Petőfi Népe, 1997. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-10 / 108. szám

1997. május 10., szombat Hazai Tükör 5. oldal Politikusok vagyonbevallása Az összeférhetetlenségi tör­vény rendelkezése szerint csü­törtöktől nyilvánosak a képvi­selők által tett vagyonnyilat­kozatok, illetve az érdekeltsé­geik bevallása is. Az alábbi­akban néhány közismert poli­tikus vagyonbevallásából köz­lünk néhány adatot. Hétfőn pedig a megyei képviselők vagyonbevallását ismertetjük. Horn Gyula miniszterelnök, az MSZP elnöke: Harmadrészben tulajdonosa egy 260 négyzetméteres la­kásnak, felerészben egy 2576 négyzetméteres zártkerti in­gatlannak. Egy Opel Astra van a nevén. Kuncze Gábor belügymi­niszter, az SZDSZ elnöke: Saját lakása nincs, egy 800 négyszögöles üdülőteleknek és egy 50 négyzetméteres háznak egyharmad részben tu­lajdonosa. Torgyán József, az FKgP el­nöke: Felerészben tulajdonosa egy 82 négyzetméteres lakásnak, egy 230 négyszögöles üdülő­teleknek, a rajta lévő 80 négy­zetméteres üdülőnek. S van egy Lada Samara autójais. Orbán Viktor, a Fidesz el­nöke: Nevén szerepel egy 130 négy­zetméteres lakás fele. Lezsák Sándor, az MDF el­nöke: Felerészben tulajdonosa egy 5167 négyzetméteres lakóte­leknek, és egy 57 négyzetmé­teres lakásnak. Ügyvezetője az Antológia Kiadó Kft.-nek. Giczy György, a KDNP el­nöke: Nyilatkozata szerint vagyonta­lan. Szabó Iván, az MDNP el­nöke: 50 százalékban tulajdonosa egy 109 négyzetméteres la­kásnak, egy 29.5 négyzetmé­teres üdülőnek és egy 2148 négyzetméteres zártkertnek. Opel Astrája van. Ingóságai­nak értéke: 700 000 forint. Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője: Felerészben tulajdonosa egy 185 négyzetméteres lakásnak, a hozzá tartozó 88 négyzetmé­teres garázs-pincének. Ezen­kívül rendelkezik egy 42 négyzetméteres lakással. Szent-Iványi István, az SZDSZ frakcióvezetője: Egy 91 és egy 55 négyzetmé­teres lakás tulajdonosa. Szájer József, a Fidesz frak­cióvezetője: Felerészben tulajdonosa egy 57 négyzetméteres lakásnak. 8159 négyzetméter termő­földje, szántója és erdője van. Opel Astrával és egymillió fo­rint értékű ingósággal rendel­kezik. Demeter Ervin, az MDF frakcióvezetője: Felerészben birtokol egy 72 négyzetméteres lakást, s tulaj­donában van egy 46 négyzet- méteres lakás is. Nincs autója. A Nagybani Piac Rt. igazgató- sági és a Fővárosi Csatorná­zási Művek Rt. felügyelő-bi­zottsági tagja. Isépy Tamás, a KDNP frak­cióvezetője: Négy és fél millió forint ér­tékű ingósággal rendelkezik. Baja Ferenc környezetvé­delmi miniszter: Egy 72 négyzetméteres lakás tulajdonosa felerészben, s egy Skoda személygépkocsija van. Keleti György honvédelmi miniszter: Bevallása szerint semmiféle vagyona sincs. Kökény Mihály népjóléti miniszter: Felerészben tulajdonosa egy 66 négyzetméteres lakásnak, illetve van egy Opel Corsa gépkocsija. Kiss Péter munkaügyi mi­niszter: Egy 75 négyzetméteres lakás­nak felerészben a tulajdonosa. Rendelkezik egy Seat Toledo gépkocsival is. Ingóságait 8 millióra becsülte. Boross Péter volt miniszter- elnök: Nevén nincs lakástu­lajdon. 150 négyzetméternyi üdülőterülettel és kétmillió forintos ingósággal rendelke­zik. Szabó Tamás egykori pri­vatizációs miniszter: Egy Renault típusú autója van, illetve egy 58 négyzet- méteres lakás, s egy 180 négyzetméteres ingatlan fel­ével rendelkezik. Szabad György korábbi házelnök: Bevallása szerint 1,2 milliós ingóságon kívül semmi más­sal nem rendelkezik. G. Nagyné Maczó Ágnes, az FKgP alelnöke, a Ország- gyűlés alelnöke: Tulajdonában van egy 65 négyzetméteres lakás. Egy bt. kültagjaként egy 115 négy­zetméteres raktárépületet bir­tokol. Boldvai László, az MSZP egykori pénztárnoka: Felerészben tulajdonosa egy 176 négyzetméteres lakásnak. Más vagyona nincs. A Kiskunság bemutatkozott Újvidéken A Kiskunsági Nemzeti Park rep­rezentatív kiállítást nyitott a vaj­dasági Újvidéken, amely jelen­leg is fogadja a látogatókat. A rendezvény annak nyomán jöhe­tett létre, hogy a magyar és szerb környezetvédelmi miniszterek szándéknyilatkozatot írtak alá a természetvédelmi együttműkö­désről, mivel ez a tevékenység is felélénkülhetett a balkáni há­ború befejeztével. A Kiskunsági Nemzeti Park a megnyitása óta szakmai kapcsolatban állt az új­vidéki természetvédőkkel, így magyar részről ez az intézmény lett az együttműködés legfőbb letéteményese. Dr. Iványosi Szabó Andrást - aki május 15­éig áll igazgatóként a Kiskun­sági Nemzeti Park élén - az együttműködés múltjáról és jö­vőjéről kérdeztük.- A Vajdaság természetföld- rajzilag az Alföld része, hasonló felszínnel és mezőgazdasági művelési adottságokkal, mint a magyar oldal. Munkánkban te­hát sok a közös. Mi előbb tartunk abban a tekintetben, hogy a vé­dett területek állami tulajdonban vannak, s élőhely-kialakítási, élőhelyvédelmi tanácsokat tu­dunk adni. Közösen dolgozunk egy veszélyeztetett madár, a tú­zok védelmén is. Kialakítás alatt áll egy közös határ menti védett terület, a Körös-éri tájvédelmi körzet. Ez magyar oldalon Kele- bia és Ásotthalom térségét, vaj­dasági oldalon pedig a Szabadka feletti részt foglalja majd magá­ban. Ideértve a szabadkai erdő­ket, a Szelevényi-pusztát és a szabadkai Ludas-tó térségét. A tóval kapcsolatban hasznosít­ható tapasztalatokra tehetünk szert a Duna-Tisza köze vízház­tartásának javítását illetően is. Ebben a tóban igen gazdag a ma­dárvilág. Valójában azért nincs kiszáradva, mert Szabadka vá­ros szennyvize táplálja. Ha ez nem is a legmegfelelőbb, de még mindig jobb, mintha száraz lenne. B. F. I. Miniszterek a kis- és középvállalkozások támogatásáról Elsőbbség a gazdaságpolitikának Horn Gyula miniszterelnök cáfolta a feltételezéseket, hogy a kormány nem vállalkozásbarát, nem támogatja érdemben a kis- és középvállalkozásokat. A parlamentben a kis- és közép- vállalkozások fejlesztéséről rendezett tegnapi konferencián a kormányfő hangoztatta: már eddig is bebizonyosodott, hogy a kormány stabilizációs programja az ország - ezen belül a vál­lalkozók -javát szolgálja. Medgyessy Péter pénzügymi­niszter a tanácskozáson kifej­tette: jelenleg nem a vállalko­zások számát kell gyarapítani, hanem a meglévőket kell minő­ségileg megerősíteni. Alapkövetelmény, hogy az állami segítségnyújtásban azok a vállalkozások, vállalkozók ré­szesüljenek, amelyek megfe­lelő teljesítményt, reális üzleti tervet mutatnak fel, és maguk is mindent megtesznek az ered­ményes működés érdekében. A kormányzat elsődlegesen a termelési tevékenységet foly­tató, a munkahelyteremtő és a lakossági szolgáltatásokat végző vállalkozások támogatá­sát tartja fontosnak. A gazdaság szempontjából kiemelt jelentőségű középvál­lalkozások tőkeellátottságának javítása érdekében nagyon fon­tos, hogy minél előbb megszü­lessen a kockázati tőkéről szóló törvény a belföldi vállalkozá­sok külföldi tőkebefektetései­nek elősegítésére pedig május végéig jöjjön létre e célt szol­gáló tőketársaság. Kiemelt sze­repet kell kapniuk a középvál­lalkozásoknak a közmegbízá­sok és a közbeszerzések terüle­tén is. Fazakas Szabolcs ipari mi­niszter ismertette a tárca beszál­lítói célprogramját. Ennek lé­nyege, hogy a minisztérium támogatja a kis- és középvál­lalkozásokra épülő háttéripari termelést. A programban főként a járműalkatrész- és a részegy­séggyártó, valamint az elektro­nikai alkatrészek előállításával foglalkozó vállalkozások ve­hetnek részt. A tárca számítógépes adat­bázist hoz létre és széles körű tájékoztatással segíti a beszállí­tásban érdekelt partnerek egy­másra találását. Bemutatja az igénybe vehető anyagi támoga­tásokat, a pályázatokat, és taná­csot ad a bennük rejlő lehetősé­gek kihasználására. Nő a vetésterület, de csökken a termés Megyei gabonafórum Kecskeméten A Közép-Duna-Tisza köze növénytermesztésének legje­lentősebb növényei az őszi kalászosok. A szántóföldi termesztésben átlagosan 50%-os - térségenként 70- 80%-ot is elérő - részesedé­sük alapján meghatáro­zóak. Mind az éghajlati adottságainkat, szakmai, technikai feltételeinket, mind közgazdasági szem­pontokat és lehetőségeket figyelembe véve jövedel­mező terméket eredmé­nyező tevékenység itt a ga­bonatermesztés. Az 1997. évi helyzet érté­keléséhez hozzátartozik a ’96-os év néhány tapasztala­tának felidézése. Miközben a gabonaterület nagysága me­gyénkben több körzetben nőtt, az elért termésmennyi­ség 25-40%-kal csökkent. Az 1996-os gyenge termés eléré­sében az időjárási tényezők mellett döntő szerepe volt az agrotechnikai színvonal jelen­tős minőségi csökkenésének az 1980-90-es évekhez vi­szonyítva. Ugyanakkor a gyenge termésnek tudható be, hogy minden gabonafaj - ami nem volt jellemző a ko­rábbi években - magas áron értékesülhetett. 1997-ben a kalászosok te­rületnövekedése átlagosan 20% a megyében. A ’96 őszén ugrásszerűen megnö­vekedett vetőmag- és műtrá­gyaárak továbbra is sokakat indokolatlan és ésszerűtlen takarékosságra késztettek. Ugyanakkor a csapadékos nyárutó és ősz miatt a napra­forgó- és kukoricatáblák ké­sőn szabadultak fel, késlel­tetve az őszi vetéseket. Eh­hez jött hozzá egy viszonylag hosszú téli periódus, amely alatt a növényeket hosszú ideig jégpáncél borította. A tél elmúltával megálla­pítható volt, hogy a nehéz körülmények ellenére jól te­leltek át az állományok. Áp­rilisban viszont a hosszan tartó, hideg, szeles éjszakák hatására leállt a fejlődés, a lazább talajokon a tavaszi ve­tésű gabonák 30-40%-os fagykárt is szenvedtek. A bokrosodás elmaradt, megin­dult a gyomosodás, a korai vetésekben megjelent a liszt­harmat (a vetésterület kb. 60%-án), sok helyen a szél verte össze az állományt, tápanyag-ellátási zavarokra utaló tünetek jelentek meg. A szélsőségesen kevés áprilisi csapadék (8 mm) miatt to­vábbra sem tudott az elvárt mértékben fejlődni az állo­mány. A tavaszi állapot mi­nősítésekor megállapított ér­tékek az évszakhoz mérten gyengébbek. A fentiek alapján az idén - a továbbiakban egy átlagos időjárást figyelembe véve - a tavalyinál jobb, de csak kö­zepes termés várható. A betakarítás közeledtével mind a termelők, mind a fel­vásárlók részéről elindul a becslés, a találgatás a ter­mést, illetve az árakat ille­tően. Mindenki a maga érdeke szerint szeretné látni az árak alakulását. A korábbi évek tapasztalata szerint is bár­mely fél részére hátrányos pozíciót a valós helyzet, a piaci információk ismereté­nek hiánya okozhat. A terme­lők jogos igénye, hogy a fel- vásárlási árakban a ténylege­sen felmerült költségek tük­röződjenek és ők is tisztessé­ges jövedelemhez jussanak a kalászosgabona-termesztés vertikumában. Ugyanakkor sok felvásárló cég is eljutott ahhoz a követ­keztetéshez, hogy hosszú tá­von egymásra vannak utalva, neki is segíteni kell a terme­lőt (termeltetési szerződés, előfinanszírozás stb.), ha megfelelő mennyiségű és mi­nőségű árualapot kíván a maga részére biztosítani. Ehhez a hosszú távú együttműködéshez kommuni­kációs készség, korrekt in­formációk, ármegállapítás, átvételi és fizetési feltételek szükségesek. A fentiek érvényesülésének kíván lehetőséget adni a hét­fői gabonafórum, melyet a Bács-Agrár Kht. szervez a megye termelői részére, lehe­tőséget adva nagy felvásárló cégeknek is a velük való ta­lálkozásra, közvetlen infor­mációcserére. (Időpont: má­jus 12., 15 óra, helyszín: Kecskemét, Kocsis Pál-szak- középiskola, Szt. Imre u. 9.). A későbbiek során lehetősé­get akarnak adni más cégek­nek is ilyen jellegű találkozá­sokra, más szakmai területe­ken. G. P. HUNYADI JÁNOS GIMNÁZIUM, BÁCSALMÁS IV. A Banász Ildikó, Bata Mónika, Bilinovics Ferenc, Borsodi Bernadett, Cziczinger Szilvia, Csorba Anikó, Frick Szilvia, Gálik Beatrix, Gelányi Geor­gina, Gera Csilla, Gyetvai Anita, Herbut Erika, Kelemen Mónika, Kiss Bernadett, Kot- hencz Ádám, Magyar Éva, Mikó Judit, Piukovics Tamás, Reinwald Heléna, Szalai Szil­via, Szöllősi Éva, Tanács At­tila, Tihanyi Tamás, Urbán Krisztina, Vinkó Zoltán, We- isz Angéla. IV. B Almási Roland, Borszéki Ber­nadett, Czinege Hajnalka, Csin­talan Gabriella, Csőke Ferenc, Dibusz Eszter, Fonyódi Tita- nilla, Gálicz Melinda, Gillányi Gábor, Gömöri Zsuzsanna, Gyalus Anikó, Horváth Zsolt, Kis Anita, Kukucska Ildikó, Madajcsek Szilvia, Mátrai An­géla, Nagysívó Anna, Osztro- gonác Éva, Paprika Mariann, Piukovics Julianna, Rákóczy Rita, Salamon Aliz, Sivók Il­dikó, Sörös Melinda, Szekeres Zsolt, Tokodi Mónika, Tóth Magdolna, Török László, Vajda Csaba, Vecsernyés Brigitta. (Hétfőn a kalocsai Kér. és Ven­déglátóipari Szki. következik.) Humanitárius világnap Ünnepséggel emlékeztek meg a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom világ­napjáról, valamint a humanitá­rius szervezet megalapítója, Henry Dunant születésének év­fordulójáról pénteken Budapes­ten, a Magyar Vöröskereszt székházában. Az eseményen Rózsa György főtitkár arra hívta fel a figyelmet: a múlt század végén indult mozgalom napja­inkban minden eddiginél dina­mikusabban fejlődik, terjesz­kedik, de így sem tud lépést tar­tani a sokasodó igényekkel. Utalt rá: a humanitárius tevé­kenységet több államban még ma is politikai érdekek miatt korlátozzák, és sok helyütt csak életük kockáztatásával láthatják el feladatukat a szervezet mun­katársai. Tvr-hét ... a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi műsormagazin A hét sztárja: Susan Lucci Beavatás előtt Ákossal A vízi mentő dalra fakadt A negyedik lett az igazi Julia Roberts makacs szomszédai Lysette Anthony bosszút állt apósán ÁLOMUTAZÁST NYERHET az X-akták melléklettel! Tvr-hét - a műsorújság

Next

/
Oldalképek
Tartalom