Petőfi Népe, 1997. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-07 / 05. szám

1997. január 7., kedd 7. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PlAC A magángazdák előtt is nyitott a császártöltési erdészet A Kiskunsági Erdészeti és Faipari Rt. hét, hagyományos ter­melőegysége közül az egyik a császártöltési, amely tulajdon­képpen Soltvadkert, Kiskőrös, Kecel, Kéleshalom, Jánoshalma állami erdőit kezeli, 9400 hektáron, a részvénytársaság dél­nyugati csücskén.- Ránk a klasszikus gazdálko­dás jellemző. Tehát csemete­termesztéssel, erdőműveléssel, -neveléssel, fakitermeléssel, szállítási és értékesítési tevé­kenységgel foglalkozunk - kezdte a bemutatkozást Kara Miklós erdészetvezető. - Cse­metekertünk Kecelen és János­halmán van. Évente kétmillió- nyi fekete fenyőt, 200 ezernyi fehérnyárt, ugyanennyi akácot nevelünk. Úgy háromszázezer­re tehető a különféle egyéb faj­ták száma. Ezeknek legalább a fele saját, illetve társerdészeti felhasználásra kerül. Nagy a te­lepítési munka. Jelenleg a súly­pont Kiskőrösön, Kecelen és Jánoshalmán van. Ezek nem sa­ját területeink, hanem külső megrendelésre végezzük. Mi a birtokunkon belül már egy csemetét sem tudnánk elültetni. A telepítésekhez elkészítjük a pályázati anyagot is. A talaj- vizsgálatot ugyan az ügyfél fi­zeti, de az állami támogatás összegéért kész erdőt adunk át a részére.- A kárpótlási folyamatot mennyire érezték meg az er­dői?'- Nehezen indult meg a tu­lajdonba adás. Szerencsére nem tapasztalható a magántulaj­donba került részek pusztulása, kirablása. Az erdőtörvény is működőképes. Szigorú a fel­ügyeleti rendszer. Bács-Kis- kunban legalább 20 ezer ma­gántulajdonos van. Gyakori a tanácsadáskérés. Munkánkat a helyi polgármesteri hivatalok­nál is támogatják. Díjtalan a ta­nácsadásunk. Az ajtónk bármi­kor és bárki előtt nyitott.- Termelésük mögött meny­nyire szervezett az értékesítés?- Jelenleg minden termékünk értékesíthető, bár az árak többé- kevésbé nyomottak. A nyár pa­pírfapiaca egy időre a jugoszláv embargó miatt megtorpant, de már újra olajozott a forgalom. A fenyő papírfáinkra - amikből barna papír csomagolóanyagok készülnek - osztrák vevőnk van. Nagy vevőink közé tarto­zik a Mohácsi Farostlemezgyár. Kara Miklós A nemesnyár rönköt főként Olaszországba szállítjuk. Bel­földi nyár fűrészipari alapanya­gaink fő vevője a jánoshalmi Bács-Fa Kft. Az akácterméke­ket pedig szinte a tőtől megve­szik. Tűzifának ölben adjuk. Ugyancsak sokan keresik a sző- lőtámoszlopot. Fő törekvésünk, hogy a szak­mai színvonalat tartani, lehető­ség szerint emelni tudjuk, s meg­felelően nyitottak legyünk a ma­gán-erdőgazdálkodás felé, ami túlsúlyba került a megyében. Mélykúti siker Kiemelkedő eredményeket ért el az elmúlt esztendőben a mélykúti Minőségi Sertéste­nyésztő Klub. Tevékenységük­nek köszönhetően jelentős mér­tékű fajtajavítást hajtottak végre, aminek döntő szerepe volt abban, hogy a klub tagjai az értékesítési nehézségek ide­jén is el tudták adni árujukat. Az ország egyik legnagyobb húsfeldolgozója, a Délhús Rt. gazdasági partnereinek sorába is sikerült a mélykúti klubnak bejutnia, ami egyebek között azt jelenti, hogy a klubtagok az átlagosnál magasabb felvásár­lási átlagáron és rövid fizetési határidővel értékesíthetik az ál­taluk felkínált vágósertéseket. Nőttek a japán autóeladások Japánban az új gépjárműeladá­sok 4,4 százalékkal szaporodtak tavaly, és elérték az 5,38 millió darabot-jelentette az AP. 1996 volt immár a harmadik egymást követő év, amikor nőtt a japán belföldi autóeladás. A személy­autó-eladások 4,7 százalékkal, 3,711 millióra emelkedtek. A 2 liternél kisebb hengerűrtartalmú kocsiké 6 százalékkal, 2,813 millióra, az ennél nagyobb mo- torúaké viszont csak 1 százalék­kal, 897 ezerre nőtt. vezeiés HATÁRIDŐK CÉGVEZETŐKNEK Január 8.-Tájékoztatás a szövetkezet ál­tal a tagoktól felvett kölcsönök összegéről. Január 10.- A társadalombiztosítási köte­lezettségek teljesítése;- a társasági adó előlegének be­fizetése. Január 12.- A munkáltatók által levont szja-előleg befizetése;- a tűzoltók kötelező élet- és balesetbiztosításának megkö­tése. Dohánytermékek A dohánytermékek előállítá­sának, forgalmazásának és el­lenőrzésének szabályait tartal­mazza a 36/1996. (XII. 11.) FM-NM-IKIM együttes rende­let, amelyből kiemeljük, hogy új dohányüzem létesítéséhez a területileg illetékes megyei (fő­városi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás hozzájáruló határozata szük­séges. A rendelet 1. számú mellék­lete tartalmazza a határozat ki­adása iránti kérelem kötelező tartalmi elemeit. Az előállító­nak valamennyi új dohányter­mékről a rendelet 2. számú mel­léklete szerint úgynevezett gyártmánylapot kell kiállítania, amelyet az előállítás megkez­dése előtt jóváhagyásra kell be­nyújtani az illetékes állomás­hoz. A rendelet 3. számú mel­léklete tartalmazza a dohány- termék előállításához engedé­lyezett adalékanyagokat, azok pontos felhasználási célját,,va­lamint tisztasági követelmé­nyeit. A mellékletben nem sze­replő adalékanyagok felhaszná­lásához az Országos Élelme­zés- és Táplálkozástudományi Intézet engedélye szükséges. A fel nem használható, tiltott ada­lékanyagokat a rendelet 5. számú melléklete sorolja fel. A cigaretta kátránytartalma 1998-ig nem lehet több 20, 1999. január 1-jétől 18, 2000. december 31-től 15, 2006. de­cember 31-től pedig 12 mg-nál. A dohánytermékek minősé­gét az előállító köteles ellen­őrizni az MSZ ISO 4387 és MSZ ISO 3400, valamint az MSZ ISO 8243 szabvány sze­rint. A rendelet részletesen sza­bályozza a dohánytermékek csomagolására, jelölésére, for­galomba hozatalára vonatkozó szabályokat is. Ezek közül kü­lön figyelmet érdemel, hogy az előállító 11 -féle szövegből vá­laszthatja ki a csomagoláson feltüntetendő egészségvédő fel­iratot (például: „A dohányzás rákot okozhat.” „A dohányosok általában fiatalabban halnak meg."). Verseny a multi kereskedőkkel Az utóbbi két-három esztendő­ben a megszokottnál jóval na­gyobb volt az év végi ünnepi for­galom azokban a Bács-Kiskun és Csongrád megyei szövetke­zeti élelmiszerüzletekben, ame­lyek a közös beszerzésre alakult Alföld PRO-COOP Bt. tagjai. Három évvel ezelőtt a piac megtartása érdekében és a kö­zös fellépés előnyeit kihaszná­landó, huszonhárom Bács-Kis­kun megyei áfész hozta létre a nonprofit elven működő céget. Akkor ez volt az országban a második ilyen szerveződés, amelyhez tavaly augusztusban tizenegy Csongrád megyei áfész is csatlakozott. Vágóné Bállá Eszter kereskedelmi igaz­gató az MTI érdeklődésére el­mondta, hogy jelenleg tizen­négy megyei PRO-COOP cent­rum működik. Szállítóikkal kö­zös szervezetük, a PRO-COOP Beszerzési Egyesülés köt szer­ződéseket, s azoknál a partnere­iknél is együtt lépnek fel, ame­lyek áruját nem a közös rak­tárba, hanem egyenesen a boltba szállítják. Az összefogó áfészek ily módon az ország legnagyobb vevőivé válva a le­hető legkedvezőbb alkupozíci­óba kerültek. A ma még egyet­len magyar tulajdonú beszerzési és értékesítő hálózathoz tartozó, csaknem ezer COOP-üzlet megközelítően azonos áruvá­lasztékkal, árakkal, egységes arculattal lép a nyilvánosság elé. Beszerzéseikben elsőbbsé­get élveznek a hazai termékek, abból az elgondolásból, hogy ezzel a gazdaságot, illetve új munkahelyek teremtésének le­hetőségét támogatják, s így hozzájárulnak a fizetőképes ke­reslet növeléséhez. A 250 millió forintos törzstő­kével rendelkező, kecskeméti székhelyű Alföld PRO-COOP Bt.-hez jelenleg 34 áfész tarto­zik, 550 élelmiszerüzlettel. 1995-ben négymilliárd forint ér­tékű volt az árbevételük, a tava­lyi forgalmuk eléri a hatmilliárd forintos értéket. A kereskedelmi igazgató szerint a tőkeerős, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező multinacionális cé­gekkel csakis így, közösen fel­lépve vehetik fel a versenyt. Hol vagyunk már a jobbágyok iszonyú terheitől: a tizedtől meg a kilencedtől? A sarcot a bérekből vonják le A KISOSZ szerint a társadalombiztosítási jogszabályok válto­zásának eredményeként a kisvállalkozások az idén nehezebb körülmények között kénytelenek gazdálkodni, ezért több tíz­ezer vállalkozás megszűnésére számítanak. Ezek egy része várhatóan a szociális ellátást igénylők táborát, egy másik ré­szük a feketegazdaság szereplőinek körét fogja gyarapítani. Antalffy Gábor, a KISOSZ fő­titkára lapunknak nyilatkozva elmondta: a havonta fizetendő 1800 forintos egészségügyi hozzájárulás súlyos terhet rak az egyéni vállalkozók vállára, főként ha családtagot, alkalma­zottat is foglalkoztatnak, mivel munkáltatóként ugyancsak őket terheli a fizetési kötelezettség. Egy segítő családtag és egy alkalmazott foglalkoztatása esetén például havonta 5400, évente 64 800 forint lesz az egyéni vállalkozó többletterhe. A kereskedelmi és vendéglátó­ipari vállalkozások általában egy alkalmazottat és 2-3 fő se­gítő családtagot, vagy - segí­tő családtagok nélkül - 2-4 al­kalmazottat foglalkoztatnak. Ezeknek a vállalkozóknak a jö­vőben több mint 100 ezer forint többletnyereséget kell majd ki­termelniük, s ezzel sem szemé­lyes jövedelmük, sem az alkal­mazottaik bére nem növekszik. A főtitkár szerint a munkálta­tók várhatóan a béremelésre szánt keretből lesznek kényte­lenek lecsípni a munkavállalóik után fizetendő egészségügyi hozzájárulás összegét, s ez a kényszer érzékenyen befolyá­solhatja az alkalmazottak reál­keresetét. Antalffy szerint a tb-járulék felső korlátjának a megszünte­tése is fájdalmasan érinti az egyéni vállalkozókat, főként mert a törvényalkotók érintet­lenül hagyták azt a szabályo­zást, amely szerint a vállalko­zónak az előző évi teljes jöve­delme után kell a tb-járulékot megfizetnie. A járulék felső határának el­törlése miatt a vállalkozónak minden 1 millió forint többletjö­vedelem után 390 ezer forintot a közös kasszába kell fizetniük. Újvári Gizella A garanciaalapban kötelező a tagság A pénztárak vagyona megközelíti a 20 milliárd forintot Az 1993-ban elfogadott pénztártörvény óta 300 pénztár alakult hazánkban. A tagok száma ma már meghaladja a 400 ezret. Az összvagyon pedig közelít a 20 milliárdhoz. A tagok száma ha­vonta 20 ezer fővel, a tőke 1 milliárd forinttal nő. A gyarapo­dást és a működést összetett rendszer védi, amelynek a most készülő törvényjavaslat szerint része lenne egy garanciaalap is. Gecse Gábor a pénztárfelügye­let jogi főosztályának vezetője szerint a pénztárak egyre jelen­tősebb szereplői lesznek a tő­kepiacnak. Ez a tény indokolja, hogy működésüket pénzügyi garanciával is segítsék. A garanciaalap-tagság min­den önkéntes pénztár - a nyug­díj- és az egészségbiztosítási - számára is kötelező lesz. Az alap célja az egyéni számlák, a megkezdett szolgáltatások foly* tonosságának védelme, vala­mint - végszükség esetén és in­dokolt helyzetben - a működés feltételeinek biztosítása. Az alap tőkéje a tagdíjakból gyarapodna, melyek mértéke a pénztárak összes bevételének 3 ezreléke. Az indulást meg­könnyítendő az állam is utalna pénzt a saját kasszájából az alapéba. A tagdíj mértéke a tőke gyarapodásával a szakem­ber szerint csökkenhet is. A garancia a jogalkotók sze­rint részleges volna. Összege a banki betétbiztosításhoz hason­lóan személyenként maximum 1 millió forint lenne, ami vagy a minimálnyugdíj emelkedésé­nek megfelelő ütemben vagy a jegybanki alapkamat mértéké­vel egyezően nőne. A nyugdíj- pénztárak befizetésével együtt így az év végére 321 millióra is duzzadhatna a garanciatartalék. A pénzt, ahogy ez általában szabályos és szokásos, állam­papírokba fektetnék. A tervek szerint nonprofit szervezetként működő alap bevételének 50 százalékáig hitelt is vehetne föl, s rendkívüli befizetést is kér­hetne a tagpénztáraktól. A lik­viditási vagy fizetési gondok esetén a pénztáraknak való se­gítségnyújtás formáját egy arra kijelölt tanács lenne hivatott el­bírálni. B. B. Douwe Egberts Az akciós árak csak háztartási mennyiségre vonatkoznak és a készlet erejéig érvényesek. FLIORA PAPÍRZSEBKENDŐ 99,- helyett most PALOMA KÁVÉ most csak 100 db 250 g >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom