Petőfi Népe, 1997. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-13 / 110. szám

1997. május 13., kedd Hazai Tükör 5. oldal Milyen lesz az új nyugdíjrendszer? Csupán néhány és alapvetően kedvező változást hoz majd a nyugdíjrendszer reformja azoknak, akik már most is nyugdíjasok. Ilyen lesz egye­bek között az indexálási és az özvegyi nyugdíjszabályok megváltozása, illetve az idős­korúak járadékának beveze­tése. Az új szabályozás mellett azonban továbbra is megma­radnak a már korábban meg­szerzett jogok - hangsúlyozta Akar László, a Pénzügymi­nisztérium államtitkára hétfőn az új nyugdíjrendszerről tar­tott sajtótájékoztatón. Az ál­lamtitkár úgy vélte, hogy jövő héten megkezdődhet a parla­menti vita az új nyugdíjrend­szerhez kapcsolódó törvény- javaslatokról, és várhatóan jú­liusban meg is születhetnek a szükséges jogszabályok. Az 1998-tól bevezetésre kerülő kombinált rendszer egyértel­műen előnyös a pályakezdők számára, akiknek kötelező lesz ebbe belépniük. A 2009. január 1. után nyugdíjba vonu­lók nagy része pedig szabadon választhat a modernizált fel- osztó-kirovó és a kombinált szisztéma között. Az államtit­kár felhívta arra a figyelmet, hogy a reformot követően az egyéni befizetési terhek nem növekednek. Az elkövetke­zendő években a kormányzat a reálnyugdíjak folyamatos nö­vekedésére számít. Amennyi­ben a reálbérek mégis csök­kennének, úgy az új indexálási szabályoknak köszönhetően a nyugdíjak reálértékének visz- szaesése jelentősen, közel 50 százalékkal maradna el a reál­bérek csökkenésétől. Az egyedülálló nyugdíjasok szá­mára kedvező változás az öz­vegyi nyugdíjmegállapítás új rendszere is, ami 400-500 ezer nyugdíjast érinthet. A tervezet szerint az egyedülállók jogo­sultak lesznek házastársuk öz­vegyi nyugdíjának egy részére akkor is, ha saját jogon is nyugellátásban részesülnek. Ez akár 3500-4000 forintos többletet jelenthet azoknak, akik 15 éven belül vesztették el házastársukat. Azok szá­mára, akik még nem nyugdíja­sok, de 2009. január 1 -je előtt elérik ezt a korhatárt, az új rendszer lényeges változáso­kat nem okoz. A reform iga­zán azokat érinti, akik ezt kö­vetően vonulnak nyugdíjba. Egy részük, akik 1947-51 kö­zött születtek, kötelezően a felosztó-kirovó rendszerben maradnak. Másik szélsőséges helyzetben a pályakezdők lesznek, akiknek kötelező a részvétel a vegyes, azaz a fel­osztó-kirovó és tőkefedezeti rendszerben. Azok, akik csak a felosztó-kirovó rendszerbe fizetnek be, illetve onnan kap­ják a nyugdíjukat, 2009 után a bruttó nyugdíj megállapítás szerint adóznak majd. Mini­mum 20 éves szolgálati idő után az átlagkereset 33 száza­léka jár majd a nyugdíjasok­nak úgy, hogy minden további év 1,65 százalékkal növeli a nyugdíjak nagyságát. A nyug­díjak megállapításához az egész, 1988-tól számított élet­pálya-keresetet veszik figye­lembe. Az egyetemi és a gyes­évek nem számítanak ugyan bele a szolgálati időbe, ám je­lentős kedvezménnyel megvá­sárolhatók lesznek. A gyer­mekek után azonban két év szolgálati időt számítanak majd be. Az új tőkefedezeti pillérbe az első évben 6 száza­lékot, majd 7, végül 8 százalé­kot kell befizetni. A járuléko­kat 10 százalékig lehet kiegé­szíteni, amit adókedvezmé­nyekkel ösztönöznek. Az ál­lampolgárok szabadon vá­laszthatnak a pénztárak között. A kötelező pénztárak műkö­désére szigorú szabályok és ál­lami garancia vonatkozik majd. A sajtótájékoztatón el­hangzott az is: a kötelező nyugdíjpénztárak megjelené­sével nem sorvadnak el az ön­kéntes pénztárak, hanem vár­hatóan, az eddigi adókedvez­mények megtartása mellett egészítik ki a jövőben is a kö­telező nyugdíjrendszert. A je­lenleg 550 ezer fős tagságot számláló önkéntes pénztárak vagyona év végére elérheti az 55-60 milliárd forintot. Akar László kiemelte: az érdek- egyeztetés folyamán eddig megkötött kompromisszumo­kon túl jelentős, a számokat nagymértékben megváltoztató engedményeket a pénzügyi tárca nem tud felvállalni. Országos munkaügyi ellenőrzések Széles körű ellenőrzést kezdett hétfőn az építőiparban az Or­szágos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség. A kétnapos akcióról hétfőn a Munkaügyi Minisztériumban tájékoztatták az újságírókat. Békés András, a főfelügyelőség vezetője elmondta: valamennyi felügyelőjük résztvesz az ösz- szehangolt akcióban. A terv szerint a 220 felügyelő a két nap alatt 1000-2000 céget keres fel. Az ellenőrzés eredményeiről pénteken újabb sajtótájékozta­tót tartanak. A belföldi munka- vállalóknál elsősorban az írásos munkaszerződéseket, a külföl­dieknél a munkavállalási enge­délyt ellenőrzik. A tájékoztatón ez alkalomból emlékeztettek arra, hogy az év elején össze­vonták a megyei, illetve fővá­rosi munkabiztonsági és mun­kaügyi felügyelőségeket, vala­mint a helyi munkaügyi köz­pontok ellenőrzési csoportjait. A munkabiztonsági és munka­ügyi ellenőrzés hatékonyságá­nak további erősítése érdeké­ben év végéig a jelenlegi 220- ról országosan több mint 400-ra emelik a felügyelők számát. A létszámbővítést egyharmad- részt a munkaügyi központok korábban ellenőrzéssel foglal­kozó munkatársainak bevoná­sával oldják meg, kétharmad­részben új dolgozókat vesznek fel. A munkaügyi ellenőrzések során az első negyedévben 100 millió forint bírságot szabtak ki. Ennek nagyobb része 62 millió forint, az úgynevezett munkaügyi bírságból adódik. Ezt a maximálisan hárommillió forintos bírságot a munkaügyi ellenőrzésekről rendelkező tör­vény vezette be. A bírságösszeg többi részét a szabálysértési el­járások, illetve rendbírság alap­ján rótták ki, továbbá a külföl­dieket engedély nélkül foglal­koztató cégeket köteleztek bi­zonyos büntetésösszegek befi­zetésére. Csütörtöktől sztrájkolnak a szolnoki bútorgyárban A hétfőn tartott kétórás figyel­meztető sztrájk után csütörtök­től határozatlan ideig tartó munkabeszüntetés lesz a Szol­noki Bútoripari Kft.-nél. A he­lyi sztrájkbizottság ezzel ko­rábbi elhatározását erősítette meg, miután az áprilisra járó béreket továbbra is csak szaka­szosan akarja kifizetni a cégve­zetés, ám még erre sem vállal garanciát - mindezt Berta Ist­ván, az MSZOSZ megyei veze­tője mondta el hétfőn az MTI érdeklődésére. A csütörtöki sztrájk előtt természetesen a munkavállalói oldal az utolsó percig kész az egyeztetést foly­tatni, amennyiben a munkaa­dóknak a dolgozók számára kedvező javaslattal állnak elő. Horn: arról nem tehet egy politikus, mert innen-onnan tájékoztatást kapott Kemény voltam, nem indulatos Nemcsak külföldön, hanem egyre inkább itthon is elismerik a kormány erőfeszítéseinek eredményeit, ezért politikánkon nem vagyok hajlandó változtatni - mondta Horn Gyula mi­niszterelnök, amikor szokásos havi sajtókonferenciáján a Ferenczy Europress arról kérdezte: miért reagált meglepő indulatossággal az MSZP szociáldemokrata platformjának a miniszterelnök távozását is feszegető felvetéseire?- Kemény voltam, nem indu­latos - tette hozzá -, mert hi­szem, hogy önmarcangolás és vádaskodás helyett a plat­formnak segítenie kellene megmagyarázni, mit, miért te­szünk ebben az országban. Nem a személyemet ért táma­dás, hanem a kormánypolitika irányvonalának megkérdője­lezése lepett meg. Az ügynöktörvénnyel kap­csolatban kifejtette, hogy csak azért nem vonható felelős­ségre egy politikus, mert an­nak idején - mint ő is - „in­nen-onnan” tájékoztató anya­gokat kapott. A rossz jogsza­bály megváltoztatását ennek ellenére sem fogja kezdemé­nyezni. Horn többször is említette, hogy olykor útszéli stílusban vitatkoznak a parlamenti kép­viselők ahelyett, hogy össze­fognának például a szélsősé­gek ellen. Úgy gondolja: a ’98-as választásokon csupán 4-5 párt jut majd be a t. Házba, ezért az egymás közti nyitott­ság megkerülhetetlen lesz. Az egyházakkal folytatott tárgyalások céljáról elmondta: nem európai elvárás, hanem belső igény, hogy a jövőben egységes rendező elv szerint jussanak költségvetési támo­gatáshoz az egyházak, hogy oktatási intézményeik ne szenvedjenek tovább hátrányt, s hogy rendben visszakapják ingatlanjaikat. Mit tesz a kormány a népes­ség csökkenésének megállítá­sára? Leszögezte: konkrét in­tézkedésekre, például a család- támogatások reálértékének megőrzésére, esetenként (a nyugdíjaknál) növelésre van szükség. Takács Mariann Akiket a törvény szele megcsapott Csehák Judit MSZP-s képvi­selő nem mond le mandátumá­ról, noha az átvilágítás során a bírák megállapították: III/ III-as jelentéseket kapott, így érintett az ügynöktörvény ide vonatkozó passzusában. Mi­lyen jogi, erkölcsi következ­ményekkel jár, ha valaki fenn­akad a szűrőn? - kérdeztünk egy alkotmányjogászt, aki - mert őt is átvilágítják - nem kívánta felfedni kilétét.- Az ügynöktörvény vitája során ugyan felmerült a ke­ményebb, jogi szankcionáló rendszer beépítése, ám végül - a személyiségi jogok védelme okán - egy meglehetősen enyhe dokumentum született. Magyarán a képviselők, illetve akik a parlament által megvá­lasztott funkciót töltenek be, átvilágíthatok, de nincs jogi következménye annak, amit a bírák megállapítanak.- Tehát nincs sok értelme az egész procedúrának?- Ezt azért így nem monda­nám. A törvény a súlyos ese­teket szankcionálja. Csak az a bökkenő, hogy a bizonyítás ezekben a dokumentumsze­gény időkben meglehetősen nehéz feladat. Tény azonban, hogy az 1946-os ügynöktör­vény jobban szabályozott, mint a mai.- Mi ennek az oka ?- A rendszerváltást köve­tően nem sokkal született a je­lenleg hatályos törvény. A jogalkotók politikamentes tör­vényt akartak létrehozni, ám átestek a ló másik oldalára, s ezért tulajdonképpen a morális és a politikai normák minősí­tik az érintetteket. Legfeljebb a sajtó nyilvánossága kezdheti ki őket, de ezenkívül az illető jó ízlésére bízzák, mit tesz: visszavonul vagy esetleg bíró­ság előtt kéri a minősítés megváltoztatását.- Hol tart az átvilágítás?- Úgy tudom, a képviselők felét vizsgálták meg eddig. Többek között azt kutatják, végzett-e valaki ügynöki tevé­kenységet, kapott-e ügynö­köktől anyagokat, tagja volt-e valamely erre specializálódott szervezetnek. (szalóky) Hat lövést adott le az asszonyra Családi veszekedést követően hétfőn K. J, mátraderecskei la­kos pisztollyal életveszélyesen megsebesítette a vele egy háztar­tásban élő 38 esztendős felesé­gét. A férfi, miután hat lövést adott le az asszonyra, öngyilkos- sági szándékkal felvágta az ereit. A mentők mindkettőjüket élet- veszélyes állapotban szállították kórházba. K.-ék tízéves gyer­meke a történtekkor az iskolában volt, elhelyezéséről a rendőrség intézkedik. Még tisztázatlan, hogy a fegyver hogyan került a férfihoz. Erről a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtótá­jékoztatóján számoltak be. Érvénytelen a mányiak érettségi vizsgája Új tételek alapján meg kell is­mételniük magyar nyelv és iro­dalomból írt érettségi vizsgáju­kat a mányi Leonardo Gimná­zium és Szakmunkásképző Is­kola végzős diákjainak - tájé­koztatta a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium sajtóiro­dája hétfőn az MTI-t. Az in­tézmény működési engedélyét a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal sorozatos szabálytalan­ságok miatt - másodfokon - május 5-én visszavonta. Ennek ellenére az iskola vezetése a rá­dióban közzétettek alapján a tanulókkal kidolgoztatta a vizs­gatantárgy tételeit. A miniszté­rium felkérte az érintett diáko­kat, hogy kedden reggel negyed 8-kor a bicskei Vajda János Gimnáziumban jelenjenek meg a matematika érettségi vizs­gára. A hétfőn semmissé minő­sített írásbeli dolgozatokat a ta­nulóknak május 26-án kell megismételniük. Az érettségi folytatását lehetővé tévő dön­tésnél a művelődési tárca figye­lembe vette, hogy a diákok vét­lenek a helyzet kialakulásában, így őket nem érinti hátrány a felvételinél sem. II. RÁKÓCZI FERENC MEZŐGAZDASÁGI, KÖZGAZDASÁGI ÉS INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA, KISKUNHALAS 12. A (IV. A) mezőgazdasági gépésztechnikus szak Ágoston Krisztián, Árgyelán Sándor, Baka Béla, Belényi Ber­talan, Benedek Lajos, Bezsenyi István, Bodrogi Péter, Dicsa Sándor, Dobó Róbert, Erdélyi Gábor, Faragó Márton, Fehér Sándor, Hájas Csaba, Harkai András, Hugyecz Tibor, Ifko- vics Zoltán, Kazi Levente, Ki­rály György, Lakos Miklós, Lé­vai Ottó, Mészáros Lajos, Mi­csutka Róbert, Molnár László, Nagy-Czirok Viktor, Péter Jó­zsef, Sági Gábor, Slezák Antal, Szalai Tibor, Szondi Péter, Tóth László, Varó István Levente, Zsebi Roland. 12. B (IV. B) mezőgazdasági szakmacsoport Berta Edit, Bíró Lajos, Bulázer Edit, Dobó Zoltán, Doszkoty Bernadett, Fehér Norbert, Feró Zsolt, Grósz Györgyi, Hári Pé­ter, Hamóczi Csaba, Katona Zsolt, Kovács Sándor, Kövesi Andrea, Lóki Gábor, Mészáros Zsuzsanna, Nagy-Tóth Ale­xandra, Nyerges Andrea, Ónodi Zsolt, Prikidánovics Ágnes, Schneider Attila, Szabó Katalin, Szalai László, Tóth Mihály, Tu­sod Szabolcs, Varga Szilvia, Vastag Andrea, Veréb Szilvia, Virág Ágota, Weinhardt Andor. 12. C (IV. C) közgazdasági szakmacsoport Almási Anett, Antal Éva, Arany Péter, Bánáti Sándor, Baranyai Anita, Barna Rita, Bohner Zsolt, Csányi Ildikó, Csehó Róbert, Csendes Ildikó, Cser Margit, Csonka Margit, Csontos Márta, Dudás Roland, Friebert Judit, Frittmann Judit, Fülöp Andrea, Geszler Henriett, Gulyás Anett, Horváth Mónika, Illés Róbert, Klúcsó Anita, Konkoly János, Kriszt Ágnes, Kurucz Anita, Martinék Anita, Móri Andrea, Nyilas Mihály, Pap Georgina, Rébék Erzsébet, Soós Ildikó, Steidl Mária, Szabó Szilárd, Szlávik Brigitta, Utasi Valéria, Volák Zoltán. (Holnap a Garbai Sándor Szak­képző Iskola, Kiskunhalas vég­zőseinek névsorát közöljük.) Ha kedd, akkor Kiskegyed! • Trónkövetelőn nem fog a gombostű • Ha a hadúr keringőt parancsol • Lehelje ki a ráncait • Hagytam magam, jó volt Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom