Petőfi Népe, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-01 / 151. szám
1997. július 1., kedd Hazai Tükör 5. oldal Vendégségben Budapesten. A határon túli magyar fiatalok találkozóját sok vidámság, játék jellemzi, de a „komoly” programok sem maradnak ki. Tegnap például Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke fogadta all országból érkezett fiatalokat. fotó: feb/kallus györgy Az autóklub elnöksége a pályadíj emelése ellen A Magyar Autóklub országos elnöksége felhívja a kormány figyelmét: az autópályahaszná- lati-díjemelések megakadályozása érdekében azonnali és hatékony intézkedésre van szükség. Amennyiben erre a jelenlegi koncessziós szerződések kerete között nincs mód, meg kell kezdeni azok tartalmi felülvizsgálatát, és kezdeményezni kell a módosítást - végső esetben a felmondást - fogalmaz az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében a testület. A jelenlegi koncessziós rendszer, a kapus díjfizetési technika indokolatlan többletterhet jelent az autósok számára. A közlemény szerint a sorozatos, sem az inflációval, sem mással nem indokolható áremelések kizárják a magyar autósok többségét az autópályák használatából. Félő, hogy ez a tendencia a jövőben tovább erősödik. A Magyar Autóklub információi szerint az M7-es autópálya bővítése és felújítása érdekében ismét napirendre került a kapus és koncessziós rendszer, figyelmen kívül hagyva az M1 -es és M5-ös autópálya negatív tapasztalatait, illetve a témában kibontakozott társadalmi vitát. Úgy vélik, az elfogadott kormányprogram, amely az állami részvétel arányát az autópálya-építésben megnövelte, csupán kis előrelépést jelent. Az alapkérdés változatlan: az autósok ezentúl sem válnak érdekeltté az autópályák használatában. Az autóklub szerint a jelenlegi rendszer többletráfordítást igényel, az elkerülő utak mentén lakóknak igazolható károkat okoz, növeli a baleseti kockázatot, az elkerülő utak teherbíróképességét meghaladó forgalom pedig fokozza az autózás környezetkárosító hatását. Úgy érzékelik, hogy a magyar autósok számára is használható autópálya-rendszer kialakításáról szóló tárgyalások megtorpantak. Az Ml-es autópályán július 1-jétől 36,4 százalékkal emelték a díjakat, és az M5-ös autópálya tekintetében is napirenden van a díjemelés. Az autóklub hangoztatja: az autóstársadalom számára elfogadhatatlan az autópálya-finanszírozásban és -üzemeltetésben a határok közé nem szorított profitérdekeltség érvényesülése. A Magyar Autóklub egyben felszólítja az autópályaüzemeltető társaságokat, hogy díjpolitikájukban vegyék figyelembe: magyar társadalmi és gazdasági környezetben működnek, és csökkentsék az autópálya-használati díjakat. Jövőre 13,5 százalékos infláció Magyarország gazdasági mutatói 1997 közepén, két évvel az 1995-ös megszorító intézkedések után csaknem minden területen lényegesen jobbak, mint három esztendeje voltak. Ahhoz, hogy ez a javulás bekövetkezzék, roppant áldozatot hozott a magyar társadalom. Minderről Surányi György beszélt hétfőn Miskolcon, az Észak-magyarországi Munkaadói és Gazdasági Közösség által rendezett fórumon. A jegybank elnöke áttekintést adott az ország gazdasági helyzetéről és a monetáris politikáról. Hangsúlyozta, hogy az 1995. márciusi gazdasági és pénzügyi megszorító intézkedéseket nem a Nemzetközi Valutaalap és nem a Világbank kényszerítette ki, hiszen éppen ez időtől egy éven keresztül nem tudtak megállapodni e pénzintézetekkel, nem fogadták el javaslataikat. A magyar pénzügypolitika nem fogadta el az IMF által javasolt makrogazdasági kiigazítási programot sem, hanem saját programja mellett döntött. E lépés helyességét igazolja az idei gazdasági növekedés, amely eléri a három százalékot, jövőre a négyet, de az sem kizárható, hogy ennél is többet. A növekedés gyorsulása huszonöt év óta először nem párosul a fizetési mérleg romlásával. Jók az exportmutatók, a termelékenység gyorsan növekedik, az infláció csökken, és tíz év óta érzékelhetően nőtt a munkahelyek száma. A kilátások szerint a gazdaság 3-4 év múlva valóban emelkedő pályára kerülhet. Surányi György leszögezte, hogy az infláció további mérséklésének alapja csak az államháztartás hiányának csökkenése, a termelékenység növelése lehet. Körültekintően kell bánni a reálbér emelkedésével - mondta -, ez csakis a termelékenység növekedési arányában növelhető. A jövőre tervezett 13,5 százalékos inflációval nem járhat együtt 20-22 százalékos nominális keresetnövekedés, 15-16 százalékos lenne az „egészséges” mérték. Budapesten randevúznak a stresszhatások tudományos kutatói Több bizalom, kevesebb infarktus A szakemberek szerint nem csak kedvezőtlen hatásai lehetnek a stressznek. Előfordulnak olyan megrázkódtatások is, amelyek pozitívan hatnak a szervezetünkre, és alkalmazkodóbbak, toleránsab- bak leszünk általa. Erről a felismerésről is szó esik azon a tudományos világkonferencián, amelynek Budapest ad otthont a héten. A tanácskozáson dr. Kopp Mária orvospszichológus, a Magatartásku- tató Intézet igazgatója is beszámol vizsgálódásairól.- 1988-ban 21 ezer, 1994—95-ben pedig 19 ezer tizenhat év fölötti személy életkörülményeit és egészségi állapotát „térképeztük fel” - mondja a professzor asszony. - A nemzetközi tapasztalatok szerint egy ország lakosságának várható élettartama szoros összefüggésben áll a belső társadalmi különbségek nagyságával. Magyarországon a polarizálódás a hatvanas években kezdődött, azóta tapasztalható a lakosság egészségi állapotának fokozatos rosz- szabbodása. Érdekes tapasztalatunk, hogy a szegényebb diplomások között kevesebb a depressziós, mint az alacsony végzettségű szegényebbek körében, hiszen a diplomások életében az anyagiakon túl más értékek is fontos szerepet játszanak. Vizsgálataink szerint az 1988-95 közötti időszakban lényegesen javult a felsőfokú végzettségűek testilelki egészségi állapota, miközben az alacsonyabb iskolázottsági körökben és az ötven év felettieknél hihetetlen méretű a romlás. Fontos lenne az emberek közötti bizalmatlanság oldása is. Nem lehet úgy élni, hogy mindenkiben ellenséget lát valaki. A bizalmatlanságra visszavezethető szorongás például gyakran szívinfarktushoz vezet. (németh) Regionális energiahatékonysági központ kezdi meg működését Kecskeméten Ha visszatekintünk az elmúlt évekre, megállapíthatjuk, hogy az energiahordozók felhasználása visszaesett. Ez a gazdaság állapotával, a termelés csökkenésével függ össze. Ám azt is tudjuk, hogy termékeink előállításához mintegy kétszer annyi energiát használunk fel, mint az iparilag fejlett államok. Az energiával kapcsolatban tehát továbbra is célunk a takarékosság, de elsősorban nem a fogyasztás csökkentése, hanem a hatékonyság növelése. Az takarékoskodik, aki tájékozott Az említett célkitűzések megvalósítását a kormányzat és az energiahivatal pályázatok kiírásával is támogatja, összhangban a SCORE, PHARE, stb. programokkal. Ám az elhatározáson és a gazdasági lehetőségek részbeni megteremtésén túl ott a kérdés: ki viszi végbe az energiafelhasználás hatékonyságának javítását? Természetesen az ember, aki felismeri, hogy ez érdekében áll, s megfelelő ismeretekkel is rendelkezik. A feladat tehát: megismertetni a célokat, megnyerni az érintetteket, segíteni a megvalósítást, megkeresni a forrásokat, az igénybe vehető technológiákat, anyagokat, szerelvényeket, módszereket. Energiahatékonysági központok A MTESZ keretében 1996-ban teljeskörű energiatanácsadói hálózat kiépítése indult meg. A rendszer országos gazdája és irányítója Miskolcon a Borsod- Abaúj-Zemlén megyei szervezet, amelyik saját régiójában is vezeti a munkát. A második regionális központ Debrecenben alakult meg, a harmadik regionális energiahatékonysági központ pedig Kecskeméten kezdi meg működését a MTESZ keretében, a Tudomány és Technika Házában. Az itt létesült bemutatóterem egyaránt rendelkezésére áll a gyártóknak, kereskedőknek, szolgáltatóknak, felhasználóknak és fogyasztóknak. A hármtagú szakértői gárda Miksolcon kapta meg a telejskörű felkészítést. Intézményeknek és iskoláknak is A kecskeméti központ segíteni szeretne a vállalkozásoknak, az önkormányzatoknak, lakásszövetkezeteknek, egészségügyi és oktatási intézményeknek, valamint a lakosságnak. A segítség az energiafelhasználással kapcsolatban mindenre kiterjed. A legkézenfekvőbb az épületek felújításánál alkamazott új hőszigetelés, melegvíztakarékos szerelvények beépítése, korszerű világítótestek alkalmazása stb. Szolgáltatók és felhasználók Ha az energiafogyasztó hatékonyan használja a vásárolt energiát, akkor valószínűleg ki is tudja majd fizetni az árát... Feltehetően ez a gondolat vezérelte a környék energiahordozót forgalmazó nagy cégeit, a Dé- mász Rt-t és a Dégáz Rt-t, hogy anyagi és erkölcsi támogatást adjanak az energiahatékonysági központ megnyitásához. A jó hasznosítást elsősorban a célszerű alkalmazás jelenti. Lehet helyzet, amelyben egy légkondicionáló felesleges luxus, de javíthatja is a dolgozók munkateljesítményét, s biztosíthatja a számítógépek működésének zavartalanságát. A Bácsvíz Rt. és a Termostar Hőszolgáltató Kft., valamint a Zöld Híd Egyesület is támogatja a központ működését, mivel a hideg- és melegvíz helyes, vagy helytelen felhasználása sokat használhat, vagy árthat környezetünknek. Éogyasszunk tehát minél több energiát az eredményes gazdálkodásért, de fajlagosan a lehető legkevesebbet! Készleteink nem végtelenek! Fogyasszunk tehát a legfejlettebb technikának megfelelő színvonalon. Csak pénzügyi okokból? Nem, mert energia- készleteink nem végtelenek. Vigyáznunk kell a természet kincseire és a természeti környezetre! Utóbbira azért is, mert az energia felhasználása, átalakítása beavatkozás a Föld légkörébe is, amit szintén épségben meg kell őriznünk. A Kecskeméti Regionális Energiahatékonysági Központ a szándékainak megfelelően segíteni fogja környezetének sikeres munkáját a szolgáltatás, felhasználás, tervezés, gyártás és építés területén túl a felnövekvő fiatal nemzedék szemléletformálásában is, amelyben számít az oktatási intézmények pedagógusaira is. A bemutató- terem 10-től 18 óráig várja munkanapokon az érdeklődőket. A szakértők bejelentés után igény szerint keresik fel az érdeklődőket. Meleg László, az Energiahatékonysági Központ vezetője A SCORE mondja: a magyarok nem aggódnak... Az energiafelhasználás harminc százalékkal csökkenthető! A közelmúltban az energetikai körökben híressé vált SCORE- tanulmány megállapításai szerint Magyarországon a mo- denmizációs elképzelések a kelleténél sokkal kevesebbet foglalkoznak az energiahatékonyság kérdésével. (A SCORE-tanulmányt a holland kormány kezdeményezte és finanszírozta.) A modernizáció pedig a mai energiaintenzitás (fajlagos felhasználás) mellett elképzelhetetlen, mert az energiaimportra szoruló magyar gazdaság nem lesz versenyképes, ráadásul - mint előállítók - lemaradunk az energiatakarékos termékek és technológiák rohamosan bővülő piacáról. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége ezért - a tanulmányt követő SCORE-program pénzforrásait is felhasználva - felkarolta a hatékonyabb energiafelhasználás ügyét. Az Energiatakarékossági és Innovációs Központ hálózatán belül Regionális Energiahatékonysági Központokat nyitnak az országban. Egy ilyen központ nyílik meg holnap délelőtt 10 órakor Kecskeméten a Tudomány és Technika Házában. A kezdeményezést a Démász Rt., a Dégáz Rt., a Bácsvíz Rt., a Termostar Kft. és a Zöld Híd Egyesület is támogatta. A megnyitó rendezvényen előadások hangzanak el az energiahatékonyság és az energia- politika kapcsolatáról, a tárgykör környezetvédelmi összefüggéseiről és az energiaszolgáltatás marketingmunkájáról. Az energiahatékonysági központok célja, hogy speciálisan képzett tanácsadókkal és bemutatótermi kiállítással hozzák életközeibe a hatékony energiafelhasználás előnyeit. Közreműködjenek az iskolai képzés kiegészítésében, terjesztve a környezetkímélő, az energiát tudatosan használó gondolkodást. Ugyanakkor a fogasztókkal megismertessék a régió nagy energiaszolgáltatóinak törekvéseit. Magyarországon az éves energiaköltség a becslések szerint 800-1000 milliárd forint. Ez 25 millió tonna olaj egyenér- tékének felel meg. Másodpercenkénti!) 25 ezer forint energiaszámla kaletkezik. A SCORE tanulmány szakértői ennek ellenére azt érzékelték, hogy a magyarok emiatt egyáltalán nem aggódnak... Pedig az ésszerűbb energiafelhasználás és ökologikus életvitel révén az energiaköltségek legalább egynegyede megtakarítható! Más szakértők 30 százalékról is beszélnek. Ezt a nagyságrendet a fogyasztói oldalon kell érteni. Egyes vélemények szerint ugyanis a magyar ipar a maga termékeihez kétszer-három- szor annyi energiát használ, mint a fejlett országok, természetesen fokozva ezzel a környezeti ártalmakat is. A hatékonyabb energiafelhasználás szemléleti elterjedésének hasznos következményei tehát hosszasan sorolhatók: A csökkenő import, a piaci versenyképesség fokozódása, piacnyerés (foglalkoztatásbővítés) az energiatakarékossági iparágakban, a környezeti körülmények javulásának áldásos hatásai a társadalombiztosítási kiadásokban, stb. A fentiek elősegítésére alakult tehát a Regionális Energiahatékonysági Központ Kecskeméten, a MTESZ székházában, a Tudomány és Technika Házában. (X)
