Petőfi Népe, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-26 / 97. szám
1997. április 26., szombat Hazai Tükör 5. oldal A rendőrség lecsapott egy keceli kereskedő raktárára Hamis borokat hoztak forgalomba (Folytatás az 1. oldalról) A keceli akcióval kapcsolatban Ferenczi László elmondta, hogy Baranyában csütörtökön le is foglaltak mintegy 1100- 1200 darab, egyenként 5-10 liter kanna bort. A forgalmazó egy keceli kft. volt, ezért tegnap már a Bács-Kiskun megyei kollégákkal közösen akcióztak a pécsi rendőrök. A keceli kft. egyik telephelyén tartott házkutatás során 3-400 hektó gyenge minőségű, „pancsolt” bort foglaltak le, egy másik helyen pedig még folytatták a házkutatást. Mint azt Ferenczi László, a főkapitányság szóvivője elmondta, az akcióban részt vettek az Országos Borminősítő Intézet munkatársai is. Ők vizsgálták a lefoglalt borokat. A vizsgálat eddigi megállapításai szerint egyébként a kft. a környékbeli termelőktől felvásárolt borokat „kezelte”, majd hozta forgalomba kannázva. * * * Cukorcefre volt abban az ágasegyházi borospincében, ahol a közelmúltban két ember vesztette életét szén-dioxid- mérgezésben. Az esetről lapunk annak idején beszámolt, ám akkor még nem lehetett tudni, hogy az ott lévő 10 ezer liter lőre valójában minek minősül. A vizsgálatot a Kecskeméti Állat-egészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás végezte el. Az eredményről Benke László főhadnagy, kecskeméti vámparancsnok adott tájékoztatást. Az ügyhöz kapcsolódóan egy másik, magát megnevezni nem szándékozó informátorunk elmondta: a vizsgálat során találtak egy másik borospincét is, amely szintén a cukorcefrét előállító család birtokában van. Ebben a pincében szintén mintegy 10 ezer liter szeszes italt találtak, bár ennek vizsgálata még folyik, de nagy valószínűséggel ez is hamisítvány. így a tulajdonosokat összesen mintegy 4 millió forintnyi bírság terheli majd. A rendőrség szakértők bevonásával, államigazgatási eljárás keretében vizsgálja a két ember megfulladásának körülményeit. Benke László főhadnagyot arról kérdeztük, hogy valójában miért ilyen hatalmas üzlet a borhamisítás. A parancsnok válaszában a következő számítást vezette le:- Vegyünk alapul 30 ezer liter teljesen kész hamis bort. Ehhez hozzávetőlegesen a következő alapanyagok szükségesek: kb. 1200 liter borseprő, ami összesen 48 ezer forint. Hatezer kilogramm cukor 100 forintos egységáron: 600 ezer forint. Különböző savak: úgymint citromsav, borkősav stb., ez 1 Ft pluszt jelent literenként, azaz 30 ezer forint. Kell még hozzá némi élesztő és meleg víz, hogy az erjedési folyamatot felgyorsítsa, valamint a tartósítási eljárás. Ezeknek már gyakorlatilag semmilyen költsége nincs. Tehát a befektetés összesen: 678 ezer forint, majdnem 23 forint literenként. A felvásárló az ilyen pancsot 30 forintért megveszi. így az előállító legalább 200 ezer forintot keres hetente, mert ennyi idő kell a hamis bor éréséhez. Ezt a borutánzatot a felvásárló 50-55 forintért adja tovább, miután finomította, beállította a szárazanyag-tartalmat, tisztította. Ennek sincs különösebb költsége. Végül a kocsmáros is rátesz 5 forintot, de a hamis borért a fogyasztó így is maximum 60 forintot fizet. Ehhez képest a valódi bornak csak az előállítási költsége meghaladja a 75 forintot. B. J.-Sz. V. Csökken az OTP-lakáshitelkamat A betétkamat csökkentése után most újabb lépésre szánta el magát az OTP: a lakáshitelek kamatát is csökkenti két százalékkal. Előbb az 1988. december 31-ig engedélyezett, illetve az 1994. január 1-jétől kötött szerződések kamatát csökkentik június 1-jével, majd az 1989. január 1-jeés 1993. december 31-e között kötött szerződésekét szeptember 1-jétől. Áz intézkedés nyomán a jelenlegi 31-33 százalékról 26-29- re esik a kamat. Egyes előrejelzések szerint a negyedik negyedévben is sor kerülhet hasonló kamatcsökkentő lépésre.- Az OTP háza táján egyébként minden rendben, a banknak jól megy - mondta Kolozsváry Ádám, aki beszámolt arról is, hogy fokozatosan bővül ügyfélkörük. Ma már közel kétmillió folyószámlát vezetnek, és a napokban adták ki az egymillio- modik bankkártyát. Aranyhomok Expo címmel rendeztek Kecskeméten élelmiszer- és agráripari kiállítást és vásárt. A sportcsarnokban, valamint a környékén kialakított standokon látható kiállításon tegnap is sokan megfordultak. A rendezvény vasárnapig tart nyitva. fotó: w. király ernő Szögletek az agrár-kerekasztalon Jövőre 130-140 milliárdos támogatást kaphat a mezőgazdaság A Nemzeti Agrárprogram alapelveiről lezajlott másfél hónapos, számos kritikát, egymásnak ellentmondó véleményt felszínre hozó társadalmi vita zárásaként tegnap a parlamentben összeült a Nemzeti Agrárkerekasztal. A kétnapos tanácskozáson a kabinet és a hét parlamenti párt vezető politikusain kívül ott voltak az agráriumban érdekelt gazdasági, szakmai, tudományos és érdekvédelmi szervezetek reprezentánsai. Horn: Nemzeti ügy Megnyitójában Horn Gyula miniszterelnök arra kérte a résztvevőket, hogy tegyék félre párt- és csoportérdekeiket. Össztársadalmi, nemzeti ügy a magyar mezőgazdaság, a magyar falu sorsa. A kormány álláspontja, hogy a gazdasági növekedés arányában növelni kell az agrártámogatások reálértékét. Szektorsemlegességet kíván érvényesíteni mind a tulajdonformák, mind a birtokméret tekintetében. Nagy Frigyes földművelés- ügyi miniszter kifejtette, hogy az agrárszakma a NAP alapelveiről vitázva a lényegi kérdésekben konszenzusra tudott jutni. Elismerte, hogy a magyar mezőgazdaság alultámogatott, de hozzátette: ezen változtathat, hogy ’98-tól kezdve már a mindenkori GDP 2,5 százalékával támogatják az agráriumot. Elsősorban az alapanyag-termelőket fogják pénzügyileg segíteni. Bejelentette, hogy készül egy hitelezési program, amelynek révén mintegy 50 milliárd forintnyi, főként forgóeszközhiteihez juthat az ágazat. A kormányzat szándéka szerint a külföldiek továbbra sem szerezhetnek föld- tulajdonjogot. Földtulajdon, földbérlet Nehéz eltérni az érvényes szabályoktól a földtulajdon kérdésében - mondta Med- gyessy Péter. - Nemzetközi szerződések rögzítik ugyanis, hogy a társaságokat nem lehet aszerint megkülönböztetni, tulajdonosuk külföldi vagy belföldi. Jogilag tehát nehezen áthidalható, hogy belföldi társaságok szerezhessenek föld- tulajdont, külföldiek ne. A pénzügyminiszter szerint a megoldás az lehet, hogy a földbérleti időkre korlátozást vezetnek be; de a bérlet maximuma akár 25 évnél több is lehetne. Ellenzéki vélemények Egybecsengett az ellenzéki pártok szónokainak véleménye, hogy a magyar mezőgazdaságot a magántulajdonra alapozva kell fejleszteni és alkalmassá tenni az uniós tagságra. Glattfelder Béla (Fidesz) tiltakozott a jogi személyek földtulajdonhoz jutásának engedélyezése ellen, mert ez kiskaput nyitna külföldiek földvásárlásaihoz. Gyimóthy Géza (FKGP) a családi és farmgazdaságok segítését sürgette. Hangoztatta, hogy ehhez, az állam tevőleges támogatásával mielőbb rendezni kell a birtokviszonyokat. A KDNP-s Rusznák Miklós azt fejtegette, hogy aki a faluért tesz, a legelesettebbeken segít, mert vidéken sok a támogatásra szoruló. Medgyasszay László (MDF) a jelenlegi válsághelyzet kialakulásáért elsősorban a Hom-kormányt tette felelőssé. Megállapította, hogy a.kabinet által készített vitaanyag alacsony színvonalú. Farkas Gabriella (MDNP) leszögezte, hogy a mezőgazdasági politikát az árutermelő családi gazdaságokra kell alapozni. Kritikák, javaslatok Horn Péter akadémikus drámainak ítélte a szakképzés visszafejlesztését. Csikai Miklós, az Agrárkamara elnöke javasolta hogy az 50 milliárdos juttatás ne egyszeri támogatás legyen - legalább három éven át kapjon ilyen összeget az ágazat. Jakab István, a Gazdakörök Országos Szövetségének társelnöke viszont úgy nyilatkozott: csak akkor támogatják a hiteljuttatást, ha abból a családi gazdaságok is részesülnek. Nagy Tamás, a MOSZ elnöke diszkriminatívnak nevezte az árualap döntő hányadát előállító szövetkezetek, társasvállalkozások kizárását a földtulajdonszerzésből. A Parasztszövetség elnöke, Deák Ferenc viszont elutasította a társas vállalkozások, szövetkezetek földtulajdon szerzésének lehetővé tételét. Kosa Gyula (METÉSZ) kijelentette: a Hom-kormány minden lényeges döntésével csak elmélyítette a mezőgazdaság válságát. A szervezet nem tartja vitaalapnak a NAP alapelveit, ezért szakértői saját programot dolgoznak ki. A bácskai horvátokat is meglepte Franjo Tudjman elnök bejelentése A kettős állampolgárságról Először találkozhatott Budapesten nagy létszámban a százezres magyar horvátság vezetése a hazánkba látogató Franjo Tudjmannal, Horvátország köz- társasági elnökével, a kisebbség nemrégiben átadott új iskolájában. Az elnök bejelentette, hogy Horvátország tárt karokkal várja vissza a világból a kisebbségben és az emigrációban élő horvátokat, ami természetesen a Magyarországon élőkre is vonatkozik. Ezzel együtt megemlítette a kettős állampolgárság lehetőségét is. Ez a bejelentés nagy visszhangot váltott ki. Megkérdeztük a bajai Oszt- rogonácz Józsefet, aki évek óta fontos funkciókat tölt be a hazai horvátság szervezeteiben, mi a véleménye az elnök szavairól. Amint elmondta, meglepte őket, hogy Franjo Tudjman ilyen nyíltan hangsúlyt adott ennek a kérdésnek. Korábbi horvátországi látogatások alkalmával mindig elmondták az ottani vezetőknek, hogy nem érdekük visszatérni az anyaországba, jól integrálódnak a magyar társadalomba. Őseik még a legnehezebb időszakban sem mentek vissza az óhazába, jól érzik magukat Magyarországon. Egyébként a horvátságot sokkal inkább foglalkoztatja a parlamenti képviselet megszerzése, az asszimiláció, a tanügyi gondok és a hagyományőrzés. Most, hogy jók az államközi kapcsolatok, az anyaország sokat segíthet a horvátság identitásának megtartásában. Tabajdi Csaba kisebbségi ügyekkel foglalkozó államtitkár szerint az elnöki bejelentés a hazai horvátság ügye, de azért Franjo Tudjman alaposabban felmérhette volna a magyarországi horvátok helyzetét. Ha ebből előnyük származhat, akkor üdvözölni kell a kérdést. Az áttelepülési lehetőségek a hor- vát belpolitikai érdekeket szolgálják. A szimbolikus dolgokon túl az anyanyelv megtartásában segíthetne sokat az anyaország. Egyébként a kettős állampolgárság nem oldja meg Közép- Európában a kisebbségi gondokat. Papp Zoltán
