Petőfi Népe, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-21 / 168. szám

1997. július 21., hétfő Hazai Tükör 5. oldal A miniszterelnök a nemzetgazdaság állapotáról, a jövő évi kilátásokról Madridból nézve jól áll a szénánk A NATO és az Európai Unió döntésével hitelesítette mindazt, amit Magyarország az elmúlt évek során tett - hangoztatta Horn Gyula miniszterelnök a hét végén Mosonmagyaróvá­ron, egy, az MSZP által szervezett lakossági fórumon. A közép-európai térségben hazánk az első helyen áll a gazdaság helyzetének javítá­sában, megszilárdításában, az átalakulás és a reformok vé- gigvitelében - jelentette ki a kormányfő. - A madridi dön­tés hitelesítette azt is, amit szomszédsági politikánkban tettünk - fűzte hozzá, s emlé­keztetett arra: a kormánykoa­líció volt az, amely következe­tesen cselekedett és kitartott e politika mellett. A nemzetgazdaság állapotá­ról szólva beszámolt arról, hogy jelenleg az összes kül­földi vállalat adja a termelés 25 százalékát és az export felét. A Magyarországon meg­jelent külföldi tőke 16 milliárd dollárra becsülhető, és az egész ország rendbetételét, modernizálását szolgálja. Horn Gyula elismerte, hogy a stabilizáció árát Magyaror­szágon a nyugdíjasok, a kiske­resetűek, a családosok fizették meg. Ha azonban a kormány az elmúlt években nem ilyen következetesen tette volna meg a sokszor népszerűtlen, ám mégis szükséges lépéseket, most ezeknek a társadalmi ré­tegeknek is sokkal rosszabb lenne a helyzete. A miniszterelnök nyoma­tékkai szólt arról', hogy a kor­mány a társadalom különböző csoportjaival, így a szakszer­vezetekkel és a munkaválla­lókkal is írásbeli megállapo­dást kötött. Ezeket betartja, de különengedményekre, külön- alkukra nem hajlandó. Emlékeztetett arra is, hogy a nyugdíjak reálértéke az el­múlt hat évben 26 százalékkal csökkent. Ezt a folyamatot si­került megállítani, ebben az évben már másfél százalékos lesz az emelkedés, jövőre pe­dig - a lehetőségek, illetve a teljesítmények függvényében - ennél is többre számíthatnak a nyugdíjasok. Nem lesz hiány tankönyvekből Legmélyebben a gimnazisták szüleinek kell a zsebükbe nyúlniuk Már az iskolákban várja a szeptemberi becsöngetést a tan­könyvek egy része, de a java augusztus második felében ér­kezik majd az oktatási intézményekbe. Ígéretük szerint a ki­adók mindent elkövetnek, hogy időben megjelenjenek a könyvek és az árak se nagyon haladják meg a tavalyiakat. Az iskolaigazgatók a várha­tó tanulólétszámok alapján már hónapokkal korábban el­juttatták megrendeléseiket a könyvműhelyekhez, a terjesz­tőkhöz, a beíratások után pe­dig kiegészítették, pontosítot­ták az igényléseket.- Az államilag garantált hi­telt a kiadók késve kapták meg, de ennek ellenére remél­hető, hogy minden tankönyv időre elkészül - mondta Durst Győző, a művelődési tárca főosztályvezető-helyettese. - Tavaly 106 kiadó tevékenyke­dett a piacon, mára 128-ra nőtt a számuk. Igaz, a teljes meny- nyiség kilencven százalékát 10 nagyobb cég jelenteti meg. A választék gazdag. Első osztályos olvasókönyvből például tízféle van a piacon, s ezek általában egy-egy írás- olvasástanítási módszerhez kapcsolódnak. A korábbiaktól eltérően nincs hiány hiteles történelemkönyvekből sem. Az idén a tavalyinál, ta­valyelőttinél kisebb mérték­ben drágultak a tankönyvek, állítja Durst Győző. Sőt a he­tedikesek sorozatának mérsék­lődött az ára. A legolcsóbb el­sőosztályos könyvcsomag 1986, a legdrágább 4888 fo­rintba kerül. Legmélyebben a gimnazisták szüleinek kell zsebükbe nyúlniuk; egy-egy elsős kollekció például több mint 7800 forint.- A költségvetési támoga­tásra az iskolák pályázhattak. Egy-egy általános iskolásra az idén átlagban 760, gimnazis­tára 1140 forint jut, amit az is­kolák differenciáltan oszthat­nak szét. (deregán) Az európai gyakorlathoz igazodik a készülő új menekülttörvény Szélesebbre nyitjuk a kapukat A törvényhozás őszi ülésszakán várhatóan a honatyák egyik legelső feladata az új, korszerű menekültügyi törvény meg­alkotása lesz. A jogszabály tervezete már elkészült, s a téma szakértői szerint nagy a valószínűsége annak, hogy „épség­ben” jut majd túl a bizottsági és a plenáris megmérettetésen. Dr. Világosi Gábor, a Bel­ügyminisztérium politikai ál­lamtitkára elmondta:- Hazánk az úgynevezett keleti blokk országai közül el­sőként, 1989-ben csatlakozott a genfi egyezményhez. Igaz, akkor még - érthető óvatos­ságból - bizonyos megköté­sekkel. Nevezetesen azzal, hogy előírásait csak kontinen­sünk országaiból érkező me­nekültekre vonatkozóan te­kintjük magunkra nézve köte­lezőnek. Azóta azonban a kör­nyező országok közül többen is elfogadták területi szűkítés nélkül az egyezményt, így el­érkezett az ideje annak, hogy Magyarország is alkalmazkod­jon az európai gyakorlathoz. Mindemellett a nálunk mene­déket keresőknek csak elenyé­szően kis százaléka származik más földrészekről.- Az új törvény hatálybalé­pését követően sem ad azon­ban Magyarország minden azt igénylőnek automatikusan menedékjogot - mondta az ál­lamtitkár. - Továbbra is elté­rően ítéli meg a csak átmeneti­leg menedéket keresőket a ná­lunk végleg megtelepedni kí­vánó menekültektől. Az el­múlt hét év alatt 2700 más földrészről érkezett ember kért menedékjogot, de az ENSZ Menékültügyi Hivatalának vé­leménye szerint csupán tíz százalékuk felelt meg a szi­gorú nemzetközi követelmé­nyeknek. A törvény elfogadásához a képviselők kétharmadának igenlő szavazata szükséges. Várható - az eddigi bizottsági ülések és a hétpárti megbeszé­lés alapján -, hogy széles körű egyetértés alakul ki a törvény- tervezet körül. (tardos) Benépesül CsiUebérc. Nemzetközi úttörőtábornak ad otthont mától tíz napon keresztül Csillebérc. A Ma­gyar Úttörők Szövetségének kezdeményezésére csaknem 470 csapat mintegy 900 gyermekvezetője vesz részt a táborozáson. A magyar fiatalokon kívül szlovák, finn, osztrák és egyiptomi szervezetek is képviseltetik magukat. Hatvan perc szabadság. Megszökött a váci fegyház külső munkahelyéről Botos József 25 éves nagyoroszi lakos, aki rablás miatt töl­tötte öt év, négy hónapos büntetését, s két év múlva szabadult volna. A meglé­pett fegyencet azonban szö­kése után alig egy órával a verőcefenyvesi vasúti meg­állóban elfogták a rendőrök. Tudósok hátrányos helyzetben Negyvenezren dolgoznak a kutatásban Tudományos kutatásra, fej­lesztésre tavaly 46 milliárd forintot fordítottak ha­zánkban. Ezt a tetemes, ám az igényekhez mérten mégis kevés pénzt 1460 tudomá­nyos műhelyben mintegy 40 ezren „költötték” el. A teljes és részmunkaidőben kutatással, fejlesztéssel fog­lalkozók körében végzett adatgyűjtést márciusban egy munkacsoport. Főleg a tudo­mányos fokozattal rendelke­zők élet- és munkakörülmé­nyeire voltak kíváncsiak. A több mint 13 ezer hazai tudományos minősítéssel rendelkező személytől a többi között tudományos pályájuk körülményeiről érdeklődtek. Figyelmet érdemlő kép kere­kedett ki. A megkérdezettek véleménye szerint a hazai ku­tatóhelyek az anyagi, techni­kai feltételek tekintetében je­lentősen elmaradnak a nem­zetközi színvonaltól. Ami az anyagi helyzetüket, jövedelmüket illeti, számot­tevőek a különbségek, ennek ellenére fogyasztási szokásaik eléggé egyformák. Mond­hatni sajátosak, miután köny­vekre, folyóiratokra és más kulturális célokra fordított ki­adásaik jóval a hazai átlag fö­lött vannak. Megállapították azt is, hogy háztartásuk felszerelt­sége és lakáskörülményeik némileg kedvezőbbek, mint az értelmiségi átlagé. Értéket teremt a Kodály-intézet 1882-ben a hírős városban született a XX. század legna­gyobb magyar zenepedagó­gusa, Kodály Zoltán. Szülő­városában hamar teret nyer­tek zenei nevelési elvei, hi­szen már 1950-ben megnyi­totta kapuit a Kodály-iskola. Halála után, amikor az or­szágban helyet kerestek egy olyan intézménynek, mely őrzi Kodály zenei hagyaté­kát, a város akkori vezetői felajánlották a Barátok temploma melletti volt feren­ces kolostor épületét. A Ko­dály Zoltán Zenepedagógiai Intézet 1975-ben nyitotta meg kapuit, vezetője 22 esz­tendeje Erdei Péter.- Milyen céllal hozták létre a Kodály-intézetet?- Kodály élete végén egyre nagyobb volt a nemzetközi ér­deklődés az általa kidolgozott zenei nevelési elvek, illetve a magyar iskolai zeneoktatás iránt. Kodály halála után me­rült fel a kérdés: hogyan le­hetne ezt az érdeklődést intéz­ményi formában kielégíteni? így jött létre a Kodály-intézet, melynek alapvető feladata az, hogy hozzáférhetővé tegye Kodály zenei nevelési módsze­rének eredményeit archívuma, könyvtára révén és konferen­ciák, hosszabb-rövidebb ideig tartó, elsősorban már diplomá­val rendelkező karvezetők és ének-zene tanárok számára rendezett kurzusok során. Emellett feladatunk kiadvá­nyok megjelentetése is, melyek a kodályi zenepedagógiai életmű egy-egy részletét dol­gozzák fel. Az intézet zenepe­dagógiai információs központ­ként működik, az archívumunk minden olyan Kodálytól szár­Erdel Péter mazó vagy Kodályról szóló dokumentumot (könyv, cikk, tanulmány, disszertáció, zenei felvétel) gyűjt és őriz, amely ma hozzáférhető, illetve fo­lyamatosan megjelenik itthon és külföldön. Az intézetben Kodály-emlékkiállítást is be­rendeztünk, mely minden hoz­zánk látogató számára nyitott.- Ki a fenntartója az inté­zetnek?- Az intézet közvetlenül a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz tartozik, de költségvetésünknek kevesebb, mint a felét fedezi az állam. A nagyobbik részt magunknak kell előteremtenünk, s ez nem kis feladat, hiszen intézetünk működteti Budapesten a Ko­dály Zoltán Andrássy úti laká­sában kialakított emlékmúze­umot is.- Az intézet évente több kurzust is tart külföldi hallga­tók számára. Posztgraduális felsőfokú intézményként műkö­dik tehát?- Abban az értelemben igen, hogy már diplomával rendelkezők számára tartunk szeptembertől júniusig folya­matosan kurzusokat. A hallga­tók azonban képesítést nem szerezhetnek az intézetben, bár vizsgáik letétele után diplomát igen. A külföldiek érdeklődése az elmúlt húsz évben folyama­tos, Ausztráliától Tajvanig, Amerikától Japánig évente 30- 40 hallgatója van az intézet­nek. Természetesen a felsőok-' tatási törvény szabta előírások­nak intézetünk is meg kíván fe­lelni, az intézményi integráci­óban partnerünk a budapesti Zeneakadémia lehel.- A nemzeti alaptanterv megújítja a magyar alap- és középfokú ének- és zenetaní­tást. Segíti-e a hazai pedagó­gusokat a Kodály-intézet?- Természetesen igen, annál is inkább, mert a nemzeti alap­tanterv kidolgozásában az inté­zet szakemberei is részt vettek. A magyar hallgatóknak nya­ranta teremtünk lehetőséget a továbbképzésre a kétévente megrendezésre kerülő Kodály Szeminárium keretén belül, il­letve speciális tanfolyamok ré­vén.- Idén e héttől immár 19. alkalommal rendezik meg a nemzetközi Kodály Szeminári­umot, melyet Kodály Fesztivál is kísér. Hány résztvevőt vár­nak?- Idén 25 országból 250 résztvevő érkezik Kecske­métre, s természetesen most is lesz alapozó, illetve több spe­ciális kurzus is. A szakmai rendezvények mellett pedig a fesztivál kínál több héten át hangversenyeket, melyek a vá­ros valamennyi zeneszerető polgára számára nyitottak. Abrahám Eszter Az Agip Hungária Rt. töltőállomás üzemeltetőt keres Kecskemét körzetében. Olyan vállalkozót keresünk, aki: • Rendelkezik kereskedelmi és/vagy műszaki végzettséggel, kereskedelmi gyakorlattal és felhasználói szintű számítógépes ismeretekkel. * Határozott fellépésű és elhivatott, nem folytat más tevékenységet. • Minimum 5 millió Ft értékű biztosíték és a töltőállomás shopkészletének finanszírozásához szükséges forgótőke áll rendelkezésére. * A töltőállomást az Agip előírásai szerint működteti, aktívan részt vesz a gazdaságos üzletmenet kialakításában. Várjuk fényképes, géppel írt pályázatát és erkölcsi bizonyítványát a hirdetés megjelenését követő 10 napon belül! Cím: Agip Hungária Rt., Kereskedelmi Osztály 2041 Budaörs 1. Pf. 164. 8811 _ __í Á MORÉ I MOTORÉ Bfcífiií

Next

/
Oldalképek
Tartalom