Petőfi Népe, 1997. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-08 / 106. szám

1997. május 8., csütörtök Hazai Tükör 5. oldal Készül a Tocsik-jelentés Parlamenti bizottságok sora tanácskozott tegnap, s a képviselői testületek számos fontos, közérdekű témában fejtették ki véleményüket. Az elmúlt 7-8 év alatt 16 mil­liárd dollárt kitevő működö­töké érkezett hazánkba. Ebből 5-6 milliárd a közvetlen pri­vatizációból, a többi pedig fejlesztések, tőkeemelések révén került be a gazdaság vérkeringésébe. Egyebek közt erről esett szó a gazdasági bi­zottság ülésén, amelyen Csiha Judit privatizációs miniszter tájékoztatta a képviselőket a magánkézbe adás eddigi fo­lyamatáról és a további ter­vekről. Privatizációs mérleg A privatizációs célok nagy­jából teljesültek, a folyamat végéhez közeledik. A magá­nosítások során mintegy 100 milliárd forint vagyon került belföldi magánszemélyek tu­lajdonába - mondta a minisz­ter asszony. Az év második felében javaslatot tesznek a kormánynak és az Országgyű­lésnek arra, hogy miképp ke­zeljék a tartósan állami kéz­ben maradó 209 milliárd fo­rintnyi vagyont és további 100 milliárdnyi — különböző okokból egyelőre nem elad­ható - vagyonrészeket. A kormány a privatizációs fo­lyamatot úgy szeretné lezárni, hogy az elmúlt hét év erre vo­natkozó törvényei maradékta­lanul érvényesüljenek. Június 30-ig szeretnék kiadni a tele­pülési önkormányzatok já­randóságát a belterületi föl­dek után. Hátravan az úgyne­vezett privatizációs ellenér­tékhányad kiadása a korábban értékesített társaságok szá­mára, mintegy 10 milliárd összegű juttatás. Tocsik-jelentés Az ÁPV Rt. sikerdíjbotrá- nyát vizsgáló parlamenti bi­zottság szerdán zárt ajtók mögött ülésezett, ám a testület elnöke, Deutsch Tamás a ta­nácskozást követően el­mondta: mind a jelentésterve­zet, mind a bizottsági módo­sító indítványok megtárgya­lása befejeződött. Reális esély van arra, hogy a jelentés még a nyári szünet előtt a Ház elé kerül. A bizottság egyébként teg­nap úgy döntött, hogy a leg­főbb ügyész útján tájékozta­tást kér a most befejeződött nyomozásról. A testület sze­retné megismerni az esetleges vádiratok tartalmát is. Ezután készülhet el a jelentés végle­ges változata, amelyet az érin­tetteknek is megküldenek, majd az ő észrevételeiket mel­lékelve nyújtanak be az Or­szággyűlésnek. Állatvédelem A mezőgazdasági bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak minősítette az ál­latok védelméről és kíméleté­ről szóló törvényjavaslatot. Ám a honatyák úgy ítélték meg, hogy számos paragrafus pontosításra, kiegészítésre szorul. Az egyik rendelkezés például megtiltja az állatok csonkítását, de nyitva hagyja a kérdést: tilos lenne-e az ebek sztenderdeknek megfe­lelő fül- vagy farokvágása is? Az ilyen jellegű műtéteket egyébként az Unió országai­ban nem tiltják. Nem egyér­telmű az uszítás tilalmáról szóló passzus sem, mert nem rendelkezik arról, hogy a kü­lönböző legális állatverse­nyek - például őrző-védő ku­tyák vetélkedése - ebbe a ka­tegóriába sorolható-e. Kevesebb az állástalan Tovább csökkent áprilisban a regisztrált munkanélküliek száma: jelenleg alig valamivel több mint 482 ezer állástalant tartanak nyilván a munkaügyi központok. Márciushoz képest 11 ezerrel, a múlt év áprilisához viszonyítva pedig csaknem 30 ezerrel mérséklődött a regiszt­rált munkanélküliek tábora. Az úgynevezett munkanélküliségi ráta ennek megfelelően a már­ciusi 11 százalékról 10,8 száza­lékra változott; tavaly április­ban ez a mutató még 11,2 szá­zalék volt. A friss statisztikai összesítés szerint csak a fővá­rosban várnak a korábbinál többen munkára, ott is mind­össze 276-tal. Márciushoz ké­pest a legnagyobb mérséklődést Győr-Moson-Sopron (6 száza­lék), Békés (5 százalék), Vas (4,8 százalék), Fejér (4,7 száza­lék), Heves (3,9 százalék) és Jász-Nagykun-Szolnok (3,7 százalék) megyében tapasztal­ták. Április végén csaknem 41 ezer pályakezdő munkanélküli­ről tudtak a munkaügyi hivata­lok, 1100-zal kevesebbről, mint egy hónappal korábban. Tavaly ilyenkor ez a szám még megha­ladta a 47 ezret. ígéretes, hogy a bejelentett vállalati munkae­rőigények 17 százalékkal nőt­tek egy hónap alatt. Egyébként a hónap végén 42 100 betöltet­len munkahelyet tartottak nyil­ván. A munkanélküliek jövede­lempótló támogatásában 212 ezren részesültek. Eg^ember meghalt, egynek az alkarját amputálták Áramütés után létbizonytalanság Özvegy Benkovics Józsefné és Majoros István. Lehet, hogy csak a bíróság segíthet? A kunadacsi Majoros István ’96 januárjától csatornaőri beosztást kapott a dunavecsei székhelyű Duna Menti IB Kft.-nél. Néhány hónappal később szóltak neki, hogy a csőfektetésnél kell segédkez­nie. Június 11-én munkatár­saival a földeken fektették az eternit csöveket, amikor egyik társával, Benkovics Jó­zseffel együtt áramütés érte. Benkovics József meghalt, Majoros Istvánt sikerült új­raéleszteni. Hetekig feküdt a bajai kórházban, ahol bal al­karját amputálni kellett. így munkát nem tud vállalni. Ä biztosító azóta sem fizet. A Majoros családban három kiskorú gyermek él. Azon a tragikus napon Majo­ros István és négy társa Harta határában fektette az öntöző­csöveket. Egy IFA autódaru ál­tal vontatott pótkocsiról öt mé­ter hosszú és kétszász millimé­ter átmérőjű eternit csöveket raktak le. A leemelést a daru végezte. Majoros István és Benkovics József a drótkötelet markolta, amely a leemeléskor összefogta a csöveket. A daru­kezelő nem vette észre a mun­katerület felett keresztben áthú­zódó 20 kV-os nagyfeszültségű szabadvezetéket és a felemelt darugémmel érintette azt. Az áramütés következtében a kö­tözőként használt drótkötelet fogó két ember a földre került. Benkovics József a helyszínen meghalt, Majoros Istvánt újra­élesztették és kórházba szállí­tották. Az esetről - ahogyan az ilyenkor kötelező - munkabal­eseti jegyzőkönyv készült. Eb­ben a fentihez hasonlóan írják le a balesetet. A jegyzőkönyv­ben megnevezett darukezelő személyét illetően valami azonban nincs rendben. Majo­ros István határozottan állítja, hogy nem az abban megneve­zett személy kezelte a darut a baleset pillanatában. Mint el­mondta, úgy tudja, hogy mun­katársait főnökeik vették rá, hogy a kezelői vizsgával ren­delkező kolléga nevét mond­ják, ha kérdezik őket a történ­tekről. Ez lényeges kérdés le­het egy elkövetkezendő per­ben, hiszen a jegyzőkönyv sze­rint a sérültek a hibásak min­denért. Megszegték az Emelő­gép-biztonsági Szabályzat egyik pontját, mivel az előírás ellenére nem távolodtak el a tehertől. Majoros István el­mondta, nem érti, hogyan távo­lodhattak volna el, hiszen azt kapták feladatul, hogy fogják a csöveket összekötő drótkötelet. Munkaügyi szakértő kérdé­sünkre elmondta, hogy ilyen munkát csak azzal végeztethet­nek, aki korábban darukötözői vizsgát tett. Majoros István el­mondása szerint még az ilyen­kor kötelező munkavédelmi ok­tatást sem kapták meg a csőfek­tetés előtt. Látott később egy erről általa aláírt jegyzőköny­vet, ám szerinte valaki aláha­misította a kézjegyet. A két férfinak volt munkahe­lyi biztosítása, a biztosító azon­ban nem fizet. Mint a Majoros család ügyvédje, dr. László Éva elmondta, a biztosítónál úgy nyilatkoztak, hogy a Duna Menti IB Kft. felelősségválla­lási nyilatkozata nélkül el sem bírálják a kárigényt. Az ügy­védnő által a kft.-nek küldött le­velekre, kérésekre nem érkezik válasz. Utoljára április 29-én ment ilyen levél. Az ügyvédnő elmondta, ha nem adják ki a nyi­latkozatot, védencei érdekében bírósághoz fordul. A Duna Menti IB Kft. részé­ről Kiss István elmondta, hogy ő néhány napja hallott csak arról, hogy az üggyel probléma van. A biztosítótól korábban felkeres­ték őket. Azt kérték, jelölje meg a cég a jogi képviselőt, akivel az ügyben tárgyalhatnak. Megad­ták az ügyvéd címét, ettől kezdve azt hitték, minden rend­ben. A dr. László Éva által kül­dött levelet elküldték az ügyvé­düknek. Hogy hol a hiba, azt egyelőre csak sejteni lehet. Elképzelhető, hogy az ügyben bíróság lesz kénytelen dönteni. Ez évekbe telhet. A Majoros családnak addig is élnie kell, a háztartás és a három gyerek sokba kerül. Majoros István abban bízik, hogy ha újra megműtik a karját, talán egy alkarprotézissel nor­málisabb életet élhet a mostani­nál, Benkovics József özvegyi nyugdíja 14 ezer 300 forint. A biztosítási összeg, ha a fájdal­mat nem is enyhítené, legalább egy ideig elég lenne a megélhe­tésre. W. Király Ernő Vádirat borhamisító ellen Az Egri Városi Ügyészség rossz minőségű termék forga­lomba hozatalának bűntettével, zártöréssel, vesztegetési kísér­lettel és a számviteli fegyelem megsértésével vádolja D. Péter egri vállalkozót. A többéves nyomozást követően elkészült vádirat szerint a férfi több mint 87 ezer liter hamis bort állított elő csaknem 700 tonna izocu- kor felhasználásával. Ez utóbbi anyagot a bortörvény nem so­rolja az engedélyezett adalékok közé. A vádirat szerint D. Péter 1993-94-ben mintegy 40 millió forint értékben vásárolt izocuk- rot, amelyet bor készítésére használt fel. Az ily módon ha­misított bor egy részét értékesí­tette, és intézkedett a maradék eladásáról is. A férfi - a vádirat szerint - arra is kísérletet tett, hogy megvesztegesse az Or­szágos Borminősítő Intézet munkatársát annak érdekében, hogy a vizsgálat ne mutassa ki az izocukor jelenlétét a borban. D. Péter a tilalom ellenére el­szállított 500 hektoliter olyan bort a telepéről, amelyet előző­leg hatósági zárlat alá vettek. Nem lesz számonkérés? Aligha lesz vádemelési javas­lat Pintér Sándor volt orszá­gos rendőrkapitány ellen a Zemplényi-ügyben - tudta meg az MTI nyomozóható­sági forrásból. A Fővárosi Ügyészségi Nyomozóhivatal vezetője, Gáspár Attila nem kívánta kommentálni azt az értesülést, amely szerint a büntetés mel­lőzésének javaslatával küldik meg az ügyészségnek a nyo­mozás iratait Pintér Sándor ügyében. A korábbi országos rendőrfőkapitányt hivatalos személy által elkövetett köz­okirat-hamisítás bűntettével mint felbujtót gyanúsítják az­zal kapcsolatban, hogy Zemp- lényi Györgyöt álnévre kiállí­tott útlevéllel hozták haza Dániából. Gáspár Attila el­mondta, hogy ebben az eset­ben az ügy társadalmi veszé­lyessége csekély fokú, hiszen a fő cél az volt, hogy a több éve körözött Zemplényi Györgyöt mielőbb hazahoz­zák külföldről. A magyar zsoldos ára Sok a tébécés megbetegedés Nem nettó 27-29 ezer, hanem nettó 23-29 ezer forint jövedel­met ajánlanak a toborzón jelent­kező szerződéses katonáknak. Erdélyi Lajos ezredes, honvé­delmi szóvivő szerdán az MTI- nekelmondta: néhány napjanem pontosan közölték a szerződéses katonák várható jövedelmét. A jelentkezők legalább nettó 23 ezer forintos fizetésre számít­hatnak, de ez az összeg külön­böző pótlékokkal együtt elérheti a nettó 29 ezer forintot. Kritikus, közegészségügyi ve- szélyeztetettségi szinthez köze­lít a tbc-megbetegedések száma Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében, ezért a térségi önkor­mányzat a pulmonológiai in­tézményhálózat soron kívüli korszerűsítését határozta el. Költségvetéséből 110 millió fo­rintot különített el a fejlesztésre, ezt részben az elavult, régi rönt­genkészülékek cseréjére költik. mi Ballagó diáhoh i 1997 ff KOCSIS PÁL MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKMUNKÁSKÉPZŐ INTÉZET, KECSKEMÉT IV. A Cseri Gizella, Ernhoffer Borbála, Fehér Piroska, Fejes Györgyi, Ferenczi Gyöngyi, Fürj László Pál, Gáspár Csilla, Gulyás Tibor, Hajagos Csaba, Halász Adrienn, Kocsis Tímea Regina, Kollár Mária, Kollár Róbert, Korom Andrea, Kovács Rita, Lovász Renáta, Major Ildikó, Müller Anita, Péntek Ágnes, Sachinger Tünde, Seres Nor­bert, Szálas Irén, Szente Sándor, Tóth Melinda, Zala Franciska. IV. B Bauer Máté, Bozsik Erika, Cseh György Ferenc, Csereklei Márta, Dévai Dorina, Dömötör Gábor, Faragó Ju­dith, Fodor Mariann, Kocsi Dezső, Kovács Irén, Körösi Fehér Szilvia, Lócskai Renáta, Nagy Elvira. Nagy Viktória Piroska, Oláh Gábor, Puskás Júlia, Szabó Ivett, Szalai Mónika, Szege Zoltán, Szép Péter Csaba, Szil- vási Imre, Szőke Csaba, Tamói Imre, Túri Zsuzsanna, Zentai Ferenc, Zöldi Kovács Árpád. IV. C Árva-Tóth Szilvia, Berényi Bernadett, Berkovits Tímea, Bocor Erzsébet, Bo­ros Attila, Büki Andrea, Búzás And­rea, Csorba Zsuzsanna, Demeter Dóra, Dudás Beáta, Fekete Gabriella, Fekete Szilvia, Fiér Katalin, Forgács Tamás, Gavló Ágnes, Gedő Kata, Hurczik Magdolna, Kis Ildikó, Kiss Ildikó Ág­nes, Kovács Nóra Lisa, Kőhalmi Hen­rietta, Lagzi-Kovács Tímea, Lami Anita, Majoros Regina, Maróti Anikó, Nagy Krisztina, Nagy-Pál Tímea, Or­bán Mónika,^ Pajor Zsanett, Palásti Imre, Pesti Ágnes, Rózsahegyi Anita, Szabó Andrea. Szűcs Mónika, Tóth Aranka, Vida Csilla, Zsíros Edit. IV. D Bélái Gyula, Bolvári Zsuzsanna, Dol­mány Mónika, Faragó Zsolt, Fazekas Gyöngyi, Gere Bertalan, Gorliczai Csaba, Hegedűs Lajos, Hegyi Dóra, Horváth Péter, Katona Éva, Kiss Il­dikó, Lukács Krisztina, Miklós Irén Anna, Nagy Anita, Nagy Éva, Németh Zita, Pancza Anita, Panda Tímea, Papp Norbert, Pálóczi Károly, Pesir Albert, Sápi Zoltán, Sári Zoltán, Schnell Kál­mán, Seres Ákos, Szegedi Erzsébet, Szeles Viktor, Szittyahegyi Judit, Tóth Adrián, Tóth András, Veszelovszki Jó­zsef, Vörös Andrea, Zsámboki Tímea. m/i. Andrási Tímea, Bartus László, Búzás Krisztina, Csányi Zsolt, Csorba József, Csorba Zsuzsanna, Csókási Melinda, Czikura Éva, Danics Alajos, Dienes Andrea Éva, Fehér Katalin, Gál Szil­via, Hamerszki Gyula, Joó Veronika, Kátai Szilvia, Király Anikó, Kovács Attila, Kovács Krisztina, Körösi Ró­zsa, Marusa Zoltán, Rózsa Melinda, Sajó Ágnes, S. Juhász Imre, Szelestei Ildikó, Téti Erika, Végh Emília. III/2. Baranyi Zsolt, Bartus Rita, Bársony Ju­lianna, Császi Mónika, Czégai Lajos, Fülöp Erzsébet Zita, Járomi Katalin, Kállai Éva, Marton Sándor, Máté Csilla, Müller Tibor, Nyúl Tóth Ágnes, Parádi Julianna, Raffai Boglárka, Sági Gábor, Steiner Katalin, Szeles Márta, Tamás Márta, Tholt János, Tóth Zita, Tök Emőke, Utassy Róbert. (Holnap a nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszeripari Középiskola végzősei­nek névsorát közöljük.) Idősek fesztiválja. Harminc szólista és 17 népi együttes részvételével tegnap kezdő­dött meg Budapesten, a Láng Művelődési Központban az idősek kétnapos országos népmű­vészeti fesztiválja. Képünkön az Ikarus Tánccsoport keszkenőstánca. fotó: feb/kallus györgy

Next

/
Oldalképek
Tartalom