Petőfi Népe, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-16 / 164. szám

4. oldal Hazai Tükör 1997. július 16., szerda Törvény a népszavazásról Elfogadták a nyugdíjcsomagot NATO-csatlakozás: sikeresen versenyeztünk Az országgyűlés a nyári sza­badsága előtti utolsó plená­ris ülésén egyhangú szava­zással politikai nyilatkoza­tot fogadott el az Észak-at­lanti Szerződés Szervezete (NATO) 1997. július 8-án Madridban tartott csúcsér­tekezletének döntésével kap­csolatban. A szavazás előtt mind Horn Gyula miniszterelnök, mind a pártok képviselői méltatták az ország előtt álló, történelmi je­lentőségű lehetőséget, és azt, hogy sikeresek voltunk egy kemény versenyben. NATO- tagságunk várható költségei­vel a gazdasági és lélektani hasznot állították szembe. Csehország, Lengyelország és Szlovákia árvízkárosultjainak megsegítésére ugyancsak poli­tikai nyilatkozatban szólította fel az országgyűlés a kor­mányt és az egész magyar né­pet. Zárószavazással pont került a honvédelmi törvények mó­dosításának végére, a sorkato­nai szolgálat ezzel kilenc hó­napra csökkent. A szocialista és a szabad- demokrata képviselők támo­gató szavazataival elfogadta a parlament a társadalombiztosí­tásról szóló 1975. évi II. tör­vényt felváltó öt új törvényt: a társadalombiztosítás ellátásai­ra és a magánnyugdíjra jogo­sultakról, valamint e szolgálta­tások fedezetéről; a magán- nyugdíjról és a magánnyug­díjpénztárakról; a társadalom- biztosítási nyugellátásról; a szociális ellátásokról szóló törvény módosításáról, vala­mint a kötelező egészségbizr tosítás ellátásairól szóló jog­szabályokat. Az ellenzéki képviselők an­nak ellenére nem szavazták meg e törvényeket, hogy a nyugdíjrendszer reformjának szükségességével egyetérte­nek. Kifogásolták a magán­nyugdíjpénztárakba történő befizetés kötelező jellegét, valamint az előteijesztések gyenge színvonalát, kiérlelet- lenségét és a változtatások ro- hamtempójű elfogadtatását. 1997. szeptember elsején lép majd hatályba az alkalmi munkavállalói könyvvel tör­ténő foglalkoztatásról szóló, szintén tegnap megszavazott törvény. Ennek lényege, hogy a magánszemély (ide értve az egyéni vállalkozót is) ál­tal foglalkoztatott napszámo­sok egy könyvecskét kapnak, amelybe a munkáltató úgyne­vezett közteherjegyet ragaszt, amivel egyszerre teljesít min­den tb- és adókötelezettséget. A dolgozó egészségügyi el­látáshoz, a nyugdíj- és a mun­kanélküli ellátás tekintetében jogszerző időhöz jut, és az ed­digi feketemunka végre le­gálissá válik. (s. á.) Nagy változás a magyar történelemben A belső viharaival elfoglalt KDNP nélkül, de az összes többi parlamenti párt részvé­telével tegnap tanácskozást tartottak a népszavazási tör­vénytervezetről. Az őszi, vé­leménynyilvánító NATO- népszavazásra már az új tör­vény szabályai szerint kerül sor. A kormány rövidesen benyújtja a Országgyűlésnek a népszava­zásról szóló törvény tervezetét - jelentette ki Kuncze Gábor belügyminiszter kedden. A tárca vezetője erről azt köve­tően számolt be a sajtónak, hogy a törvényjavaslatról hat­párti egyeztetést tartottak. A ja­vaslatot a pártok nagy vonalak­ban elfogadták. Kuncze bejelentette: az őszi véleménynyilvánító NATO- népszavazást már az új törvény Kedden délután kizárták a Kereszténydemokrata Nép­párt országgyűlési képviselő- csoportjából Füzessy Tibort, Gáspár Miklóst és Hasznos Miklóst. A határozatot köve­tően Szakái Ferenc és Fekete György bejelentette: ők is el­hagyják a frakciót. A pártel­nök, Giczy György is ezt teszi. A kizárási indítványt, amelyre nyolc KDNP-s honatya kezde­ményezésére szavaztak, az ülé­sen jelenlévő tizenhét képvise­lőből tizenkettő támogatta. Isépy Tamás frakcióvezető a kizárást azzal indokolta, hogy az érintett képviselők te­vékenységükkel hozzájárultak annak a helyzetnek a kialakulá­sához, amellyel a KDNP ki­zárta magát a keresztényde­Kuncze Gáborhoz fordult a Me­zőgazdasági Termelők Érdek- védelmi Szövetsége, hatható­sabb segítséget kérve az úgyne­vezett mezei lopások visszaszo­rítására - tájékoztatta a sajtót az érdekképviselet alelnöke, Zsikla Győző a belügyminiszternek kedden elküldött levelük tartal­máról. A gazdáktól sorozatban érkező jelzések szerint az utóbbi időben feltűnően elszaporodtak a termény- és gyümölcstolvajlá- sok. A tulajdonosok elkeseredet­tek, mivel a megélhetési bűnö­zésként emlegetett, sokak által szinte bocsánatos bűnként felfo­gott lopások a termelők megél­hetését veszélyeztetik. Hosszú hónapok munkájának eredmé­nye tűnik el egyetlen éjszaka, az esetek túlnyomó többségében alapján tartják. Az előzmények­ről szólva a belügyminiszter hangsúlyozta: a július 1-jén végrehajtott alkotmánymódosí­tással az Országgyűlés meg­szüntette az évek óta tartó mu­lasztásos törvénysértést, s fel­oldotta azt az ellentmondást, amely az alkotmány, a választó- jogi törvény és a népszavazás­ról szóló törvény között volt. A népszavazásról készülő jogszabály alapelveiről egyéb­ként már néhány hónapja meg­egyeztek a pártok, a BM ezután dolgozta ki a javaslatot, amely­ről az alkotmánymódosítás után immár tárgyalni is lehet. A kormánykoalíció egyönte­tűen támogatta az elképzelést, amellyel - a kisgazdákat kivéve - alapvetően a többi párt is egyetértett. Az FKGP szerint most szükségtelen ennek a tör­vénynek a megalkotása. mokrata pártok nemzetközi szervezetéből, az EUCD-ből. A frakció létszámfogyása miatt Füzessy Tibornak fel kell állnia az Országgyűlés alelnöki székéből. Erre a tisztre a legesé­lyesebb Áder János, a KDNP helyére lépő Fidesz ügyvezető alelnöke. A kizártak bizottsági tagsága is megszűnt. Egyes hírek szerint Giczy György felhívta az őt támogató képviselőket, hogy lépjenek ki a frakcióból. Ha ezt még hár­man megfogadják, az ország- gyűlési frakció megszűnik. Isépy szerint a képviselőcso­portnak meg kellett mutatnia, hogy elhatárolódik a pártveze­tés által képviselt politikától, még akkor is, ha ezzel előfor­dulhat, hogy a létszámcsökke­nés miatt megszűnik a frakció. büntetlenül. Hiszen, ha a gazda, netán az egyre kevesebb helyen foglalkoztatott mezőőr tetten is érné a tulajdonában „szüretelő- ket”, vagy túlerővel találja ma­gát szemben, vagy kétségtelenül felnőttek által irányított, de fele­lősségre nem vonható kiskorú­akkal. A vandál bandák nemcsak megdézsmálják, avagy mara­déktalanul elveszik a termést, de az ágak letörésével, az ültetvé­nyeken való átgázolásokkal a következő évekre is kiható, ma­radandó károsodásokat is okoz­nak. A METÉSZ mindezek alap­ján döntött úgy, hogy levélben keresi meg a belügyminisztert, arra kérve: a hatóságok fordítsa­nak nagyobb figyelmet ezekre a bűncselekményekre. Tegnap a parlamentben a NATO-csatlakozás ügyében felszólalt Zwack Péter, kecs­keméti képviselő is:- Én személyesen is ki­mondhatatlanul büszke vagyok és örülök Magyarország jelölé­sének. Itt egy olyan folyamat kezdődött el, amely messzeható befolyással lesz egész éle­tünkre, fokozatosan jelentkezik mindennapjainkban is. A NATO-tagság lehetősége messzemenően nem csupán ka­tonai jelentőségű dolog. Annak sem kis ügy, hiszen a biztonság és veszélyeztetettség örökösen kényes viszonyában nagy vál­tozást jelent a magyar történe­lemben. De ilyen jellegű elis­merésünknek ma még felmér­hetetlen következményei lesz­nek mindennapjainkban is. Most, amikor megint - sa­ját teljesítményünk elismerése­képpen - a Nyugat felé hala­dunk (és nem Éurópa felé, mert mindig ott voltunk), akkor nem igazán tisztességes dolog behó- dolásról, idegenszerű politiká­ról szónokolni. Már csak azért sem, mert a mindennapok apró szöveteiben egészen gyorsan megjelennek majd a meghívotti státuszból adódó image-változás olyan apró jelei, amelyek az emberek számára a konkrét helyzetek­ben a legtöbbet jelenthetik. Friss élményem, hogy barátom kislánya olaszországi osztályki­ránduláson volt a madridi na­pokban, és volt olyan múzeum, ahol a csak az EU-országoknak adott csoportos kedvezményt már ők is megkapták a belépés­nél. Mert frissen tintával odaír­ták a három meghívott ország nevét a jegykiadóknál levő lista aljára. És ez csak egy apró, új epi­zód, ami új és nagyon jó élmény volt a magyar középiskolások­nak - mondotta Zwack Péter. Teljes a nyilvánosság. Az Országos Rádió és Televízió Testület úgy döntött, hogy az országos kereskedelmi televí­ziós frekvenciák tenderére be­nyújtott pályázatok korlátozás nélkül nyilvánosak. Az MTM- SBS Televízió korábban kérte, hogy üzleti és műsorterve ma­radjon üzleti tifok. Most Pintér Dezső, az új tévé elnöke kije­lentette: a döntést elfogadja, és tiszteletben tartja. Árvízi segítség. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia kedden felhívással fordult a hí­vekhez, hogy lehetőségeik sze­rint segítsenek a kelet-közép- európai térség árvíz sújtotta te­rületein bajba jutott embertár­saikon. Hasonló értelmű felhí­vást bocsátott ki a Magyar Vö­röskereszt is. Amit az ÁSZ nem vizsgál. A kormánytól nem érkezett felké­rés az Állami Számvevőszék­hez arra vonatkozóan, hogy vizsgálja meg az Egészségbiz­tosítási Önkormányzat vagyon­gazdálkodását. Sándor István alelnök szerint nem felel meg a valóságnak az a korábban nyil­vánosságot kapott (dez)infor- máció sem, hogy az ÁSZ vizs­gálná a Wesselényi utcai szék­ház vásárlását, illetve a Club Aliga tőkeemelését. MTI Rt. A Magyar Közlöny legfrissebb számában megje­lent, s ezzel hatályba lépett az Országgyűlés határozata a Ma­gyar Távirati Iroda- Részvény- társaság létrehozásáról. Ezen a napon tehát a parlament a Magyar Állam nevében egy­személyes részvénytársaság­ként megalapította a Magyar Távirati Iroda Részvénytársa­ságot. Karcsúbb AFV. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. létszám-leépítési bizottsága ezen a héten kezdi a felmérése­ket a részvénytársaság igazga­tóságain arról, hogyan és mi­lyen mértékben csökkentsék a létszámot. Az ÁPV Rt. vezeté­sének májusi döntése értelmé­ben az idén 20 százalékos lét­számleépítést kell a cégnél vég­rehajtani, ami 70-80 fő elbocsá­tását jelenti. Megtalált géppisztolyok. Marcaliban, egy magánlakás­ban találták meg a budapesti II. kerületi rendőrkapitányságról mintegy fél éve eltűnt fegyve­reket. Á 9 darab AMD típusú géppisztolyt valószínűleg M. Róbert, a kapitányság volt rendőrzászlósa rejtette el. Villámgyors hamisítók. Nem sokkal az új bankjegy for­galomba kerülése után, vasár­nap délelőtt már hamis tízezer forintossal fizetett valaki a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei Nyírbátor egyik élelmi­Jövőre 13-15 forinttal emelkednek az üzemanyagárak Az áremelés fedőneve: jövedéki adó A fogyasztási adó jövedéki adóvá alakul át 1998. január 1-jén. Ezzel egyidejűleg emelkedik az üzemanyag, a dohány­áruk és szeszes italok adótartama. Ezt egyrészt az infláció indokolja (a Pénzügyminisztérium minden évben felülvizs­gálja emiatt a tételes adókat), másrészt megváltoznak az adószabályok is - tudtuk meg a Pénzügyminisztériumban. Az üzemanyag árában eddig külön-külön fizettük a fo­gyasztási adót, az útalap-hoz­zájárulást és a környezetvé­delmi termékdíjat. Ezt a közel­jövőben együtt, jövedéki adó formájában fogjuk megtenni. Ennek köszönhetően az adófi­zetőnek (gyártónak és szállí­tónak) csak egy jogcímen, azaz egyszer kell átutalnia az üzemanyagok közterheit. Az üzemanyag jelenlegi fo­gyasztási adója 10,8 százalék­kal, azaz körülbelül 4,40-5,90 forinttal emelkedik. Az útalap­hozzájárulás - igazodva az autópálya-építési, -fejlesztési forrásigényekhez - a jelenlegi 15,40 forintról 21-re növek­szik, ami további 36,4 száza­lékos emelkedést jelent lite­renként. A környezetvédelmi termékdíj 22 fillérrel lesz több, s így januártól 2,22 fo­rinttal számolhatunk. A jöve­déki adó végül is 17 százalék­kal lesz magasabb, mint az eddigi három adónem volt. Mindehhez azonban még hozzá kell számolnunk a 25 százalékos áfát, tehát mintegy 13-15 forinttal nő majd az ás­ványolajtermékek ára. A dohányáruk és a szeszes italok (tömény szesz, sör, pezsgő, vermutok, gyümölcs­borok) jövedéki adója átlag 10,5 százalékkal emelkedik. Az ősszel parlament elé ke­rülő törvénytervezet előírja azt is, hogy a jövedéki termékek számba vehetősége érdekében adóraktárral kell rendelkeznie a .jövedéki alanynak”. Csernyánszki Judit Fogy a magyar kereszténydemokraták frakciója Kizárták a kizárókat Levél a belügyminiszternek 1907-ben kezdődött. Az első Egyiptomban folytatott magyar ásatás 90. évfordulója al­kalmából nyílt kiállítás tegnap a Szépművészeti Múzeumban „Egy fejezet a magyar-egyip­tomi kultúrdiplomáciai kapcsolatok történetéből” címmel. fotó: feb/stefler Balázs Az orvosnak meghatározott információkat kell betegével közölni A tájékozott beleegyezés joga A tájékozott beleegyezés elve alapján ma már idejét múlt az a feltételezés, miszerint, ha a beteg orvoshoz fordul, akkor eleve beleegyezését adja minden olyan beavatkozáshoz, amit az or­vos szükségesnek tart - hangsúlyozzák az új egészségügyi tör­vénytervezetet kidolgozó minisztériumi szakemberek. Amennyiben az országgyűlés „áldását” adja a népjóléti tárca tervezetére, akkor a tájékozott beleegyezés érdekében - várha­tóan 1998. január 1-jétől - a következő információkat kell kötelező érvénnyel a beteg tu­domására hozni: 1. Azt, hogy jogosult eldön­teni, engedi-e elvégezni a be­avatkozást vagy sem. 2. Betegségének diagnózisa és kezelés nélküli kilátásai. 3. A tervezett beavatkozás természete és célja. 4. A beavatkozásban részt­vevő szakalkalmazottak neve és beosztása. 5. A beavatkozásnak milyen veszélyei, esetleges szövődmé­nyei lehetnek. 6. Vannak-e a tervezettől el­térő, egyéb - orvosilag elfo­gadható - beavatkozási lehető­ségek, és mik azok. 7. Mi a tervezett beavatkozás várható eredménye. (Ez külö­nösen akkor fontos, ha teljes gyógyulás nem ígérhető.) 8. Fel kell ajánlani a beteg­nek a további kérdezés lehető­ségét. A beteg beleegyezésétől el lehet tekinteni a következő ese­tekben: 1. Közegészségügyi szük­séghelyzetben, amikor mások érdekeit súlyosan veszélyezteti a beavatkozás elmaradása. 2. Sürgős esetekben, amikor a beteg nincs abban az állapot­ban, hogy tájékoztatást hallgas­son meg, de beleegyezése felté­telezhető. (Például ha a beteg eszméletlen.) 3. Amikor a beteg lemond a tájékoztatásról. 4. Ha az orvos úgy látja, hogy bizonyos információk közlése a beteg számára fizikai­lag vagy lelkileg káros lenne. Ilyenkor a beteg törvényes képviselőjétől kell kérni a tájé­kozott beleegyezést. N. Zs.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom