Petőfi Népe, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-14 / 162. szám

Mérlegen a labdarúgó megyei I. osztály Toronymagasan kiemelkedtek A megyei I. osztályú labdarúgó-bajnokság első helyezettje, a Kerekegyháza csapata. 1. Kerekegyháza 23 5 2 63-17 74 A Kerekegyháza labdarúgó- csapata fölényesen - a máso­dik helyezettet 19 ponttal megelőzve - nyerte a megyei I. osztályú bajnokságot, és ősztől már az NB IlI-ban folytathatja. A csoportban a legkevesebb gólt kapták, és a Soltvadkerttel együtt a leg­többet rúgták. Az együttes szereplését Bende József edző értékelte:-Egy évvel ezelőtt a fiatal, helybeli játékosokra épülő ke­rekegyházi csapat a 2. helyen végzett a megyei I-ben. Ezt kö­vetően pár ügyes helyi gyerek - akiknek már biztos helyük volt a gárdában -,úgy gondolta, hogy tíz-húszezer forinttal többért alacsonyabb osztályba igazol. Ekkor úgy éreztem, nem szabad csak kerekegyházi labdarú­gókra építeni, máshonnan is ér­demes igazolni. Márcsak azért is, mert a 2. hely után tavaly nyáron az elsőt vettük célba. Ebben az önkormányzattal együtt a helyi vállalkozók is Mesterlövészek A megyei I. osztályú labda­rúgó-bajnokság góllövőlis­tájának élcsoportja, 20 gó­los: Csermák János (Solt- vadkert 8, Kiskunmajsa 12). 18 gólos: Bankes (Kun- szentmiklós). 15 gólos: Se­bestyén (Kunszentmiklós), Král (Solti FC). 14 gólos: Bende (Kerekegyháza), Berki* (Hetényegyháza), Margit (Csengőd), Mata (Helvécia), Pauk (Nemes- nádudvar). 12 gólos: Máté (Kerekegyháza). 11 gólos: Hepp (Hajós), Kovács T. (Csengőd). 10 gólos: Szalma (Tompa). 9 gólos: Gazdag, Juhász Zs. (Kerekegyháza), Sánta Z. (Dusnok), Kiss- Máté, Digner (Soltvadkert), Domonics (Lakitelek). partnerek voltak. Leigazoltuk Tóthot, Mátét, Feketét és Gaz­dagot, akik erősségei lettek a csapatnak. A télen ismét válto­zás történt a keretben: távozott a két Mátéfi testvér, Tóth, vala­mint Engel, utóbbi - számomra érhetetlen módon - abbahagyta a játékot. Helyettük leigazoltuk Virágot és Forgót Kecskemét­ről. A téli alapozás során már NB III-as szintű munkát végeztünk. Ekkor kezdtük az úgynevezett B-közép megszervezését, ami remekül sikerült, a szurkolók a bajnokság folyamán végig nagy számban buzdították a fiúkat. Tavasszal is jól szerepeltünk, mindössze két döntetlenünk és két vereségünk volt. Amikor már biztossá vált, hogy meg­nyertük a bajnokságok, a csapat akkor sem „eresztett le”, hanem ezután is komoly munkát végez­tünk, hoztuk az elvárt ered­ményt, miközben több saját ne­velésű fiatal is - Kecskeméti, Lovas, Duzmath, Kulman - he­lyet kapott az együttesben. A 19 megyei bajnokság közül a Bács megyei az egyik legerő­sebb. Az onnan kikerült csapa­tok mind megállták a helyüket egy osztállyal feljebb is. Szeret­nénk ezt a hagyományt foly­tatni. Az első helyünket pedig Kecskeméti Istvánnak, a sportkör elnökhelyettesének ajánljuk, aki 20 éve munkálko­dik azon, hogy Kerekegyházán minőségi labdarúgás legyen. Nálunk dolgozott az elmúlt évben intézőként Kovács Fe­renc, akit nemrég halálos bal­eset ért. Nagyon hiányoljuk, és az emlékét megőrizzük. Csapatomban - melynek át­lagéletkora 23 év - több olyan tehetséges kecskeméti játé­kos van, akikkel valamikor máshol együtt dolgoztam. Mi­vel rájuk Kecskemét labdarúgá­sában nem volt szükség, eljöttek Kerekegyházára. Ugyanakkor a megyeszékhely nagycsapatában elég nehéz lenne helybeli játé­kosokat találni. Itt említem meg, hogy a szurkolók kérését meg­hallgatva a KTE-vel ellentétes sorsolást kérünk, mert sokan szeretnének a mérkőzéseinkre kijönni, ugyanis kötődnek a kecskeméti futballistákhoz. A játékosok közül talán Fe­kete távozik munkahelyváltozás miatt, a többiek maradnak. Né­hány futballistánk után érdek­lődtek NB-s csapatok. Egyálta­lán nem lepődtem meg, a jelen­legi magyar NB L, NB I/B. szintjén meg is állnák a helyü­ket. Rögtön hozzáteszem, ők mind kecskemétiek! A felkészülést csak július 15- én kezdjük. Hosszabb nyári szünetet adtam a fiúknak, mert idegileg és fizikailag is szüksé­gük volt a pihenőre. A jövőt ille­tően nem kizárólag az NB IlI- ban maradás a célunk. Szeret­nénk kellemes meglepetést sze­rezni szurkolóinknak. Bár né­hány poszton elkelne az erősí­tés, erre anyagilag nincs lehető­ség. Mi a bajnokság megnyeré­séért sem kaptunk pluszpénzt. Azt hiszem, kevés olyan csapat van Magyarországon, akármi­lyen szinten, amelynek az első helyért ne adtak volna legalább húsz stolverkot. Nem sérelmez­zük a dolgot, de jólesett volna. teljesítettük, bár ehhez nélkü­lözhetetlenek voltak a személy- cserék. A tehetséges fiatalok közül Eperjesi beépült a csa­patba, jó teljesítményt nyújtott, rajta kívül Sámel, Schmidt és Pócsik is kopogtat a felnőtt gárda kapuján. A felkészülést július 10-én kezdtük. Heti öt edzés, illetve 8-10 edzőmérkő­zés szerepel a programban.- A következő idényben szintén a három dobogós hely valamelyikét szeretnénk meg­szerezni - mondta Dobszai Zol­tán szakosztályvezető. - Ebben minden benne van, az arany­érem is. Ehhez kérjük a-szurko­lók és a baráti kör támogatását. Ha az eredmények úgy alakul­nak, komolyabb igazolásokat tervezünk a bajnoki cím meg­szerzése érdekében. A soltvadkertiek tavasszal megtáltosodtak A Soltvadkerti TE labdarúgócsapata a Kiskunhalasról érke­zett Tápai Tibor edző irányításával kezdte meg a felkészülést az 1996/97-es bajnokságra. A gyengébb őszi szereplés követ­keztében a soltvadkerti focisták a 10. helyen fordultak, tavasz- szal viszont megtáltosodtak és bronzérmet szereztek.- ősszél kevés sikerélményünk volt, a begyűjtött 19 pont és a 21-18-as gólkülönbség a 10. helyre volt elegendő - kezdte beszámolóját Tápai Tibor edző.- Ezzel szemben a tavaszi idényben bravúros szerepléssel- 34 pontos teljesítménnyel és 42-18-as gólkülönbséggel - harmadikok lettünk. Tavasszal mindössze egy ponttal szerez­tünk kevesebbet a bajnok Ke­rekegyházánál. Az őszi szezon­ban, illetve a téli szünetben öt játékostól váltunk meg. Koráb­ban mindegyikük játszott az NB IlI-ban. Helyettük Zámbó és Kiss-Máté személyében két NB-s labdarúgót igazoltunk, míg hárman - Török, Pócsik, Valkai - a megyei II. osztályból érkeztek. A tavaszi gólkülönbségünk is bizonyítja, hogy támadó fut­ballt játszunk. Ebben meghatá­rozó szerepe van a csapat ge­rincét adó Zámbó-Kiss- Máté-Szikszai-Digner-Török ötös fogatnak. A bajnokság má­sodik felében a játékosok több­ségével elégedett voltam, s amennyiben együtt marad a csapat, jövőre merészebb célja­ink is lehetnek. Az elvárásokat Nemesnádudvaron elégedettek a futballszurkolók Még véletlenül sem panasz­kodhatnak a nemesnádudvari fociszurkolók. A község me­gyei I. osztályú labdarúgó- csapata az utóbbi évek leg­jobb szereplésével a 4. helyen zárta az 1996/97-es bajnoksá­got. Rónai Sándor edző csa­pata 14 alkalommal győzött, hét döntetlent ért el és kilenc­szer távozott vesztesen, a 48-31-es gólkülönbség mellett 49 pontot gyűjtött.- Az őszi idényben elért ötödik hely után reális célként a bajnokság végére is a legjobb öt közé vártuk a csapatot ­kezdte értékelését Fridrich Jó­zsef szakosztályelnök. - A Magyar Kupában is várakozá­son felül szerepeltünk. A Sze­retnie, a Géderlak, a Bajai LSE és a Kunszentmiklós együttesét búcsúztattuk, és a megyei elő­döntőben is csak az NB I-es újonc Tiszakécskétől szenved­tünk vereséget. A harmadik he­lyért vívott mérkőzésen le­győztük az orgoványiak. Fel­kerültünk a Magyar Kupa or­szágos táblájára, ahol a Paks, a Siófok és a Csákvár lesz az el­lenfelünk. A bajnoki menetelésünket a Lakitelek és a Solt legyőzésé­vel kezdtük, ám a következő három fordulóban csak egy pontot sikerült begyűjtenünk. A szerencse is elkerült ben­nünket, mert például Kun- szentmiklóson az utolsó perc­ben kapott góllal vesztettünk pontot, míg hazai pályán Izsák ellen majd eltörtük a kapufát. Ezt követően a játékosok ösz- szeszedték magukat, és öt mérkőzésen nem találtak le­győzőre. A vesztesek között volt a tavasszal remeklő Kis­kunhalas is. Utána két vereség jött Hajóson és otthon a bajnok Kerekegyháza ellen, majd két remekbe szabott győzelemmel- a Csengőd és a Dusnok ellen- zártuk az 1996/97-es bajnok­ságot. A csapat Rónai Sándor irá­nyításával nagyszerűen helyt­állt, minden játékos teljesítmé­nyével elégedettek vagyunk. A házi gólkirály Pauk lett 14 gól­lal. Az utánpótláscsapatok tel­jesítménye ugyan elmaradt a várakozástól, de az ifjúsági együttes jó hajrája bizakodásra ad okot a jövőt illetően. A megérdemelt pihenő után re­ménykedve várjuk az újabb kupaellenfelet, majd a követ­kező bajnokság nyitányát - fe­jezte be Fridrich József. Berta minden meccsen védett A Kerekegyháza csapatában az 1996/97-es bajnokságban 30 labdarúgó lépett pályára. A legtöbb játéklehetőséghez ju­tott labdarúgók által alkotott csapat: Berta - Kurucz, Bende, Pataki, Gazdag, Váczi, Kenderes, Máté, Pécsi, Fekete, Kulman. Érdekesség, hogy Berta kapus minden mérkőzésen pályára lépett, Juhász Zsolt pedig kilenc rú­gott góllal sem került be az il­lusztris társaságba. Bende József edző együt­tese az 1996/97-es bajnokság folyamán 63 gólt szerzett és 17-et kapott (a meccsenkénti átlag 2.10, illetve 0.57 gól). Összesen 12 labdarúgó volt eredményes. A házi góllövőlista, 14 gó­los: Bende Csaba. 12 gólos: Máté. 9 gólos: Gazdag, Ju­hász Zs. 6 gólos: Váczi. 5 gó­los: Fekete. 2 gólos: Virág, Forgó. 1 gólos: Hugyetz L., Mátéfi L., Pataki, Pécsi. A kerekegyházi együttes odahaza 43, idegenben 31 pontot szerzett. A csapat har­minc bajnoki mérkőzésére a tudósítások alapjígi 17 ezer 300 néző volt kíváncsi, ami meccsenként 577 fős átlagnak felel meg. A hazai találkozó­kat 10 ezer 600 (átlagban: 707), idegenben 6700 (átlag­ban: 447) szurkoló tekintette meg. A legtöbb szurkoló a 29. fordulóban, a bajnokavatással egybekötött, Soltvadkert el­leni bajnokira látogatott ki a pályára. A legsikeresebb bajnoki év 2. Csengőd 16 7 7 48-32 55-A község sportéletének a legsikeresebb bajnoki évét tud­hatjuk magunk mögött - kezdte az értékelést Francia László, a csengődi labdarúgó-együttes edzője. - Bár ősszel hét ponttal többet gyűjtöttünk, mint a ta­vasszal, így is sikerült megsze­rezni a második helyet. A vi­szonylag gyengébb tavaszi sze­replésnek főleg az volt az oka, hogy a tél folyamán nem iga­zoltunk senkit, viszont többen abbahagyták a játékot vagy el­mentek tőlünk. A bajnoki mér­kőzések során pedig, ha megsé­rült valaki, nem lehetett ha­sonló tudású játékost küldeni a helyére. Sérülések, sárga lapos eltiltások miatt nem mindig a legerősebb csapattal álltunk ki, és előfordult, hogy olyan mér­kőzést vesztettünk el, amit egyébként simán meg kellett volna nyerni. Ezzel együtt azt mondom, hogy a Dusnok és a Soltvadkert ellen legalább dön­tetlent, Izsákon, Hetényegyhá- zán - valamivel nagyobb lelke­sedéssel és szerencsével - pe­dig győzelmet érdemeltünk volna. Összességében mégis elége­dett vagyok az eredménnyel. Sok helyi szponzor, vállalkozó, valamint az önkormányzat és a baráti kör is a csapat mellé állt és komoly támogatást nyújtott. Két kitűnő pályánk, korszerű öltözőnk van, amely magasabb osztályban is megfelelne. Egy kicsivel jobb szereplés révén - mint a három legjobb megye­beli 2. helyezett csapat egyike - talán az NB IlI-ban is lenne ke­resnivalónk. Ám ott több kor- osztályos csapatot kell indítani és ezt a gyengébb utánpótlás­nevelésünk miatt egyelőre úgy­sem tudtuk volna vállalni. Annak ellenére, hogy nem mindegyik játékosunk helybeli, a szurkolók csengődinek tekin­tik őket, szinte egy nagy család vagyunk. Barátságos a hangu­lat, jó az edzéslátogatottság, és ennek köszönhető ez a szép eredmény. A szakosztályveze­tés és a szurkolók is elégedettek a teljesítménnyel. Nem szeret­nék egy labdarúgót sem kie­melni, az eredményt a csapat közösen érte el. Július elsején kezdtük a fel­készülést. Hegedűs abbahagyta a játékot, Dudás és Vadászi szeretne eligazolni. Becsi mun­kahelyi elfoglaltság miatt leállt, Rávai még gondolkodik, hogy folytassa-e a labdarúgást, mert Budapesten dolgozik. Sikerült már erősítenünk. Akasztóról érkezett Andriska Tibor a középhátvéd posztra, hoztunk egy védőt Tabdiról. Puskás Csaba védekező közép­pályást tervezzük leigazolni Bácsalmásról, Lengyel Lászlót és Lupi Zoltánt Soltszentimré- ről. Szeretnénk egy fiatalabb, környékbeli játékosokból álló ütőképes csapatot kialakítani, amely jó játékával szórakoz­tatja a csengődi közönséget. A helybeli játékosokra építve 5. Kmiklós 14 6 10 48-37 48- Másfél éve, amikor a Kunszentmiklós kispadjára kerültem - kezdte a bajnoki év értékelését Csikós Lajos edző -, folyamatosan az volt a cél, hogy helyi fiatalokból alakítunk ki egy ütőképes csapatot. A tervet a bajnokság végére teljesítettük és sikerült az első hat között végeznünk. Ezzel együtt a tavaszi rajtunk nem volt valami fényes. Hel­vécián döntetlent értünk el, majd kikaptunk a Hetényegy- házától és a Hajóstól is. Elpár­tolt tőlünk a szerencse. Ame­lyik lövés után a labda ősszel befelé pattant, az hasonló helyzetben a tavasszal kifelé vágódott a kapufáról. A csapat az egész szezon­ban gyenge százalékban használta ki a helyzeteit. Emiatt szenvedtünk egy po­fonnal felérő vereséget Laki­teleken. Azok a játékosaink, akik ebből a sportból többet tudnak - Bankes, Sebestyén, Lovász -, sem értékesítették kellő biztonsággal a gólhely­zeteket. Arra viszont büszke vagyok, hogy erőnlétileg jól bírta a csapat, kamatozott az elvégzett munka, a bajnokság végére se fáradtak el a fiúk, és az utolsó három fordulóban 9 pontot gyűjtöttünk. Persze játékban, techniká­ban van még pótolnivaló, ám ez majd az új felállású vezetés feladata lesz. Az én edzői megbízatásom a bajnokság végén lejárt. Szeretnék kö­szönetét mondani a város ve­zetőinek, a sportvezetőknek, akik a munkámat segítették, a játékosoknak, akikkel együtt dolgozhattam, és örülök, hogy egy ilyen sportsikemek a részese lehettem. Eredmé­nyes másfél évet töltöttünk el együtt. Az elmúlt héten megtartott elnökségi ülésen született döntés alapján a következő bajnokságban Csikós Lajos lesz a kunszentmiklósi szak­osztály vezetője. Az edzéseket Németh László vezeti, segítője Hegedűs Sándor pályaedző.

Next

/
Oldalképek
Tartalom