Petőfi Népe, 1997. június (52. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-10 / 133. szám

12. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1997. június 10., kedd Új Dutker-furdőszobaszalon Fürdőszobaszalon lett az élelmiszerbolt helyén. FOTÓ: B. F. I. A megyeszékhely legnagyobb építőanyag-kereskedő cége, a Dutker Építőipari Nagy- és Kiskereskedelmi Kft. új ke­reskedelmi egységet nyitott a városban a Petőfi Sándor ut­cában, a szalagház alatt, a ko­rábbi élelmiszer ABC terüle­tének egy részén. A Bogdano- vics Endre ügyvezető igazgató irányításával működő káefté célja nemcsak egy új fürdő­szobaszalon megnyitása volt, hanem - mint felvételünkön is látszik - a szalagház külső homlokzatának átalakítása, építészeti megjelenésének ja­vítása is, hogy az új létesít­mény illeszkedjen a közel­múltban kialakított környezet­hez. A fürdőszobaszalonban a Kludi cég teljes csaptelepvá­lasztéka kapható, igazolva a cég filozófiáját: kiváló minő­ség, elérhető áron! A Dutker Kft. - amelynek forgalma már meghaladja az egymilliárd fo­rintot - továbbra is várja ügy­feleit a Szent István király körúti telephelyen is. Növekszik a postai pénzforgalom A Magyar Posta Rt. 1996. évi bevételének mintegy 35 száza­léka pénzügyi szolgáltatások­ból származott - hangoztatta Hegedűs Anna, a Magyar Posta Rt. pénzforgalmi üzletágának vezetője hétfőn Budapesten. A részvénytársaság tavaly össze­sen 53 milliárd forintos bevé­telre tett szert, adózás utáni eredménye 1,6 milliárd forint volt. A Magyar Posta Rt. nye­reségét a tulajdonos, a Közle­kedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium teljes egészében a postai fejlesztésekre fordítja. Idén mintegy 55,5 milliárd fo­rintos forgalmat tervez a társa­ság. Hegedűs Anna kifejtette: a pénzügyi szolgáltatásokból 1997-ben várhatóan 2 milliárd forinttal több, mintegy 20 mil­liárd forint körüli összeg szár­mazik majd. A pénzügyi szol­gáltatások bevételének 50-60 százalékát a banki tranzakciós díjak teszik ki. Kiemelte: a Ma­gyar Posta számára is elkerül­hetetlen a folyamatos fejlesztés. Ma már jelentős versenytársak a társaság számára a különféle hitelintézetek. A szolgáltatáso­kon való osztozás megmutat­kozik a Magyar Posta Rt. el­múlt kétéves eredményében is. Míg a társaság adózás előtti eredménye tavaly előtt még 3,3 milliárd forint, 1996-ban már csak 1,9 milliárd forint volt. Az előrelépés az új szolgáltatások fejlesztése. Ilyen például a szerződéskötés az OTP Lakás­takarékpénztár, valamint a La­káskassza számára. A pénzfor­galmi üzletág vezetője arról is szólt: a német Kleindienst cég által bevezetett, új pénzfor­galmi rendszer segítségével eu­rópai szintű szolgáltatást tud­nak nyújtani. A Magyar Posta a hitelintézetekkel 72 órán belüli átutalásra vállal kötelezettsé­get. Az átutalások többsége azonban már két nap alatt meg­történik. Mindemellett 24 órán belüli expressz átutalásra is le­hetőség van a rendszeren belül. Önkormányzatok és közintézmények kaphatják Energiatakarékossági hitelprogram Egy múlt év november végi kormányhatározat szerint az energiatakarékossági hitelprog­ram előirányzata szerint az idén 800 millió forint kedvezményes hitel vehető igénybe ilyen cé­lokra. Az ez évi hitelkeretből a települési önkormányzatok tu­lajdonában lévő közintézmé­nyek részesülhetnek. A köl­csönügyletek lebonyolítására a PM pályázatot hirdetett, s en­nek nyertese a Raiffeisen Unic- bank lett. A hitelek konkrét fel­tételeiről hétfőn Budapesten tá­jékoztatta az újságírókat Hegy­háti József, az Ipari, Kereske­delmi és Idegenforgalmi Mi­nisztérium helyetes államtit­kára és Gara Iván, a pénzintézet vezérigazgató-helyettese. Hegyháti József elmondta: az Európai Unióhoz való felzár­kózás és csatlakozás során is kiemelt szempont hazánkban az energiafelhasználás csökken­tése és ezzel párhuzamosan az energiaimport mérséklése. Az energiatakarékossági hitelprog­ram is e törekvés megvalósítá­sát segíti. Gara Iván a részletek­ről szólva kifejtette: egy-egy önkormányzati tulajdonban lévő közintézmény (például is­kola, óvoda, kórház) beruházá­sához maximum 30 millió fo­rint kedvezményes hitelt lehet adni, melynek futamideje leg­feljebb hat év. A kedvezményes kölcsönöket a jelenlegi viszo­nyok szerint mintegy 11 száza­lékos kamattal kapják majd az önkormányzatok. A pályázato­kat a hozzá tartozó dokumen­tumokkal együtt három pél­dányban kell benyújtani a Ma­gyar Energia Hivatal energiata­karékossági osztályához. Olyan beruházásokhoz lehet igényelni a kölcsönkeretből, amely ener­giamegtakarítást eredményez. Ezer tonna búza árát kérik egy kombájnért Sok a veszteséges szövetkezet Míg pár évvel ezelőtt egy Claas kombájnért 200 tonna búza árát kellett kifizetni a vevőnek, ad­dig ez mára már ezer tonnára emelkedett. Ez derült ki abból a jelentésből, melyet a bajai székhelyű Bácskai és Dunamel- léki Mezőgazdasági Szövetség állított össze a tagszervezetek gazdálkodásáról és terjeszt a 13-ai küldöttközgyűlés elé. Az érdekvédelmi szervezet elnök­sége arról is beszámolt, hogy tavaly a gépek beszerzési ára általánosan 25 százalékkal emelkedett, a gépüzemeltetés pedig 37 százalékkal. Fontos adat az is, hogy a gazdaságok­nak nagyon sokat kell költeni alkatrészekre, a géppark elöre­gedett és a megengedettnél több üzemanyagot is fogyasz­tanak. A gazdálkodás körülmé­nyeit elemezve arra a következ­tetésre jutottak a bácskai agrár- szakemberek, hogy a hatalom nem vette eléggé figyelembe a gazdálkodók érdekeit és köve­teléseit. Továbbra is rendezet­len maradt a szövetkezetek földszerzési jogosultsága. Meg­figyelhető, hogy a haszonbér­leti szerződések lejártával te­kintélyes mennyiségű földterü­letek kerülnek ki szövetkezeti művelésből. így a ma még mű­ködő állattenyésztési telepek könnyen takarmánytermő terü­let nélkül maradhatnak. A 48 taggazdaságból csak 25-nél volt eredménynövekedés és 15 üzem zárt negatív eredménnyel. Ebből 7 vesztesége jelentősebb, meghaladja a 10 millió forintot, két szövekezetnél azonban 30 millió forint felett van a hiány. Építőiparosok a Kárpátalján Magyarországi építőipari válla­latvezetők és vállalkozók népes csoportja kezdett hétfőn kétna­pos szakmai látogatást Kárpát­alján. A magyarországi szak­emberek megbeszélést folytat­tak az ukrajnai megye állami vezetőivel és a helyi építőipari ágazat irányítóival, ungvári épí­tészekkel és gyárigazgatókkal. A bemutatkozó eszmecserén szóba került annak lehetősége, hogy magyarországi vállalatok bekapcsolódjanak a megye évek óta mélyponton lévő épí­tőiparának újjáélesztésébe, kü­lönböző építőanyagok közös gyártásába. Az ukrán fél szíve­sen látná, ha magyarországi be­fektetők is részt vennének a tér­ségben lévő több építőanyag­gyár abbamaradt építésének be­fejezésében. Minden kereskedelmi egységnek új működési engedélyt kell kérnie Uborkaszezon helyett zűrzavar A területi önkormányzatok sok esetben indokolatlanul hosszú procedúrára kötelezik a meglévő üzletek, nagykereskedelmi egységek üzemben tartóit, hogy megkapják működési engedé­lyüket. Egy nemrég hozott kormányrendelet értelmében az üz­leteknek augusztus 21-ig kell működési engedélyt kérniük, ám a rendelet nem határozza meg pontosan, hogy az engedély ki­adásához milyen okmányok szükségesek. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtit­kára elmondta, az újonnan in­duló üzletekkel nincs prob­léma: az üzemeltetőnek a kére­lemmel együtt a tevékenységé­hez szükséges szakhatósági en­gedélyeket is be kell nyújtania. A működési engedélyért ez esetben 5 ezer forintot kell a vállalkozónak fizetnie. A több mint 220 ezer üzlet és 30-40 ezer nagykereskedelmi raktár közül azokkal vannak gondban, amelyek már koráb­ban is működtek, s tevékenysé­gük sem módosul. A főtitkár szerint a rendelet nem úja elő az önkormányzatoknak, hogy ebben az esetben is szakható­sági engedélyeket kérjenek, fő­ként ha a korábbi szakhatósági engedélyek még érvényesek. Ezeknél az üzleteknél semmi nem indokolja a hosszadalmas hivatali kilincselést, utánajá­rást. Az önkormányzatok azon­ban saját biztonságuk érdeké­ben inkább minden papírt újra bekérnek a vállalkozótól, feles­leges terheket róva rájuk. A szakemberek remélik, hogy a hamarosan megszülető IKIM-állásfoglalás megnyug­tató megoldást hoz az ügyben. Még ebben a hónapban érdemes vásárolni! Kedvezmény kártyaleolvasóhoz Jelentős tartalék. A Nemzeti Bank jelentése szerint a bank- rendszeren keresztül pénzben beáramló működőtőke márci­usban 155 millió dollár volt - 50 millió dollárral magasabb, mint az előző év azonos idő­szakában. Az állami tulajdonú vállalatok privatizációjából 27 millió dollár volt a bevétel. A jegybank beszámolójából az is kitűnik, hogy március végén az ország valutatartalékának állo­mánya elérte a 9,5 milliárd dol­lárt. Magasabb hozam. A Polgári Nyugdíjpénztár legutóbbi köz­gyűlése határozatban mondta ki, hogy a cég működési költ­ségei nem haladhatják meg a befizetett tagdíjak 3,5^4 szá­zalékát. Azt a célt tűzték ki, hogy a befizetések hozama 4 százalékkal legyen magasabb a KSH által jegyzett inflációnál. Barkácscentrumok. Az OBI német cég az ezredfordulóig 15 áruház nyitását tervezi Ma­gyarországon. A barkács- és kerti eszközöket árusító áru­házláncnak már nyolc nagy egysége van, a kilencediket az idén Budaörsön nyitják majd meg. Ha mérsékelten is, de emel­kednek a részvényárak a Buda­pesti Értéktőzsdén. A BUX-in- dex 33 ponttal erősödött és újabb rekordértéken zárt. A Mól 3635 forinttal zárt hétfőn, a TVK 2880 forintra erősödött, a BorsodChem 7100 forintra csúszott vissza. Az Egis 11 900, a Richter 15 890 fo­rintra nőtt. A kárpótlási jegyek ára 780 forint. A privatizáció magyarországi tapasztalatait ismertetik azon a szemináriumon, melyet az MSZOSZ rendez a román BNS Szakszervezeti Szövetség tiszt­ségviselőinek Nyíregyháza- Sóstógyógyfürdőn. Földárverések a megyében Kisebb területek földárverése lesz Bács-Kiskun megyében jú­liusban Balotaszálláson és Kis­kunhalason. Előbbi településen július 9-én és 14-én 11 órakor a művelődési házban kerül kala­pács alá összesen mintegy nyolc hektár legelő és szántó. Kiskunhalason július 10-én és 15-én lesz földárverés a vasutas művelődési házban, szintén 11 órai kezdettel. Csaknem húsz hektár szántó és gyepterület ta­lálhat új gazdára. Szünetelő APEH- ügyfélszolgálat Az APEH megyei igazgatósága minden hónap első szerdáján ügyfélszolgálatot tart fenn Kis­kunfélegyházán. Ezt azonban - tekintettel a tapasztalatokra - a nyári időszakban, július 2-án és augusztus 6-án szünetelteti. Mivel az egymillió forint feletti készpénzfizetést a hatályos jog­szabályok különböző szankci­ókkal sújtják, a módosított áfa­törvény 1997. január 1-jétől de­cember 31-ig kedvezményt biz­tosít a hitelkártyát leolvasó ter­minálok üzembe helyezéséhez. A kedvezmény minden nyilván­tartásba vett adóalanyt megillet, üzletenként egy darab kártyale­olvasó rendszer beállításához. A kedvezmény nagysága viszont idővel csökken. Az adóhatóság százezer forintban maximálja egy készülék elfogadható árát. Egyébként 1997. június 30-ig történő beszerzésnél a bizonyla­ton szereplő ellenérték 75 száza­léka (de maximum 75 ezer fo­rint) a kedvezmény, december 31-ig 50 százalék (max. 50 ezer forint), december 31. után pedig 25 százalék (legfeljebb 25 ezer forint). A készülékeket tehát jú­nius 30-ig érdemes beszerezni! Nagy még az állami vagyon A privatizációs visszaélé­seknek a közelmúlt privati­zációs botrányai és a hatá­suk nyomán módosított in­tézményi és jogszabályi ke­retek sem tudnak végleg gá­tat szabni - állítja a Pénz­ügykutató Rt. egyik leg­újabb kiadványában. A tanulmány szerint: a napvi­lágra került tények hatására a döntéshozókat inkább a priva­tizáció lezárása foglalkoz­tatja, mintsem annak foly­tatása, noha az állami tulaj­don nagysága még mindig te­temes. Tavaly év végén az APV Rt. 514 társaságban több mint ezermilliárd forint könyv sze­rinti értéket tartott nyilván. Ez az 1990-es „induló készlet­nek” a fele. A tartósan állami tulajdonban maradókon kívül még négyszáz cég, összesen mintegy 660 milliárd forintos érték várt privatizációra. Az ÁPV Rt. tavalyi bevé­tele megközelítette a 160 mil­liárd forintot, ami megfelel az 1992-1994-es évek átlagá­nak, ám reálértékben vissza­esést jelent. Az értékesített vagyon alig harmada volt az előző évinek, és az árfolyam a korábbi 160 százalék helyett 106 százalék körül maradt. A rendkívül fejlett Iparral rendelkező Németország­ban is nagy probléma a munkanélküliség, különösen az or­szág keleti részén. Ahol enyhült valamelyest ez a gond, ott a már meglévő gyárakat fejlesztették tovább, mint pl. Eise- nachban a Wartburg Műveket. Felvételünkön a Berlin mel­letti angol-német BMW Rolls-Royce gyárban újonnan kifej­lesztett, környezetbarát és energiatakarékos repülőgép­motorok végszerelését láthatjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom