Petőfi Népe, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-25 / 70. szám

if »• é p Kalauz kezdőknek és profiknak Horvátok viszik a malacot Malacból rekordfelhozatal volt tegnap a keceli or­szágos vásáron. Jöttek Császártöltésről, Kömpöcről, Ceg­lédről és máshonnan is. Félezer kis jószág várt gazdára. A tízhetesekből már 6,5-7 ezer forintért lehetett venni. A bácskai sertéstenyésztő nagyüzemektől folyamatosan vásárolják fel horvátországi ügynökök a választási mala­cokat. Amint megtudtuk, tovább- hizlalásra viszik a 20-25 ki­lós sertéseket. Jó árat adnak érte, 300 forintot kilónként. A nyomottnak tartott hazai hízófelvásárlás idején ez hasznot hoz a termelőknek, de egyben felveri á piaci árakat is. A szombati bajai állatvásárban is ezt figyelték meg a piacfelügyelők. An­nak ellenére, hogy a koráb­biaknál nagyobb volt a fel­hozatal. A 7 hetes választási malacért 5 ezer ötszázat, a 20-25 kilósokért 6-7 ezret, a 30 kilós süldőkért pedig 9-10 ezret kértek a gazdák. Papp Zoltán A főbiztos a mezőgazdasági exporttámogatás ellen Az Európai Unió mezőgazda- sági exporttámogatási rendszere ellen foglalt állást a brüsszeli bi­zottság mezőgazdasági felelőse, Franz Fischler - tűnik ki az olasz hírügynökség hétfői firenzei je­lentéséből.- Ha az EU-államok növelni akarják kivitelüket, akkor le kell mondaniok az exportszubven­cióról -jelentette ki. - Ha pedig ragaszkodnak a támogatáshoz, akkor csökkenteniök kell a ter­melést - összhangban azzal, amire az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Megállapodás (GATT) keretében vállalkoztak az Uruguayi Fordulón. Fischler utalt arra, hogy a kelet-ázsiai or­szágok mind több agrártermékre tartanak igényt az EU-tól, s ha ki­tartanak az ártámogatás korábbi rendszere mellett, akkor félő, hogy elesnek majd ezektől az ígéretes piacoktól. Fischler sze­rint ma aközött kell választani, hogy növelik-e a termelést, vagy pedig az exportot támogatják. Az agrárfőbiztos az utóbbi mel­lett tette le a garast. Gyomfésű a biogazdálkodáshoz Nagyobb teljesítményű munka­gépeket fejleszt ki a téti Sokoró Kft. A Győr megyei településen tevékenykedő társaság új konst­rukcióinak egyike a fésűsbo­rona, a biotermesztés alapgépe. A gyomfésű egyszerre kilenc méter szélességben fordítja ki a kelő gyomokat a földből, ügy tá­volítja el a gazt a kultúrnövény mellől, hogy eközben nem kap vegyszert a talaj. Hegyközségi javaslatok a NAP-hoz A napokban ülésezett a Kis­kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa. Napirenden szerepelt a többi közt a Nemzeti Agrár- program tervezetének vitája - tudtuk meg Kovács László tit­kártól. Néhány a megfogalma­zott javaslataik közül a NAP- hoz: A birtokpolitikában a szántó­földi növénytermesztési kultú­rák termelésében a jól gépesít­hető nagy birtokméretekkel számoljon, míg a kertészeti kul­túrák, így a szőlőtermesztésben is a kisebb birtokméretek lehet­nek a meghatározók a jövőben is. Törekedni kell arra, hogy az intenzív szőlőtermelő körze­tekben a lakosság minél széle­sebb köre váljon érdekeltté az ágazatban. A szőlő-bor ágazat hosszú évtizedek óta megoldatlan készletfinanszírozási-forgó­eszköz ellátási gondjait speciá­lis agrárfinanszírozási céllal létrejövő bankszervezet útján, törvény által garantált, preferált hitelkonstrukció keretében le­het és kell oldani. A borászat korszerűsítését és fejlesztését pinceszövetkezeti és vállalkozói integráció kere­tében kiemelt támogatással is ösztönözni szükséges. Folytatni kell a 90-es évek elején beindított és jó eredmé­nyeket felmutató integrált Bormarketing programot. Kerüljön be a programba - mint az agrárágazat beszállítója - a hazai vegy- és gépipar - el­sősorban a mezőgépipar. Meg­fontolandónak tartjuk a hazai jól bevált, univerzális, 30-100 lóerős traktorok gyártásának új­raindítását. A Földművelésügyi Minisz­térium hatáskörében lévő ag­rároktatás, szakképzés, kutatás fejlesztése kapjon kiemelt sze­repet a programban. Az agrárgazdaság fejlesztése a vidék, a falu lakosságának foglalkoztatási, megélhetési és így szociális program is, a NAP szenteljen ennek is megfelelő teret. Elfogadhatatlanul rövid ha­táridőt szabnak a NAP közrea­dói a társadalmi vitára. A Kis­kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa április hó folyamán a hegyközségekkel széles körben meg fogja tárgyalni a téziseket és a kialakult vélemények ösz- szegzésével megfogalmazza és előterjeszti további javaslatait. Kiskunhalas, Kunszentmiklós, Izsák Állják a versenyt az áfészek A kiskunhalasi Paletta Áfész fe­lett a 90-es években már meg­kongatták a vészharangot. A szövetkezet ekkor a napicikk- kereskedelmet helyezte elő­térbe, és efelé nyitott. Halason tavaly 15 millió forintért felújí­tották a 120 négyzetméteres Szabadkai úti ABC-áruházat. Ezzel ugrásszerűen megnőtt a bevétel: átlagosan havi 6 millió forintos forgalmat értek el. A múlt évben 1 milliárd forin­tos árbevételt eléfő kiskunhalasi áfész így túljutott a mélyponton, és a felvásárlásnak sem fordít há­tat. Sertésből, baromfiból, zöld­ség-gyümölcsből tavaly 100 millió forintos forgalmat értek el, és eredményesen működik a tartósítóüzemük is. A Kunszentmiklós és Vidéke Áfész harminc üzletével első­sorban a gyéren lakott tanyavi­déken igyekszik a lakosságot el­látni. A kétezer fős tagság jelen­tős részéhez azonban az áfész csak mozgóboltjával tudja eljut­tatni az árut. A kisteherautó von­tatta lakókocsi a hét négy napján járja megszokott hatvan-hetven kilométeres kijelölt útvonalát. Évente 300-350 ezer forintnyi veszteséget okoz a szövetkeznek ez a kereskedelmi forma. Ennek ellenére azonban a tag­ság és a vidék ellátása érdekében fenntartják ezt az értékesítési formát. A bizalom jele, hogy az áfész több mint 30 millió forint­nyi célrészjegy állománnyal rendelkezik. A multinacionális cégek fo­kozódó konkurenciája ellenére is több mint négymilliárd forin­tos árbevétellel zárta a múlt évet az Alföld Pro-Coop Bt. Ezt a be­vételt a rendszeresen megtartott, hagyományosan sikeres kecs­keméti árubemutatóknak is kö­szönhetik. Az Izsáki Áfész Bács-Kiskun megye legkisebbjének számít mind az ellátott lakosság, mind üzleteinek számát tekintve. A hatvanas években hatalmas alap- területű, országos vevőkörű Tü- zép-telepet működtettek, de ezt már egy építőipari kft. béreli. Legutoljára négy benzinkutat vettek bérbe. A korábbi sikerek eredménye a mai nehézségek közepette is mutatkozik. A bér­leti díjakból a jól karban tartott kiskereskedelmi egységeket fej­lesztik. Jelzálog-hitelezés idén ősztől Várhatóan kora ősszel kezdhetik meg tevékenységüket a jelzá­log-hitelintézetek, amennyiben a parlament jóváhagyja az er­ről rendelkező törvényjavaslatot - közölte Kékesi János, a Jel­zálog Hitelintézetet Előkészítő Rt. vezérigazgatója. A törvény hatálybalépése és a működési engedély kézhezvé­tele után az előkészítő rész­vénytársaság valószínűleg Földhitel és Jelzálogbank Rt. néven alakul át. Az elsősorban földalapú jel­záloggal és hitelezéssel foglal­kozó pénzintézet főként öt és tíz év közötti futamidőre nyújt majd kölcsönöket úgy, hogy a hitelportfólió 80 százalékát legalább ötéves futamidejű köl­csönök tegyék ki. A részvénytársaság a tervek szerint hárommilliárd forintos alaptőkével alakul meg, és kez­detben többségi állami tulaj­donban tevékenykedik. A jelzálogbank által kibocsá­tott jelzáloglevelet a vezérigaz­gató vonzó befektetési lehető­ségnek tartja, biztonságos volta miatt. Elsősorban intézményi befektetőkre számítanak, bár feltehetően élénk lesz az érdek­lődés az egyéni befektetők kö­rében is a piaci hozamot bizto­sító biztonságos értékpapír iránt. Mint ismeretes, a jelzálog-hi­telintézetről és a jelzáloglevél­ről benyújtott törvényjavaslat általános vitáját márciusban kezdte meg a parlament. Bővülő export a délszláv térségbe Az idén tovább bővülhet a ma­gyar vállalkozások exportja a délszláv térség országaiba és je­lentősen növelhetik tavalyi, 670 millió dolláros bevételüket - hangzott el hétfőn egy nyíregy­házi gazdasági fórumon. A külkereskedelmi lehetősé­gekkel foglalkozó tanácskozá­son rámutattak, hogy a magyar szállítók elsősorban élelmiszer- ipari nyersanyagokat értékesít­hetnek Boszniában, Horvátor­szágban, Jugoszláviában és Szlovéniában. Exportálhatnak többek között búzát, árpát, ku­koricát, étolajat, baromfi-, marha- és sertéshúst, tejet, tej­terméket, illetve zöldség-gyü­mölcsöt. Építőipari anyagok, vegyiáruk és kőolajipari termé­kek kivitelére szintén jó a lehe­tőség. Ajánlat érkezett továbbá nyersbőr, nemes faipari termé­kek, fűrészáruk és alumíniumi­pari termékek vételére is. A bo­nyolítás megkönnyítésére úgy­nevezett vevőhitel-konstrukci­ókat dolgoztak ki, természete­sen garantált banki háttérrel. Internet-sztrájk Ausztriában Az osztrák Internet-program terjesztői (provider) hétfőn I I Bécsben bejelentették, hogy 1 ma, kedden délután 4 és 6 óra | között sztrájkba lépnek. Ez j I s nemcsak a programok haszná- | lóit sújtja - ebben a két órában | egész Ausztriát nem lehet majd 1 I elérni Interneten. Az akció I 1 meghirdetői így akarnak tilta-§ | kozni az osztrák hatóságok ál- | Utólagos önkénye ellen. A | | gazdasági rendőrség a múlt ; héten lefoglalta a ViP nevű bé- j I esi programterjesztő teljes be­rendezését. Előzőleg kiderült, 1 hogy tavaly a ViP Internet-le- j I velezőrovatán keresztül valaki | gyermekekről készült pornó- felvételeket ajánlgatott. Atomerőművek rekordja 1 Európa atomerőművei tavaly \ | rekordmennyiségű áramot | I termeltek. Az európai atomi­pari egyesület, a Foratom most közzétett adatai szerint az élen | 1 a német nukleáris erőművek I I álltak, összesen 110 millió I megawattóra áramot állítottak 1 elő. Ezzel megelőzték a francia 1 Electricité de France (EDF) j óriáscéget, amely 59,8 mega- . wattóra áramot termelt-jelen- j I tette az APA osztrák hírügy- J I nökség. A világ tíz leghatéko- | nyabban működő atomerőme | között hét német, egy svájci és § | két finn létesítmény van. Legtöbbet költ kutatásokra 1 A távközlési berendezéseket f gyártó és forgalmazó cégek I közül a világon az Ericsson | költi a legtöbbet kutatásokra és f fejlesztésekre. A svéd óriás-1 vállalat éves nettó árbevételé­nek mintegy 20 százalékát for­dítja ezekre a célokra. Mindezt I Kjell Forsén, az Ericsson Kft. I ff vezérigazgató-helyettese kö-1 | zölte a társaságnak a Westel | I 900 GSM céggel közösen tar­tott sajtótájékoztatóján hétfőn j | Budapesten. A rendezvényen 1 I bemutatták a sajtó képviselői­nek az Ericsson legújabb tér-1 | mákét: anindössze 135 gramm § | súlyú és zsebméretű GF 788-as I GSM telefont. Magyar borklub Helsinkiben A Finn-Magyar Társaság kez­I s deményezésére 1997. március I 21-én, a Helsinki orosz-ameri-1 kai csúcstalálkozó napján | | mintegy ötven fő részvételével magyar borklub alakult Hel- § sinkiben, melynek elnökévé 1 Seppo Sarlundot választották. A klub célja a magyar borok és 1 | a magyar borkultúra finnor­1 szági népszerűsítése. f I Nő a kereslet a számítógépekre 1 Két év pangás után élénkülni ff I kezd az üzleti célú személyi | | számítógépek iránt a kereslet Európában, s a gyártók igye- I keznek kihasználni a lehetősé- | geket. A piaci elemzők azt jó- | solják, hogy az idén Európában I 13,5 százalékkal több üzleti 1 célú személyi számítógép talál | I vevőre, mint tavaly, amikor is 1 12,5 millió kelt el. Világvi­szonylatban a kereslet 12,9%- | I os bővülését jövendölik. Szerkeszti: A. Tóth Sándor SZOCIÁLIS AKCIÓ A MAGYAR VÖRÖSKERESZT TÁMOGATÁSÁVAL BITTNER Svédcsepp Ajánlott fogyasztói ár: 50 ml.: 99 Ft, 250 ml.: 299 Ft, 500 ml.: 598 Ft KAPHATÓ A GYÓGYSZERTÁRAKBAN ÉS A GYÓGYNÖVÉNYBOLTOKBAN AMÍG A KÉSZLET TART

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom