Petőfi Népe, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-26 / 173. szám

II. Hétvégi Magazin 1997. július 26., szombat Elmaszatolt svájci csoki Svájc az pont ilyen. Gyönyörű északon, még szebb délen, és ez a ragyogás folyamatos télen- nyáron. Kéretik megfigyelni a hegyoldalak zöld füvét, mely a mániákus kaszálás eredménye. Árt-e a depresszió a csontoknak? Depressziós nők gyakrabban kapnak csontritkulást, tehát gyengébbek a csontjaik és veszélyes csonttörések fenye­getik őket. Ezt derítette ki dr. David Michelson és cso­portja az amerikai Mentális Egészség Nemzeti Intézeté­től. Megvizsgáltak 24 depressziós és 24 lelkileg egészséges nőt, az eredményeket pedig össze­hasonlították. A depressziós nők gerince hat százalékkal, a csípőcsontja pedig 14 száza­lékkal kevesebb ásványi anya­got tartalmazott. A depressziós nők egyhar- madának törékeny, sprőd csontjai voltak, ami más ese­tekben általában csak a klimax után lép fel. Minthogy azon­ban a megvizsgált páciensnők átlagéletkora 41 év volt, a kó­ros jelenség az életmóddal, ét­kezési szokásokkal, a testi ak­tivitással és a hormonokkal - tehát depressziós jelenségek okozóival - függhet össze. Árulkodnak a hieroglifák Elképzelhető, hogy az ó- egyiptomi orvosok már is­merték a mai mentőorvosi és aneszteziológiai (altatóor­vosi) gyakorlatban haszná­latos intubálást. Erre a meglepő következte­tésre jutott Andreas Ocklitz kutató egy fémkampó vizsgá­lata során, mely az egyiptomi fáraósírok egyikéből került elő, s eredeti rendeltetését el­árulták a hieroglifák. Ocklitz, aki foglalkozására nézve nem archeológus, ha­nem aneszteziológus, modell­kísérlettel is bizonyította, hogy a rejtélyes kampó, amelynek formája valóban emlékeztet az intubálás előtt a száj megnyitására, a nyelv le­fogására és a. légcső szabaddá tételére használt eszközre, olyan, mint egy laringoszkóp lapátja, tökéletesen használ­ható is erre a célra. A hieroglifák megőrizte szöveg szerint a balzsamozás megkezdése előtt a papok mindig végrehajtották a száj­nyitás rituáléját. Azt nem tudja senki, mivégre, de arra vonatkozólag vannak írásos emlékek, hogy nemcsak az ókori egyiptomiak ismerték ezt az eljárást. Alkalmazták például a zsidó bábák is olyan újszülöttek megmentésére, akik légzési nehézségekkel születtek. Használták még skorpiócsípés vagy kígyóma­rás miatt egyébként fulladásos halálra ítélt emberek megmen­tésére. Akárhogy van is, az biztos, hogy az óegyitpomi papok természettudományos ismeretei bámulatosan gazda­gok voltak. Több mint 800 - részben ma is használt - gyógyhatású szert ismertek és alkalmaztak. Maga a kampó rozsdamentes fémből van. A hieroglifák révén tudjuk azt is, hogyan lehetséges ez, hiszen a fáraók korában még nem is­merték a rozsdamentes acél előállításának technikáját. A kampó anyaga meteoritdarab­ból származik. Ha azt hallják, hogy Svájc olyan ország, ahol a fű is egy irányba hajlik, ne higy- gyék el. Szemenszedett hazugság. Svájcban a füvet illetően teljes a káosz. Az egyik fűszál erre hajlik, a másik meg amarra. Na.jó, az igaz, hogy a hossza mindegyiknek azonos, a fűszá­lak szélessége is a kantonok- beli népszavazás által megál­lapított hivatalos szabványt követi, de akkor is. Jósorsom úgy hozta, hogy tíz napot tölthettem Svájcban s volt alkalmam összehasonlí­tani a svájci gazdasági csodát a magyar gazdasági csodával. (Ez utóbbit azért vagyok bátor csodának nevezni, mert, ha például egy svájci tanulmá­nyozná a magyar gazdasági fölépítményt, fölöttébb elcso­dálkozna, hogy ilyen is léte­zik.) Ha az ember svájci tapasz­talatait a magyar kormányszó­vivői tájékoztatókkal veti ösz- sze, akkor nagyfokú az azo­nosság, tudniillik, hogy min­den rendben, a gondok meg­oldása jól halad, terített aszta­lok, nevető gyermekarcok. Ha viszont a saját tapasztalatait hasonlítja össze, akkor bizony jelentős differenciák tűnnek elő. Hogy mást ne mondjak pél­dául, az emberek Svájcban jól élnek. Nem egy réteg, nem a nyugat-svájciak, nem fizetés­napon, hanem általában és mindenki. Azt mondják erre, hogy ők nemcsak szerencsé­sek, hanem sokat is dolgoz­nak. Biztos így van. Szeretett hazám népének védelmében azért hadd jegyezzem meg, hogy a magyar paraszt tízszer annyit dolgozik, mint a svájci. Arról a pszichikai nyomásról már nem is szólva, hogy amit termel, azt aztán vagy el tudja adni, vagy nem. A svájcinak ilyen gondjai nincsenek. Bejártam egész Kelet-Sváj- cot, ott a parasztok egy dolgot csinálnak, azt viszont nagyon intenzíven: kaszálnak. Hegyet, völgyet, lankát, rétet, útpadkát, árkot, mindent, mintha a vi­lágegyetemet egy nagy ezote­rikus cél, a kaszálás jegyében hozta volna össze a teremtő. Nem kell szántani, műtrá­gyázni, vetni, aratni, csak mély empátiával várni, hogy nőjön a fű, aztán vidoran ka­szálni. Hogy mi lesz azzal a renge­teg szénával, nem tudom, mert nincs a világon annyi lila Milka-tehén, amennyi ezeket a szértahegyeket be tudná falni. Gondolom, jó pénzért megve­szi az állam, aztán vagy ben­zint párolnak belőle, vagy be­teszik valamelyik bankba. E fönti megfigyelésnek látszólag ellentmond az élelmiszer már- már misztikus tisztelete (és ehhez igazodó csillagászati ára). Azt még csak elnézik a svájciak, ha valaki megöli a feleségét, de ha kidob egy főtt krumplit a szemétbe, az ele­mentáris társadalmi fölháboro- dás okán tán még meg is kö­vezik. Szociográfiai célzattal figyeltem a kukákat. Egy nagy konténerben a következő dol­gokat fedeztem föl: a Larousse enciklopédia 1962-es kiadása, kétfiókos éjjeliszekrény, Pieter de Hooch Levelet olvasó hölgy című festményének be­keretezett másolata, két darab síbot, csillagászati évkönyv, meg ilyenek. A mellette elhaladó svájciak pillantásra sem méltatták eze­ket a kincseket. De ha valahol fölfedeznek egy kidobott, megszáradt fél zsömlét, úgy összeszaladnak ezt a borzal­mat látni, mint Madame Tus- saud panoptikumában, a rém­ségek pincéjében borzongásra vágyó turisták a Hasfelmetsző Jack közreműködésével kion­tott beleket nézni. Nagyon érdekes adalék még az ország természetrajzához a svájci militarizmus. Ott min­denki látens katona és folyton gyakorlatoznak. Nyáresti al­konyaiban meghitt gépfegy­verropogás, kósza aknavetők barátságos durranásai színezik az alpesi csöndet. Ezt megér­teni nem könnyű, én föl is ad­tam. Végül el kell mesélnem egy történetet arról, hogy Magyar- ország milyen meghatározó gazdasági-kulturális befolyást gyakorol Svájcra. Az egyik nap Berg csúcsát másztak meg (1800 m), lepa­koltuk hátizsákjainkat, pihen- gettünk, beszélgettünk, körben kisebb csoportokban tehenek legelésztek. Ekkor megjelent mellettünk egy idős asszony, báránybőr mellényben, a ke­zében hosszú bot, a lábánál nagytestű pásztorkutya. Egy ideig nézegetett, hallgatott bennünket, aztán megszólalt:- Jó napot kívánok! Maguk magyarok, ugye? Isten hozta magukat.- És ön kicsoda?- Én vagyok itt a pásztor.- És honnan tud magyarul?- Tudják, van egy házam Ózdon, a rendszerváltás után vettem, nyaranta egy hónapot Magyarországon töltök és megtanultam a nyelvet. Na, érezzék jól magukat! - mondta és elballagott a hegy­tetőn lévő faháza irányába. Hát ennyit a svájci tőke magyarországi offenzívájáról. Hámori Zoltán Kezdődik az új Pannon-év! Előfizetés 9.900 Ft! Egy évig 25°fo a percdíjakból!* Gyűjtse a telefonszámokat és készüljön fel a következő évre! Július 23. és augusztus 30. között az eredeti 25.000 forint helyett már 9.900 forintért előfizethet a Pannon GSM szolgáltatására. *Sőt, további 10.000 forint befizetésével egy éven át 25% kedvezményt adunk a belföldi beszélgetések percdíjaiból! így annyit beszél­het, amennyi csak jólesik. Hiszen minden negyedik perccel megajándékozzuk Önt. Ajánlatunk 1997. szeptem­bertől régi előfizetőink számára is elérhető. Ne feledje, most kedvezményes készülékakcióval is várjuk Önt! További részletekért keresse fel területi képviseletünket (Kecskemét, Petőfi S. u. 8., tel.: 06 76 500 070), vagy bármelyik hivatalos viszonteladónkat! Pannon GSM nonstop ügyfélszolgálat: 06 1 464 6020, 06 20 200 200. Az árak ÁFA nélkül értendők! A 25% kedvezmény az 1997. augusztus 21. és az 1998. augusztus 30. közötti időszakra vonatkozik. PANNON GSM ttttt Az élvonal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom