Petőfi Népe, 1997. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-21 / 44. szám

4. oldal Világtükör 1997. február 21., péntek Kína gyászolja a reformok atyját Világszerte találgatják az ázsiai nagyhatalom jövőjét Nagy államférfiként, a 21. századba lépő Kína arculatát alapvetően meghatározó re­formerként méltatják politikusok és elemzők a szerdán 93 éves korában elhunyt Teng Hsziao-pinget. Teng, aki előrehaladott Parkinson-kórban szen­vedett, légzési rendellenesség következtében hunyt el Pekingben. Kínában hatnapos gyászt rendeltek el az emlékére. Kovács László magyar külügyminiszter úgy vélekedett, hogy Teng Hsziao-ping Kína leg­újabb kori történelmének talán legnagyobb ha­tású személyisége volt, akinek a reformok iránti nyitottsága korszakos jelentőséggel bírt az or­szág modernizálásában. Bili Clinton elnök nem vár jelentősebb mó­dosulást vagy hangsúlyváltást az amerikai-kí­nai viszonyban Teng Hsziao-ping halálát köve­tően. Újságírók kérdéseire válaszolva csütörtö­kön közölte, hogy inkább a kapcsolatok folya­matosságával számol. Hangsúlyozta, hogy to­vábbra is helyesnek tartja azt a politikát, amely az ellentétek és vitás kérdések ellenére is a ki­terjedt érintkezéseknek ad elsődlegességet. Világvége lesz négy szakaszban Az ősrobbanás-elmélet szerint a világegyetem a „nagy bumm”- mai keletkezett, és azóta sodródik szét minden a végtelenben. Több elképzelés született már arra is, meddig tarthat ez a fo­lyamat, vajon egyszer a visszájára fordul-e? Egyáltalán med­dig lesz univerzum, s mi lesz utána? Virágerdő Teng arcképén. Albright győzködi Moszkvát Véget ért a honatyák brüsszeli látogatása A koalíciós kormányzással és a stabilizációs programokkal kapcsolatos tapasztalatokról folytatott eszmecserét csütörtö­kön Bukarestben az SZDSZ Pető Iván vezette küldöttsége Viktor Ciorbea miniszterelnök­kel. A delegációt fogadta Emil Constantinescu államfő is. Első alkalommal kaptak a kelet-európai „békepartner or­szágok” meghívót a NATO kétévenként tartott, csaknem tíznapos válságmenedzselési gyakorlatára, amely csütörtö­kön kezdődött a szövetség brüsszeli központjában. A ka­tasztrófaelhárítási feladatok végrehajtásába a békepartnerek - köztük Magyarország képvi­selői - teljes jogú résztvevő­ként kapcsolódhatnak be. Romániának az első körben be kell jutnia a NATO-ba - hangsúlyozta pénteken kez­dődő bukaresti látogatása előtt az Adevarul című napilapnak adott interjújában Jacques Chi­rac. A francia elnök ugyanak­kor megjegyezte, hogy e kér­désben nem egyedül dönt. Jacques Klein tábornok, a kelet-szlavóniai átmeneti ENSZ-kormányzat vezetője szerint a térséget a Horvátor­szághoz csatolás után körülbe­lül 15-20 ezer szerb hagyja majd el. Többségükben azok távoznak, akik háborús bűnöket követtek el, vagy rossz a lelki­ismeretük. Részben visszakapják egy­kori tulajdonaikat a lengyelor­szági zsidó közösségek - így döntött nagy többséggel csütör­tökön a lengyel parlament alsó­háza. A közösségnek hozzáve­tőleg 2000 olyan épületet és földterületet juttatnak vissza, amelyeket a második világhá­ború idején koboztak el tőlük. A michigani egyetem tanárai egy csillagásztanácskozáson kijelen­tették: újabb robbanás nem vár­ható. Elméletük abból indul ki, hogy a világegyetem tágulási pe­riódusa addig tart, míg végül ma­guk az atomok is széttágulnak, megszűnnek. A folyamat végte­len sok idő alatt megy végbe. Nem lesznek bolygók, napok, holdak, ködök, atomok, minden eltűnik a végtelen térben. Ha az atomok is széthullanak, akkor már szerves anyag sem lehet, mert szén sem lesz. A világ meg­semmisülése négy szakaszban megy majd végbe. Most vagyunk az elsőben, amikor minden ener­gia a csillagok sugárzásából fa­kad. A második periódus ezer tril­lió (egy 1 -es és 15 nulla) év múlva kezdődik. Ez lesz a kihűlés perió­dusa, amikor a csillagokat éltető kozmikus energiamáglyák kial­szanak. Egymás után kihunynak majd a csillagok, s az emberiség­nek már hírmondója sem marad. A napok összezsugorodnak, majd eltűnnek. Az örök éjszaká­ban tovább tart az univerzum hal­doklása. Ez lesz a harmadik peri­ódus, a fekete lyukak korszaka. A csillagok romjai, a még meglévő részecskék is eltűnnek. Hogy mi­kor? Egy 1-es és 40 nulla év múlva. Végül, az utolsó szakasz­ban minden maradványnak nyoma vész. Valószínűleg visz- szamarad egy gyenge háttérsu­gárzás. Ennek bekövetkezte egy 1-es és utána legalább 100 nulla év múlva várható. A NATO-központban megelé­gedéssel fogadták, hogy a ma­gyar parlamenti pártok egysé­gesen elkötelezettek a NATO- csatlakozás iránt. Az észak-at­lanti szövetség kibővítéséről is tárgyal Moszkvában Madele­ine Albright amerikai kül­ügyminiszter. A magyar parlamenti pártok frakcióvezetői egynapos hivata­los brüsszeli látogatásukat befe­jezve csütörtökön érkeztek visz- sza Budapestre. Szekeres Imre (MSZP) a repülőtéren tartott saj­tótájékoztatón elmondta: Brüsz- szelben meggyőződtek arról, hogy 1999 áprilisáig sor kerül a tényleges tagfelvételre. Tárgya­lópartnereik nem hagytak kétsé­get afelől sem, hogy Magyaror­szág a bővítés első körében lesz tagja az észak-atlanti szövetség­A bősi erőmű atyjaként szá­mon tartott Július Binder kije­lentette, hogy a Hágai Bírósá­gon Bős-Nagymaros és a Duna ügyében Pozsony fog győzni.-Valamilyen formában gyak­ran elhangzik, hogy „vissza kell adni a Dunát a magyaroknak” - mondta a beruházás igazgatója. - Én nem értem, hogy ilyenkor miről van szó. Dunacsúny és az Ipoly torkolata közti szakaszon a Duna közös szlovák-magyar tu­lajdon. Dunacsúny fölött szlo­vák tulajdon, az Ipoly torkolata alatt (vagyis Szobtól) magyar tu­lajdon. Szerinte a végső hágai ajánlás is ezt tartalmazza majd, és él­nék. Kádár Béla (MDF) ehhez hozzátette: a magyar parlamenti pártok egyetértése a csatlakozás ügyében politikai szempontból is növeli Magyarország NATO- érettségét. A szervezet bővítése volt a fő téma Madelei ne Albright csütör­töki moszkvai tárgyalásain. Az amerikai politikus találkozott kollégájával, Jevgenyij Prinut- kovval és Viktor Csernomirgyin kormányfővel. A diplomata olyan javaslat­csomaggal érkezett Moszkvába, amellyel - a Nyugat reményei szerint - leszerelhetők az orosz aggályok. Borisz Jelcin szóvi­vője azonban kemény hangot ütött meg, közölve: bárhogy is végződjenek Moszkva és a NATO tárgyalásai, Oroszország mindenképpen ellenzi az észak­atlanti szövetség kibővítését. képzelhetetlen, hogy „holmi diktátum”, születnék, amely el­rendelné, hogy mit tegyen a Du­nával és mit ne az a Szlovákia, amelyik „továbbra is ragaszko­dik az 1977-es szerződés tiszte­letben tartásához”. Állítom, hogy minden to­vábbi tárgyalás alapja csakis ez a szerződés lehet - fűzte hozzá Binder. - A tárgyalások semmi­képpen sem alakulhatnak úgy, hogy Szlovákia akár a dunacsú­ny i objektumot, akár a csatornát, a bősi erőművet, vagy annak bármelyik részét lebontsa. A „közös műnek” - kompromisz- szumok árán - a mindkét fél ré­széről elfogadható módon meg kell maradnia. A szlovák beruházó szerint a Duna közös tulajdon Pozsony ragaszkodik Bőshöz 100 éves a kecskeméti áramszolgáltatás Az elmúlt száz év a technikai forradalom száz éve volt. A villa- mosenergia-hálózat - mint a fejlesztések célja és eszköze is - nélkülözhetetlen szerepet játszott a huszadik század technikai fejlődésében. Ha végiggondoljuk, mi minden nem működik áram nélkül, szinte nem találunk az életnek olyan területét, ahol ez az energiaforrás nélkülözhető lenne. A kecskeméti áramszolgáltatás története több mint száz évre nyúlik vissza. Mégis 1897 februárját tekintik az igazi kezdetnek. Száz évvel ezelőtt, február 13-án kezdték meg a próbaüzemet és 21-én nyilvánították üzemképesnek a teljes létesítményt. Sikeresen vizsgázott az erőtelep, a városi állomások és a hálózat is. Ösz- szeállításunkban a kecskeméti áramszolgáltatás százéves tör­ténetéből mutatunk be részleteket és megszólalnak néhányan az áramszolgáltató már nyugdíjas vezetői közül, akik tanúi vol­tak az utóbbi évtizedek óriási fejlődésének. A Ganz gyár 1892-ben vállalta Kecskemét erőtelep létesítését, amikor a városban felmerült a belső Piac tér közvilágításának terve. 1894. február 17-én Zi- pernowsky Károly tartott elő­adást Kecskeméten a tanács tagjainak és javasolta, hogy ne adja a város idegen kézbe se az erőtelepet, se a hálózatot. Java­solta a lakosság és a vállalkozók ellátását is villamos árammal. 1896. szeptember 13-án Kecs­kemét közgyűlése jóváhagyta a város által létrehozott villamos mű üzemeltetési feltételeit és 1897 februárjában már megtör­tént az üzemképessé nyilvání­tás. A városban igényelték a vil­lamos ellátást, már 1895 január­jában 92 megrendelője volt a Kecskeméten külső-belső sze­relést vállaló Kellermann Bernát vállalkozónak, aki sok éven ke­resztül végezte a település vil­lamosítását. A századforduló elején rohamosan nőtt a lakos­sági és ipari célra felhasznált villamosenergia-igény. Ezért 1908-ban az addigi két dugaty- tyüs gőzgép mellett üzembe he­lyeztek egy 600 lóerős gőzgépet és egy 550 kVA teljesítményű generátort. Különösen az élel­miszeripar igényelte a teljesít­mény növelését. Az elmúlt ötven évben a ro­hamos fejlődés a jellemző. Az egyre szaporodó ipari üzemek egyre több villamos energiát igényeltek, ami maga után vonta a hálózat gyors bővítését, a tel­jesítmény növelését. Az igények és a fogyasztók számának nö­vekedése kényszerítette ki, hogy 1947-ben megkezdjék a háromfázisú közhálózat kiépíté­sét és felkészüljenek a 380/220 V-os hálózat üzemeltetésére. Az 1949-es államosítás a városi vil­lamos mű életében is szervezeti változást hozott. 1950-ben megalakult a Szegedi Erőmű Vállalat és szervezetileg külön­vált az erőmű és az üzemveze­tőség. A Kecskemét Dél 35/10 kV-os állomás 1962-es üzembehelye­zése után közel egy év alatt tör­tént meg a középfeszültségen az 5-ről 10 kV-ra való áttérés. A város terhelése, térbeni növe­kedése szükségessé tette új táppont létesítését. A döntés szerint 1974-ben a mintegy 40 ezer lakosú Széchenyivárosban létesült 120/10 kV-os állomás. A hálózati fejlesztések mellett a ki- rendeltség 1988-ban korszerű telephelyhez jutott a Szultán ut­cában. Kecskeméten is megva­lósult a számítógépes adatfel­dolgozás és a leolvasási adatok rögzítése. Száz év telt el Kecskemét vil­lamosításának kezdete óta. Az első 200 lóerős dugattyús gőz­gép által hajtott generátorra em- lékezünkma, amikor 55 MW egy­idejű teljesítményt kell kielégíte­nie az áramszolgáltatónak. Meleg László, nyugdíjas kecskeméti kirendeltségvezető főmérnök 1959-ben lett a Dél­magyarországi Áramszolgáltató Vállalat ösztöndíjasa. A Műszaki Egyetem elvégzése után 1961- től egyetlen munkahelye volt az áramszolgáltató. Harmincöt éves munkaviszonyból 30 évig volt a kecskeméti üzemegység vezetője. Meleg László így vall munkájáról:- Az időszak alatt hallatlan mennyiségi és minőségi fejlődés történt. Igaz ez a szűkén vett vil­lamos műre és a kiszolgáló technikára éppúgy, mint a telje­sítmény és a fogyasztás növe­kedésére. Az igénybevételen visszatükröződött a város ipará­nak, mezőgazdaságának fejlő­dése. Szép emlék a tanyai isko­lák, a tanyák villamosítása. Az érti ezt, aki látta az emberek örömét, amikor élvezhették a vil­lamosítás áldásait. Bizonyára meghatározó volt a munkahe­lyem, az emberekkel való min­dennapos kapcsolattartás ab­ban is, hogy városi és megyei ta­nácstagként is szolgálhattam két évtizedig a környék lakóit. Fon­tos dolog volt számomra munka­társaim továbbképzése, a jó munkahelyi kapcsolat. Ez a munkában is visszatükröződött, gyakran éppen olyankor, amikor tisztelt fogyasztóink ünnepkor, éjszaka, hőségben vagy fagy­ban áram nélkül maradtak, mi pedig dolgoztunk, hogy a normá­lis ellátás helyreálljon. A fo­gyasztó nekünk a FOGYASZTÓ volt. Ha mód volt az igény kielégí­tésére, számíthattak ránk. Mint­egy 30 éve a református temp­lomba kellett több teljesítmény a fűtés miatt. Ennek megoldását akkor fiatal dolgozóink, a KISZ- tagok vállalták, nem számított az ideológia. Kecskeméti emberek melegedhettek a templomban. A város és környéke biztonságos áramellátását a Démász akkor is megoldotta és ma is megoldja. Igazgatóságot álmodtunk Kecs­kemétre, melynek terveit 10 éves por lepi. Jó lenne látni a megvalósítását. Szép és izgal­mas, bár néha hálátlan évtize­dek után a centenárium alkal­mából sikeres fejlődést remélek és kívánok a város minden lakó­jának, a Démásznak és minden dolgozójának. Fischer János, a Démász Nagykőrösi Üzletigazgatóságá­nak - ide tartozik a kecskeméti kirendeltség is - nyugalmazott főmérnöke. Mint mondja, ma­napság senkit sem kell meg­győzni a villamos energia fon­tosságáról, annak sokrétű fel­használhatóságáról. A főmér­nök úr azonnal sorolja a kecs­keméti villamos hálózat fejlődé­sének főbb állomásait. Ziper- nowskytól napjainkig szinte be­téve tudja az egész történetet. Fontos állomásnak tekinti a kecskeméti közvilágítás fejlődé­sét. A fémszálas izzóktól a hi­ganygőz lámpákon keresztül a nagynyomású nátriumgőzös fénycsövekig azonban hosszú volt az út. Érdekességként - a kecskeméti hálózat nagyságát érzékeltetve - említi, hogy a kö­zépfeszültségű kábelek hossza átérné az országot észak-déli irányban. Ha ehhez hozzávesz- szük a kisfeszültségű kábelek hosszát, az országot kelet-nyu­gati irányban is átérné a kecs­keméti hálózat. Az összes veze­téket tekintve pedig akár körbe is keríthetnénk Magyarországot. Berecz Lajos, a nagykőrösi üzletigazgatóság igazgatója volt, míg tavaly júniusban nyug­díjba nem ment. Neki is - akár­csak Meleg Lászlónak - a Dé­mász volt az egyetlen munkahe­lye. Berecz Lajos elmondta:- ’59-ben léptem be Szege­den az akkori DÁV központi igazgatóságához. Két évvel ez­után jöttem Nagykőrösre, ahol transzformátorállomások üze­meltetésével, szakszolgálati fel­adatokkal bíztak meg. Ezzel fog­lalkoztam 1966-ig. Ekkor kine­veztek üzemviteli osztályveze­tőnek és ezt a feladatot húsz évig láttam el. Ebben a beosztásban hozzám tartozott a hálózatok fej­lesztése, így Kecskemété is. Hi­szen Kecskemét a nagykőrösi üzletigazgatóság legnagyobb területű és fogyasztói számú ki- rendeltsége volt mindig. 1966- ban nagy feladat volt Kecskemé­ten a 10 kV-os hálózat üzembe­helyezése, amiben nekem ko­moly szerepem volt. Száz kilo­méternyi 10 kV-os hálózatot kel­lett lefektetni, ellenőrizni. Ma is ez a hálózat üzemel a városban, igaz, kibővült. 1981-ben helyeztük üzembe az északi városrészben lévő 120/10 kV-os transzformátorál­lomást. Ez látja el zömében ma is Kecskemétet. A fejlődést jel­lemzi, hogy amikor én Nagykő­rösre kerültem, egy átlagos csa­lád fogyasztása 200 kilowattóra volt évente, most ez 2400 kilo­wattóra. Az üzletigazgatóság vezetőjévé 1986-ban neveztek ki. Mint említettem, ebből a be­osztásból mentem nyugdíjba.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom