Petőfi Népe, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-05 / 54. szám

1997. március 5., szerda Tisztelt Szerkesztőség! 7. oldal Szolgálatkész gyógyítók Rossz sorsom úgy intézkedett, hogy egészségi állapotom miatt kórházba kellett vonulnom. Nékem súlyos, az operáló or­vosnak mindennapi műtétről volt szó. Előkészítés közben derült ki, hogy a szívemmel baj van. így a baleseti sebészetről irány a belgyógyászat, ahol alaposság­gal kivizsgáltak és közben gyó­gyították az eredeti bajt. Ezután került sor a műtétre. Néhány hét eltelte után jobb kezem és lábam erőtlenné vált, egyiket sem tudtam használni. Újra irány a kórház. A keringési zavar miatt az idegosztályra ke­A kóbor kutya Mit jelentenek nekünk az álla­tok? Nekem s azoknak, akinek háziállata van, sokat! Mi tudjuk, miért oly kedvesek nekünk. A már közhellyé vált hűségük, ön­zetlen szeretetük, feltétlen ra­gaszkodásuk, magányt feloldó jelenlétük miatt szeretjük őket. Ezért olvasom szomorúan szinte hetente a róluk szóló elke­serítő történeteket. Együttérzek azzal az olvasóval, akinek lassí­tás nélkül halálra gázolták kö- lyökkutyáját, azzal, akinek la­páttal verték agyon pincsijét és sorolhatnám. De miért kegyetlenkednek ve­lük? Mostanában, úgy általában, a kóbor kutya a felelős minden ba­rültem, ahol ezt a betegséget is megszüntették. Csak a vérnyo­másommal is baj lett. Majd két hétig tartott a beállítása. Végül január 31-én hazabocsátottak. Mindez a kecskeméti Repü­lőkórházban történt. De azt a bánásmódot, melyet ott minden beteg kap, sehol nem tapasztal­tam. Az orvosi ellátásról csak a legnagyobb elismerés hangján lehet beszélni. A nővérek, fő­nővérek hozzáállása is olyan a gyógyító munkához, amit leírni nem lehet. Nagyon szolgálat- kész itt mindenki. Hegedűs Ferenc, Szabadszállás az ember bűne jért. A kóbor kutya az ember műve, bűne! ő dobja ki zsákba kötve száguldó autóból, ha elké­nyeztetett gyermeke megunja élő játékszerét. Kidobja, mert kényelmetlen a tartása és költsé­ges. így kerül az utcára s minden napja a túlélésről szól. Fázik az iszonyú hidegben, éhezik, s me­nekül a rúgások elől. Nem bánt senkit, a fal mellett lapulva igyekszik észrevétlen maradni. Mindhiába. Kivetkőzünk önmagunkból! Kiberúghatunkbüntetlenül?Be- léjük! Egy nemzet nagysága abban mérhető le, hogyan bánik az álla­tokkal. Mi törpék vagyunk! H. Edit, Kecskemét Nyílt vitát kémek a nyugdíjtörvény-tervezetről A válságban szenvedő ma­gyar társadalombiztosítás megérett a reformra - mondja ezt idős és fiatal. A lakosság rég vágyódik a realitásra, egy olyan nyugdíjtörvényre, a- mely húsz évig ismét törvény marad, kisebb időközi módo­sításokkal. Tudjuk azt, hogy az újonnan meghozandó tör­vény még nem tudja mindazt tükrözni, amelyet a gazdasá­gilag megerősödött tőkés or­szágban már meg tudtak ho­nosítani. Számítunk arra, hogy az ál­talunk most megválasztott és a' jövőben megválasztandó képviselő-testület igényt fog tartani a tartós időszakra meghozandó törvényalkotás­hoz a választópolgárainak vé­leményére. Szeretnénk azon „kegyek­ben” részesülni, amelyben ki­kérik a véleményünket és a részletes, „érthető” törvény szövegéről tájékoztatást kap­hatnánk és véleményt alkot­hatnánk. A lakosság zöme nem ka­pott lehetőséget arra, hogy a rövid idő alatt elkészített nyugdíjtörvény-tervezetet megismerhesse, falun és vá­roson, üzemekben és civil szervezetekben. Elvárná, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatok és azok me­gyei testületi tagjaival talál­kozhassanak és ezen a tiszt­ségviselők mint a lakosság ál­tal delegáltak az ismeretekhez segítenék. Összefoglalva: A lakosság közérthető tájékoztatást igé­nyelne. A tájékoztatás mellett igényelnék a nyílt vita és a ja­vaslattételi jogaikat. Egyben szeretnék a felsoroltak miatt a törvényhozási tervezetet ké­sőbbi időpontra tetetni. Miklós László, Kiskunfélegyháza Futhatunk a pénzünk után Korán kelő vagyok és minden reggel hallgatom a rádió hír­adásait. Nemrégiben a követ­kező hírt hallottam: Albániában összeomlott egy piramisjáték és a károsultak futnak a pénzük után. Itt, Kiskunfélegyházán is tör­tént már ehhez hasonló eset. Itt a pénzük után futó befektetők elé valaki vagy valakik nagy gátat emeltek. A károsultakat meghallgatták 1994 októberé­ben, de azóta semmi sem tör­tént. Jött a kormányváltás és az új kormány a régi pénzügyi szakembereket elmozdította a helyéről, az új szakembereket pedig nem érdeklik az ilyen csip-csup ügyek. Visszatérve Albániához. Ott a kormány legalább részben kártalanítja a károsultakat, mert azok vállalták a nyilvánosságot. Nálunk, sajnos, más a helyzet. Ha valaki a pénzét követeli vissza, akkor vagy megfenye­getik, vagy kinevetik. Én is így jártam. Elmondtam a bánatom olyan emberek előtt, akik job­ban ismerik a paragrafusok út­vesztőit és amit kaptam, arra a mosoly enyhe kifejezés. Egy károsult Üzenjük Katymárra. Legyen a kenyér száraz, vagy sem, sajnos az is a szabadáras élelmiszerek közé tartozik, ezért minden boltban úgy adják, ahogyan akarják (vagy veszik). Hollóházára Rácz Sándor- nénak. A levelében leírt prob­lémákat a családjával kell elin­téznie. A szerkesztőség nem kötelezheti a gyermekeit az Ön befogadására,, vagy szociális otthonban való elhelyezésére. Kecskeméti állatbarátnak.' A kóbor kutyáról írt hosszú versének helyt adni nem tu­dunk, de gratulálunk a költe­ményhez. Együttérző, nemes összefogás A mai nehéz gazdasági hely­zetben ritka az olyan esemény, amely Kunszentmiklóson volt február 17-én. A Kunszent- miklósi Cigány Érdekképvise­leti Szervezet irodáját egy roma házaspár kereste fel se­gítségért. A nehéz anyagi helyzetük miatt kérték a szer­vezet segítségét. Szomorú eset következett be a családjukban. Hosszú betegség után elveszí­tették négyéves kislányukat. Sajnos a szervezet gazda­sági okok miatt nem tudott anyagiakban segíteni. Ekkor a négytagú vezetőség úgy hatá­rozott, hogy gyűjtési akciót indítanak el. Erre a feladatra Fórizs Ferenc és Farkas Fe­renc önkéntesen vállalkoztak. Nem kis munkára szánták el magukat, mivel szembe kellett nézniük azzal is, hogy ki mi­lyen szemmel nézi a látogatá­suk célját. Reggel elindulva minden roma családhoz bekopogtat­tak, ahol meglepetésükre még a legszegényebb család sem engedte el őket 100-200 forint nélkül. Estébe nyúlt, mire a két személy fáradtan esett be a szervezet irodájába. A fárado­zásuk nem volt hiábavaló. Szép összeggel járultak hozzá a szervezet kéréséhez a kun- szentmiklósi romák, 37 800 Ft volt a záróadomány. Másnap a szervezet gazda­sági vezetője, Lakatos Antal ez ügyben még felkereste a város polgármesterét is. Mó­zes Ernő együttérzésként és nemes gesztusként azonnal segítséget nyújtott és a temet­kezésre járó legmagasabb ösz- szeget adta ki, amiért köszöne­tét mondunk neki. A szervezet által és a polgármesteri hivatal kiutalt összegét a szervezet vezetősége átadta a rászoruló gyászoló családnak. Remélve, hogy ha fájdalmukon nem is, de anyagi gondjukon tudtak segíteni. Együttérző összefogással talán még a fájdalom is elvi­selhetőbb. R.-né, Kunszentmiklós A házipatikát nem éjszaka töltik fel A minap eldöntöttem, hogy ezt az esetet leírom. Egy péntek délutáni napon gyomorrontásra gyanakodtam kétéves kisfiam hányása miatt. Szombat este kezdődött a kál­váriánk, ugyanis 39,5 lett a láza. Panadol, borogatás, kúp, hűtőfürdő, ahogyan azt tanítják az anyukáknak. A hatás semmi, a láz maradt 39 fok. Belenéz­tem a pénztárcámba s láttam, amit láttam! Taxira kevés, au­tónk nincs. Fizetés csak hétfőn, bankszámlánk a fűtés beállta óta szinte üres. Felhívtam az ügyeletet. Másfél óra intenzív próbálkozás után vették fel, majd választ sem várva közöl­ték: „Tele van a rendelő, nincs, aki kimenjen, hozzák be a gye­reket!” Nem vittük be. Maradt a hű­tőfürdő és a kúp. Ez utóbbi idő­közben elfogyott. Kisfiam édesapja elrohant az ügyeletes gyógyszertárba. Plusz 100 Ft­ért ki is szolgálták, mert hogy minden olyan esetben, amely nem sürgősséginek minősül, ezt az összeget ki kell fizetni. Igazi felháborodásom innen eredt. Gondolom, egy épeszű ember­nek nem jut eszébe az éjszaka közepén feltölteni a házipatiká­ját. Gyermekünk nem csilla­podó láza nekünk igenis sür­gősségi eset. Hétfőn eljutottunk a gyer­mekorvoshoz, akinek megje­gyeztem a történteket. A válasz ez volt: Miért nem értik meg a szülők, hogy egy szem ügyele­tes orvos nem rohangálhat ki minden lázas gyerekhez. Elgondolkodtató, hogy ek­kora városban, mint Kecskemét, miért nem telik két ügyeletes or­vosra. Egy elbírná a rendelőt, a másik mehetne az autóval. P. Zs., Kecskemét Melyik busz merre megy? Bár kecskeméti vagyok, nem igazán járom a várost, s nem tudom, melyik autóbusz hol, mikor áll meg. Az egyes és a ti­zenegyes járatot ismerem. De egyik nap álltam a kecskeméti Katona József Színháznál, hogy a temetőbe menjek. A legna­gyobb megdöbbenésemre a Béke fasorra menő járat nem ott állt meg, ahol mondta egy járókelő. Mire elcsoszogtam volna a megállóhelyhez, a busz elment. Várhattam a fájós lába­immal tovább. Volt idő szét­nézni a környéken, de azóta másutt is láttam, hogy nincse­nek útbaigazító táblák. A Volán csak emeli a viteldíjak árát, de ilyen alapvető szolgáltatásra sem gondol. Vagy még nem ju­tott a pénzünkből egy ecsetre és festékre? Ahhoz sem kellene sok ráfordítás, hogy tisztábbak legyenek a buszok. Az ember majd megfullad a portól. Meg egyszerűen koszosak a járatok. Almásiné, Kecskemét Leértékelt kötetek A fenti címmel február 12-én közreadtunk egy levelet, amiben sérelmezték, hogy egy kecske­méti antikváriumban milyen ol­csón vették át a bevitt köteteket, s mekkora haszonnal dolgoznak. A kecskeméti Unicus (Kéttemp- lom-közi) éppúgy elhatárolta magát az esettől, mint a piac- csarnok közelében lévő. Tehát olvasónk nem e fent említett he­lyeken adta el a könyveit. Kidobált bútorok A Kecskemét, Mátyás király körút 58. számú ház lakói azzal keresték meg a szerkesztőséget, hogy az egyik lakástulajdonos kilakoltatta az albérlőjét. A kira­kott berendezési, használati tár­gyak most a lépcsőházat díszítik amellett, hogy ott őrizetlenül vannak. E látványtól mielőbb szeretnének megszabadulni, de nem tudják, hová forduljanak. Ugyanis - úgy tűnik - az érintett albérlő sem intézkedik. Felszökött a vérnyomásom annak hallatán, amit már a rá­dió és a tévé is közreadott. Egy 76 éves budapesti nyugdí­jas asszonyt 3000 Ft-ra meg­bírságolt az arra illetékes ha­tóság, mert a saját lakása előtti erkélyen etette a téli idő­járás sorsüldözött és éhező madarait. A pénzbírság ki nem fizetés esetén átváltoztatható hatnapi elzárásra. Ez igen, eh­hez csak gratulálni tudok, ez ám az igazán természetvédő törvény! Indoklása a megbírságolás­nak: odaszoktatja a vadon élő madarakat, valamint azok a környezetet szennyezik. Én úgy vélem, hogy ez a törvény a megfogalmazók és a meg­szavazok agyát szennyezte, de még azét is, aki ezt a törvényt 1997-ben végrehajtatja. Áldott emlékű tanítóink fo­rognak sírjaikban e hír halla­tán, akik valaha arra oktattak bennünket, hogy a zord télben ne sajnáljuk a napraforgóma­got, dióbelet, hájat, faggyút az éhező, fázó kismadaraktól. Hol vannak a természetvé­dők, az ornitológusok, meg a mai törvényhozók? Ki tudná meg­mondani, hogy hány iskolát, pe­dagógust, nyugdíjast lehetett volna már megbírságolni eme szörnyű „törvénysértés” miatt? Darányi Károly, Kiskunhalas Hibás telefonkártya Jánoshalmán, a postahivatalban február 25-én vettem egy Matáv- forgalmazású, 50 egységes tele­fonkártyát. Sajnos a kártyát nem tudtam használni. A vásárlást követő pillanatban a posta előtti készülék hibát jelzett az új kár­tyára és azt kihúzatta velem a ké­szülékből. Visszamentem a postára s kér­tem, hogy cseréljék ki a hibás kártyát. Nem tették. Kecske­métre küldtek, mert onnan kap­ják a kártyát. Kissé furcsa szá­momra, ha hibás árut adnak az embernek, miért nem cserélik ki azt a vásárlás helyén azonnal. Miért nekem kell ezért Kecske­métre utazgatnom saját időmet és pénzemet áldozva az útra. Ar­ról nem is beszélve, hogy többe kerül az utazás, mint az általam vásárolt telefonkártya. 1 Pásztor László Akit naponta várunk Nagy Sándor Nyárlőrin- cen kézbesíti a Petőfi Né­pét. Noha szakmáját te­kintve autószerelő, mindig postás szeretett volna lenni. Lapkézbesítő lett. Rendszerint hajnali négy órakor indul és nyolckor végez. Övé a község egész bel- és külterülete. Mint mondta, szereti munkáját, melyben a dühös házőrző kutyák alkalmankénti tá­madásai jelentik számára az egyetlen nehézséget. Olvasószolgálat Háromszor száz ajándék Háromszor sorsolunk április 17- én. Ezzel a Petőfi Népe előfize­tői közül bárki - ha megfelel a sorsolás szempontjainak - akár háromszor is nyerhet. A Több­szörös esély című akciónk első 100 nyereményét az összes elő­fizetőnk között sorsoljuk ki, számítógép segítségével. Má- sodszor a következő IOOajándék azok között talál gazdára, akik negyedévre vagy hosszabb idő­szakra fizetik elő- áprilistól - az újságot. Végül újabb 100 nyer­test keresünk, ezúttal a lakossági folyószámlával rendelkező, a Petőfi Népét airól fizetők közül. Erre az akcióra semmit nem kell beküldeni, mert a számítógépes nyilvántartásunkban szerepel az előfizetők neve, címe és az is, hogy milyen időszakraés milyen módon fizet. ...ajánljon ön is! Egy másik akciónk szelvényét be kell küldeni a szerkesztő­ségbe mindazoknak, akik előfi­zetőnek ajánlják ismerősüket, akik ajándékot szeretnének kapni, és akik a 10 ezer forintos ajándékcsomag sorsolásán sze­retnének a szelvénnyel részt venni. A teendő: a Petőfi Népé­ből kivágva a gyakorta megje­lenő pályázati szelvényt (Ajánl­juk magunkat - ajánljon ön is!), s arra fel kell ími.olyan valakinek a nevét és címét, aki várhatóan előfizet a Petőfi Népére akkor, ha a kézbesítőnk felkeresi. A cé­dulát kitöltőnek választási lehe­tősége van két ajándék közül, amit akkor kap, ha az ajánlott személy előfizető lesz. A sorso­láson csak az eredményes aján­lók cédulái vesznek részt. Az ak­ció folyamatos, más-más előfi­zető-jelölttel több szelvény is beküldhető. Hétvége az Avarban A legújabb szállodás játékunk első nyertese Velemben, a Hotel Avarban tölthet egy hétvégét partnerével, teljes ellátással. A szerencsés nyertest azok közül sorsoljuk ki, akik megtalálják az új Ságban és egyszerre bekü ldik a szálloda három emblémáját. Telefon: 76/480-756 Olvasószolgálatunk a fenti ak­ciókkal kapcsolatos kérdésekre is készséggel válaszol. Hol vannak az ornitológusok?

Next

/
Oldalképek
Tartalom