújabb sorozatát ajánljuk figyelmébe: A jegyzési időszak során elérhető maximális hozam: EHM=18,91%. A másodpiaci forgalomban történő vásárlás esetén elérhető hozam aktuális mértékét a forgalmazó helyeken a ftórmány 41/1997,(111.5.) Korm. rendelete alapján kifüggesztett árfolyam táblázat tartalmazza. A Kamatozó Kincstárjegy az elsődleges forgalmazóknál és a Magyar Államkincstár fiókhálózatában jegyezhető. A havonta kibocsátásra kerülő, egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy azért az egyik legnépszerűbb befektetési forma, mert visszafizetését az állam garantálja; értékpapír-számlán tartható (így sem ellopni, sem elveszíteni nem lehet); másodpiaci forgalmazásának köszönhetően kamatveszteség nélkül is bármikor eladható a hálózatos forgalmazóknál (OTP Bank, a Kereskedelmi és Hitelbank, a Magyar Hitel Bank kijelölt fiókjaiban), valamint a Magyar Államkincstár fiókhálózatában. így Ön befektetését a legnagyobb biztonságban tudhatja hosszú távú kötöttség nélkül. JEGYZÉSI HELYKÉNT RÉSZTVEVŐ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK: Magyar Hitel Bank Rt. (at ABN-AMRO csoport tagjai Kecskemét. Baja OskWi, Kiskunfétegyháza • OTP Bank Rt Kecskemét, Baja, Kalocsa, Kiskőrös, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Bácsalmás, Izsák, Kecel, Kiskunmajsa, Soltvadkert, Tiszakécske, Solid QÖ 000 Ft névérték alatti jegyzést az OTP Bank Rt nem fogadéi) VALAMINT: Magyar Államkincstár Bács-Kiskun Megyei Fiók 6000 Kecskemét Szabadság tér 1 iL , faujisy MAGYAR ÁLLAMPAPÍR , ÁLLAMI GARANCIÁVAL Bővítési számtan Jelentős „hozományt” visz a NATO-ba a három legesélyesebb ország. A szövetséget több mint 350 ezer katonával, 3500 harckocsival, 3100 tüzérségi löveggel és mintegy 730 harci repülőgéppel gyarapítják. A NATO ezen országokban csaknem háromszáz repülőteret használhat, ahonnan szükség esetén csapást mérhet olyan célpontokra, amelyeket a szövetség gépei „teljes harci terheléssel” ma nem tudnak elérni. Ezáltal a NATO katonai hatósugara jelentősen kibővül. A csatlakozás első körében a NATO hozzájut 280 ezer kilométer műút, 44 ezer kilométer vasútvonal és több mint 5200 kilométer kőolajvezeték használatához. Hadserege 550 fegyver- illetve hadianyagraktárral, több gyakorlótérrel gyarapodik. A NATO holnap kezdődő madridi csúcsértekezletén várhatóan bejelentik, mely országok kapnak elsőként meghívást a szervezetbe. Ebből az alkalomból nyilatkozott a Ferenczy Europressnek Somogyi Ferenc, a külügyminisztérium államtitkára.- A Madridba utazó magyar delegáció páholyban érezheti magát, hiszen kevesen vitatják, hogy hazánk már az első körben bekerül a NATO-ba.- Meglepetés aligha lesz és szerintem kicsi a valószínűsége annak is, hogy az ismert három ország mellett a kör Madridban tovább bővülne.- A döntés után hazánk számára mi lesz a menetrend?-A bejelentéssel státusunk hivatalosan még nem változik, de minőségileg új szakasz kezdődik a felkészülésünkben. Minden lépésünknél a taggá válás világos perspektíváját tartjuk szem előtt. Á kétoldalú tárgyalásokon pedig előnyt jelent, hogy nem csak partnerországok leszünk, hanem bekerülünk az „A” kategóriába. Szeptembertől megkezdődnek a szakértői egyeztetések, a párhuzamosan folyó hivatalos tárgyalásokon pedig a delegációk meghatározzák, melyek az adott országok felvételének konkrét feltételei. Ezt követően az érintetteknek nyilatkozatban kell megerősíteniük részvételi szándékukat. Decemberben „Tagok leszünk” FOTÓ: FBB várható, hogy a külügyminiszterek aláírják a csatlakozási jegyzőkönyvet.- Változtathat ezen a magyarországi népszavazás?- Az ilyen típusú szerződésekre a magyar alkotmány nem ír elő szükségszerű népszavazást, de számíthatunk rá. Ezt célszerű lenne úgy megrendezni, hogy ne keltsen bizonytalanságot akkor, amikor a kibővítés ratifikációja folyik a szervezet tagországaiban. Meggyőződésem, hogy a magyar társadalom támogatja majd a csatlakozást, hiszen a NATO-tagság történelmi lehetőség ahhoz, hogy hazánk hosz- szú távon része legyen egy sikeres, demokratikus fejlődési folyamatnak, másrészt hatékonyan - és a költségek ellenére gazdaságosan - garantálja hazánk biztonságát. (csák) Clintonnak még győzködnie kell a szenátorokat Az üzleti érvek dönthetnek Ma még nehéz megjósolni, jóvá fogja-e hagyni az Egyesült Államok szenátusa a NATO kibővítésének tervét. A Budapesten járt amerikai szenátorok múlt héten arról biztosították a magyar tárgyalófeleket, hogy meglesz az alkotmány előírta kétharmados többség, ami a NATO és az USA közötti szerződés módosításának jóváhagyásához szükséges. Ehhez azonban Clinton elnöknek meg kell győznie a vonakodó szenátorokat. Alapvetően a szerződés 5. cikkelyében lefektetett garanciákról van szó. A jelenlegi szöveg szerint ha valamely NATO-tagállamot támadás ér, akkor az Egyesült Államok (mint bármely más tagállam) köteles az érintett országnak katonai segítséget nyújtani, akár nukleáris erővel is. A bővítés ellenzői a ratifikálásért cserébe azt szeretnék, ha az USA korlátozná az új tagoknak kilátásba helyezett amerikai katonai garanciákat. Az amerikai különvélemény másik csoportja anyagi természetű. Hónapok óta közli a sajtó azokat a becsléseket, amelyek a bővítés költségeit tartalmazzák. De miért áldozzon az USA erre több tízmilliárd dollárt? - kérdezik egyes törvényhozók. A hadiipar viszont óriási üzletet lát a bővítésben. Az új NATO-tagoknak ugyanis korszerűsíteniük kell fegyverzetű1 két, ami több milliárd dolláros új piaccal kecsegtet. Magyarországon főként az elavult MiG-21-es és MiG-23-as vadászgépek lecserélése van napirenden. A bővítést támogatók tehát nem tartanak a túlzott költségektől, feltételezve, hogy az újonnan felvett tagországokban tovább tart majd a gazdasági növekedés, és a hadseregük létszámcsökkentéséből felszabaduló összegeket fegyveres erőik fejlesztésére fordítják. A szenátorok megpuhításában e gazdasági érvek nagy súllyal esnek latba. Toronyi Attila Összecsapások Észak-trországban. A porta- downi protestánsok hagyományos felvonulása idén incidens nélkül végighaladt a város katolikusok lakta negyedén. A menet békés elvonulása után a katolikus lakosság az útvonalat elzáró katonai-rendőri rohamosztagokra támadt. A tömeg kövekkel ostromolta meg a visszahúzódó sorfalat, a karhatalom erre gumilövedékekkel válaszolt. FOTÓ: FEB/REUTER Kivégzik az írót? Rövidesen kivégzik az iszlám vallás megcsúfolásával vádolt Salman Rushdie-t - állítja Ahmad Hatami iráni vallási vezető. A brit író azóta, hogy Khomeini ajatol- lah halálos ítéletet mondott ki rá, Nagy-Britanniában rejtőzik. Az iráni főpap azt is követelte, hogy öljenek meg mindenkit, aki bármilyen módon részese volt az iszlám hit megsértésének Hebron palesztinai városban, ahol Mohammed prófétát disznóként ábrázoló plakátokat ragasztottak ki. Vasárnap az ENSZ tehe- ráni irodája előtt mintegy tízezer ember tiltakozott a hebroni gyalázkodás ellen és követelte az elkövetők halálát.
