Petőfi Népe, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-22 / 169. szám

A legfelsőbb politikai körök akadályozzák? Miért nem büntetik a borhamisítást? Aggasztó helyzetben az aratók (Folytatás az 1. oldalról) A nemesnádudvari szövetke­zetben az összes vetés területé­nek mindössze 15 százalékát sikerült learatni. A befejezés­hez még legalább két hét kell - tájékoztatott Barta Tamás igaz­gató. Amint elmondta, az egyes fajták már most 5 százalékkal kevesebb sikértartalmat mutat­nak, mint amit optimális eset­ben tudnak. Ha nem lesz jobb az idő, ez még romolhat. Náluk is szárítani kell a termést ahhoz, hogy tárolni tudják. Figye­lembe véve a kombájnkapaci­tást, elhúzódó aratásra számíta­nak. Bácsalmáson az Agráripari Rt. területén az idén összesen 1100 hektáron vetettek kenyér- gabonát. Hétfő reggelig a kom­bájnokkal sikerült learatni a búza mintegy 50 százalékát. Mint azt dr. Németh Ferenc fe­lelős vezető elmondta, a beta­karítás során az átlaghozam 5 tonna/hektár felett van. Az ösz- szes terület 60 százalékán ve­tőmagbúzát termesztenek Bács­almáson, mintegy 440 hektáron pedig étkezési kenyérgabonát, melynek minősége és sikértar­talma egyaránt rendkívül jó. Annak ellenére, hogy júliusban összesen 66 miliméter csapa­dék hullott, a talaj nem ázott fel olyan nagyon, hogy megállítsa az aratókat. A kombájnok va­sárnap délután is kivonultak, hétfőn reggel pedig teljes kapa­citással folytatták az aratást. Papp-Király Napraforgó-bemutatót tartottak pénteken a Bácsalmási Agráripari Rt. óalmási kísérleti parcelláján. A 18 hektáros területen nem kevesebb, mint 550 hibrid fajtán tanulmányozzák a növényvédő és csávázószerek hatását. Felvételünkön a külföldi vegyipari vállalatok képvise­lőiből álló csoport látható. FOTÓ: KIRÁLY LÁSZLÓ A közelmúlban módosította az országgyűlés a büntető tör­vénykönyvet. A módosítás előkészítése és a végszavazás egybeesett azzal az időszak­kal, amelyben a közvéleményt élénken foglalkoztatta néhány borhamisítási ügy. A büntető törvénykönyv módosításához dr. Aszódi Ilona Katalin, Kis­kőrös körzetében megválasz­tott Bács-Kiskun megyei füg­getlen országgyűlési képviselő dr. Kutrucz Katalinnal (MDNP) közösen olyan mó­dosító indítványt tett, amely a borhamisítást külön „tényál­lássá” tenné a Btk.-ban. Az indítvány végül - három sza­vazat híján - nem kapta meg a szükséges többséget. Aszódi Ilona Katalin szerint emiatt a borhamisítás elleni fellépés továbbra sem lehet elég haté­kony, ami a tisztességes ter­melőket sújtja. Az alábbi be­szélgetésben a képviselőnő a módosító indítvány célját, va­lamint sorsának alakulását elemzi.- Mivel választókerületem térsége a borhamisításokkal kapcsolatban az érdeklődés középpontjába került, elsősor­ban a környékbelieken, de minden tisztességes borterme­lőn azzal akartam segíteni, hogy a büntető törvénykönyv módosításához teszek egy ki­egészítő indítványt - mondja.- Milyen szakmai és jogá­szi körökkel vette fel eközben a kapcsolatot?- Mindenekelőtt a Hegy­községek Nemzeti Tanácsá­val, valamint a Földművelés- ügyi Minisztérium illetékes osztályaival. Az indítványt közösen tettük dr. Kutrucz Ka­talinnal, aki a büntetőjog ki­váló szakértője.- Milyen tapasztalatokat szerzett a munka során?- Legfontosabb tapasztala­tom az, amelyre már Katona Béla, lemondott MSZP-s tit­Dr. Aszódi Ilona Katalin kosszolgálati miniszter is utalt, hogy a maffiás csopor­toknak kapcsolatuk van a leg­felsőbb politikai körökhöz. A borhamisítás elleni, valóban hatékony fellépést is ők akadá­lyozzák meg. Ugyanis csak látszatszigorítások történtek, amelyek mellett a borhamisí­tás tovább virágozhat.- Kérem, indokolja részle­tesen az állítást!- Csak egy példa: nem sokkal a Btk. módosítása előtt foglalkozott a parlament a vámtörvénnyel. En csak ké­sőbb tudtam meg, miszerint a törvény-előkészítés során a hegyközségek kezdeményez­ték, hogy a vámszervek köve­teljék meg az Országos Bor­minősítő Intézet tanúsítványát a határon átlépő borokra. Ke­let felé ugyanis jelentős mennyiségű bor hagyja el az országot enélkül. Az indítvány élvezte a földművelésügyi mi­nisztérium illetékes osztályá­nak támogatását is, de valami­lyen okból mégsem jutott vé­gig a hivatali úton. így a ha­tárátlépésnél a tanúsítványra ma sincs szükség.- Az önök indítványának mi volt a lényege, s mi válto­zott volna, ha elfogadja az or­szággyűlés?- A Btk. úgy kíván fellépni a borhamisítások ellen, hogy a rossz minőségű termék forga- lombahozatalának előkészíté­sét is bünteti. Ez a megoldás szerintünk nem alkalmas a kí­vánt cél elérésére, mivel a bo­rokra nincs kötelezően előírt nemzeti szabvány, s ilyet nem is terveznek. A hamisított bo­rok jelentős része a Btk. alap­ján nem minősíthető rossz mi­nőségűnek, ezen keresztül te­hát a fellépés hatástalan. A célnak az felelne meg, ha a borhamisításra külön tényállás készülne, s ezt célozta a mi in­dítványunk.- S mi lett a sorsa?- Csaknem átment, 49 szá­zalékos támogatottságot ért el. Egységesen melléje állt ugyanis az ellenzék, a kor­mánykoalícióból pedig a teljes SZDSZ. Azon bukott meg, hogy a szocialisták közül ke­vesen támogatták.- Milyen tanulságokkal szolgáltak az ön számára a történtek?- Megmutatták, hogy az SZDSZ mögött olyan tőkés csoportok állnak - a multina­cionális cégek -, amelyek ke­mény módszerekkel dolgoz­nak ugyan, de a legális gazda­ságban érdekeltek. A szocia­listák esetében viszont vegyes a kép. A Bács-Kiskun megye­iek közül Garai István és Al­földi Albert támogatta a javas­latot. A többiek vagy nem szavaztak, vagy ellenezték. Esetleg tartózkodtak, ami az ellenszavazattal azonos. Kü­lönösen rosszulesett Komá­romi István és Kósáné Kovács Magda ellenszavazata. Előb­bié a mezőgazdasági érdekelt­sége miatt, utóbbié azért, mert a szavak szintjén többször is - még Kiskőrösön is - síkra szállt a borhamisítás ellen. Bálái F. István kezdőknek Összeírták a vállalkozásokat és profiknak Drágul az étkezési búza, olcsóbb a takarmánybúza A Budapesti Árutőzsdén tegnap a malmi búzát jövő januárra 1710, márciusra 1300 forinttal drágábban adták-vették az al­kuszok. E termény többi fel nem szabadított határidői 400 forinttal kerültek többe, ám nem jelentkezett eladó a parket­ten hétfőn. Az étkezési búza ár­robbanása után a termés ára au­gusztusra 22 470 forinton, jövő januárra és márciusra 27 080, illetve 27 500 forinton állt meg. A tengerire megkötött üzletek 100-330 forint közti árfolyam- veszteséget hoztak. A takar­mánykukorica ára októberre 18 300, jövő júliusra 21 520 forint lett. A takarmánybúza kötések egységesen 400 forinttal vitték le az idei lejáratok árfolyamát. Az augusztusi 18 és fél ezer fo­rintra esett. Az olajnapraforgó novemberi jegyzése 400 forint­tal 44 ezer forintra gyengült. A takarmányárpát augusztusra 17 390 forintért adták-vették ton­nánként. Befejezte a gazdálkodó szer­vezetek első, teljes körű, má­jus 5-én megkezdett összeírá­sát a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH szerint a cé­gek felmérésének célja az 1 volt, hogy pontos képet ala­I kítsanak ki a ténylegesen mű­ködő vállalkozások számáról, _ nagyságáról, valamint arról, hogy milyen gazdasági tevé­kenységet folytatnak. Az ösz- szeírt cégek csoportosítását az EU-gyakorlatnak megfele­lően végezték. A búza garantált ára jövőre Tonnánként 18 000 forint lesz az 1998-as termésű étkezési búza garantált ára, a hozzá tartozó kvóta pedig 2,4 tonna/ j hektár. Az Agrárpiaci Rend­tartás Tárcaközi Bizottságá- f nak erre vonatkozó állásfogla-j lását már a földművelésügyi | miniszter is jóváhagyta. Áz FM hétfői hivatalos tájékozta­tása szerint a garantált áras felvásárlásban elsősorban az Országos Gabona Termékta­nács tagjai vehetnek részt. Forte­részvényjegyzés Már az első jegyzési napon je­lentős érdeklődés mutatkozott a Forte Rt. részvényeinek kár­pótlási jegyre történő cseréje iránt - tájékoztatott a Posta­bank Értékpapír Rt. A hétfőn indult tranzakció keretében az ÁPV Rt. a Forte jegyzett tőké­jének 45,6 százalékát ajánlotta fel kárpótlási jegyért nyilvá­nos forgalombahozatal útján. Két darab ezerforintos címlet- értékű kárpótlási jegyért 5 da­rab ezer forint névértékű Forte-részvényt lehet jegyezni két héten keresztül, de túl­jegyzés esetén három nap után lezárható az akció. Növekszik az erdőterület Több mint 54 ezer hektárral növekedett az 1990. évihez képest Magyarország erdőte­rületeinek nagysága. Jelenleg hazánk területének 18,7 szá­zaléka erdő. Számottevően növekedett, s így jelenleg 314,7 millió bruttó köbméter erdeink élőfa-készlete, ami körülbelül 26 millió bruttó köbméterrel több, mint 1990- ben. Mindez az FM erdészeti hivatalának legfrissebb ösz- szegzéséből tűnik ki. Az utóbbi években jelentős terü­letű új erdőket is telepítettek, de ugyanakkor korábban csu­pán honvédségi célokat szol­gáló, nem erdőként nyilván­tartott fás területek visszauta­lásával is gyarapodott a nyil­vántartásban szereplő erdők területe. Kedvező hatásuk volt a termelési viszonyokban beállt változásoknak is. Ezek­nek köszönhetően csőkként a feszített, esetenként túlmére­tezett kitermelés. A gazdál­kodók jelenleg az üzemi terv szerint lehetségesnél 20-25 százalékkal kevesebb fát vág­nak ki. A hazai erdők 68,9 százaléka 1990-ben még ál­lami tulajdonban volt, a szö­vetkezeti tulajdonú erdők 30,6 százalékot tettek ki, a magánerdők pedig mindössze 0,5 százalékot. Ez az arány 1996-ra az állami erdők ese­tében több mint 10 százalék­kal csökkent, míg a szövetke­zeti tulajdonú erdők nagysága az összállományhoz viszo­nyítva csaknem 20 százalék­kal lett kisebb. Az összes er­dőknek ma már mintegy 30 százaléka van magántulaj­donban. Bővül a német gazdaság A német szövetségi statiszti­kai hivatal jelentése szerint a termelői árak az iparban 1996 és 1997 júniusa között 1,4 százalékkal emelkedtek. Má­jus és június között az ár­emelkedés alig 0,1 százalékot ért el. Az infláció alacsony szintjét tükrözi a jegybank ama hétfői jelentése is, hogy a forgalomban levő pénz mennyiségének (M3) növe­kedése az elmúlt hónapban jócskán lelassult, a müncheni gazdaságkutató intézet jelen­tése szerint pedig az iparban növekszik a rendelésállo­mány, javulnak a konjunktu­rális kilátások. A gazdaság lassan lendületbe jövő növe­kedése azonban eddig nem ál­lította meg a munkahelyek csökkenését. A termelésben az év eleje óta megszűnt az ál­lások 4 százaléka és a 4,22 milliós munkanélküliség nyomasztóan hat nemcsak a költségvetés nehezen tartott egyensúlyára, hanem a kor­mány jövő évi újraválasztási kilátásaira is. Helmut Kohl kancellár és Theo Waigel pénzügyminiszter a nyári po­litikai szünet beállta előtt szinte ráolvasásszerűen haj­togatták, hogy a gazdasági növekedéssel csökkenni fog a munkanélküliség is, sőt Kohl szerint 2000-re a felére csök­ken. A kormány tudja, hogy jövőre ez a kérdés lehet a vá­lasztások perdöntő tényezője. Erdélyi iparosexpó Szolnokon Erdélyi iparosok mutatkoznak be két hónapon át azon a vasár­nap délután megnyílt miniex­pón, amelynek a szolnoki Dam- janich-múzeum ad otthont. A kiállításon Marosvásárhelyről és Sepsiszentgyörgyről érkezett bútorgyárak, valamint egy márvánnyal és gránittal foglal­kozó, szintén marosvásárhelyi kőipari cég tette közszemlére legszebb termékeit. ASZTALOSOK, FIGYELEM! Egyes lám. bútorlapok 10%-os árengedménnyel, amíg a készlet tart. 10 tábla vásárlása esetén további engedmény. Lapszabászat 48 órás határidővel. Kivetőpántok, élfóliák, fiókcsúszók bevezető áron. Címünk: Román Bútorok Áruháza (uszoda mellett) Kecskemét, Izsáki út 3. Telefon: 76/481-729 Nyitva tartás: H-P: 9-17; Szó: 8-12 óráig. w íooní =CBBRÓKER = Értékpapír Forgalmazó és Befektetési Kft. 1997. július 7-étől új helyen! Kecskemét, Korona u. 2. (a műv. ház mögött) Tel.: 76/505-700, 505-701, 505-702 Várja ügyfeleit az alábbi szolgáltatásokkal: • Tőzsdei megbízás • Határidős kereskedés • Tőzsdemonitor • Állampapír-forgalmazás • Tőzsdén kívüli részvények adásvétele • Törzsügyfeleknek kedvezmény 28927

Next

/
Oldalképek
Tartalom