Petőfi Népe, 1997. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-14 / 111. szám

1997. május 14., szerda Tisztelt Szerkesztőség! 5. oldal Kinek fájtak az orgonák? Régi sérelmét juttatta eszébe Felföldi Péternek egy pozitív hangvételű cikk: Szeretnék hozzászólni a te­mető tisztántartásáról szóló cikkhez, mely április 11-én je­lent meg. 1986-ban vitettem át szüléimét a kisbudai temető­ből, mivel az megszűnt. A sír mellé orgonabokrot ültettem, amit megbeszéltem a gondnok úrral, aki csak azt mondta: ne legyen útban. Eddig nem is volt semmi baj, védtem a bok­romat, minden tavasszal tele volt virággal, ami az édes­anyám kedvence volt. Két éve betonozták az utat, akkor sem volt útban senkinek. Karácsonykor, amikor ki­mentem a temetőbe, majd’ rosszul lettem, mert kivágták az orgonafát, és a többi fámat is megnyesték. Mikor rákér­deztem, azt válaszolták: nekik joguk van a két méternél na­gyobb fákat csonkítani. A problémám az, hogy az enyém nem volt két méteres és ahogy körülnéztem, több fa nincs megnyesve. Felföldi Péter Ritkán látott pillanat Kőbánya-Kispest pályaudva­ron várakoztam vonatomra, né­zelődtem. A hangosbemondó nemzetközi gyorsvonat érkezé­sét tudatta. A vonat megérke­zett. A pénztárnál szorongva várt egy hölgy sorsára, a vonat már bent állt az állomáson. Fi­gyeltem az eseményeket, szur­koltam a hölgynek. Megváltotta jegyét és futva igyekezett a le­járólépcső felé. A lépcsőig ért el, mikor a vonat lépésben volt, kifelé húzott, mikorra leért. Az utolsó kocsi lépcsőjén álló ka­lauz jelzést adott a mozdonyve­zetőnek, a vonat lelassult és megállt. A kalauz felsegítette a hölgyet nem kevés csomagjával együtt és a vonat most már tényleg'elindult, elment. Az eseményeket figyelve megkönnyebbülést, büszkesé­get és csodálkozást éreztem. Ilyet még nem láttam, csak busz után futó, lemaradt embe­reket. Gondolom, akik látták, ugyanezt érezték, pozitív él­mény érte az utast, a kalauzt, a vonatvezetőt, engem és még akik látták a történteket. Ha volna fair play díj ala­pítva - naponkénti odaítéléssel - a vonat személyzetét jelöltem volna. Zs. N.-né, Kecskemét Köszönet a mentősöknek A nyilvánosság előtt szeret­nék köszönetét mondani a megyei mentőszervezet va­lamennyi munkatársának, s külön is a Kecskeméten szol­gálatot teljesítő mentősöknek és mentőorvosoknak. Hu­szonnyolc éve vagyok súlyos asztmás beteg, de akárhány­szor hívtam a mentősöket, néhány perc alatt mindig ház­hoz jöttek, hogy megmentsék az életemet. Tudom, hogy fil­lérekből élnek, egy-egy men­tős alkalmazott aligha keres nettó 14 ezer forintnál többet. Mégis türelemmel, áldozato­san végzik munkájukat, ezért csak a legnagyobb elismerés­sel tudok szólni róluk. Kovács Lászlóné, Kecskemét, Halasi út 13. Együttérző soltszentimreiek Az önök lapján keresztül sze­retnék köszönetét mondani azon soltszentimrei lakosok­nak, önkormányzatnak, munka­társaknak, akik szinte egy em­berként álltak mellém, amikor a halál hirtelen elragadta tőlem a tizenhét éves fiamat. Volt, aki anyagiakkal, pár együttérző szóval, de szinte mindenki segített valamivel, amivel tudott. Megpróbálták enyhíteni azt a mély fájdalmat, amit érzek. Nekem férjem ha­lála óta a két fiam volt az éle­tem. Most az idősebb elment. Még egyszer köszönök min­dent mindenkinek. Bíró Lídia, Soltszentimre A gyerekeknek is vannak jogaik Szeretném a véleményemet közreadni a kiskunmajsai is­kolaelhelyezési problémákról. Én érzelmileg közelíteném meg az ügyet, mivel a kisfiam a Móra-iskolába jár. Az élet­ben az a legnagyobb tragédia, ha az embernek fogyatékos gyermeke születik. A hosszú évek alatt folyamatosan azt érzi: lenézik, kitaszítják még akkor is, ha önhibáján kívül született beteg gyermeke. Most megint úgy érzem magam, azért kerülünk hátrá­nyos helyzetbe, mert másod­rendű állampolgárnak tekinte­nek. Sajnos hallottam olyat, hogy az egészséges értelmű gyermeknek jár a jól felszerelt modern iskola, mert belőlük lesz a jövőt építő nemzedék. Azt hiszem, ha a sérült, „hát­rányos helyzetű” gyermekek jól felszerelt speciális iskolába járnak és jól felkészült peda­gógusok tanítják őket, annál nagyobb az esély arra, hogy jól beilleszkedjenek a társada­lomba. Ehhez nagyon fontos az, hogy ne éreztessék velük, hogy ők mások, ők nem érnek annyit, mint egy másik em­ber. Ha az Arany-iskola tanuló­inak nem megfelelő az MHSZ-székház, vagy a diák­otthon, miért kell, hogy meg­feleljen a Móra-iskola diákja­inak? Mert ők sérültek, nekik mindegy, hol és milyen kö­rülmények között tanulnak? Miért kell őket kitenni a meg­szokott helyről, amit hosszú évek alatt úgy építettek és fej­lesztettek, hogy az ő speciális képzésüknek megfeleljen. Azt hiszem, ez fontosabb a pénz­nél és mindenféle elvnél. A legfontosabb védeni, óvni és a legjobb körülmények között tudni gyermekeinket, de ez nem mehet mások rovására. Azt hiszem, ebben a pénz­központú világban megmutat­hatnánk emberségünket, hogy nem azokat bántjuk, akik így is hátrányos helyzetben van­nak és talán egész életükben kiszolgáltatottak lesznek. Azt szokták mondani, az életben nincs semmire garan­cia. így igaz, elég egy beteg­ség, egy baleset és máris sé­rült, fogyatékos lesz az egész­séges ember. Van, aki beteg­nek születik és van, aki gyer­mek- vagy felnőttkorban válik azzá. Akkor őt meg lehet fosztani alapvető emberi joga­itól? Mert ő más? Kérdezem, ha valakinek a közvetlen vagy tágabb családi körében élne sérült gyermek, küzdenének-e a jogaiért vagy hagynák, hogy másságuk miatt újabb és újabb hátrány érje őket? B. I., Kiskunmajsa Ott voltak az országos diákparlamenten Az első országos diákparlamen- ten Bács-Kiskunból is többen vettek részt. Ezzel kapcsolato­san két helyről is kaptunk leve­let, amelyeket az alábbiakban közlünk. A Bács-Kiskun Megyei Sza­badidősport Szövetség elnöké­nek, Haász László tanár úrnak és közoktatási szakértőnek a megbízására a május 1—3-ig tartó első országos diákparla­mentre egy csoportot vezettem a megyéből. Szeretnék köszö­netét mondani a megye azon iskoláinak, amelyeknek küldöt­tei a csoportba kerültek. A diá­kok megjelenésükkel, segítő­készségükkel példamutatóan képviselték iskolájukat és a megyét. Németh Norbert, Jánoshalma, Szent Anna R. K. Általános Iskola Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy az első orszá­gos diákparlamentben képvi­selhettem iskolámat. Úgy ér­zem, sok hasznos dolgot hallot­tam e pár nap alatt. Tetszett, hogy szekcióüléseken megbe­szélhettünk mindent, elmond­hattuk véleményeinket, és a problémáinkra közösen próbál­tunk megoldást keresni. Örü­lök, hogy sikerült összeállítani az 52 pontból álló ajánlást, amely az alapvető diákjogokat tartalmazza. E rövid, eredmé­nyes munka mellett a szórako­zás sem maradhatott el. Válto­zatos programokat állítottak össze számunkra. Összegezve a három napot, úgy gondolom, hogy kisebb szervezési prob­lémák ellenére mindenki ered­ményekben gazdagon térhetett haza. Szeretném, ha dr. Magyar Bálint ígérete megvalósulna, hogy a három évenkénti talál­kozó helyett évente összehívná az országos diákparlamentet. Bálind Violetta 8. oszt. tanuló, Tompái Ált. Isk. Méltón emlékeztek egy szeretett tanárra Egy éve annak, hogy szeretett tanárunk, Kis Péter vagy ahogy mi hívtuk, Péter bá’ meghalt. Egy nap, úgy a negyedik óra utáni szünetben Zsuzsa néni, az új testnevelő tanárunk közölte velünk, hogy egy versenyt ren­deznek iskolánkban Kis Péter emlékére. A szívem vert, majd’ kiugrott a helyéről. Egy lehető­ség, amely megadja az esélyt, hogy újra az ő neve alatt küzd- hessünk. Ő olyan volt, mint egy apa. Apa, aki vigyázva óvja gyermekét, de ha kell, szigorú is tud lenni. Ő nem hagyott cserben minket! Mindig kiállt mellettünk! Ezért kell most ne­künk is részt vennünk ezen a tornán. Mert nem az a fontos, hogy győzzünk, hanem az, hogy az ő nevéhez méltón játsszunk. Valkai Zsolt, Kertvárosi Ált. Isk., 3. osztály Az iskola nevelői e levélhez hozzáfűzték: a Kis Péter kézi- labda-villámtorna versennyel szeretnénk minden évben emlé­kezni kollégánk odaadó mun­kásságára, aki a kis iskolák sportját tekintette egyik legfon­tosabb céljának. Az idei tornán a Halasi úti, jakabszállási, he- tényegyházi, Lánchíd utcai is­kolások vettek részt. A fiúk és a lányok csoportjában a Kertvá­rosi Iskola tanulói győztek. Ballagó diákok 1997 ál] GARBAI SÁNDOR SZAKKÉPZŐ ISKOLA, KISKUNHALAS 11/1. Autószerelő: Asztalos Csongor Szabolcs, Barta Tamás, Binszki Róbert, Boros Sándor Krisztián, Bugyi László, Czibolya Péter, He- bők Attila, Kanász Tibor, Kiss László, Rránicz István, Márta László, Nagy József, Nagy Krisz­tián, Orbán Károly, Patai Lajos, Pálfi Csaba, Pinke Árpád, Soós Lu­kács, Szénási Attila, Tóth József, Vízkeleti János, Vódli Gábor, Vö­rös Csaba. Karosszérialakatos: Ancsa­Molnár Norbert, Béressy Zoltán Tamás, Csauth Krisztián, Dudás Márk Roland, Fábián Zoltán, Fodor Attila, Kiss István, Kozla Norbert, Krizsák János, Tűzkő István. 11/2. Géplakatos: Bakics József, Dá­vid Gábor Zoltán, Dévai Róbert, Gulyás-Oldal Ferenc, Halász György, Hopka Zsolt, Molnár Béla, Nyári Csaba, Péterfi Zsolt, Rad- vánszki János, Szeleczki Gábor. Szerkezetlakatos: Hirsch Nor­bert, Jakab József, Reznák Zoltán. Gázvezeték-szerelő: Nemes Já­cint, Szálas-Murgas Árpád. Központifűtés-szerelő: Juhász Róbert. Vízvezeték-szerelő: Apró Győző, Bárkányi János Zsolt, Far­kas Csaba, Madár Norbert, Rácz Zoltán. 11/3. Fodrász: Apjok Mónika, Ábra­hám Brigitta, Csamangó Szabina, Csorvási Mariann, Farkas Adrienn, Font Norbert, Grobál Henrietta, Gyöngyösi Erzsébet, Gyöngyösi Il­dikó, Hegyi Anita, Herczeg Sza­bolcs, Kazinczi Melinda, Keresztes Henrietta, Keresztes Katalin, Kö­rösi Ágnes, Locskai Mónika, Maczkó Orsolya, Matus Ildikó, Pap Judit, Péntek Judit, Pinczi Anita, Rónai Viktor, Sávai Izabella, Seffer Orsolya, Szalai Melinda, Temesvári Henrietta, Tímár Orsolya, Uricska Anita, Ürmös Henriett, Virág And­rea. 11/4. Nőiruha-készítő: Benke Szilvia, Buknicz Tünde, Faragó Ildikó, Gárgyán Ilona, Horváth Erzsébet, Horváth Judit, Kovács Anikó, Ko­vács Erika, Markó Judit, Marton Tünde Ilona, Mészáros Andrea, Mészáros Judit, Nagy Mónika, Pálfi Hajnalka, Pásztor Hajnalka, Por­zsolt Judit, Prónay Edina, Túri Kis Tamara, Újvári Anett, Vajda Tünde, Vancsik Szilvia. 11/5. Bútorasztalos: Hajagos Csaba, Kovács Csaba, Kuklis Zoltán, Ma- jer Attila, Nagy Szabolcs, Teremi Zoltán, Törőcsik Zoltán, Úrfi Csaba, Vörös Sándor. Kőműves: Ács Gábor, Bakos István, Csonka Tibor, Horváth Zsolt, Hugyi Gábor, Kothencz Gá­bor, Kürti Dániel, Molnár Lajos, Orosz Gábor Sándor, Palkó László, Racsmán Lajos, Szűcs Imre, Varga Antal. 11/6. Autóvillamossági szerelő: Ros­tás Norbert. Vilmos Zsolt. Ács-állványozó: Czombos Gá­bor Mihály, Csernák Árpád, Dunai Kovács Tibor, Frittmann Imre, Gömzsik Roland, Nagy Sándor, Rasztik Norbert. Épületvillamossági szerelő: Bá­tyai Péter, Horváth Attila, Pet- rovszki Norbert, Schiszler Richárd, Szalai Sándor Ede, Sztanik Sándor. Szobafestő: Gáspár Zsolt, Kuk­lis Károly, Ricz András, Szabó Gá­bor, Szabó Zoltán, Szabó-Galiba Gábor, Urbán Péter, Varga Zoltán, Váraljai Balázs, Vinkó József. 11/7. Dízelmozdony-szerelő: Buch- müller Zoltán, Haraszti Andor, Ma­gyar Lajos, Nemes Gábor, Pimbor Ákos, Szabados István, Szellák Szilveszter. Épületburkoló: Benke Krisz­tián, Dobos Zsolt, Farkas Ferenc, Fodor Zoltán, Gyenizse Attila, Gye- nizse Ferenc, Horváth Tamás, Ko­csis Norbert, Ritka Gábor, Szaller György, Tomencsák Tibor. 11/8. Nőiruha-készítő: Acsai-Varga Andrea, Balog Anita, Balog Me­linda. Benkovics Tímea. Besenyei Marianna, Bíró Ágnes. Bodó Gréta Julianna, Csigi Olga, Gazdag Zsu­zsanna. Hegedűs Brigitta. Jegyes- Molnár Anita. Katus Zsuzsanna, Ki­rály Mónika, Kormos Kornélia. Lengyel Adrienn, Magyarfi Edit, Nagy Anikó Gizella, Tóth Mag­dolna, Urlauber Zsuzsanna, Vaskó Szilvia, Zámbó Mária. 11/9. Bútorasztalos: Bakró-Nagy Krisztián, Barta Róbert, Czinkóczi Pál, Csorba József, Dávid Attila, Friebert József, Horti Zsolt, Kiss Tamás, Molnár Roland, Pimbor Béla, Vass Sándor, Zadravecz Sán- dor. Épületasztalos: Ábrahám Imre, Korsós Péter, Lógó László, Löszter József, Lőczi János, Lucskai Le­vente, Oláh Csaba, Szabó Zsolt, Szűcs Sándor, Tegzes István, Toldi Gábor, Vajda Péter. 12/A Gépjárműtechnikai szerelő (autószerelő) szakközépiskola: Bankos Lóránt, Bognár Krisztián József, Bori Gábor, Botka Tamás, Csabankó Zsolt Csaba, Dobos Dávid János, Fekete László István, Jámbrik Tibor Ferenc, Kálmán Szabolcs, Kiss Róbert, Kocsi Tibor, Kollár Zoltán, Morvái Gábor, Németh Imre, Sallai József, Sasvári Norbert, Schmidt Attila, Schmidt Zoltán, Si­pos Péter, Slonczki István, Szekeres Kálmán, Szolnoki Richárd, Tancsik Gábor Ferenc, Tor Péter, Varga Fe­renc, Zobolyák Imre, Zsebő Károly. 12/B Francia női szabó szakközépis­kola: Bállá Mónika, Bogár Eszter, Borbola Viktória, Dóra Csilla, Du­dás Emőke, Farkas Erika, Fekete Adrienn, Földvári Zsuzsanna, Garas Márta, Gombos Renáta, Gubics Jusztina, Herczeg Anna Anikó, Ho- doniczki Mária Magdolna, Horváth Anita, Juhász Szilvia, Kasza Csilla, Kálló Csilla Mária. Kévés Anett. Kónya Ildikó, Körösi Ágnes, Kű Anita, Lakó Erna, Maglódi Adrienn, Nagy Barbara, Nagy Melinda, Né­meth Hilda, Petri Adél, Rávai Mar­git, Szabadi Enikő, Szanyi Judit, Vé­tek Katalin, Viczián Zsanett, Vida Beáta, Zsember Andrea. 12/C Egészségügyi szakközépiskola: Ádám Szilvia, Balogh Ágnes, Ba­logh Eszter, Császár Emőke, Csősz Mariann, Figura Éva, Frank Erika, Hidasi Mária, Horváth Anikó. Ihász Anita, Iván Melinda. Jurcsák Anita, Kispál Renáta Ágota, Kovács Haj­nalka, Kovács Márta, Márki Bri­gitta, Mészáros Edit, Molnár Anita Andrea, Molnár Szilvia Erzsébet, Molnár-Solti Anna, Nagy Zsu­zsanna, Ország Anikó, Pálosi And­rea, Pásztor Katalin. Romsics Adri­enn. Rózsa Anikó, Sándor Mónika, Sárik Edit, Seregély Krisztián, Seres Gyöngyi Julianna, Sutyinszki Gá­bor, Szabó Krisztina, Szarka-Ko­vács Ildikó, Temesvári Olga. Dolgozók szakközépiskolája nappali tagozat Bakacsi Helén Barbara, Balás Gergely, Bogdán Norbert, Csa­mangó László, Kardos Roland, Kis Tünde, Kispéter Gábor, Kovács Gyula, László Lívia, Lengyel József, Márk László, Molnár Melinda, Nagy Gergő Péter, Návai Annamá­ria, Péli Ottó, Prácza Zoltán, Rafai Barnabás, Rácz Katalin, Sipos Ta­más, Szalai Mariann, Szolláth Sza­bolcs, Tóth Henrietta, Wilhem Aranka. Holnap a Hunyadi János Gimná­zium és Ipari Szakmunkásképző Is­kola Szakmunkásképző Tagozatá­nak végzőseinek, a kecskeméti olda­lon pedig a Németh László Gimná­zium és Szakközépiskola, Kecske­mét, valamint a Kada Elek Közgaz­dasági Szakközépiskola, Kecskemét végzőseinek névsorát közöljük.) Akit naponta várunk % j Ivácson Ferenc a Kecs- kemét-Kadafalva, -Balló- szög, Helvécia területén, a 167-es körzetbe naponta 181 Petőfi Népét visz el olvasóinknak. Motorjával naponta hetven kilomé­tert tesz meg hajnali fél öttől fél kilencig. Szereti az embereket, s ők vi­szont, hiszen ha valakinek gondja, óhaja-sóhaja van, felkeresik.. Olvasószolgálat Indul a nyári Szerencsekártya Nem kell tovább várni előfize­tőinknek, akik a 200 nyere­mény egyikére pályáznak. A Petőfi Népében e héttől jelen­nek meg azok a szelvények, amelyek közül elegendő egyet, de célszerű minél többet ki­vágni, kitölteni és beküldeni. A Szerencsekártya-játék előfize­tőinknek szól, megnyerhetik a fődíjak (hűtő-fagyasztó szek­rény, mikrohullámú sütő vagy porszívó) mellett a faliórák vagy a pólók egyikét. És aki még nem előfizetője a lapnak? Megrendelheti olvasószolgála­tunknál, akár az ingyen hívható telefonszámon is. Zöldszámunk ingyenes Átvállaljuk olvasóink telefon- költségét hétfőtől péntekig reg­gel 8 és délelőtt 11 óra között. Ingyen telefonálhat olvasószol­gálatunknak, aki a Petőfi Népét szeretné megrendelni, nyere­ményjátékainkról és akcióink­ról érdeklődik, vagy a terjesz­téssel kapcsolatos észrevételét kívánja bejelenteni. A már is­mert telefonszám elé a 06-80-at kell tárcsázni. Érdemes így megjegyezni: 06-80/480-756. Zöldszámunk minden település bármelyik telefonjáról ingyen hívható. Kártyás készülékek nem csökkentik az impulzusér- téket, az érmés készülékek visz- szaadják a pénzt, a telefonelőfi­zetők számláján nem jelenik meg a hívás díja. Mindez olva­sóink pénztárcájának kímélése érdekében történik. Találkozó és ajáftdékműsor A Petőfi Népe újságírói és mun­katársai várják az olvasókat péntek délután Félegyházán. A helyőrségi művelődési otthon­ban 17 órakor kezdődő rendez­vényen elmondhatják a vélemé­nyüket a lappal kapcsolatban, s kérdéseket tehetnek fel. A résztvevők között ajándékokat sorsolunk ki, és megtekinthetik Békés megye nosztalgiakirálya, Balázs Pali műsorát. Elballagtak Sokan érdeklődnek, hogy vala­mely iskola ballagóinak névso­rát mikor közöljük. Még majd" 20 meghívó van a szerkesztő asztalán. Ennyi iskola végzős diákjainak neve nem jelent meg. Mindenki sorra kerül.-----

Next

/
Oldalképek
Tartalom