Petőfi Népe, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-19 / 167. szám

Ki 1ST kultúra, közélet, hétvégi programok Bizalmi válság a képviselők és a városvezetők között? Kecskeméti képviselők a Nagytemplomban, 1994. decemberében, a városházi eskü előtt. Ki gondolta volna ekkor, hogy ilyen mély bizalmi válság is kialakulhat. Nemzetközi zenei siker A kecskeméti Kodály isko­la Miraculum kórusa július 8-a és 13-a között részt vett a németországi Giessenben rendezett 2. Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Kó­rusfesztiválon, ahol arany minősítéssel harmadik he­lyezést értek el. A két első helyezett német és litván, valamint a 2. helyen végző amerikai kórust követve. A már több országos verse­nyen győztes kórus karna­gya Durányik László. Programajánló Planetárium Ma délután 3-kor Üstökösök, meteorok címmel, vasárnap délelőtt 10-kor Játsszunk üstö­köst! címmel lesz csillagászati műsor a kecskeméti Lánchíd utcai planetáriumban. Civiliáda Civiliáda címmel első ízben rendeznek e hét végén Kecs­keméten nemzetközi találkozót, melyen civil szervezetek vesz­nek részt. A programok ma dél­előtt 10-től vasárnap estig fo­lyamatosan tartanak Kecskemét főterén. A Kecskeméti Ifjúsági Otthonban ma délelőtt 11-kor kezdődik tanácskozás és vita a nonprofit törvény tervezetéről. A főtéren mindkét nap egyesü­letek, alapítványok, szerveze­tek mutatkoznak be. A színes kulturális programot vasárnap a Bács-Kiskun megyei kisebb­ségi egyesületek és hagyo­mányőrző együttesek műsora zárja. Médiavendég Jánosi György, az MSZP al- elnöke helyi újságírókkal ta­lálkozott csütörtökön Kecs­keméten. A városi MSZP rendezte találkozóra elfo­gadta a meghívást a Gong és a Róna rádió, a Kecskeméti Városi Televízió, valamint a Petőfi Népe. A helyi sajtó szerepéről a választások előtt és a választások ide­jén című beszélgetésen ren­geteg szó esett a frekvenci­apályázatokról is. Jánosi György ezzel kapcsolatban elmondta, hogy csak azon meglévő rádióknak van okuk az aggodalomra, ame­lyek a vállalás ellenére nem közszolgálati, hanem keres­kedelmi rádiót működtettek, vagy továbbadták bérbe a frekvenciát. Kecskemétet is érinti az a törekvés, hogy a jövőben igyekeznek meg­szüntetni a frekvencia­megosztást, és ahol két rá­dió van, ott még egy frek­venciát próbálnak találni. Rablás az utcán Kecskeméten, a Zöldfa ut­cában raboltak ki nemré­giben egy 72 éves férfit. A tettes megtámadta, és az árokba lökte az idős embert, majd elvette 3800 forintját. Állomástól tolták el Két férfit gyanúsít a kecs­keméti rendőrség azzal, hogy a napokban eltoltak egy biciklit a MÁV-állomás épületétől. A kétkerekű ér­téke 10 ezer forint volt. Kecskemét képviselő-testü- lete a nyári szünet előtti utolsó ülésén három esetben nem fogadta el Katona László polgármester írásos válaszát korábban elhangzott képvise­lői interpellációkra. Ezen túl egy kérdésére kapott polgár- mesteri választ sem fogadta el az egyik képviselő. A legkülönösebb dolog azon­ban a Budai kapu térségében tervezett benzinkúttal kapcso­latban esett meg. Korábban dr. Andrássy Ákos interpellált, amiré most dr. Peredi Katalin jegyző adott választ. E szerint a hivatal nem sértett törvényt ak­kor, amikor kiadta az elvi épí­tési engedélyt a benzinkútra és az autós gyorsétteremre. A vá­laszt a 32 tagú képviselő-testü­letből mindössze hárman fo­gadták el: Katona László pol­gármester, Farkas Zoltán alpol­gármester és Bohács József al­polgármester. A parlamentben, ha egy in­terpellációra adott választ nem fogadnak el a honatyák, az új­ságok címlapjára kerül, hogy „Leszavazták a minisztert”. Ä kecskeméti polgármesterrel ez egy ülésen háromszor is előfor­dult. Az alábbiakban a legille­tékesebbektől arra is kerestük a választ, hogy van-e bizalmi válság a képviselők és a város- vezetés között. Az 1. számú kérdés úgy szólt: Miért szavazott nemmel (vagy igennel) a jegyzői vá­laszra a Budai kapui benzin­kúttal kapcsolatban? A 2. kér­dés az volt, hogy van-e bizalmi válság a képviselő-testület és a városvezetés között? Dr. Gömöri Tibor (függet­len) önkormányzati képviselő: 1. - A nagyvárosok közül az egy négyzetméterre jutó ben­zinkutak számában, azt hiszem, Kecskemét az elsők között van. A Budai kapu a város értékes területe. Egyáltalán nem indo­kolt, hogy ide benzinkút épül­jön. A képviselő-testület 1993- ban pontosan meghatároz­ta, hogy hová kerülhetnek ben­zinkutak, és a Budai kapu nem szerepelt a határozatban. Vagyis a jegyzői válasz a testü­let korábbi döntésével ellenté­tes, ezért nem fogadtam azt el. 2. Abszolút bizalmi válság van, de ez nem most kezdődött. Hónapok óta komoly döntések gyakorlatilag csak véletlenül születnek meg a képviselő-tes­tületben, mivel nincsenek az ügyek a súlyuknak megfelelően előkészítve. Olyan horderejű kérdésekben, mint az ipari park ügye, célszerű lenne, ha a testü­leti ülés előtt a polgármester összehívná a frakcióvezetőket. Tóth Tamás (MDNP) önkor­mányzati képviselő, a polgár- mester köré tömörült Polgári Demokrata Frakció tagja: 1. - Azért volt elfogadha­tatlan a jegyzői válasz, mert egy érvényes képviselő-testü­leti döntést figyelmen kívül hagyva adott ki a polgármesteri hivatal elvi építési engedélyt a benzinkútra. Amennyiben a ha­tározati forma nem megfelelő ebben a kérdésben, mert a hiva­tal építészeti hatóságának azt nem kell figyelembe vennie, akkor a városházi szakappará­tusnak hivatalból figyelmeztet­nie kellett volna a képviselő- testületet arra, hogy ha érvé­nyesíteni kívánja kinyilvánított szándékát, akkor rendeletet kell az ügyben alkotni. 2. Több esetben azt érzékeli a képviselő-testület egy része - köztük magam is -, hogy nem vagyunk valódi döntési hely­zetbe hozva. Alulinformáltsá­gunk olykor megalázó méretű, így van egyfajta bizalmi válság. Ez a magam részéről felveti a Polgári Demokrata Frakcióból való távozás gondolatát is. Katona László polgármester, aki az MDF, a KDNP, az FKgP és a MIÉP támogatásával in­dult, és nyert az 1994-es pol­gármester-választáson. 1. - Erről a kérdésről nem nyilatkozom, a testület tagjai­nak nem kell megindokolniuk szavazatukat, az ügyben a ható­sági eljárás a mérvadó. 2. Nincs bizalmi válság. Az interpellációkra még megala­pozottabb választ'várnak, ezért kapták meg a bizottságok az ügyeket további vizsgálatra. Farkas Zoltán (SZDSZ) alpol­gármester: 1. - Az építészhatósági ügy­ben a jegyző álláspontját kell elfogadnom, mert nem vagyok jogász. Egyébként Kecskemét frekventált helyét elég színvo­nalasan, városkapui jelleget is megtestesítő módon akarják beépíteni. Ezzel megszűnne a rendezetlenség ezen a területen. Az évek óta lepusztult, gazos rész beépítését mindenképpen segítenünk kell. Lehet arra várni - mint ahogy a képviselő- testületben is elhangzott -, hogy valaki ide szállodát, iro­dákat építsen, de erre sajnos nincs befektető. Újabb öt évet pedig erre nem érdemes várni. 2. Önmagában az, hogy a polgármester interpellációs vá­laszait leszavazták, nem jelenti sem azt, hogy szakadás van a képviselők és a városvezetők között, sem azt, hogy nincs. Ez csak azt jelenti, hogy külön­böző kérdéseket különböző módon ítélünk meg, másokat meg hasonlóan. Egyébként volt olyan válasz, amit én sem fo­gadtam el, de ez csak egyezte­tési hiányosságot jelent. A meg­ítélési különbségek az együtt- munkálkodást nem befolyásol­ják, mert az a célunk, hogy a város jobban működjön, fejlőd­jön. Ebben teljes egyetértés van, a megvalósítás módozatai­ban esetleg lehetnek eltérések. A kisebb részletkérdésekben való viták nem akadályozzák a hosszabb távú együttműködést. Bohács József (MDF) alpol­gármester, a Polgári Demokrata Frakció vezetője. Ebben a frak­cióban vannak az MDF, a KDNP, az FKgP, az MDNP és a Fidesz képviselői: 1. - Számomra azért volt el­fogadható a jegyzői válasz, mert láttam a tervrajzot, és tetszett az épület. Elgondoltam, ha Pest fe­lől jövök, ez egy szép épülete­gyüttes lesz, jól mutat majd a McDonald’s emblémával. Nem tudom megítélni, hogy ott egy háromszintes épület jobban nézne-e ki. Hogy az ügynek mi­lyen jogi háttere van, azt nem tudom megítélni, hatósági kér­désről van szó. A mérnöki iroda dolga, hogy mire ad engedélyt, és mire nem. A szavazás egyéb­ként a frakcióban nem volt előre egyeztetve, nem tekintettük az ügyet poltikai kérdésnek. 2. Ä képviselő-testület álta­lában szolidáris az interpelláló képviselővel. Vagyis, hogy ha ő nem fogadja el a választ, ak­kor az esetek kilencven száza­lékában a testület sem fogadja azt el. A legutóbbi ülésen is er­ről volt szó, vagyis a polgár- mesteri válaszok el nem foga­dása nem bizalmi válságot je­lent. Egyébként is mindenki tudja, hogy ezeket a válaszokat nem a polgármester, hanem a hivatal készíti el. Szűcs Tibor, a városházán el­lenzékben lévő MSZP-frakció vezetője: 1. - Számomra és a frakcióm számára azért nem volt elfo­gadható a jegyzői jelentés, mert van egy korábbi közgyűlési döntés, ami ennek a területnek a sorsát rendezi. E szerint a Budai kapu térségébe három- szintes épületeket kell építeni. A kiadott elvi építési engedély szerint viszont benzinkutat építhetnek ide. Nem az első eset ez, amikor a képviselő-tes­tület korábbi döntését semmibe véve, megkerülve - a polgár- mester és a jegyző irányításával - a hivatal mást tesz, mint amit a testület eldöntött. Ettől füg­getlenül minden vállalkozást támogatni kell, ami Kecske­métre jön. Én ide értem a ben­zinkutakat is, ha azok telepítése megfelel az előírásoknak. De kisajátítani csak közérdekből lehet, és szerintem Kecskemé­ten, ahol ennyi benzinkút van, nem közérdek egy újabb épí­tése. Vagyis nagyon nagy hibát követett el a polgármesteri hi­vatal akkor, amikor a Budai kapui benzinkút érdekében megindította az erőszakos tu­lajdonszerzést. 2. A szocialista frakció és a polgármester között az első pil­lanattól kezdve bizalmi válság van. Nem véletlenül indított vele szemben az MSZP pol­gármester-jelöltet, mert tudtuk, hogy a polgármester úr képes­ségeit meghaladják a 100 ezer lakosú város menedzselését je­lentő feladatok. A ciklus elején azt fogalmaztuk meg, hogy konstruktív ellenzék leszünk. A városérdeket szolgáló kérdé­sekben mindig támogattuk is a polgármestert. Viszont a szűk csoportérdekeket szolgáló, vagy a város gazdasági helyze­tét instabillá tevő ügyekben nem tudunk melléállni. Ilyenek is voltak szép számmal. Sajná­lom, hogy a polgármester nem vette észre a ciklus második felének elején, hogy le kellene ülni párbeszédre az önkor­mányzatban lévő frakciókkal. A ciklus elején erőpolitikát folytatott, két évre rá egyfajta kiegyensúlyozót, majd most ismét erőből próbál politizálni, így most már a korábban őt tá­mogató képviselők közül is jó- néhányan rájöttek arra, hogy ez a poltika Kecskeméten nem megy, mert ez nem egy kor­szerű, európai városképet rajzol fel. Garaczi János, a Polgári De­mokrata Frakcióval koalíciós szövetségben lévő SZDSZ- frakció vezetője: 1. - Azért nem fogadtam el a választ, mert semmi nem indo­kolja azon a területen az újabb benzinkutat. A Budai kapu tér­sége stratégiai fontosságú terü­lete Kecskemétnek, az ide ér­kező vendégek gyakorlatilag itt találkoznak először a várossal. Ráadásul a képviselő-testület 1995. márciusi döntése értel­mében az önkormányzat konk­rét szerződést kötött a Stilbau II. Kft.-vel. A cégnek akkor korlátozott joggal adtuk el a te­rületet. Meg volt határozva, hogy lakóépületeket, irodákat és üzleteket fog itt építeni. A botrányos önkormányzati kisa­játítás azért elfogadhatatlan, mert nem közcél érdekében tör­tént. Ebben a körzetben egy benzinkút építése nem közcél. 2. Kétféle válság van. Az egyik, hogy maga a Polgári Demokrata Frakció sem műkö­dik frakcióként. Látszik, hogy teljesen „szétszavaznak”. Az már csak hab a tortán, hogy a Polgári Demokrata Frakció és az SZDSZ-frakció között is válság van. * * * Dr. Peredi Katalin jegyzőt ar­ról kérdeztük: hogyan tovább az interpellációra adott válasz elutasítása után? Elmondta, hogy a testület döntése értel­mében az önkormányzat város- rendezési bizottságának meg kell vizsgálnia a Budai kapu térségében tervezett benzinkút ügyét, majd az ismét a képvi­selő-testület elé kerül. A rende­zési terv szerint a Jókai utca érintett részén a lakóterületnél van a 10,5 méteres beépítési magasság feltüntetve, ami egyébként a hatóság számára úgymond irányadó jellegű sza­bályozás. Vagyis az építésügyi hatóság attól eltérhet az enge­délyek kiadásakor. A 10,5 mé­ter egyébként sem vonatkozik arra a részre, ami intézményte­rületnek van kijelölve, és ahová a benzinkutat tervezik. A terve­zett benzinkúttal szemben, a Jókai utcán 7,5 méter magas épület van. A hivatal szakem­berei szerint építészetileg is in­dokolt, hogy ne a maximális 10,5 méteres beépítést alkal­mazzák mindenhol. Az 1993-as képviselő-testü­leti döntéssel kijelölt benzin- kúthelyekkel pedig az a gond, hogy az csak testületi határozat­ban lett rögzítve. Az építésügyi hatóságnak így a Jókai utcai benzinkútépítési kérelmet a ha­tályos rendelet, a kecskeméti Általános Rendezési Terv sze­rint kell elbírálni. A városren­dezési bizottság az interpelláció kapcsán mérlegelheti, hogy is­mét a testület elé terjeszti az Ál­talános Rendezési Terv módosí­tását. De tudni kell, hogy ha el­fogadják, annak visszamenőle­ges hatálya nincs. M. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom