Petőfi Népe, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-05 / 54. szám

1997. március 5., szerda Hazai Tükör 5. oldal A rendszerváltás vesztesei a gyermekes családok Múlt pénteken Kiskunhalason rendezett lakossági fórumot a Fidesz-Magyar Polgári Párt, melynek vendége Orbán Viktor pártelnök volt. A politikust né­hány aktuális problémáról kér­dezte munkatársunk.- Egyre kevesebbet lehet hallani a Tocsik-féle botrány vizsgálatáról. Sokan úgy véle­kednek, hogy az ügyet esetleg elaltatják.- A parlamenti vizsgálóbi­zottság a jelentését elkészíti egy hónapon belül. Erről nyilvánva­lóan vita lesz - mondta Orbán Viktor pártelnök. - Úgy számo­lok, hogy április-májusban a T. Ház az ügyet lezárhatja. Ettől azonban az ügy még maga nincs lezárva. A magyar igazságszol­gáltatás dolgozik rajta. Minden bizonnyal lesz vádemelés. Az ügy maga az igazságszolgálta­tás hatékonyságának, részrehaj­lás-mentességének is a próbája lesz. Bízom abban, hogy az igazságszolgáltatás nem vált ré­szévé annak az egész állam- igazgatást körülfogó korrupciós rendszernek, mely a mostani kormány környékén megjele­nik. Miután az ügy borzasztó kényes, ezért azt gondolom, a választások előtt születhet íté­let.- A kormány azt mondja, hogy az idén véget érhet a hét szűk esztendő'. Önnek mint há­romgyermekes családapának mi erről a véleménye? Mire számíthatnak a családok?- Szerintem a rendszerváltás során a legsúlyosabb csapás a nyugdíjasok mellett a fiatal há­zasokat érte. A csapások száma, illetve ezek súlya 1994-1996 Orbán Viktor között többszörösére növeke­dett. Ma Magyarországon egy gyermek felnevelése valószínű, hogy a szegénység vállalásával azonos. Két vagy több gyermek esetén pedig ez több mint való­színű. Ráadásul a kormány szétverte a családtámogatási rendszert. Lerombolta a korábbi rendszert, s olyat tett a helyébe, amely nem segíti a családok helyzetét. Az iskoláztatás költ­ségei jelentősen növekednek. Idehaza a minőségi iskoláztatás egyre inkább pénzbe kerül. Akinek nincs pénze, ezt nem tudja megvásárolni. Aki nem tudja jó iskolába járatni a gyer­mekét - mert nincs rá pénze annak a gyermeke nehezebb kö­rülmények között kezdi majd pályafutását. A mostani magyar kormány a rendszerváltás vesz­teseit gyermekeiben, utódaiban is bünteti - mondta Orbán Vik­tor. Barta Zsolt Hétfón az Országgyűlés elé terjesztik a módosításokat Tegnap a parlamentben az azonnali kérdések órájában Berregi István (FKgP) az ag- ráijermelők demonstrációinak jogosságára hívta fel a figyel­met. Szerinte a gazdák azért kényszerültek az utcára, mert megelégelték, hogy a kor­mányzat kihasználja őket. Ki­jelentette: lejárt a félrevezeté­sek ideje, a kabinetnek mie­lőbb meg kell találnia a meg­oldást. Kis Zoltán földműve­lésügyi államtitkár válaszában leszögezte, hogy van mód a mindenki számára megnyug­tató rendezésre. A szükséges törvénymódosítások előkészí­tése megtörtént, azokat a kor­mány csütörtökön megtár­gyalja, és hétfőn az Ország- gyűlés elé terjeszti. Tárgyalást sürget a Magosz A Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége (Magosz) a mezőgazdasági válsághelyzet kezelésére sürgős egyeztető tár­gyalásokat szorgalmaz a parla­menti pártok vezetőivel és agrár- szakértőivel. A kormány kap­kodó, halogató, a mezőgazdaság szereplőinek megosztására tö­rekvő taktikázása olyan helyze­tet teremt, amelynek kezelésére már nem elegendőek az érdek- képviseletek egyébként is szűkre szabott eszközei. A poli­tikai pártok és az érdekképvise­letek közös felelőssége, hogy az agrárválságon túlmutató fe­szültségeket együtt kezeljék. Horn Gyula fogadja a kiskőrösieket Horn Gyula miniszterelnök kedden délelőtt levelet küldött Kiskőrösre Kosa Gyulának, a Mezőgazdasági Termelők Ér­dekvédelmi Szövetsége elnö­kének. A dokumentumot a Mi­niszterelnöki Hivatal Kommu­nikációs és Sajtóirodájajuttatta el a sajtóhoz. „A kormány február 27-ei ülésén jóváhagyta a megbízot­tai és az önök közötti tárgyalá­sok eredményeit. A kormány­zat döntéseiről még aznap nyílt levélben részletesen tájékoz­tatta önöket. Ismeretes az is, hogy Med- gyessy Péter pénzügyminiszter levélben meghívta önöket is - mint a közelmúltban megala­kult agrár-érdekképviseleti szervezet képviselőit - a Pénz­ügyminisztériumba az orszá­gos agráregyeztető fórum már­cius 5-ei ülésére. Az egyeztető fórumon a mezőgazdasági ter­melők igényeinek teljes körű áttekintése alapján elkészült törvénymódosítási javaslatok szakmai megvitatására kerül sor. Bízom abban, hogy önök élnek ezzel a lehetőséggel. Az önök által támasztott újabb sajátos igények áttekin­tése és a viták lezárása érdeké­ben kész vagyok március 5-én délután - az országos agrár­egyeztető fórum ülését köve­tően - a pénzügyminiszterrel és a mezőgazdasági miniszterrel együtt a Mezőgazdasági Ter­melők Érdekvédelmi Szövet­sége küldöttségével a dolgozó- szobámban egyeztetett idő­pontban megbeszélést foly­tatni. Bízom abban, hogy önök is a korrekt megegyezésben érde­keltek ugyanúgy, mint ahogy az önök által képviselt mező- gazdasági kistermelők és az or­szág egésze. Biztosíthatom önt arról, hogy a kormány szán­déka is ugyanez.” Horn Gyula miniszterelnök kedden délelőtt küldött levelére szintén levélben válaszolt a címzett, Kosa Gyula, a Mező- gazdasági Termelők Érdekvé­delmi Szövetségének elnöke. A dokumentumot a Miniszterel­nöki Hivatal Kommunikációs és Sajtóirodájajuttatta el a saj­tóhoz. „Megtisztelő megkeresésére tájékoztatjuk, hogy szíves meghívását elfogadjuk, mint eddig, ezután is a korrekt meg­egyezésre törekedve.” Eddig a téeszek, állami gazdaságok adóztak a gazdák helyett? Nagy Frigyes szerint nem azok tiltakoznak, akiknek érdekükben állna A mezőgazdaságnak a jelenle­ginél több pénzt kell juttatni, hogy termelési színvonala az elérhető legmagasabb legyen. Ezt Nagy Frigyes földműve- lésüggi miniszter jelentette ki kedden a fővárosban, a Buda­pest Bank által szervezett ag- rámapon. A mezőgazdaság ü- gyeiért felelős miniszter alá­húzta azonban, hogy a külön­böző támogatásokat oly módon kell adni az ágazatnak, hogy azok harmonizáljanak az or­szág nemzetközi kötelezettsé­geivel. Ezért a jelenleginél na­gyobb hangsúlyt kell helyezni a közvetített segítségre és arra, hogy a bankok is minél inkább finanszírozzák az agráriumot. A miniszter jelezte azt is, hogy a jelenlegi agrárproblé­mákat a kormányzat mielőbb le kívánja zárni, ám jelentősebb további engedményekre nem hajlandó. A kérdéskört ma is­mét érdekegyeztető tárgyalá­son vitatják meg az érdekkép­viseletekkel. A miniszter elmondta, hogy az elmúlt év végén elfogadott törvénymódosítási csomag a mezőgazdasági termelők szé­les körét volt hivatva bevonni a „látható gazdaság” szférájába. Ez jelentős ellenállást váltott ugyan ki, de nem biztos, hogy ez azoktól ered, akiknek érde­kükben állna tiltakozni. Nagy Frigyes úgy fogalmazott: a til­takozóakciókat jórészt azok a vállalkozók szervezték, akik szerették volna kihasználni a jogos elégedetlenséget. A mi­niszter rámutatott arra, hogy a közteherviselés a mezőgazda­ságban is elengedhetetlen. Az emberek ebben az ágazatban még nem szokták meg, hogy adózzanak, hiszen ezt helyet­tük évekig megtették az állami gazdaságok és a szövetkezetek. A miniszter szerint a kormány a jogos kifogásokat már orvo­solta. Ezért lényegesebb to­vábbi engedményekre már nem lehet számítani. A még fennálló problémákat ugyanakkor tár­gyalásokon kívánja rendezni a kormány. Külön megbeszélé­seket azonban nem kívánnak folytatni egyik érdekképvise­leti szervezettel sem. - A fo­lyamatosság érdekében is a kéthavonta tartott FM-érdek- képviseleti egyeztetés a legal­kalmasabb fórum erre - hang­súlyozta Nagy Frigyes földmű­velésügyi miniszter. Kapálóverseny vagy szópárbaj Tegnap mindenki erről beszélt. Juszt László élő műsorában az agrárdemonstráció került te­rítékre. Jobb sarokban a parasz­tokat képviselő néhány gazda, szervező, bal sarokban meg többek között pár egyetemista. Magáról a hajcibálós küzde­lemről nem sokat lehet írni. Túl azon, hogy ki mit képvisel, ki­nek van igaza, és kinek nincs, ki akar adót fizetni, és ki nem, ez a küzdelem gyalázatosra sikere­dett. Miért? Mert a közszolgálati televízió megengedhette ma­gának azt, hogy bolondot csi­náljon azokból az emberekből, akik - mint láttuk - nem tanul­ják az egyetemen Cicero retori­káját. Ez a közszolgálati televí­zió egy arénába eresztette őket a gyanúsan lelkes egyetemi if- jakkal, akik körülbelül két mondattal hazavághatták, elti­porhatták ellenfeleiket, már ha vitáról volt szó. Mondhatnám, nem nagy dolog, még szép, hogy így történt. A parasztok képviselői nem szoktak a cizel­lált politikai vitákhoz, s azt hi­szem, nem is akarják megta­nulni soha. Érveiket túlfűtött érzelmekkel és hangerővel tá­mogatták meg. Vajon ki maradna alul, ha az egyetemista fiatalembereket invitálnák, hogy karaszolás- ban, kapálásban, vagy éppen marokszedésben mérjék össze tudásukat a parasztemberek­kel? Ennek se lenne sok ér­telme, bár jókat lehetne mulatni az erőlködő egyetemistákon. Én nem szívesen néztem, néz­ném egyik összecsapást sem. Mert ez így méltatlan min­denkihez... Bán Két törvényt aláirt. A köz- társasági elnök aláírta a privati­zációs törvényt és az összefér­hetetlenségi jogszabályt. Az ál­lam tulajdonában lévő vállal­kozói vagyon értékesítéséről szóló jogszabály és az ország- gyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény módosítását még decemberben fogadta el első olvasatban a parlament. Tiltakozik a Fidesz. Disz­krimináció, hogy a kormányzati többség megakadályozta a va­lóban életfogytig tartó szabad­ságvesztés bevezetésére vonat­kozó javaslatunk parlamenti vi­táját - jelentette ki Szájer Jó­zsef, a Fidesz-MPP frakció- vezetője kedden. Szájer szerint ez a büntetési tétel visszatartó erő lehetne és biztonságot nyúj­tana a társadalomnak a veszé­lyes bűnözőkkel szemben. Adóbevallások. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) összesített adatai sze­rint eddig mintegy 420 ezer személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó adóbevallása érkezett meg. Százezernél többen nem tettek eleget kötelezettségüknek. Határidő-módosítások. Az országgyűlés döntése értelmé­ben a helyi önkormányzatok 1997. április 14-e helyett 1997. november 14-éig nyújthatják be az 1998. évi címzett támogatási igényeiket. Az 1998. évi céltá­mogatási igények benyújtásá­nak határideje pedig 1998. feb­ruár 2-ára módosult a korábbi 1998. március 14-éről. Túl korai nyilatkozat. A ko­rábbi hírek ellenére nincs végső döntés arról, hogy a francia Matra Defense cég nyerte volna a rakétatendert. Ezt Póda Jenő (MDF) jelentette ki kedden azt követően, hogy az Országgyű­lés Honvédelmi Bizottságának két albizottsága zárt ülésen át­tekintette a versenytárgyalás után kialakult helyzetet. Hírek a határon túlra. Újabb egy évig kedvezményes áron kapja az MTI híreit a po­zsonyi Új Szó, a Kárpáti Igaz Szó, a marosvásárhelyi Népúj­ság, a Romániai Magyar Szó és a kolozsvári Szabadság ■ szer­kesztősége annak a szerződés­nek az értelmében, amelyet kedden Budapesten írt alá a Magyar Távirati Iroda, vala­mint az öt magyar nyelvű napi­lap vezetője. Az akciót az Illyés Közalapítvány finanszírozza. Játékos kedvű rendőr, őri­zetbe vették hétfőn a nyírado- nyi rendőrőrs parancsnokát, aki ellen sikkasztás alapos gyanúja miatt folytat nyomozást az ügyészség. A rendőrtiszt saját kollégáinak a február havi il­letményét játszotta el egy deb­receni játékteremben. Mederbe terelik a reklámokat Tilos kihasználni a fiatalok hiszékenységét Ma a reklámokról szétszórtan, olykor egymásnak is ellent­mondóan szólnak a jogszabályok, s többnyire azokat sem tart­ják be. Éppen itt volt hát az ideje, hogy az Országgyűlés tör­vényt alkosson a gazdasági hírverés korlátáiról. A vita tegnap kezdődött meg T. Asztalos Ildikó ipari és kereskedelmi állam­titkár expozéjával. Olyan kompromisszumos sza­bályozásról van szó, amelyben a fegyverek, lőszerek és rob­banóanyagok reklámozásának kivételével semmilyen ter­mékre nem vonatkoznak kate­gorikus tiltások. A reklámok­nak általában szem előtt kell tartaniuk a fogyasztók érdeke­inek védelmét és a piaci ver­seny tisztességét. A csak receptre kapható gyógyszerek továbbra sem hirdethetők, de a nem vénykö­teles gyógyszerek és készít­mények bizonyos korlátokkal történő propagálását lehetővé teszi a törvényjavaslat. A do­hányárukkal kapcsolatos hírve­rés a rádióban és a televízió­ban tilos lesz, más sajtótermé­kekben és egyéb helyeken kor­látozottan megengedett. Az előterjesztés külön is védi a gyermekeket és a fia­talkorúakat. Tilos közzétenni olyan reklámot, amely káro­síthatja e korosztály fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődé­sét, illetve a fiatalok tapaszta­latlanságát vagy hiszékenysé­gét kihasználva közvetlenül vásárlásra ösztönöz. Dohány­árut vagy szeszes italt nem le­het a fiatalokhoz szólva nép­szerűsíteni, illetve e reklámo­kat tilos elhelyezni gyermek- és ifjúsági lapokban, gyermek- játékokon, iskolákban, egész­ségügyi intézményekben. A különféle rendelkezések megsértése miatt a Fogyasztó- védelmi Főfelügyelőség, a Gazdasági Versenyhivatal vagy a bíróság folytat eljárást. Ez a törvény nem foglalkozik a politikai és társadalmi rek­lámokkal, és a szabadtéri elhe­lyezéssel sem. S. Á. Mégsem kell adót fizetniük a nyáiTórinci kártalanítottaknak Az almáskert és a bizalom elveszett (Folytatás az 1. oldalról) A 104 tulajdonost azonban az is aggasztotta, hogy bár a kiir­tást elrendelő határozat a kár­talanítás tényét is tartalmazta, erről semmiféle tájékoztatást nem kaptak. Legfeljebb a sajtó útján jutottak némi in­formációhoz. A nyolc hóna­pos idegtépő huzavona során a károsultak az ombudsman segítségét is igénybe vették. Végül november végén meg­született a kártalanításról szóló kormányhatározat, s ezt követően valóban példás gyorsasággal, még karácsony előtt kifizették a 284 millió forintot. (A teljes összeget eredetileg 306 millióban álla­pította meg az igazságügyi szakértő). Arról, hogy a kártalanítás adómentes lesz, a Petőfi Népe november 23-ai számából ér­tesültek először az érintettek. Biber Károly, az FM főosz­tályvezető-helyettese nyilat­kozott erről. A kártalanítási szerződést is ennek tudatában kötötte meg az FM által meg­bízott megyei növényvédelmi állomás a gazdákkal. A kifize­tők sem vontak le az összeg­ből adóelőleget. Ilyen előz­mények után derült égből vil­lámcsapásként érte a gazdákat február elején az a pénzügy­minisztériumi állásfoglalás, miszerint a kártalanítás össze­gének az a része, ami az elma­radt bevételt kompenzálja, adóalap. A tulajdonosok azonban úgy vélték, a PM té­vesen kártérítésnek minősíti a kártalanítást (s a kártérítésnek valóban van adóvonzata). Orosz József a Pénzügymi­nisztériumnak, Mák János a földművelésügyi miniszternek írt az elkeseredett tulajdonos­társai nevében levelet. Csobánczy Péter pénzügy­minisztériumi helyettes állam­titkár válasza tehát - miszerint a kártalanítás adómentes - a szaktárca korábbi álláspontjá­val szemben a gazdáknak adott igazat. E dokumentum a kiirtott nyárlőrinci almáskert ügyében utolsónak tekinthető. A gazdák megnyugvása, öröme mégsem az igazi már. Nemcsak az almáskertjük: a bizalmuk is elveszett. Almási Márta

Next

/
Oldalképek
Tartalom