Petőfi Népe, 1997. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-06 / 04. szám

1997. január 6., hétfő Hazai Tükör 5. oldal Támogatják a védőoltást Napok óta hosszú sor kígyózik a háziorvosoknál és a patikák­ban. Január 15-től ugyanis át­lagosan 12 százalékkal drá­gulnak a gyógyszerek. A kitartóan toporgók közül töb­ben „jólértesülten” magyaráz­zák: a kötelező és ingyenes vé­dőoltások körét szűkítik, az ed­dig receptre kapható vakcinákat pedig a tb ezután nem támogatja. Lapunk érdeklődésére Kere­kedné dr. Nemes Mária, a Népjó­léti Minisztérium főosztály veze­tője kijelentette: a patikákban kapható valamennyi védőoltás­hoz eddig is, ezután is kizárólag vényre lehetett hozzájutni. E sok tucatnyi termék közül jelenleg 23 készítmény árához egysége­sen 50 százalékkal járul hozzá az egészségbiztosító. A támogatás mértéke s a támogatottak köre január közepétől nem változik. Tény, hogy egyes szakmai ber­kekben a takarékossági elképze­lések között szóba került bizo­nyos készítmények támogatásá­nak megvonása, ám ezt a tárca nem helyeselte. A minisztérium illetékese hangsúlyozta: a gyógyszer-tá­mogatási rendszer alapelve, hogy a társadalombiztosítás szerződést köt a gyógyszergyár­tókkal és -forgalmazókkal, mi­szerint egy éven keresztül a pati­kaszerek ára változatlan. Ezek­hez az árakhoz állapították meg az idei támogatás mértékét. Minthogy a támogatási rendszer egyelőre marad, az oltásokért fi­zetendő térítés sem változik. Csökkenő munkanélküliség Az idén végre megfordul az évek óta tartó folyamat: 1997-ben több munkahely lé­tesül Magyarországon, mint amennyi megszűnik - derül ki az Országos Munkaügyi Központ (OMK) elemzéséből. A munkahelyüktől megválók körében lényegesen több lesz a kilépők, a korengedményes nyugdíjba vonulók, a megegye­zés alapján munkaviszonyukat megszüntetők száma, mint az elbocsátottaké. Az OMK csaknem ötezer cég válasza alapján készített elemzéséből kitűnik: az első fél évben a munkaadók mintegy 20 ezer dolgozót bocsátanak el, a munkavállalók által kezdemé­nyezett vagy megegyezés alap­ján várható munkaviszony­megszűnések száma megha­ladja a 40 ezret. A 60 ezres lét­számcsökkentéssel szemben 84 ezernél is többre becsülik az újonnan alkalmazásba kerülők számát. Az utóbbi időben gyakorlattá váltak az adó- és járulékkike­rülő foglalkoztatási módok. Ezek során a munkaadók egy része vállalkozói, vagy egyedi szerződésekkel foglalkoztatja tovább a tőle kilépőket. Az utóbbi négy évben egyébként 800 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma. A mostani becslések alapján vi­szont a munkaerő iránti kereslet meghaladhatja az elbocsátással és más létszámcsökkenéssel tá­vozók számát. Az idén tehát már nem csökken a foglalkozta- totti létszám, sőt kismértékű növekedés is tapasztalható lesz a gazdaságban. Géppisztolylopás miatt egy rendőrt őrizetbe vettek Nem a gyanúsított ül Mint ismeretes, összesen kétmillió forintot ajánlott fel a Belügyminisztérium és a rendőrség a pénteken felfede­zett budapesti géppisztoly­lopás nyomravezetőjének. Közben egy rendőrt lefogtak - bár nem őt gyanúsítják a lopással. Összesen kétmillió forint ju­talmat ajánlott fel a nyomrave­zetőnek a II. kerületi rendőrka­pitányságról eltűnt kilenc gép­pisztoly ügyében a Belügymi­nisztérium, az Országos Rend­őr-főkapitányság és a Buda­pesti Rendőr-főkapitányság. Közben őrizetbe vették a ko­rábban már felfüggesztett há­rom váltásparancsnok egyikét, akit a katonai ügyészség köte­lességszegéssel gyanúsít. Az alparancsnok volt ugyanis fele­lős a fegyverek kiadásának el­lenőrzéséért. A lopással azon­ban nem őt gyanúsítják. Az ügyben egyelőre csak annyi tű­nik bizonyosnak, hogy belső ember lehetett a tettes. A rendőrség szóvivője sze­rint jó esély van rá, hogy rövid időn belül konkrétumokról is tájékoztathatják a közvéle­ményt. Egyúttal azt is közölte, hogy tévedésen alapult az a pénteki rendőrségi közlemény, amely a II. kerületi rendőrkapi­tányság közrendvédelmi osz­tályvezetőjének felfüggesztését bejelentette. Az illető a történ­tek idején szabadságon volt, így felelőssége kizárható. Valójá­ban tehát a II. kerületi rendőr- kapitányság vezetőjét és három váltásparancsnokát függesztette fel állásából a megbízott buda­pesti rendőrfőkapitány. Hamarosan kezdődnek az érdemi tárgyalások a Külügyminisztériumban Még várni kell a konzulátusokra Mint ismeretes, a román külügyminiszter év végi budapesti látogatásán egyezett meg a két kormány: magyar konzulátus nyílhat Kolozsvárott, s azonos szintű román külképviselet Debrecenben. Az elvi megegyezés után a gyakorlati lépések következnek tehát - ám a diplomáciai kapcsolatok terén az ilyesmi elhúzódhat. A Külügyminisztérium főosz­tályvezető-helyettese, Nagy József lapunk érdeklődésére elmondta: egyelőre még bi­zonytalan, hogy mikor nyílhat meg a kolozsvári magyar, il­letve a debreceni román kon­zulátus. A december 28-ai elvi meg­egyezés után most a legfonto­sabb feladat a konzulátus költ­ségvetésének elkülönítése, majd pedig a megfelelő épület kiválasztása, és nem utolsó­sorban a diplomáciai személy­zet kinevezése és akkreditá­lása. Mindezek a lépések el is húzódhatnak, s bár a magyar kormány szeretne gyorsan cse­lekedni, sok múlik természete­sen a fogadó államon is. A kolozsvári magyar kon­zulátus létesítése egyébként régi óhaja volt mind a magyar külügyminisztériumnak, mind az erdélyi magyarságnak. A külképviselet ugyanis nem­csak a magyar turisták min­dennapos ügyeit intézi majd Erdélyben, hanem az Erdély­ben élő román állampolgárok hazánkkal kapcsolatos ügyes­bajos dolgaiban is eljár majd. Legfőbb előnye természete­sen az, hogy a jövőben nem kell szinte semmilyen hivata­los ügyben Bukarestbe utaz­niuk, s az ottani nagykövet­séghez fordulniuk az Erdély­ben ideiglenesen tartózkodó vagy ott élő magyar és román állampolgároknak. Ami a Győrben, illetve Constancában esetleg kineve­zendő tiszteletbeli konzulokat illeti, róluk csak elviekben ál­lapodott meg decemberben a két külügyminiszter. Konkrét megegyezés után természete­sen semmi akadálya nem lesz beiktatásuknak. T. J. Autópályadíj: furcsa mérték Az elsőfokú bíróság az egyik autópálya díjának mérséklése mellett foglalt állást. Araikat sokféleképpen állapíthatják meg a cégek. Kiindulhatnak abból, hogy mekkora az a kö­zönség, amelyre vevőként számítanak, s az mennyit haj­landó fizetni. Figyelembe ve­hetik, hogy versenytársaik mi­lyen áron kínálják a hasonló portékát. Maguk az árak a termelő és a befektető szem­pontjából lehetnek helyesek vagy helytelenek. Bíróság azonban csak igazságos árat állapíthat meg. Ez utóbbi justum pretium néven a középkori jog fo­galma volt. Az árnak akkorá­nak kellett lennie, hogy a kü­lönböző rendekbe tartozó el­adók rendjük általános életvi­szonyait megengedhessék maguknak. Ezt persze akkori­ban is kijátszották, s a polgár­ság előretörésével érvényét is vesztette. Díjat szednek a Szuezi- és a Panama-csatorna használatá­ért, a főbb New York-i hidak igénybevételéért. Fizetni kell számos európai autópálya használatáért, de a tarifát min­denütt a józan ész szabá­lyozza. Az, hogy a kerülő mekkora többletköltséget és időveszteséget okoz a poten­ciális igénybevevőknek. Az elfogadható átalánydíjat (mint Svájcban, Ausztriában), vagy a szakaszjegyek árát úgy állapítják meg. lrögy érdemes legyen az utakat igénybe venni, s a befektetőknek az ál­talános nyereségráta mellett megtérüljön előlegezett tőké­jük és a vállalt kockázatnak megfelelő haszon is keletkez­zen. Nálunk azonban mindez magyarosan történt. A befek­tető mohóbbnak tűnt, mint kel­lene, az általa megszabott díj több, mint amit az úthasználók hajlandók elfogadni. A bíró megpróbált segíteni, olyat árat ajánlani, ami köze­lebb áll az út használatával járó megtakarításhoz. S mi a vége? A befektető úgy érzi, kötött árat akarnak rákényszeríteni, s megsértő­dik. Nem ajánl kompromisz- szumot, nem mérlegel, hanem elrettent más beruházókat is. Pedig a bíráknak aligha ez volt a céljuk. Bácskai Tamás A közmunkák idén is folytatódnak Az adott szakma átlagbéréhez igazodik a fizetés Az elmúlt évben mintegy 7500 ember vett részt külön­böző közmunkákban - tudtuk meg Baksai Zoltántól, a Köz­munkatanács hivatalvezető­helyettesétől. Becsléseik sze­rint 1997-ben legalább 35-40 ezer munkanélkülit tudnak majd bevonni az új pályáza­tokba. A szakembert az eddigi tapasztalatokról, s az esetleges változásokról kérdeztük.-E programmal elsősorban a 6 hónapnál régebben munka nélkül lévőket céloztuk meg - mondja Baksai. - Tavaly többnyire fizikai munkára ke­restek embert a pályázó cégek, intézmények. A legjelentő­sebb az árvízvédelmi köz­munkaprogramunk volt. Ren­geteg elhanyagolt gát várt fel­újításra. Ezekért a munkahe­lyekért sorban álltak a jelent­kezők. A közmunkában részt­vevők nem minimálbérért dolgoztak, és dolgoznak, ha­nem az adott szakma átlagbé­réért. Tapasztalataink közül a leg­lényegesebb az a felismerés volt, hogy van igény e foglal­koztatásra mind a munkanél­küliek, mind pedig a munka­adók részéről. Tanulságos volt az is, hogy tavaly meglehetősen szélsősé­ges elképzeléseket is támogat­tunk, pályázhatott olyan is, aki kis munkára kevés embert ke­resett. Az idén a legalább 100 embert érintő pályázatokkal foglalkozunk. Ebben az évben már beru­házási költséget is támogatunk a 4 milliárdos költségveté­sünkből. Bérre és közteherré a pénzek 80, míg az egyéb kia­dásokra a 20 százalékát kíván­juk fordítani. A versenyszféra képviselői is kedvezményezet­tek lehetnek, a beruházás 10 százalékáig. Áfa nélkül folyó­sítjuk az összegeket, mert így több helyre el tudunk jutni. Á pályázatokat január 31-ig fo­gadjuk el. Giczy György felhívása. A KDNP elnöke felszólította La­torcai Jánost, a párt országos választmányának volt elnökét, hogy vegye tudomásul az or­szágos választmány 1996. de­cember 14-én hozott döntéseit, és azoknak megfelelően vonja vissza az 1997. január 18-ra meghirdetett országos választ­mány ülésére vonatkozó meg­hívását. 730 ügy. Az Alkotmánybíró­ság mai, idei első teljes ülésén megvitatja többek között azt az indítványt, amely szerint al­kotmányellenes, hogy a költ­ségvetési törvények nem bizto­sították az önkormányzatoknak a köztisztviselőt, a közalkalma­zottat megillető tizenharmadik havi illetmény és jubileumi ju­talom költségvetési fedezetét. Egy másik indítvány szerint a nyugdíjkorhatár felemelése sérti a szociális biztonsághoz való jogot. Az alkotmánybírók egyébként jelenleg 730 benyúj­tott törvényességi kifogással foglalkoznak. Az első vidéki lap. Százötven esztendővel ezelőtt, 1847 janu­árjának első napjaiban jelent meg Győrött „Hazánk” címmel az első vidéki, magyar nyelvű napilap. Az első számban látott napvilágot Petőfi Sándor Csa­logányok és pacsirták című köl­teménye. A Hazánkban más neves szerzők: Arany János, Tompa Mihály, Vajda János is publikáltak. Pokol bejelentései. A Kis­gazdapárt elnöki főtanácsadója szombati sajtóértekezletén ki­fejtette: szerinte az SZDSZ-hez közel álló lapok összehangolt támadást indítottak a televízió elnöke, Peták István ellen. Po­kol Béla beszámolt arról is, hogy a párt által január elején Budapesten végzett felmérés szerint a megkérdezettek első­sorban az FKGP-re szavazná­nak, s miniszterelnöknek is leg­inkább Torgyán Józsefet sze­retnék látni. Kossuth-nap Debrecenben. Kossuth Lajos, a Honvédelmi Bizottmány elnöke 1849. ja­nuár 7-én érkezett meg Debre­cenbe, miután egy héttel koráb­ban már nyílt rendeletben kö­zölte a város népével: az or­szággyűlés és a kormány Deb: recenbe teszi át a székhelyét. A Debreceni Kossuth Társaság a tavalyi premier után az idén már másodszor szervezte meg a Debreceni Kossuth-napot. Száz éve született. A paraszti lét legmélyebb rétegeiből származó író-politikusra, Veres Péterre emlékeztek születésé­nek közelgő 100. évfordulója, alkalmából Balmazújvárosban. Az íróról elnevezett művelő­dési központban centenáriumi emlékülést rendeztek. Örül, hogy él és havat lapátolhat Schwartz Sándor új szíve (egyébként) jól ketyeg Riportalanyunk nevét egykoron ismerte az egész ország. Öt esztendeje, hogy írt róla csaknem valamennyi honi újság és a tévében is bemutatták. E szerepléseket nem hiányolja. Egyéb­ként ottjártunkkor megtudtuk: csupán lapunk érdeklődött, miként él ma az első magyarországi újszíves. A 33 éves Schwartz Sándor ölében gubbaszt a család szeme fénye: a két és fél esztendős Alexandra. Makkegészséges. Édesanyja, Judit mellett hall­gatja az alábbi történetet az asszony előző házasságából hozott Zsolt és Norbert is. A műtét előzményei? Már Sándor születésével kezdődtek. Világrajövetelétől annyi baja volt, mint öt másik szívbeteg­nek együttvéve. Ezért előzött meg mindenkit a várólistán. Életben maradásra - transz­plantáció híján - esélytelennek nyilvánította mindenki. Jómaga sem reménykedett. Aztán amint közeledett a nagy nap, 1993. január harmadika, tervezgetni kezdett. Talán megmarad, leg­alábbis valameddig. A Város­majori Szív- és Érsebészeti Klinikán Szabó Zoltánnal az élen hatalmas egészségügyi stáb várta az értesítést: megvan a donor! A professzor maga ro­hant érte és ki sem engedte a kezéből a mínusz 34 fokon tar­tott hűtőtáskába rejtett kincset. Sándor annyit tud, hogy egy szerencsétlenül járt 24 éves fia­talember szíve dobog immár az ő mellkasában. Amint lába­dozni kezdett, a focira gondolt. Aztán hogy jólesne egy pohár sör. A nőktől sem tiltották el. Különben is, azt tanácsolták, él­jen úgy, mint eddig. Csupán mértékletesebben. Rúgta hát a labdát és a biztonság kedvéért alkoholmentes sört ivott. És egy esztendővel a műtét után megismerkedett Judittal. Mindketten a Szabolcs utcai kórházban dolgoztak. Aztán egy szép napon összeházasod­tak. A két lakást egyre cserél­ték: önkormányzati volt, sem megvenni, sem fönntartani nem tudták. így kerültek a mostani gondoki lakásba. Itt csak az áramért kell fizetni. Egyetlen vágyuk van: hogy valamennyien egészségesek maradjanak. Decemberben ugyanis 12 ezer forintot hagy­tak a patikában. Sándor havat lapátol az iskola körül, s köz­ben meg-megtámasztja hátát, hogy kevésbé fájjon a gerinc­ferdülése, a gyomorfekélye, a csigolyarepedése és a csontrit­kulása. Az asszony négy irodát takarít a gyes mellett. Á létmi­nimum alatt élnek a rendszeres segély ellenére. Sándor szíve egyébként jól ketyeg. De mi­ként a többi transzplantált, munkát nem kap sehol. Bizony­talan munkaerő nem kell sen­kinek. Cs. Benkő Judit Patikaszerre decemberben 12 ezret költött, fotó: feb/diósi

Next

/
Oldalképek
Tartalom