Petőfi Népe, 1997. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-24 / 46. szám

14. oldal Petőfi Népe 1997. február 24., hétfő A gazdák Kiskörösön akarnak tárgyalni! A demonstrációhoz számos településen csatlakoztak a gazdák. (Folytatás az 1. oldalról) Zsikla Győző úgy vélte, hogy a kormány tárgyalási szándéka csak a közvéleménynek szól. Pénteken azért nem mentek el a megbeszélésre, mert fő követe­lésüket, az új adó- és tb-jogsza- bályok módosítását a kabinet nem is volt hajlandó a tárgyalá­sok napirendjére tűzni. A mezőgazdaságról csak vidéken! Ezen előzmények ellenére a mezőgazdasági szervezőbizott­ság hajlandó a kormány képvi­selőivel tárgyalóasztalhoz ülni, de elvárják, hogy ez Kiskőrö­sön történjen, és csak akkor ke­resse meg őket a kormány, ha valóban a megegyezésre törek­szik. Zsikla megemlítette: va­sárnap kora délutánig a szerve­zőbizottság vezetőit nem értesí­tették a kabinet újabb tárgyalási szándékáról. A kormány bármelyik pilla­natban hajlandó felvenni a kap­csolatot az agrárdemonstráció szervezőivel - nyilatkozta az MTI-nek a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási ál­lamtitkára. Benedek Fülöp ugyanakkor rámutatott: a kor­mány csak akkor tud érdemben tárgyalni a mezőgazdasági ter­melőkkel, ha azok pontosan megfogalmazzák igényeiket, követeléseiket. A csütörtöki megbeszélésen azonban a kis­kőrösiek nem részletezték a kormánnyal szembeni elvárása­ikat, a pénteki tárgyalásra pedig - amelyen éppen szakértői szin­ten egyeztettek volna - a tárcák képviselői hiába várták a gaz­dákat. Mindezek ellenére a kormány továbbra is kompro­misszumkész, s ha a tárgyaló- partnerek úgy akarják, delegá­ciója a megegyezés érdekében akár Kiskőrösre is elutazik - mondta Benedek Fülöp. A rendőrség vasárnap esti adatai szerint Bács-Kiskun me­gyében az alábbi 39 helyen ké­szítettek elő félpályás útlezá­rással forgalomlassító demonst­rációt a szervezők: Útlezárások megyeszerte Kecskeméten a 441-es fő­úton a 27-es kilométernél, az E75-ÖS úton a 103-as kilomé­ternél, valamint a 44-es főúton a 7-es kilométernél. (Utóbbi csak 26-án.) Fülöpháza gazdái az 52-es úton a 18-as kilomé­ternél. Nyárló'rincen a 44-es főúton a 18-as kilométernél. Lakiteleken a 44-es főúton a 27-es kilométernél. Jakabszál- láson az 54-es főúton a 18-as kilométernél. Lajosmizsén az 50-es főúton a 66-os és a 70-es kilométernél. Baján az 51-es főúton a vá­ros északi és déli bejáratánál. Bátmonostoron az 51 -es főúton Baja irányába. Nagybaracskán az 5107-es úton. Nagyba- racska-Dunafalva elágazásnál. Bácsszőlősön az 5501-es úton a 31-es kilométernél. Katymá- ron az 5508-as úton a 9-es és 13-as kilométernél. Felsőszen- tivánon az 55-ös főúton a 83­as kilométernél. Madarason az 5508-as úton Bácsalmás irá­nyában. Kiskunhalason az 53-as fő­úton a 60-as kilométernél. Tompán az 53-as főúton a 85- ös kilométernél. Mélykúton az 55-ös főúton a 65-ös kilomé­ternél. Zsanán az 5408-as úton a 17-es kilométernél. Csólyos- páloson az 5405-ös úton a 40- es kilométernél. Kiskunmajsán az 5402-es úton a 29-es kilo­méternél, valamint az 5405-ös úton a 31-es kilométernél. Legtöbben a szervezés helyén Kiskőrösön az 53-as főúton a 26-os kilométernél. Soltvadker- ten az 54-es főúton a 39-es ki­lométernél. Fülöpszálláson az 52-es főúton a 30-as kilométer­nél. Kecelen az 54-es főúton az 59-es kilométernél. Imrehegyen az 5309-es úton a 10-es kilomé­ternél. Kalocsán az 51 -es főúton a 115-ös kilométernél, valamint az 5301-es úton Öregcsertő irá­nyából. Solton az 51-es főúton a 84-es kilométernél. Dunapata- jon az 51-es főúton a 104-es ki­lométernél. Faj szón az 51-es főúton a 128-as kilométernél. Kiskunfélegyházán az E75-ÖS főúton a 110-es és a 114-es ki­lométernél. Tasson az 51-es fő­úton az 59-es kilométernél. A rendőrség együttműködik a szervezőkkel. Közreműködik a forgalom fenntartásában, u- gyanakkor arra kéri a polgáro­kat, hogy aki csak teheti, ne in­duljon útnak. Országos tiltakozáshullám Hétfőn délelőtt 11 órára a ha­tárátkelőhöz vezető 44-es főút mellett lévő, Békéscsaba és Gyula közti Vészéi csárdába hívják a békési kisgazdák a mezőgazdasági minisztert, Nagy Frigyest. Az FKgP helyi szervezetei által rendezendő hétfői Békés megyei országúti tiltakozó megmozdulások résztvevői sajtótájékoztatóval összekötött fórumon szeretné­nek találkozni a mezőgazda- sági tárca vezetőjével, s ha a miniszter elfogadja a meghí­vást, átadják neki a megnöve­kedett terheket nehezményező kistermelők írásba foglalt vé­leményét - tájékoztatta az MTI munkatársát Markó Ist­ván, az FKgP polgári tagoza­tának megyei vezetője. Mohó pénzügyi diktatúra? A Nagy Frigyesnek elkül­dött levélben a hétfői békési demostrációt szervező kisgaz­dák mohó és határtalan pénz­ügyi diktatúrával vádolják a kormányzatot, amely szerintük a legújabb áldozatul kiszemelt kisparaszti társadalom nya­kába adó- és társadalombizto­sítási terheket zúdított. A bé­kési kisgazdák hétfőn a Vészéi csárda tornácán „miniszteri „műanyag székkel” várják Nagy Frigyest. Míg február 14-én Csongrád megyében mindössze két vá­rosban vonultak járműveikkel az utakra a mezőgazdasági ter­melők, hétfőtől szerdáig viszont legalább hét településen szer­veznek demonstrációt a gazdák, megyeszerte félpályás útelzá­rással - tájékoztatták szombaton az MTI-t a szervezők. A mezőgazdasági termelők helyzetének javítása érdekében kilencpontos követeléscsoma­got fogadott el vasárnapi rend­kívüli ülésén a Magyar Pa­rasztszövetség Hajdú-Bihar Megyei Szervezetének elnök­sége. A testület szerint a ma­gyar mezőgazdaság és ezzel együtt a magyar vidék mind a termelést, mind az életkörül­ményeket tekintve rég nem lá­tott mély válságba került. A termelők körében pánikhangu­lat uralkodik és „elemi erővel tör fel az elégedetlenség hangja”. Az elnökség ugyan­akkor aggodalmat keltőnek tartja, hogy e nehéz helyzetet „politikai pártok és szélsősé­ges erők is meg akaiják lova­golni, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek, s ez nem szolgálja az előrelépést”. Kilencpontos követelés Ezért a parasztszövetség hajdú-bihari elnöksége úgy határozott, hogy a jogos kö­veteléseket érdekvédelmi fel­adatként „felvállalja s mint gazdasági érdekkört a kor­mányzat felé tárgyalási alap­nak tekinti”. A hajdú-bihariak egyúttal felszólítják a pa­rasztszövetség országos el­nökségét, hogy követeléseiket országos programként hir­desse meg, és a kormánnyal fogadtassa el. Egyebek mel­lett követelik, hogy töröljék el a mezőgazdasági termelők kötelező agrárkamarai tagsá­gát; a gazdajegyzői hálózatot csatolják vissza a földműve­lésügyi hivatalokhoz; a me­zőgazdasági hiteleket ne a kamarák, hanem az érdekvé­delmi szervezetek ellenjegy­zéséhez kössék; töröljék a havonkénti 1800 forintos tár­sadalombiztosítási hozzájáru­lást, az őstermelők adómentes árbevételi határa pedig egy­millió forint legyen. Kezde­ményezik továbbá, hogy von­ják vissza az eddig kiadott őstermelői igazolványokat, helyette vezessék be a pa­rasztszövetség által javasolt gazdakönyvet. Követelik, hogy módosítsák az idei ag­rártámogatások rendszerét, és hathatós állami segítséggel sürgősen hozzák létre a me­zőgazdasági termelés finan­szírozására szolgáló bank- rendszert. A zöldségtermesztők magyarázata A mezőgazdaság jövedelem- termelő képességét és a rárótt terheket nem hangolták ösz- sze, a kistermelőket érintő adó- és tb-jogszabályok a szakma bevonása nélkül szü­lettek meg és önellentmondá­sokat tartalmaznak - a Zöld­ségtermelők Országos Szö­vetsége (ZOSZ) szerint alap­vetően ez az oka annak, hogy a mezőgazdasági termelők hétfőtől demonstrációba kez­denek. A szövetség a távirati irodához vasárnap eljuttatott állásfoglalásában egyebek mellett a jelenlegi 250 ezer forintos adómentes sáv két­szeresére emelését javasolja a növénytermelők esetében. A ZOSZ emellett leszögezi: to­vábbi változtatásokat csak megfelelő agrárprogram, pi­acvédelem, érdekvédelem és érdekegyeztetés mentén sza­bad bevezetni. Jelentős beruházások a DÉLHÚS Rt.-nél Johann Gier linger Hazánk legnagyobb húsipari vállalkozása, a DÉLHÚS Rt. igen jelentős beruházásokat hajtott és hajt végre. Nem tit­koltan azzal a céllal, hogy a cég már a következő évezred kez­detének kihívásaira is felké­szüljön. Johann Gierlinger, a DÉL­HÚS Rt. termelési és műszaki igazgatója elmondta: az igazga­tóság jelentős fejlesztéseket ha­gyott jóvá. A DÉLHÚS 2000 programra eddig erre az évre 700 millió Ft áll rendelkezésre, a termeléshez közvetlen kapcso­lódó beruházásra 460 millió Ft, a termelésirányítást szolgáló számítógépes rendszer bővíté­sére 77 millió forintot fordíta­nak. Az elmúlt időszakban Pé­csett és Baján egyaránt vágtak és daraboltak sertést és szarvas- marhát. Pécsett a marhavágást megszüntették, a Cami Libera­tor Bajára telepítését követően a darabolást is csak Baján végzik: abban, az EU-minősítéssel ren­delkező üzemben, ahol megkö­zelítőleg 30 ezer állat vágására és darabolására van lehetőség. Sertéseket viszont kizárólag Pé­csett vágnak, ahol az óránkénti kapacitás 200 darab. A beruházás során talán a leg­nagyobbnak és szakmailag is a legérdekesebbnek az úgyneve­zett frisshús-centrum kialakí­tása ígérkezik. Nem könnyű fel­adat áll a tervezők, kivitelezők előtt, hiszen rövid idő alatt olyan épületet kell a magas higiéniai és technológiai követelményeknek megfelelően átépíteni, majd be­rendezni, amelynek alapterülete tovább nem bővíthető. Olyan üzem „születik”, amely minden tekintetben megfelel az EU-kö- vetelményeknek. Ennek érde­kében a legkorszerűbb készülé­kekkel, berendezésekkel szere­lik fel, s olyan komplett higié­niai eszközcsaláddal, amely a személyi és műszaki egészség- ügyi feltételeket képes teljesí­teni. Mindehhez egyebek mel­lett önműködő ajtók, csizmamo­sóval ellátott automatikus kapu, nagy teljesítményű kötény­mosó, központi eszköz- és lánc- kesztyű-fertőtlenítő tartozik. A nagyszabású korszerűsítés egyik leglátványosabb része a már elkészült, durva és finom darabolóvonal. Ez a technoló­giai eljárás úgynevezett fektetett elődaraboló rendszerre épül, ahol az állatok testtájának kor­rekt elvágását lézer fényjelzés­sel ellátott körkések hajtják végre. A darabolt részekelszállí- tása a csontozóba, s a csont gyűj­tése teljesen automatizáltan, szalagrendszereken keresztül történik. Ehhez a berendezéshez illeszkedik a horganyzott acél­ból készült magaspálya, amely a csontozót a csomagoló-, illetve a raktárhelyiségekkel köti össze. Persze okkal merülhet fel a kérdés: a DÉLHÚS Rt.-nél ed­dig nem friss húst állítottak elő, illetve a készítmények nem friss húsból készültek? A ter­melési és műszaki igazgató hangsúlyozta: eddig is friss hússal dolgozott a DÉLHÚS Rt., de a friss hús most más technológiai értelmezést takar. Nevezetesen azt, hogy az új szortimentben a levágott állatot rövid idő alatt feldarabolják s feldolgozzák, aminek köszön­hetően a hús aromaanyagai megőrződnek, a feldolgozás során pedig beépülnek a ké­szítményekbe, növelve a minő­ségét. Hozzátette: ennek révén a DÉLHÚS Rt. megteszi az első lépést, hogy standard, azaz állandó minőséget nyújtson. Ennek az „állandó minőséget nyújtó” programnak a kereté­ben olyan technológiai lánc is kialakul, amely lehetővé teszi, hogy az alapanyag tápanyag­összetételét is standardizálják. A pécsi fejlesztésekkel pár­huzamosan jelentős változások valósulnak meg a bajai gyár­ban. Ezek közül is kiemelkedik az a pácolóüzem, amely elké­szültét követően a legnagyobb kapacitású lesz az országban. A bajai beruházás következő szakaszában a sertésvágó he­lyén szeletelő-, csomagoló­üzem, raktár létesül, a volt ál­latszállás helyén pedig egy tel­jesen új logisztikai központot alakítanak ki; A DÉLHÚS Rt. Magyaror­szág legnagyobb hús- és húské­szítménygyára, s ezt a pozícióját szeretné is megőrizni: beruházá­sokkal, s magas minőségi köve­telmények­nek megfelelő termékek­kel. (x)

Next

/
Oldalképek
Tartalom