Petőfi Népe, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-24 / 95. szám
1997. április 24., csütörtök 5. oldal Hazai Ti) kök Óriási tőkeinjekció kellene a sertéságazatnak Jelenleg mintegy 5 milliárd forint lenne szükséges ahhoz, hogy a magyar sertéságazat kimozdulhasson a mélypontról. Ez az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága agrárpiaci és szabályozási albizottságának szerdai ülésén hangzott el. A magyar sertésállomány a 80-as évek közepe óta mintegy 50 százalékkal, 9-10 millióról 5 millióra csökkent. A visszaesés okait a szakemberek egyértelműen a hazai fogyasztás csökkenésében és az exportpiacok elvesztésében látják. Annak érdekében, hogy ez a helyzet megváltozzon, a szakértők és a képviselők szerint is javítani kell az agrárpiaci szabályozást, ösztönözve a sertéstartókat több állat tartására. Ehhez növelni kell a hazai keresletet, és több sertést, illetve sertéshúst kellene külföldön is eladni. A szakértők úgy számolnak, hogy amennyiben javulnak a piaci lehetőségek, úgy hazánkban 6,5-7 millió sertés tartására van reális lehetőség. Javítani kell az eladhatóság érdekében az állatok tartástechnológiai körülményeit. Azaz a nyugat-európai átlaghoz hasonló takarmánymennyiségből lenne szükséges előállítani egy kilogramm élősűlyú sertéshúst. Jelenleg ugyanis 1-1,5 kilogrammal több takarmányt használnak itthon ehhez, mint a fejlett országokban. Javítani kell továbbá a minőség-ellenőrzés rendszerét is, bevezetve a nyugat-európai normákat mindenhol a minősítés terén. A marketingpolitikának pedig nemcsak az EU-tagországokba történő eladást, hanem más piacokon való magyar sertéshús-megjelenést is támogatnia kell. Ezzel véleményük szerint el lehetne érni, hogy a magyar sertéstartás ismét rentábilissá váljon. Az ombudsmanok hivatalos személyek lesznek Ki végez közfeladatot? Az Országgyűlés elé került az a javaslat, miszerint az ombudsmanok is kapják meg a hivatalos személy státusát. Ez milyen jogokkal és kötelezettségekkel járna? Erről dr. Kántás Péter, a Belügyminisztérium tanácsadóját kérdeztük.- Arról, hogy ki lehet hivatalos személy, a büntetőtörvénykönyv megfelelő passzusa rendelkezik. Többnyire olyan hivatalt betöltő embereket sorolnak ide, akik végrehajtási joggal rendelkeznek. Ezért nem értem, hogyan kerülhettek szóba az ombudsmanok.-Ők nem felelnek meg a fenti kitételeknek?- Nem, mert csupán javaslati joggal rendelkeznek, döntési felhatalmazásuk nincs, s nem intézkedő szervezet tagjai. Ebből a szempontból tehát indokolatlannak tartom a kiemelésüket. Miért ragaszkodnak mégis ehhez? Csak egyféle magyarázata lehet: társadalmi rangot ad. A státus ugyanis kiemelt büntetőjogi védelemmel jár együtt.- Kik részesülnek ebben a megkülönböztetésben ?- A rendőrök, orvosok, postások, bírók, ügyészek, ország- gyűlési képviselők, kormánytagok, múzeumi teremőrök. A taxisok és az őrző-védő cégek dolgozói azonban nem kapták meg ezt a rangot. így a mai napig vita tárgya, ki végez közfeladatot, s ki nem. Sz. E. Elválnak a hatalmi ágak A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény- javaslatot május elején tűzi napirendjére az Országgyűlés. Az új törvény véglegesen elválasztja a végrehajtó és bírói hatalmat, és összhangot teremt a döntési jogkörök, illetve a felelősség között, s megteremti a bírói szervezet egységes igazgatását. Mint Konkoly Csaba, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára elmondta: a törvényjavaslatban szerepel a bírói többségű Országos Igazságszolgáltatási Tanács (ÓIT) létrehozása. Ez lesz a legmagasabb szintű, központi feladatokat ellátó irányító szerv. Hivatalból tagjai sorába tartozik majd a legfőbb ügyész, az Országos Ügyvédi Kamara elnöke, az igazságügy-miniszter és a parlament két bizottságának delegáltja. A 15 tagú testület elnöke a Legfelsőbb Bíróság mindenkori elnöke lesz. A törvényjavaslat igazgatási és személyi kérdésekben megszüntetné a bírói testületek jelenlegi egyetértési jogát. Ettől a létszám és a költségvetés észszerű elosztását, s azt várják, hogy a legalkalmasabbak kerüljenek a vezető posztokra. Az ÓIT és a bírósági vezetők olyan jogosítványokkal rendelkeznek majd, amelyek garantálják a bíróság mint munkaszervezet hatékonyságát. A Homokhátságról is tárgyalt a parlamenti bizottság A parlamenti képviselők Kerekegyházára is ellátogattak. A szerző felvétele (Folytatás az 1. oldalról) Az országgyűlés környezetvédelmi bizottságának tegnap Kecskeméten tartott ülésén a képviselők két kérdésben hallgatták meg dr. Balogh László tájékoztatását. Egyrészt a Homokhátság vízpótlásának fentebb már említett ügyében, valamint a területfejlesztési törvény végrehajtásának megyei tapasztalatait illetően. Utóbbival kapcsolatban dr. Balogh László beszámolt arról, hogy a megyei önkormányzat ugyan ellenérzésekkel fogadta, hogy a területfejlesztési döntések nem a testület hatáskörében vannak, de végül anyagiakkal is jelentősen segítették a végrehajtás megindítását. Fő tapasztalat, hogy késnek a pályázati kiírások, s tisztázatlan a területfejlesztési tanácsok jogállása. Esetenként a kincstár is akadályozza a döntések végrehajtását. Dr. Baráth Etele megígérte, hogy rövidesen törvénymódosítással, illetve kormányhatározat kezdeményezésével segítenek a problémákon. B. F. I. Egymillióan részesülhetnek a havi 2300 forintos juttatásból Novembertől gyermekvédelmi támogatás Csak a kiskorú élelmezésére, öltöztetésére, taníttatására fordítható a parlament által kedden megszavazott, november elsejétől folyósítható úgynevezett gyermekvédelmi támogatás. A szakemberek a törvénymódosítástól azt remélik, hogy anyagi okok miatt egyetlen gyermeket sem kell majd természetes, családi környezetéből kiemelni. A támogatás feltételeit Gáspár Károlytól, a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetőjétől tudtuk meg. Októbertől azok a családok kérvényezhetik a helyi önkormányzatnál a havi 2300 forintos gyermekenkénti juttatást, amelyekben az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 11 500 forintot. A számításnál a szülőket (élettársakat), a 20 év alatti, önálló jövedelemmel nem rendelkező, illetve a 25 év alatti továbbtanuló gyerekeket, a 18 év alatti fogyatékos gyerekeket és a bizonyíthatóan eltartott rokonokat lehet figyelembe venni. Egri szőlősgazdák a borfogyasztókhoz Az egri hegyközség nyílt levélben fordul az ország borfogyasztóihoz, kérve, hogy csak olyan garantált származású bort vásároljanak, amelynek megvan a forgalombahozatali engedélye. A lépésre azért szánta el magát az egri szőlő- és bortermelőket tömörítő köztestület - mondta el Dula Bence, a hegyközség hegybírója a sajtónak -, mert ráuntak a hatóságokkal való hadakozásra, véleményük szerint azok semmit nem tesznek a borhamisítás hatékony megfékezésére. Ezért felszólítják az ország többi borvidékének termelőit is, hogy csatlakozzanak a kezdeményezésükhöz. A sajtóbeli közzétételre szánt nyílt levélben a történelmi borvidék gazdái arra kérik a fogyasztókat: ne hagyják, hogy a tisztességes szőlő- és bortermelők ellehetetlenüljenek, szőlőhegyeik lepusztuljanak, körültekintő vásárlással adják meg számukra azt a lehetőséget, hogy továbbra is munkájukból élhessenek meg. A társadalombiztosítási önkormányzatok igazgatásáról szóló módosító törvényjavaslatjelenlegi formájában elfogadhatatlan az SZDSZ számára - közölte újságírók előtt Horn Gábor országgyűlési képviselő. Amennyiben a párt módosító indítványáról nem sikerül a kormányon belül egyezségre jutni, úgy a szabaddemokraták nem fogják támogatni a törvénymódosítás elfogadását. Menekültügy. A világ különböző tájairól Közép-Eu- rópába érkezett politikai menekültek helyzetéről kezdődött háromnapos nemzetközi szimpózium az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának és a BM Menekültügyi és Migrációs Hivatalának szervezésében hazánkban. Ki lehet az ÉT tagja? A Magyar Munkaadói Szövetség IV. közgyűlésén arról tanácskoztak: milyen kritériumoknak kell megfelelnie annak, aki az Érdekegyeztető Tanács teljes jogú tagja kíván lenni. A munkaadói oldal a elfogadta a soraiba tartozás kritériumrendszerét. Ennek fontos eleme, hogy az érdek- képviseletbe jelentkező a foglalkoztatottak mekkora hányadát alkalmazza. Három szaktörvény készül. A kultuszminisztérium még az Országgyűlés nyári szüneteelőtt beterjeszti akul- turális szaktörvényeket: a múzeumi, a könyvtári és a közművelődési jogszabály- csomagot - mondta Magyar Bálint, a tárca vezetője, akit az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága szerdai ülésén hallgatott meg. Székházügyek. A Fidesz 2976, az MDF pedig 2798 négyzetméterrel nagyobb alapterületű ingatlanhoz jutott. mint amekkorára jogosult lett volna - állapította meg az Országgyűlés székházbizottsága szerdai ülésén szakértői vélemény alapján. A szakvélemény tárgyalásakor az albizottság ellenzéki tagjai elhagyták az ülést. Mentőhely. Természetvédelmi mentőhelyet avatott Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter szerdán, a Fővárosi Állat- és Növénykert telephelyén. A mentőhelyen az országba illegális úton behozott és elkobzott védett és kipusztulófélben lévő állatokat és növényeket ellenőrzött egészségügyi körülmények között helyezik el. A mentőhely más sérült és védett példányok tartására is jóBallagó diákok 1997 KISKUNFÉLEGYHÁZI KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA IV. A Balogh Beáta, Bánfi Renáta, Bátki Emese, Beck Judit, Bodor Anikó, Csáki Viktor, Csányi Beatrix, Csenki Tímea, Dinnyés Andrea, Farkas Ildikó, Farkas László, Ficsór Mihály, Gulyás Mariann, Gusztos Mónika, Halász Róbert, Hoffman Bence, Juhász Anikó, Kiss József, Kolláth Rita, Kapás Szilvia, Lajos Olga, Lapis Brigitta, Mészáros B. Márta, Nagy Piroska, Nyerges József, Sinkó Zita, Sümegi Beatrix, Szabó István, Szabó Zoltán, Szalai Edina, Tarjányi Katalin. IV. B Bagi Szilvia, Balogh György, Borsos Bernadett, Darabos Jusztina, Ferenczi Gabriella, Földi Győző, Gajdácsi Róbert, Galambos Krisztina, Gyenes Gyöngyi, Horváth Anita, Horváth Zoltán, Kocsis Erika, Kollár Ildikó, Kucsora Mónika, Lengyel Csilla, Mogyoró Margit, Nagy Gábor, Nagy Tímea, Nosza Lajos, Nyi- kos Mónika, Pálinkás Judit, Petróczi Anita, Scholtz Brigitta, Takács Roland, Tarjányi Jenő, Tarjányi Teréz, Tóth Csilla, Zentai Viktor. IV. C Baranyi Gizella, Bárkányi Éva, Bárkányi Gyöngyi, Berecz Erzsébet, Bontovics Klára, Borbély Anita, Dancsecs Dóra, Eke Edina, Fehér Ildikó, Fekete Bernadett, Fucskó Rita, Gácsi Györgyi, Huszár Anita, Juhász Krisztina, Kacziba Márta, Kiss Rita, László Anikó, Mák Tímea, Nuszpel Mónika, Pap Krisztina, Paragi Julianna, Ruskó Erzsébet, Seregély Adrienn, Sinkó Erzsébet, Strumberger Marietta, Széli Katalin, Szikora Katalin, Tóth Andrea, Vakulya-Vereb Gizella. (Holnap a Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközép- iskola és Szakképzet Intézet, Kecskemét végzőseinek névsorát közöljük.) Fizikai díjak Fizikai fődíj at kapott B ata Laj os, a fizikai tudományok doktora, életműve elismeréseként, iskolateremtő munkásságáért és a folyadékkristály-kutatások hazai elindításáért, valamint az ott elért eredményeiért szerdán a Magyar Tudományos Akadémián. Ugyanakkor Fizikai díjat vett át Horváth László, az MTA Szegedi Biológiai Központ Biofizikai Intézete tudományos munkatársa, a fizikai tudományok doktora és Osvay Károly, a fizikai tudományok kandidátusa, a József Attila Tudományegyetem docense. Mindegyikük kiemelkedő munkásságáért kapta az elismerést. Mindkét díjat Hegedűs Zoltán alapította 1987-ben. Később csatlakozott az alapítóhoz a Központi Fizikai Kutatóintézet, az ELTE, az Atommagkutató Intézet és a Műszaki Fizikai Kutatóintézet. Szocpolos csalók Szabolcsban Nagyösszegű szociálpolitikai támogatást jogtalanul, csalárd módon megszerző újabb társaságot leplezett le a rendőrség Szabolcs-Szatmár-Beregben. A korábbi, Nyírbátor és Nagy- kálló térségében elkövetett több száz ilyen bűncselekmény után ezúttal Mátészalka környékén éltek vissza a szocpollal az elkövetők, akik közül a vizsgálat megindítása után két vállalkozót, egy-egy jogtanácsost és ügyvédet vettek őrizetbe. A megyei rendőr-főkapitányság szerdai, Nyíregyházán tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján az illetékesek elmondták: az eddig megállapítottak szerint az ügy gyanúsítottjai - tizenkettőjűk közül nyolcán még szabadlábon védekeznek - ötvenhat gyerek nevét megadva vették fel jogtalanul a lakásépítéshez és vásárláshoz adott állami szociálpolitikai támogatást, 42,2 millió forint összegben. A családi otthonok építését, illetve eladását egy nyíregyházi székhelyű ingatlanközvetítő és hasznosító kft., valamint egy ügyvédi iroda bonyolította. (A cégek nevét a rendőrség nem adta ki.) Három- vagy többgyermekes családokat vontak be az ügyletbe, 50-400 ezer forintért megvásárolva tőlük a szocpol-támoga- tást. Nevükben papíron rendezték a fiktív adásvételt, majd visszavásárolták tőlük a lakást, amit aztán további csalások elkövetésével újra és újra értékesítettek, mindaddig, amíg az valós tulajdonos birtokába nem került. (Aki persze közben ugyancsak jogtalanul vette igénybe az állami támogatást; az igazi vásárlók használt lakását pedig szintén bevonták a csalássorozatba.) Az ingatlan- közvetítő társaság jó befektetésként hirdette is a különös lakásvételi lehetőséget, így - társtettesekre találva - folytathatták az állam megkárosítását, egészen a lebukásig. Az ügyre úgy derült fény, hogy a rendőrség a korábbi csalások miatt most vizsgálja a lakásépítésnél és -vásárlásnál igénybe vett szocpol-támoga- tások jogosságát. Ä tájékoztatón hangsúlyozták: a Mátészalka környéki eset felderítését nehezíti, hogy az érintettek közül mindenki jól járt, így nincsenek könnyű helyzetben a nyomozók.
