Petőfi Népe, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-01 / 151. szám

1997. július 1., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 11. oldal A kevésből is milliárdok maradtak Négyszázmillió az exportképes termékek piacra juttatására Tavaly meglehetősen szűkösek voltak - mindössze 3,3 milliárd forintot tettek ki - a Központi Műszaki Fejlesztési Alap pénz­ügyi forrásai. Tetézte a gondokat, hogy a pénz célirányos és szabályos hasznosításáról rendelkező jogszabály csak az év második felében látott napvilágot; s a ’95-ös úgynevezett alap­maradványt a pénzügyi kormányzat - az egyensúlyi követel­ményekre hivatkozva - nem engedte fölhasználni. Minderről Nyíri Lajos, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság ügyvezető elnöke pén­teken sajtótájékoztatón számolt be. Egyebek közt elmondta, hogy az alapból csaknem há- rommilliárd forintot a kutatás- fejlesztési (K+F) pályázatok fi­nanszírozására fordítottak. Ezen belül több mint 2 milli- árdot juttattak alkalmazott kuta­tások támogatására, azaz 169 ígéretes pályamunkában fölvá­zolt fejlesztési tervek megvaló­sításának segítésére. Ám a ki­osztható pénz csak körülbelül egyötöde volt annak, mint amennyi a sok jó elgondolást tartalmazó pályamunkák kivite­lezéséhez kellett volna. A pályázatok száma ugyanis megközelítette a 900-at, a tá­mogatási igények pedig megha­ladták a 11 milliárd forintot. A műszaki fejlesztés társa­dalmi feltételeinek javítására kiírt pályázatokat - a beérkezett munkák közül több mint kétez­ret - fogadtak el, s ezeknek összesen mintegy 210 millió forintos támogatást ítéltek meg. Az exportképes termékek piacra jutását mintegy 400 mil­lió forinttal támogatták. Emel­lett segítséget nyújtottak azok­nak a magyar kutatóknak is, akik az Európai Unió IV. Kuta­tási és Technológiafejlesztési keretprogramjában vettek részt. Nyíri Lajos szerint az idén mintegy 4,7 milliárd forint jut majd a Központi Műszaki Fej­lesztési Alapból a K+F támoga­tásokra. Az OMFB reméli, hogy a ta­valy a különböző keretekből fel nem használt pénzeket - több mint 4 milliárd forintot - az idén a kutatásfejlesztés támoga­tására fordíthatják. Kukorica: kétéves mélyponton az árak A Chicagói Árutőzsde határidős piacán (CBOT) több mint két­éves mélypontra süllyedt a ku­korica ára, s az áresés őszig foly­tatódhat is, mivel az Egyesült Ál­lamokban az 1997-1998-as me­zőgazdasági idényben rekord- termést takaríthatnak be - vélik az AFP által idézett szakértők. A hírügynökség szerint a de­cemberi szállítású kukorica refe­renciaára jelenleg vékánként 2,36 dollár, noha egy éve még 4,81 dolláron állt. Ilyen alacsony árat nem tapasztaltak 1995 már­ciusa óta, s az elemzők egybe­hangzó állítása szerint még to­vább, 2,1-2,15 dollárra is csökkenhet, ha az amerikai ku­koricatermő vidékeken tovább tart az ideális időjárás. Ez pedig a legmélyebb árszintet jelentené az 1994 szeptemberében kiala­kult 2,105 dolláros vékánkénti ár óta - tette hozzá Don Roose, a US Commodities elnöke. A szakértők szerint az áresés hátterében a bőséges amerikai termésről szóló előrejelzések húzódnak meg. A talaj ugyanis nedves és meleg, s a kukorica ára mindaddig csökkenni fog, amíg jó marad az időjárás. Az áresés­hez egyébként hozzájárul az is, hogy Kína kétéves távoliét után ismét exportőrként jelentkezett a világpiacon. A washingtoni mezőgazda- sági minisztérium az 1997- 1998-as idényre 249,95 millió tonnás kukoricaterméssel szá­mol, amely megközelítené az 1994-1995-ös idény 256,62 mil­lió tonnás rekordját. Szakértők szerint a következő idény még jobb eredményt is hozhat, mint amilyent a tárca vár, azaz újabb rekordot döntenének: ha az idő­járás jól alakul, 255 millió ton­nánál több kukorica is betakarít­ható lesz. A kedvező időjáráson kívül a szakértők a vetésterület növelé­sével is magyarázzák a nagyobb termést, megjegyezve: a világ kukoricakészleteinek tavalyi csökkenése után az Egyesült Ál­lamok, Kanada és Kína is nö­velte vetésterületét. A tartalékok idén júniusra 45 százalékkal nö­vekedtek is tavaly júniushoz ké­pest, s 63,367 millió tonnát tet­tek ki világszerte. Roose a kuko­ricaár alakulását a búzatermés­sel is összefüggésbe hozta. Ha sok búzát takarítanak be, növe­kedni fog a takarmánykínálat és csökkenni a takarmánykukorica iránti igény. Peruban a vikunyákat is nyírják, akárcsak a birkákat. A vikunya a láma közeli és a teve távoli rokona, szőre igen értékes. Egy vikunyaszőrből készült kabátért 15 ezer dollárt is el­kérnek. FOTÓ: FEB-REUTER Jó piaca van Európában a magyar repcemagnak A repcetermelő országok közül még Lengyelország sem tudja az idén a megszokott mennyi­séget piacra dobni. Elsősorban azért, mert odakint a fagyok tönkretették a vetéseket, így a lengyel olajgyártók most beho­zatalra szorulnak. Magyaror­szágon szintén alatta van a ter­més a megszokottnak, ezért jól lehet értékesíteni a most leara­tott repcét. Dávodon négy éve foglalkoznak a helyi szövetke­zetben repcetermesztéssel, és amint Csala Imre igazgató el­mondta, eddig 2,3-2,5 tonna volt az átlagtermés. Ebben az évben kénytelenek megelé­gedni 1,8 tonnával, mert a lassú tavaszodás után rövid volt a vi- rágzási idő. Emiatt kevés becő képződött. A kevés termőfelü­leten alig volt mag. A számvetésnél kiderült, hogy bár 45 ezer forintért el le­hetett adni tonnáját, mégis 20-25 százalékos az árbevétel­kiesés a repcénél. Dávodon tegnap kezdték el az őszi árpa aratását, és az első becslések szerint az 55 mázsához közeli lesz az átlagtermés a szövetke­zeti táblákon. Papp Zoltán Marhahúst ne! Az olasz fogyasztókat védő szövetség, az ADUC hétfőn arra szólította fel az olaszo­kat, hogy ne egyenek Fran­ciaországból, Spanyolor­szágból, Németországból és Svédországból származó marhahúst, mert ezek az or­szágok nem kezelik terméke­iket az Európai Unió új biz­tonsági előírásai szerint - je­lentette az olasz hírügynök­ség Rómából. A szervezet azt kifogásolja, hogy a borjú­csontból származó terméke­ket nem hőkezelik magas fo­kon és nyomás alatt, bár az EU ezt írja elő. Első' Országos Nyugdíjpénztár sokra értékeli ügyfelei nyugalmát Ezúton szeretnénk tájékoztatni Önt az MKB Első Országos Nyugdíjpénztár 1996. és 1997. évben elért eredményeiről, va­lamint az 1997. évi célkitűzései­ről. A nyugdíjpénztár működésé­nek első évében kiemelkedő tel­jesítményt nyújtott: mind a taglét­szám, mind a pénztárvagyon nö­vekedésének dinamikája lénye­gesen meghaladta a piaci átla­got. Az MKB Első Országos Nyug­díjpénztárba csak 1996. év vé­gén 2000 új tag lépett be - jelen­leg a taglétszám megközelíti a 12 000 főt, a pénztári vagyon pe­dig a 800 millió forintot. Az év vé­gén bekövetkezett változás 50%- os létszámnövekedést és 300%- os pénztári vagyonnövekedést eredményezett. A pénztár munkáltatói tagjai­nak száma közel 200, köztük ne­ves magyar és külföldi pénzinté­zetek, könyvvizsgáló és vezető gazdasági kutatóintézet. Az MKB Értékpapír és Befekte­tési Rt., mint a pénztár vagyon­kezelője igen jól gazdálkodik a tagok pénzével: a pénztárvagyon befektetéseiből származó ho­zamok átlaga az 1996. évben 37% volt. 1997 első negyedévé­ben pedig 30%-os éves hozam­mal felelt meg. Az MKB Első Országos Nyug­díjpénztár a taglétszám, a pénz­tárvagyon, a biztonság és a szol­gáltatások tekintetében az egyik legjelentősebb és a legdinami­kusabban fejlődő országosan nyitott nyugdíjpénztár. A fenti eredmények elérésé­ben fontos szerepet játszott, hogy az MKB Első Országos Nyugdíjpénztár az MKB Rt.-vel együttműködve saját tagjai szá­mára - már a felhalmozás idő­szaka alatt - olyan különleges szolgáltatásokat szervez és nyújt, amelyektől a pénztár­konstrukció még vonzóbbá és kedvezőbbé válik. Mindez össz­hangban áll az önkéntes nyug­díjpénztárakkal szemben tá­masztott legfontosabb követel­ményekkel: a biztonsággal, a stabilitással, a hatékony vagyon­kezeléssel és a kiszámítható nyugdíjszolgáltatással. Az évtizedes vagy még ennél is hoszabb távú egyéni előtakaré­koskodás során a pénztártagok pénzügyi problémáinak áthida­lását segíti az a hitelkonstrukció, amelynek alapján az MKB nyújt kölcsönt a pénztártagoknak. Amíg a pénztár a teljes várako­zási idő alatt csak egyszer, a bank - 3 éves tagsági viszonyt követően - több alkalommal (akár évente) is azonnali kölcsönt nyújthat az aktuális egyéni számla összegének max. 30%- ig. Példaként: ha a pénztártag évi 200 ezer forint tagdíjbefizetéssel teljes egészében kihasználja (a befizetések 50%-val megegyező és maximálisan 100 ezer forint) adókedvezményt, akkor 3 éves tagsági viszony után - 25 száza­lékos átlagos hozamot feltéte­lezve - az egyéni számláján kö­zel 1 millió forintot halmozhat fel. A bank által nyújtott hitelkonst­rukció keretében így a pénztártag akár 300 ezer forint rövid lejáratú hitelhez juthat a mindenkor érvé­nyes banki kondíciók mellett. Ráadásul - mivel a tag nem a nyugdíjpénztártól kap kölcsönt - a pénztárban lévő pénze to­vábbra is (gyakorlatilag a hitel­kamattal összemérhető, 1996- ban ténylegesen magasabb) ho­zamot termel. További előnyt jelent a pénz­tártagok számára az 1996. év végén már elindított banki akció, amelynek célja, hogy - a mun­káltatói támogatás mellett - megkönnyítse a nagy összegű (évi 100-200 ezer forintos) nyugdíjpénztári befizetések egyéni finanszírozását. Eszerint a pénztártag az egyéni megta­karításra szánt pénzét (lehető­leg az év elején) az MKB vala­mely nyílt végű befektetési alap­jába helyezheti el (min. 100 000 Ft), és év végén a banki kama­tokat meghaladó hozamokkal növelt összegből finanszíroz­hatja - a befektetési jegyeket részben vagy egészben vissza­váltva - a tárgyévi nyugdíjpénz­tári befizetését. Terveink szerint az MKB Első Országos Nyugdíjpénztár tag­létszáma 1997. év végén pedig 15 000 lesz. A taglétszámnak megfelelően 1997. az év végén pedig a pénztárvagyon megha­ladja az 1200 millió forintot. Tárgyalásokat folytatunk néhány - köztük jelentős - nyugdíjpénz­tár beolvadásáról is. A tervezett nyugdíjreform kap­csán az MKB Első Országos Nyugdíjpénztár 1998-tól a köte­lező egyéni nyugdíjjárulékokat gyűjtő elismert pénztárként kíván működni. Az ehhez szükséges feltételeket - a törvény elfogadá­sát követően - 1997. során te­remtjük meg. Örömmel tájékoztatjuk arról az újdonságról, hogy a nyugdíjpénz­tárral kapcsolatos információk az Interneten a http://www.mkb.hu/ címen szintén elérhetők. A további eredményes együttműködés reményében ké­szen állunk, hogy tanácsadás­sal, információnyújtással a vál­lalata szempontjából legkedve­zőbb megoldást (pl. tagdíjfizetési konstrukciót) dolgozzuk ki. Kér­déseivel, kérjük, forduljon az MKB Első Országos Nyugdíj- pénztárhoz, vagy hívja az MKB kecskeméti fiókjának 76/484- 584-es telefonszámát. Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Kecskeméti Fiókja Kecskemét, Katona J. tér 1. •MKB* Magyar Külkereskedelmi Bank R t. msmmmm Fűtéskorszerűsítés, energiamegtakarítás A Termostar Kft. a közelmúltban pályázatot írt ki azzal a céllal, hogy befektetőket találjon Kecs­kemét város távhőszolgáltatásá­nak fejlesztésére, teljes korsze­rűsítésére. A három beérkezett pályázat értékelését a közgyűlés megtárygalta, és a pályázatot eredménytelennek nyilvánította. Márton János, a Termostar Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a három pályázóból kettő üzemel­tetésre kívánta átvenni a Termos­tar Kft.-t, illetve a távhőszolgálta­tást.- Megfelelő garanciákat kér­tek az önkormányzattól az árjó­váhagyásra, ezenkívül más felté­teleket is szabtak a tulajdonosok­nak. Végül is ezeket a feltételeket nem tartották a szakemberek el­fogadhatónak, a jogszabályok­nak megfelelőknek. A vállalkozók csak úgy vállalják el a távhőszol­gáltatás üzemeltetését, hogyha az árjóváhagyási automatizmus működik. Ennek jegyében a hődí­jat ők maguk állapítanák meg, az alapdijat attól az időponttól és olyan mértékben fogadja el az önkormányzat, amikortól és ami­lyen mértékben kérik. Ez az ön- kormányzatra nézve egy kötele­zettségvállalás, amit az önkor­mányzat nem vállalt fel. Az árjó­váhagyásnak ugyanis az a törvé­nyes rendje, hogy az önkormány­zatok állapítják meg a távhőszol­gáltatás diját. Maga a távhőszol- gáltató nem állapíthatja meg, mert ez a jelenlegi törvényekkel ellentétes, ezért egy ilyen tar­talmú pályázat sem fogadható el. A kinnlevőség finanszírozására is álltak elő követeléssel, ami ha­sonlóképpen nem vállalható fel. Egy pályázó gázmotor beépí­tésére tett ajánlatot, amit végül is finanszírozási garancia hiányá­ban kellett elutasítani.- Mindezek után hogyan to­vább?- Végül is a pályázók kaptak még egy lehetőséget, hogy au­gusztus végéig a polgármester úrral tárgyalásokat folytathassa­nak, és valószínű, hogy ajánlatok módosítására is sor kerülhet. Amennyiben nem jön létre megál­lapodás, a fejlesztéseket a Ter­mostar Kft.-nek kell megvalósíta­nia. A távhőszolgáltatás egyik alapvető követelménye, hogy dí­jai a legalacsonyabbak legyenek, és csak a szükséges költségeket tartalmazzák. Az önkormányzat mint ármegállapító, csak abban az esetben tudja ezeket a szem­pontokat érvényesíteni, ha ezekbe a költségekbe, illetve a cég gazdálkodásába belelát. Amennyiben az önkormányzat el­fogadja valamelyik pályázó aján­latát, és egy automatizmus sze­rint történik az árjóváhagyás, nem biztos, hogy a legkisebb költségű árat hagyja jóvá. Hosz- szabb távú cél a díjcsökkentés, amit részben a Termostar Kft. többletárbevételével lehet meg­valósítani. Ennek egy lehetséges módja a gázmotor-beépítés: a kapcsolt hő- és villamosenergia­termelés megvalósítása. Az első lépcsőben villamos energiát ter­melünk, és az ebből a folyamat­ból felszabaduló hőt adjuk tovább a távhőszolgáltatás számára. A villamosenergia-árbevétel csök­kentheti a távhőszolgáltatás díját.- A fogyasztói oldalon, a la­kóépületekben is meg kellene történnie a fűtéskorszerűsí­tésnek. Erre is adtak a pályá­zók megoldásokat?- Volt, aki a díjba építette be ennek a finanszírozását, más pe­dig azt vállalta, hogy a jelenleg elérhető kedvező hitelkonstrukci­ókat közvetíti a fogyasztók szá­mára. Véleményünk az, hogy a cég távvezetékeinek, hőközpont­jainak korszerűsítését szakaszo­san, folyamatosan kell megvaló­sítani, a műszaki szükségszerű­ségeknek megfelelően. Mindez műszakilag és pénzügyileg ter­vezhető, finanszírozható. Volt olyan pályázó, aki teljes rekonst­rukciót javasolt 3 éven belül. A la­kóépület-fűtéskorszerűsítést cé­günk abból kiindulva tervezi, hogy a lakóépületekben levő fű­tési rendszer a lakóközösség tu­lajdonában van, ennek korszerű­sítése a lakóközösség feladata. A Termostar Kft. minden kedvező pénzügyi lehetőséget felkutat a lakóközösségek számára ahhoz, hogy ezeket a korszerűsítéseket el tudják végeztetni. Vállalásaink közé tartozik a szerelések díj­mentes elvégzése.- Hogyan látnak a fűtéskor­szerűsítések megkezdéséhez?- Mindenekelőtt megmérjük azt a hőenergiát, amit a ház elfo­gyaszt. A Termostar Kft. a nyár folyamán, a fűtési szezon kezde­téig a hőmennyiségmérőket be­építi a lakóépületek hőfogadó he­lyiségeibe, és az országban első­ként ősztől már az átalánydíjas fűtés megszűnik, mérés alapján történik az elszámolás. Ez alap- feltétel, hogy a lakóépületen be­lüli, lakásonkénti szabályozás és mérés megkezdődhessen.- Mire számíthatnak azok a fogyasztók, akiknél az épüle­ten belüli fűtéskorszerűsítés nem valósul meg?- A lakások nagysága alap­ján tudjuk felosztani a mért hő­energia-költséget. Amennyiben a fűtéskorszerűsítést elvégzi a lakóközösség, akkor már a lakó érdekelt lesz a megtakarítás­ban. A radiátorok elé hőfoksza­bályozós radiátorszelepeket, a radiátorokra pedig úgynevezett költségosztókat szerelünk fel. Ez mutatja meg (egy arány­számmal), hogy a lakóépület hőfogyasztásából az adott radi­átor hány egységet fogyasztott. Ezt az elszámolási módot szé­les körben alkalmazzák Nyugat- Európában, több millió- háztar­tásban. A tényleges hőenergia­költség elosztását, kiértékelését egy szakcég végzi, és ennek alapján számoljuk el a lakók felé az elfogyasztott hőenergiát. Amíg - várhatóan a fűtési sze­zon végéig - a tényleges el­számolás el nem készül, addig a Termostarnak a részfizetést kell számláznia. A szezon ele­jén az átalánynak megfelelő összeget számlázunk, a fűtési szezon végén történik a tényle­ges elszámolás. Amennyiben nem történt meg a fűtéskorsze­rűsítés, akkor a lakások légtér­fogata alapján történik az el­számolás. A szakemberek meg­állapítják, mennyi volt a befize­tett összeg és a tényleges hő­fogyasztás, és a kettő különb­ségét elszámolják. Amennyiben többlethőfogyasztás volt, azt cégünk kiszámlázza, amennyi­ben megtakarítást ért el a tár­sasház, azt visszafizetjük. Ahol megtörtént a fűtéskorszerűsítés, ott már a lakások tényleges hő­fogyasztásának megfelelően végzik el munkatársaink az el­számolást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom