Petőfi Népe, 1997. június (52. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-13 / 136. szám

1997. június 13., péntek Hazai Tükör 5. oldal Ki állja az átmenet költségeit? Az Országgyűlésben tegnap is folytatták a nyugdíjreform vitá­ját. Többen arra hívták fel a fi­gyelmet, hogy ha a járulékfize­tésekből egy részt a nyugdíj- pénztárakba fizetünk be, akkor az az összeg hiányozni fog a tb- nél. Ezt a hiányt az államnak kell kifizetnie a nyugdíjbiztosí­tási pénztár számára, mégpedig mindannyiunk adójából vagy külföldön fölvett hitelekből; ám azokat is vissza kell fizetni. A kormánypárti képviselők szerint a hiány a bruttó nemzeti termék egy százalékánál nem lesz több évente, ez pedig elfo­gadható ár a bajok orvoslásáért. Akar László pénzügyi államtit­kár arra mutatott rá, hogy a nyugdíjpénztárakban gyűlő pénz tőkeként vagy hitelforrás­ként rendelkezésre fog állni, nem kell külső forrást keresni. Juhász Pál (SZDSZ) és Mia- kich Gábor (MSZP) úgy vélte, hogy a kormány a szükségesnél óvatosabban tervezte meg a tő­kefedezeti pillért, ezért nem kell félni tőle, igaz, nyereség sem sok lesz rajta. Zwack Péter (független) szerint egy ebben a formában elfogadott nyugdíj- rendszer sok gondot fog okozni az országnak; az esetleges pénzintézeti csődök, az állam- háztartási hiány növekedési üteme kiszámíthatatlan. Pusztai Erzsébet (MDNP) igazságtalanságnak nevezte azt a helyzetet, hogy a gyermeken­ként beszámított két-két év alatt nem gyűlik pénz az édesanya tőkefedezeti számláján, tehát neki arra kell számítania, hogy a nyugdíja a gyermekei számá­val arányosan csökken. s. á. A kormány jövőre is javuló gazdasági teljesítménnyel számol Támogatások a vidék fejlesztésére Megkezdődött a jövő évi költségvetés előkészítése, 13 mil­liárd támogatás jut területfejlesztésre, szeptembertől módo­sul a KRESZ, Cser Ágnes marad az egészségbiztosító főigaz­gatója - címszavak a tegnapi kormányülés döntéseiből. A kormány az 1998. évi költ­ségvetés felvázolásakor abból indult ki, hogy az idei állam- háztartási mutatók a tervezett­nek megfelelően, vagy annál jobban alakulnak, a társada­lombiztosítás viszont nem jön ki a pénzéből. E folyamatok nagyjából kiegyenlítik egy­mást - jelentette be az ülést követően Kiss Elemér minisz­terelnökségi államtitkár. Mindezek alapján jövőre a nemzeti össztermék várhatóan 3-4 százalékkal nő, az infláció pedig nem haladja meg a 13,5 százalékot. Az államháztartási kiadások az ideinél 16-17 szá­zalékkal nagyobb mértékben növekedhetnek. Alapelveket is meghatározott a kormány, például a nyugdíjakat az ez évi számítás alapján kell majd emelni 1998-ban is. Nem látta indokoltnak a ka­binet az Országos Egészség- biztosítási Pénztár főigazgató­jának, Cser Ágnesnek a fel­mentését, amit az OEP ön- kormányzatának elnöksége javasolt. A felmentés ellen szól a főigazgató szigorúbb gazdálkodást célzó munkája, mindamellett ilyen javaslat megtételére csak a közgyűlés illetékes. Rendeleteket hoztak a mi­niszterek különböző területfej­lesztési támogatások, összesen mintegy 13 milliárd forint fel­osztásáról. Ezekből például Bács-Kiskun egymilliárd, Bé­kés 870 millió, Somogy pedig 550 millió forinttal részesül. Szeptemberben módosul a KRESZ. Változnak például a kerékpár-közlekedés szabá­lyai, sebességkorlátozást ve­zetnek be a vasúti átjárókban, és tilos lesz vezetés közben kézben tartani a mobiltelefont. Törvény készül a külföldre utazásról, amely szerint pél­dául a jövőben kiadandó új út­levelek általában 10 évig lesz­nek érvényesek. (d) Zwack nem támogatja a nyugdíjreformot Nem igazán akad felelős em­ber az országban, aki ne is­merné be, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer már megérett a reformra - kezdte felszólalá­sát Zwack Péter független képviselő: - Csak az a kérdés, hogy milyen szemléletű és tar­talmú átalakításra van szük­ség? Sem a törvényjavaslatok­ból, sem a rendkívül rövidre és kevéssé nyilvánosra sikere­dett társadalmi vitából nem derült ki az állampolgárok számára néhány nagyon fontos dolog. Ezek közül az első a fel- osztó-kiróvó rendszer műkö­désének megítélése. Kétségte­len, hogy sok tekintetben rosszul működött, de a prob­lémák többsége nem magának a rendszernek, a koncepciónak a hiányosságaiból adódott, ha­nem olyan működési ténye­zőkből, amelyek a rendszeren kívül keletkeztek. Mindenekelőtt a járulékfize­tés elmaradására gondolok, és azokra a hiányosságokra, ame­lyek a befizetések elmaradásá­nak büntetlenségét lehetővé tették. Ezáltal sérültek a piaci verseny elvei is, elsősorban azért, mert a legnagyobb vo­lumenű eltűrt mulasztások - amelyeket aztán végül is az adófizetők terhére korrigáltak - az állam mint tulajdonos ál­tal felügyelt szférában fordul­tak elő. Mindez azonban nem az elosztó-kirovó rendszer koncepciójának hibája, hanem a működtetésé. Nem vitatom a nyugdíjrend­szernek a magánbiztosítási terü­lettel való kiszélesítését szor­galmazó koncepció elvi szakmai előnyeit, sőt, a vegyes rendszer fokozatos kialakításának jogos-- ságát sem. Az a megoldás azon­ban, amely végül is a javaslatba bekerült, ebben a formában ma Magyarországon sok gondot okoz. Ha abból indulok ki, hogy a kötelező tőkefedezeti elem nem más, mint egy államilag garan­tált, legalább tízéves moratóri­ummal biztosított forrás, mely­nek reálértéke nem kalkulálható, akkor aggodalmaim támadnak. Ugyanis az elmúlt évek magyar- országi tapasztalatai alapján biz­ton számíthatunk ebben a rend­szerben is pénzintézeti fizetés- képtelenségre, amikor viszont a törvény alapján az adózó állam­polgár saját magának fizeti visz- sza a mások hibájából keletke­zett követelését. Szakértői vélekedések sze­rint az új rendszerre történő áttérés háromszoros működési költséget igényel. Emellett a tőkefedezeti elem belépése miatt hiány keletkezik. Az eb­ből származó hiteligény a számítások szerint az első években 50-70 milliárd, a ti­zedik év végére azonban már akár 1000 milliárd forint vo­lumenű is lehet. Nem érzem megalapozott­nak a javaslat társadalmi tá­mogatottságát azért sem, mert valós társadalmi vita nem folyt. Nem csupán a nagyon aktív nyugdíjas testületekkel kellett volna nyilvános viták­ban megütközni, hanem az if­júsági szervezetekkel, érdek- védelmi csoportokkal is. Jelenlegi formájában a tör­vénycsomag veszélyeit na­gyobbaknak ítélem meg annál, semmint hogy támogatni tud­nám a szavazásnál. Elmozdulás a holtpontról Kiegészül az alkotmánybírák csapata Azzal, hogy Németh Jánost és Bagi Istvánt, a két új alkot­mánybíró-jelöltet meghallgatásuk után egyhangúlag támo­gatta az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottsága, a régóta húzódó ügy elmozdult a holtpontról. Várható, hogy a jövő héten megválasztja őket az Országgyűlés. Németh János professzor, az ELTE általános rektorhelyet­tese, az Országos Választási Bizottság elnöke mind a hét parlamenti párt támogatását élvezi, Bagi István, a Pécsi Ügyvédi Kamara titkára és az Országos Ügyvédi Tanács el­nökségi tagja hat frakció „igen” szavazatára számíthat. (A Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja nem támo­gatja őt.) Mindebből - Halmai Gábor alkotmányjogász szerint ­aligha kellene azt a következ­tetést levonni, hogy ez a koalí­ciós és az ellenzéki pártok kö­zeledésének jele, de azt igen, hogy ez az Alkotmánybíróság iránti felelősség megnyilvánu­lása, s végre közeledünk a hosszú ideje fennálló patt­helyzet megoldásához. Ha a képviselők megvá­lasztják a jelölteket, teljessé válik az alkotmánybírák csa­pata. A testület 1989. évi meg­születésekor a törvényalkotók eredetileg 15 fős bírói karral számoltak. Később kiderült, hogy túlzott ez a szám, ezért 1994-ben 11 -ben határozták meg az alkotmánybírák szá­mát. Nyugdíjazás és más ok miatt azonban azóta - kis megszakítással - 9 tagú a bírói kar. Többszöri próbálkozás el­lenére sem sikerült kiegészí­teni a pártok egyet nem értése miatt. Ha valamilyen ok miatt ez a szám 8-ra csökkenne, a törvény szerint működésképte­len volna az Alkotmánybíró­ság. A bírákat - mint Halmai Gábor elmondta - kilenc évre választják, 70. életévük betöl­tésekor azonban nyugdíjba vonulnak. A közeljövőben ket­ten elérik ezt a kort. (d. g.) A képviselőnő nem mondott le az előírt 30 napon belül Az átvilágítok Csehák Juditról Az úgynevezett átvilágítási törvény értelmében felállított vizsgálóbizottság csütörtökön hozta nyilvánosságra első ha­tározatát, amely Csehák Judit (MSZP) országgyűlési képvi­selő érintettségét rögzíti. A jogszabály szerint a testület­nek akkor kell közzétennie döntését, ha az érintett a rá vonatkozó határozat kézhez­vételét követő 30 napon belül nem mond le tisztségéről. Csehák Judit 1984 és 1987 között a Minisztertanács el­nökhelyettese, 1987-től 1989 áprilisáig az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja volt. Mindkét tisztségében kapott olyan tájékoztatókat, amelye­ket titkosszolgálati eszközök­kel készített jelentések alap­ján állítottak össze. Mint e tájékoztatók címzettje tarto­zik a törvény 1. paragrafusá­ban megjelölt körbe. A döntés közzététele kap­csán Incze Béla, a testület soros elnöke elmondta: az or­szággyűlési képviselők több­sége az elmúlt hetek folya­mán megkapta azt a határoza­tot, amely szerint nem tarto­zik a törvény hatálya alá. Azok előtt, akiknek érintett­ségét állapította meg a bizott­ság, három lehetőség áll: le­mondani, a Fővárosi Bíró­sághoz fordulni, vagy tudo­másul venni azt, hogy a bi­zottság nyilvánosságra hozza határozatát. Csehák Judit ez utóbbi megoldást választotta. A képviselő az üggyel kapcsolatban most nem kí­vánt nyilatkozni. Viszont né­hány héttel ezelőtt, az értesí­tés kézhezvétele után maga hozta nyilvánosságra érintett­ségét, hogy megelőzze az ebből eredő esetleges félreér­téseket. Akkori ismertetése szerint mandátumáról azért nem mondott le a szocialista kép­viselőnő, mert úgy ítélte meg, választói előtt sohasem volt titok, milyen tisztségeket töltött be korábban. Ennek ismeretében szavaztak rá. Püspöki konferencia. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) csütörtö­kön befejeződött, háromnapos ülésén a résztvevők üdvözölték az Apostoli Szentszék és a Ma gyár Köztársaság között létre­jött megállapodást, amelyet jú­nius 20-án írnak alá. A testület ugyanakkor megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy egyes po­litikai erők a megállapodás kap­csán országszerte katolikuselle­nes hangulatot próbálnak kel­teni. Semjén Giczy eUenfeie. Semjén Zsolt országgyűlési képviselő vállalja a megméret­tetést a Kereszténydemokrata Néppárt elnöki posztjáért. Az értesülést Harrach Péter, a KDNP alelnöke is megerősí­tette, hozzátéve: ő maga vissza­lép a jelöltségtől, Semjén ja­vára. Szent-Iványi levele. A társa­dalmi béke megőrzése szem­pontjából aggasztó, hogy a Va­tikánnal kötendő megállapodás tervezete privilegizálja a katoli­kus egyházat, valamint sérti a jogegyenlőség, illetve a világ­nézeti semlegesség alkotmá­nyos elveit - olvasható egyebek között abban a szerdai keltezésű levélben, amelyet Szent-Iványi István, az SZDSZ frakcióveze­tője intézett az MSZP parla­menti képviselőihez. Szervezett bűnüldözés. A szervezett bűnözés mindenütt a világon azonos jellegzetessége­ket mutat, amin csak szervezett bűnüldözéssel lehet úrrá lenni - szögezte le Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere csü­törtökön, a Jelenségek az euró­pai szervezett bűnözésben című háromnapos nemzetközi ta­nácskozást követő tájékoztatón. Megszűnik a Cimbora is. Sok más televíziós program mellett előreláthatólag megszű­nik a Cimbora című televízió­műsor is. Főszerkesztője, É. Szabó Márta ugyanis nem fo­gadta el Peták István javaslatát, mely szerint a műsort a heten­kénti adás helyett mindössze havonta tűzné műsorára a Ma­gyar Televízió. 2,5 milliárd dollár bevétel. Az Országos Idegenforgalmi Bizottság számításai szerint a tavalyi 2,2 milliárd dollárral szemben az idén legalább 2,5 milliárd dolláros bevételt köny­velhet el a turisztika Magyaror­szágon. Harmonikaverseny. Július 11-12-én országos pénzdíjas harmonikaversenyt rendeznek Kecelen amatőr, hivatásos és if­júsági kategóriában. Jelentkezni június 15-éig lehet a polgármes­teri hivatalnál: 6237 Kecel, Fő tér 1., tel.: (78) 321-211, fax: (78) 321-760. A Fidesz Ellenzéki Nyilatkozata A Fidesz országggyűlési frak­ciója által kibocsátott Ellenzéki Nyilatkozat szerint a magyar ka­binet „közjogi értelemben tíz millió állampolgár, de nem a nemzet kormánya”. A dokumen­tum idézi a 150 évvel ezelőtt megfogalmazott ítéletet is: „A magyar kormány alkotmányos törvényeink ellenére idegen­szerű, s nem a nemzet befolyása alatt áll.” A nyilatkozat mérleget von a kormányzat eddigi tevé­kenységéről, összegzi a Fidesz elvárásait a választásokig hátra­lévő időre, és ismerteti a párt ál­tal felkínált alternatíva legfonto­sabb elemeit. Az Ellenzéki Nyilatkozat sze­rint a kormányzó pártok a válasz­tási kampány idején tett ígére­teik egyikét sem tudták betar­tani, sőt még csak nem is akarták megvalósítani azokat, hiszen tudták: nem lennének képesek rá. Az ígért szociális érzékeny­séget eddig csak a tízmilliós végkielégítéssel útnak engedett bukott miniszterek és bankvezé­rek ismerhették meg, a kormány szakértelmét az Alkotmánybíró­ság által megsemmisített jog­szabályok kirívóan magas ará­nya tükrözi. Az MSZP és az SZDSZ együttérzésére csak a klienseik számíthatnak, tisztes­ségük a „szocialista embertípus” sokat próbált erkölcsein alapul. A gazdaság „rendbetétele” azt jelenti, hogy ha a kormány poli­tikája sikeres lesz, akkor 1998- ban a gazdasági növekedés és az infláció azon a szinten lesz, mint 1994-ben. Mindezek ára a reál- jövedelmek húszszázalékos csökkenése, a közintézmények finanszírozásának drámai visz- szafogása, a társadalom ketté- szakítása volt. Romlott a közbiz­tonság, és a korrupció soha nem látott méreteket öltött, az állami vagyont szétosztogatták. A mi­niszterelnök és a kormány tagjai „növekvő népszerűtlenségüktől szenvedve külföldi kormányok előszobáiban és nemzetközi pénzintézetek folyosóin keres­nek megalázó, vállveregető bá­torítást”. A koalíció politikusai alig titkolt ellenszenvvel visel­tetnek a magyar hagyományok­ban gyökerező közösségi meg­nyilvánulásokkal szemben, s vá­laszul a másság ideológiáját akaiják a társadalomra erőltetni. A Fidesz-Magyar Polgári Párt szerint az 1998-as választások­nak az a tétje, hogy lesz-e polgári Magyarország. Ahhoz, hogy egy rendőr meg tudja védeni önmagát, illetve oltalmat nyújtson veszély esetén az állampolgároknak, értenie kell a fegyverekhez. Szerdán a bajai kapitányság állo­mánya lövészeten vett részt. A legtöbbjüknek elsőre sikerült leküzdenie a célt. Összességé­ben eredményesen zárult a lőgyakorlat. fotó: páncsics hajnalka

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom