Petőfi Népe, 1997. február (52. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-19 / 42. szám
1997. február 19., szerda Tisztelt Szerkesztőség! 7. oldal Hiba lett a jószándékból Tiszta vizet (bort) a pohárba! Egyetértek a kiskőrösi tüntetőkkel, hiszen én is foglalkozom szőlőtermesztéssel és saját bőrömön érzem szakértői kormányunk „áldásos” tevékenységét. Ezekben a napokban egyre több félretájékoztatás hangzik el a kormány részéről. E levél megírása előtt fél órával tudtam meg Nagy Frigyes miniszter nyilatkozatából, hogy én mint kistermelő nem fizetek tb-járulékot és helyettem másoknak kell fizetniük. Ha ez így van, akkor nem tudom, mi volt azahavi7613Ft, amit a megy ei tb-intézet számlájára fizettem 1996-ban, és az a 14 000 Ft körüli összeg, amit az idei évtől kell fizetnem? A miniszter űr vagy nagyon tájékozatlan ezekben a kérdésekben és ez nagyon nagy baj, vagy egyszerűen hazugságával ellenséges hangulatot akart kelteni azok ellen, akiket neki kellene képviselni. Utalásokat tesz - államtitkárával együtt - arra, hogy az alföldi borvidék gazdái borhamisítók. Ez felér egy becsületsértéssel azzal a több tízezer tisztességes gazdával szemben, akik ma sem hajlandók a nagyon „nagy” haszon ellenére sem a vevőiket becsapni, egészségüket veszélyeztetni pancsolmányokkal. A becsületes borászoknak okozzák a legnagyobb kárt a pancsolók, hiszen azért omlott össze a borpiac, mert ezek a bűnözők annyi „bort” csinálnak, amennyit akarnak. Míg átlagban egy család 100-300 hl-t tud megtermelni, addig egy borhamisító több ezer hl-t állít elő. Erkölcsi tartás szükséges ma ahhoz, hogy mi, tisztességes gazdák ellenálljunk a köny- nyebb megélhetésnek. Igazságérzetünk háborog, mikor látjuk, hogyan gazdagodnak meg olyan emberek, akik a szemünkbe mondják: „Bolond vagy te, barátom, ha nem jöttél még rá, hogy a borhoz nem szőlő kell.” Miközben mi, „kis buták” napi 12-16 órai munkával alig tudjuk kitermelni a legszükségesebbre való pénzt. Miniszter úr, bíztunk önben, reménykedtünk, hogy majd segít a hamisítók elleni küzdelemben, erre ön mit tesz? Ránk újabb terheket rótt, miközben a csalók nevetnek a markukba. Miniszter úr, teljesítse a kötelességét, védjen meg minket, kistermelőket a hamisítókkal szemben! Ha majd megerősödünk, akkor a terheinket is növelhetik. Nehogy úgy járjunk, mint az egyszeri cigány lova: mire megszokta volna az éhezést, addigra éhenhalt. Név és cím a szerkesztőségben Csak a bérlőnek van joga? 1995 augusztusában kértem egy telefonáthelyezést az Emiiéitől, amit 1997. december 31-ei teljesítéssel regisztráltak. 1996 nyarán kaptam egy tájékoztatást, hogy a bekötés várható időpontja 1996 negyedik negyedéve. Eddig nem lenne semmi gond, ugyanis vezeték nélküli telefonról van szó, mivel a hálózat messze esik a tanyától. A baj ott kezdődött, hogy az 1996/97. évi telefonkönyvbe beírták a nevem a régi telefonszámmal. Több ismerősöm és üzletfelem próbált hívni, de állandóan foglaltat jelzett, így azt hitték, nem vagyok otthon. 1996. október 10-én jeleztem, hogy hibájukat korrigálják, sőt személyesen is többször jártam bent, de még csak válaszra sem méltattak. Azóta kiderült, hogy a telefonszámot kiadták másnak, sőt, az sem lényegtelen, kinek, és már telefonszámlát is küldtek a nevemre, az új te- lefonszám-tulajdonos címével. Ez azért egy kicsit több a soknál Úgy érzem, az a minimum lenne az Emitel részéről, hogy egy mobilkészüléket adjanak a vezetékes telefon díjszabásaival, amíg a halmozott tévedéseiket nem korrigálják. Szuhai Balázs, Bácsalmás A fenti panaszos levelet megküldtük az illetékesnek. Az Emitel Rt. a következőket válaszolta: Manapság gyakoriak az olyan híradások, amikor emberi közönyről, kihaló segítőkészségről, munkahelyi vezetők diktatórikus viselkedéséről adnak tájékoztatást. Bár szomorú eset kapcsán kell említeni, de van ellentétes tapasztalatunk. Testvérünk 69 éves korában elhunyt, tehát 9 éve nyugdíjasa volt az Alsó- Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóságnak, ahol majd negyven évig rakodómunkás volt. Mivel szak- szervezeti tag volt, bementünk bejelenteni a szomorú eseményt, ahol Pencz József titkár és munkatársnője, Mártika, még arra is emlékezett, hogy az elhunytat Mityának becézték munkatársai és főnökei is. A meglepő az volt, azonnal felajánlották segítségüket, hogy a váratlan anyagi ldaÜgyfelünk 1995. július 24-én nyújtott be kérelmet távbeszélő-állomás áthelyezésére. Társaságunk már augusztus 1-jén értesítette Szuhai Balázst a teljesítés várható időpontjáról, melyet 1997. december 31-ben jelölt meg. Elismerjük, hibát követtük el, amikor ügyfelünket megjelentettük az 1996/97-es telefonkönyvben, de azt jó szándékkal tettük, bízva abban, hogy az állomás még 1996-ban bekapcsolásra kerül. A műszaki felmérés során megállapításra került, hogy külterületi igényről van szó, és ennek teljesítését társaságunk csak 1997-re vállalta, így maradt benne a telefonkönyvben előfizetőnk neve, kapcsolási száma és az új lakcíme. Ügyfelünk kapcsolási számát 1996. decemberben valóban kiadtuk más előfizetőnek, de a további kellemetlenségek elkerülése miatt 1997. február 13-án hivatalból számcserét kezdeményeztünk. A távbeszélőszámlával kapcsolatos címzési tévedésünk Szuhai Balázst nem érintette, 'mert a posta „ismeretlen” jelzéssel küldte vissza. Az előfizetőnek új számlát küldtünk. Az okozott kellemetlenségért ezúton is elnézést kérünk Szuhai Balázstól, és bízunk benne, hogy rövidesen az Emitel Rt. előfizetői között üdvözölhetjük. Emitel Rt. dósainkon enyhítsenek, amit ezúton is köszönünk. Megható volt, hogy éppen a temetés napján és időpontjában tartották a szokásos évi vízügyes nyugdíjas-találkozót, ahová már testvérünk nem tudott elmenni, de hozzá eljött és utolsó útjára elkísérte dr. Halász Rudolf, a bajai igazgatóság igazgatója, aki emiatt hagyta ott a vendégül látott nyugdíjasokat. Úgy véljük, nem csoda tehát, hogy szívesen emlékeznek az egykori bajai vízügyesek a volt munkahelyükre, a gazdasági és szakszervezeti vezetőkre. Kívánjuk, hogy sikeres munkahelyi tevékenységük tartson soká, magánéletüket kísétje jó egészség és boldogság. A gyászoló család, Baja Végső elkeseredésemben ragadtam tollat, mert nem elég, hogy több mint kétszázezer forint kárunk származott abból, hogy bérbe adtuk mélykúti lakásunkat, ráadásul bennünket sújt bírsággal a polgármesteri hivatal. Másfél éve kötöttünk bérleti szerződést a bérlővel, aki tavaly augusztus óta nem fizette a bérleti díjat. Emellett a közüzemi számlákat sem fizette ki, a díjbeszedők a lakó gáz- és villanyszámláját is nekünk hozták. Több ízben kerestük a bérlőt a lakásban, hogy fizesse ki a bérleti díjat, ám be sem engedett bennünket, pedig a szerződésben is benne van, hogy az ő Házhoz ment Végtelen hálánkat és köszöne- tünket fejezzük ki a kecskeméti Mátyás király iskola igazgatójának, Széki Bálintnénak és pedagógusainak, Pugnemé Bállá Editnek, Török Tündének és Károly Tiboménak. Kislányunkat az első osztály második felében veszélyes kór támadta meg, s múlt év januárjától a mai napig folyamatos orvosi kezelést igényel. A betegség felismerése után több hétig kórházban volt. Azután is hónapokig hetente vissza kellett vinni 1-2 napra utókezelésre. Az itthon töltött napokon sem vihettük iskolába, mert közösségbe nem mehetett a legyengült immunrendszere miatt. Ez az időszak nagy kiesést jelent egy első osztályos gyereknek. Nekünk úgy tűnt, semmi esély sincs arra, hogy elvégezze az elsőt. Bementem az igazgatóhoz, aki kedvesen fogadott, s örült, hogy van remény Valentin-napi ajándék Valentin napján vásároltam a kecskeméti piaccsamok állat- eledel-pavilonjánál. Nagy volt a tömeg, sok volt a csomagom, ami miatt a kézitáskámat a pulton felejtettem. Még el semjutott a tudatomig, hogy mi történt, amikor az eladó lélekszakadva szaladt utánam az utcán, hogy visszaadja a számomra nagyon értékes, személyes dolgaimmal teli táskát. Megköszönni sem volt időm. Ezt szeretném most pótolni. Közben a piacigazgatóságon megkérdeztem a kereskedő kilétét. Marton Ferenc ő, aki emberségből kitűnőre vizsgázott. Sok, fáradságos utánajárástól mentett meg a becsületességével. Ritka ez manapság. Szabó Péterné jelenlétében bármikor ellenőrizhetjük jogos tulajdonunkat. Az is előfordult, hogy a lakás előtt meglökött a bérlő, fej- és kézsérüléseket szenvedtem. Több ízben kértünk segítséget a helyi rendőrségtől, de hiába, azt mondták, ők nem tehetnek semmit. A polgármesteri hivatal viszont tudott lépni! Novemberben mi kaptunk figyelmeztetést birtoksértő magatartásért. Az indoklásban szerepel, hogy egy héten háromszor is felkerestük a bérlőket. Természetesen ez így igaz, a pénzünkhöz szerettünk volna hozzájutni. Januárban újabb határozat érkezett a hivataltól, pedagógusok a gyermekünk felgyógyulására. Ezután közölte, ő hozzájárul és maximálisan támogatja az egyetlen lehetséges megoldást. Nevezetesen a tanárok felváltva kijárnak hozzánk a kislányt tanítani, s akkor együtt tudja elvégezni az első osztályt a többiekkel. így is történt. Áprilistól decemberig jártak ki hozzánk, sokszor a saját szabadidejüket feláldozva. Nekik köszönhetően kislányunk másodikba jár, sőt javulóban lévő egészsége januártól már lehetővé teszi az iskolába járását. Ennek ellenére azóta is sokszor tanórán kívül segítenek nekünk, hisz a kezelések a mai napig folynak. E négy nagyszerű embernek soha nem tudjuk meghálálni, amit értünk tettek. Egyszerűen, tiszta szívből köszönjük nekik és büszkék vagyunk, hogy leányunkat ők készítik fel az életre. Kovács Mihály és családja kétezer forintos pénzbírságot róttak ki ránk. Végül a lakó kiköltözött, ám előtte tönkretett mindent. A villanyvezetékeket elvágta, a konvektorokat szétszedte, a falakat eláztatta. A kulcsot nem adta le, a halasi kapitányság rendőreinek segítségével tudtuk a zárakat kicseréltetni. Most pedig járhatunk a bíróságra. A bosszúságon, az anyagi káron kívül az is nagyon bánt, hogy a jog ez esetben miért azt védi, aki egy szerződést nem tart be, és miért azt sújtja, aki csupán szerződésben foglalt jogait szeretné érvényesíteni? Csorba Józsefné, Mélykút, Bartók B. u. 21. Fantomszolgáltatás? A Petőfi Népe 1997. február 13-ai számában olvastam a kéményseprési díj befizetéséről. Az lenne a kérdésem, hogy ez kéményadó vagy -seprési díj, mert ha adó, akkor elfogadom, hogy a fekete ruhás úr a kapu előtt a csekket lobogtatva kérdezi a nevem, kéri a pénzt és tovább áll, s ez történik házról házra anélkül, hogy az egész utcában a seprő kézbe kerülne. Amennyiben seprési díj fizetéséről van szó, úgy joggal várom el a szolgáltatást és csak az után vagyok köteles fizetni. A meglátásom és tapasztalatom az, hogy ez a kéményseprési munka éppen olyan fantomszolgáltatás, mint napjainkban annyi más, a lényeg: fizess! Nagy Czirok Imre, Kiskunhalas Megdöbbentő állapotban a miklóstelepi iskola 1969-ben jártam ki a nyolc osztályt Miklóstelepen. A kislányom most első osztályos. Sokat kérdezget, én hová jártam iskolába. Elmondtam, milyen csodás környezetben volt az iskolám. Rengeteg fa volt és füves udvar. A mai gyerekek nehezen tudják elképzelni az ilyen tanyasi iskolát. A városiak meg egyáltalán nem, hiszen betonudvaron játszanak. Megdöbbentő volt a látvány, amikor felkerestük a régi iskolámat. Gazzal benőve, kifosztva, se ablaka, se ajtaja. Olyan volt, mintha bomba robbant volna benne. Szinte lebénultam a látványtól. Mindent, amit a kislányomnak mondtam, hazugság lett. Férjem szerint nagyon sok iskola ilyen sorsra jutott, mert nem gazdaságos a működtetése. Nem lehetett volna inkább hasznosítani mint így veszni hagyni? N.-né H. Éva, Kiskőrös Megrongált papírgyűjtők Egy kft. Kecskemét különböző területein talán száznál több vasszekrényt helyezett ki papírgyűjtésre. A rendet szeretők kedvezően fogadták a kezdeményezést, de hamar felbukkantak az oktalan kártevésre hajlamos személyek. A szekrényeket kevéssé forgalmas helyekre tologatják, egy részüket felborogatják. Látható olyan hely is, ahol volt-nincs szekrény, vagy leszerelték, elvitték a kerekeket. A tömeges kihelyezést talán meg kellett volna előznie a kedvező tapasztalatnak. Az is nehezen érthető, hogy miért kellettek a szekrények alá kerekek? Idegennek tűnhet a témától, de megemlítem, hogy a kerekekből legalább annyit mentsenek meg, amennyi elég lenne ahhoz, hogy a köztemető ko- lumbáriumánál alkalmazott nehéz lépcsőket könnyedén szállíthatóvá tegyék. Mert a jelenlegi megoldás jóakarattal sem nevezhető humánusnak. Lédeczi József, Kecskemét- Elnézést, polgármester úr! A múltkor nem értettem tisztán, milyen igazolást kell hoznom a segélykérelemhez? Megható együttérzés Akit naponta várunk Árral István Jászszent- lászlón lakik. Huszonhat esztendős, ’93 decembere óta kézbesíti a Petőfi Népét Jászszentlászlón és Móricgáton. Korábban lakatosként dolgozott Maj- sán, majd egy kis kitérő után jelentkezett kézbesítőnek. Minden reggel hajnali 3-kor kel, hogy legkésőbb 7 órára mindkét település előfizetőihez eljusson az újság. Munkáját szereti, már a koránkelés sem jelent különösebb terhet számára. Olvasószolgálat Előfizetőinkhez Az utóbbi időben több előfizetőnk kérte, hogy e rovat fölött mutassuk be a Petőfi Népe kézbesítőit is. Bárcsak minden kívánság ilyen gyorsan teljesülne. Máris indul a sorozat a kézbesítőkről. Ajánlóinkhoz Az elmúlt héten jelent meg először a lapban új akciónk szelvénye. Ajánlóink máris jelentkeztek. A leggyakrabban feltett kérdések alapján összefoglaljuk a tudnivalókat: számos olyan levél érkezik a szerkesztőségbe, amelyben régi előfizetőink beszámolnak arról, hogy ismerőseik, szomszédaik köréből új előfizetőket „toboroztak”. Nekik és a Petőfi Népe összes ajánlójának szól új akciónk. Akik a lapból kivágott szelvény kitöltésével új előfizetőt ajánlanak (nevét és címét felírják), egyben választhatnak egy ajándékot. Ha az ajánlott személy a kézbesítőnknél előfizet, a cédulát beküldő megkapja a kiválasztott ajándékot. Sőt, az eredményes ajánlók között havonta kisorsolunk egy 10 ezer forint értékű ajándékcsomagot. Több leendő előfizetőt is meg lehet nevezni, ez több ajándékot jelent, s a sorsoláson többszörös esélyt. a mazDS-D akó EXTRA AJÁNLATA 323 F/SAFETY 323 f-1900 km-t futott bemutatóautó,- szervokormány- ABS, központi zár- kétoldali légzsák- elektromos ablakemelők és tükrök- fényvédő üvegezés- könnyűfém kerekek- metálzűld szín- és még sok egyéb SJWtléíett 3.249.000 Hitelre is, használt autó beszámítható. mazoa-DAKó MÁRKAKERESKEDÉS 6000 Kecskemét, Mindszenti út 2. Tel.: 76/485-715, 486-780 |6286)
