Petőfi Népe, 1996. december (51. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-27 / 301. szám
1996. december 27., péntek Hazai Tükör 5. oldal Mennyivel drágulnak a vasúti, a busz-, a postai és a telefonköltségek? Árváltozásokról - részletesen Január elsejével - mint azt korábban hírül adtuk - több szolgáltatás ára számottevően emelkedik. Többe kerül majd egyebek mellett a személyszállítás és az árufuvarozás, a távbeszélő- és postai szolgáltatás. Az áremelkedés általában 18-23 százalék között mozog. A következőkben a fontosabb új tarifákat részletesen ismertetjük. A vasúti személyszállítási díjak átlagosan 18 százalékkal emelkednek, de az egyes övezetekben a kerekítés miatt kismértékű szóródás tapasztalható. A teljes árú menetjegy 10 kilométerig 38 forintról 46-ra, 20 kilométerig 70 forintról 84- re, 50 kilométerig 176 forintról 206 forintra, 100 kilométerig 424 forintról 500 forintra, 200 kilométerig pedig 848 forintról 1000 forintra emelkedik. A tanulók havi jegye - a 92 százalékos kedvezménynek 90 százalékra csökkentését is figyelembe véve - 42 százalékkal drágul. A helyjegy ára 55 forintról 70 forintra, az InterCity pótjegy díja 200 forintról 250 forintra emelkedik. A távolsági autóbusz tarifái átlag 19,8 százalékos emelésén belül a rövidebb távolságokra 21-23 százalékos díjemelés is előfordul, de van több olyan övezet, ahol csak 18 százalékkal nő a díj. A teljes árú menetjegy 10 kilométerig 56 forintról 68 forintra, 20 kilométerig 102-ről 126-ra, 50 kilométerig 268-ról 316-ra, 100 kilométerig 530- ról 630-ra, s 200 kilométerig 1054 forintról 1260 forintra emelkedik. A tanulók havi bérletének ára - a kedvezmény 88 százalékról 86 százalékra csökkentését is figyelembe véve - átlagosan 40 százalékkal emelkedik. A belföldi postai szolgáltatások átlag 17,9 százalékkal drágulnak. Ezen belül a szabványlevél díja helyi forgalomban 16 forintról 20 forintra, távolsági forgalomban 24 forintról 27 forintra emelkedik. A levelezőlap díja helyi forgalomban 13 forintról 16 forintra, távolsági forgalomban 17 forintról 20 forintra emelkedik. A nyomtatványok díja helyi forgalomban átlagosan 23 százalékkal, távolsági forgalomban 15 százalékkal lesz magasabb. A különszolgáltatások közül január 1-jétől az ajánlott küldemény díja 45 forintról 55, az expresszküldemény díja 80 forintról 110, a térti vevény- küldemény 18 forintról 22 forintra változik. A távbeszélő-tarifák között a havi előfizetői díj 27,9, a helyi beszélgetési díj 31, a helyközi beszélgetési díj 30, a belföldi távolsági beszélgetési díj átlag 3 (!), a nemzetközi díj átlag 13,7 százalékkal lesz több. A lakossági ikerállomások díját nem emelik, a főállomások díja viszont szolgáltatóktól függően 25-40 százalék közötti mértékben drágul. A beszélgetési díjakat az impulzusdíj határozza meg. Az előfizetői állomásoknál egy impulzus ára áfa nélkül 7,50-ről 9 forintra nő. A kártyával működő nyilvános állomásoknál az impulzusdíj 8-ról 12 forintra, a pénzérmével működő nyilvános állomásoknál pedig 8-ról 16 forintra emelkedik. Tavalyelőtt plusz 14-17 fokos tavasszal búcsúzott az óesztendő Hidegcsúcsokat ostromol a tél A meteorológiai följegyzések tanúsága szerint nemigen volt példa arra, hogy a karácsonyi ünnepek idején, illetve az év utolsó napjaiban olyan hőmérséklet-különbség lett volna öreg kontinensünk északi és déli része között, mint most. Míg Oroszországban éjszakánként mínusz 30 fok alá süllyed a hőmérő higanyszála, addig az Ibériai- és a Balkán-félszigeten napközben plusz 15 fok fölötti meleget mérnek. Mi, a kontinens fázósabbik felén egyelőre semmi jóban nem reménykedhetünk, sőt ma az évszázad hidegrekordja is megdőlhet. Vadász Vilmos, az Országos Meteorológiai Szolgálat ügyeletese szerint több szempontból is szokatlan a mostani időjárás. Az elmúlt száz évben karácsonykor csak igen ritkán borította összefüggő hótakaró az országot. Mindössze ötször fordult elő, hogy szentestén kezdődött kiadós havazás, a sportolásra alkalmas fehér lepel pedig valóságos kuriózum ilyenkor. Csupán 1935-ben, 1969-ben, 1970-ben és tavalyelőtt volt az ideihez hasonló vastagságú és minőségű hó síterepeinken. A hideg évszak eddig többnyire kíméletes volt velünk az óév utolsó napjaiban: 1992 karácsonyán például csak mínusz 9 fokot mutatott a hőmérő, ’93- ban és ’94-ben még ennél is enyhébb volt az idő, míg ’95- ben tavaszt is meghazudtoló 14-17 fokot jegyeztek fel december 23-án és 24-én. Az idei fogvacogtató fagy ráadásul fel-feltámadó széllel, hófúvással párosul. A meteorológus további lehűlést jósol: ma az évszázad leghidegebb napjára van kilátásunk, mert a hidegrekordnak számító mínusz 21,2 fokot - amit 1938-ban Kecskeméten jegyeztek fel - túlszárnyalhatják az északi országrészben várható fagyok. A tegnap még néhol 70 kilométeres sebességgel száguldó szél lassan elveszti ereje javát, s szilveszterre a hőmérő higanyszála is kicsit feljebb kúszik. Öröm az ürömben, hogy a napfényes, hideg napokban kevesebben betegszenek meg, mert kisebb a cseppfertőzés veszélye. Takács Mariann A fagyhalál lopva jön Az alkoholos belső fűtés csalóka és veszélyes Mártír emlékezete. Az 1944. december 24-én mártírhalált halt Bajcsy-Zsi- linszky Endrére emlékezett az évfordulón Budapesten a Független Kisgazdapárt és a Bajcsy-Zsilinszky Társaság. Képviselőik koszorút helyeztek el a politikus Deák téren lévő szobránál, a Deák téri evangélikus templomban pedig ünnepi istentiszteleten idézték fel történelmi szerepét. Menedék-díj. A Magyar Helsinki Bizottság érdemelte ki az idén a Menedékdíjat, amelyet az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának budapesti képviselete ítél oda a menekültek ügyének védelme érdekében kifejtett munkáért. A díjat 1995-ben alapította a képviselet és elsőként Harkány, valamint Siklós önkormányzatának tevékenységét ismerték el vele. Postarablás. Egy ismeretlen férfi lőfegyvernek tűnő tárggyal fenyegette meg az egyik győri postahivatal alkalmazottját és pénzt követelt tőle. A rabló 14 500 forintot zsákmányolt, majd egy kerékpáron elmenekült. Még a hideghez leginkább hozzászokott emberek szervezete is megsínyli, ha a hőmérő higanyszála mínusz 20 fok alá süllyed. A kevésbé edzetteknek különösen vigyázniuk kell, mert a kihűlés úgy vezethet halálhoz, hogy „szinte észre sem vesszük”. Dr. Sófalvy Zsuzsanna belgyógyász-főorvos elmondta, hogy bár egyéni érzékenységtől függően ki-ki másképp viseli a nagy hideget, nem árt megszívlelni néhány jó tanácsot azoknak, akik tartósan a szabadba kényszerülnek. A ruházat legyen többrétegű, meleg, de ne szoros! Mozogjunk, sétáljunk, semmiképp se időzzünk a hidegben mozdulatlanul. Étkezzünk kalóriadúsan, igyunk meleg folyadékot, de tartózkodjunk az alkoholtól. A doktornő azért óv mindenkit a „belső melegítéstől”, mert a szesz hirtelen értágulatot, melegségérzetet, majd a nagyfokú hőleadás következtében hőveszteséget, vagyis könnyen életveszélyes állapotot idézhet elő. Legjobb a fej vérkeringése, ám az orr, a fül és a végtagok - különösen a lábfej és a lábujjak- fagyásra érzékenyek. A meleg sapka, kesztyű, bélelt lábbeli és kötött zokni tehát akár életmentő is lehet. Vigyázzunk: a szervezet lassan, fokozatosan hűl le! Az első figyelmeztető jel a reszketés, ami nem más, mint a test vérbőségének visszaállítását célzó izomrángás. Néhány óra múlva ezt követheti az anyagcsere, majd a vérkeringés szinte észrevétlen leállása. Azért észrevétlen, mert az életfunkciók lassulása egyfajta homályos tudatállapotot, második lépcsőben eszméletvesztést okoz. A doktornő elmondta: a test 35-36 fokról még felmelegíthető, hiszen például szívműtéthez is ilyen alacsony hőfokra hűtik le a pácienst, de 35 fok alatt beállhat a fagyhalál. Tévhit az, hogy elég, ha a kihűlésgyanús személyt melegre visszük. A hirtelen melegítést ugyanolyan rosszul tűri a szervezet, mint a hirtelen hűlést, ezért legfontosabb szabály a fokozatosság. A mentők például úgynevezett hőizoláló fóliába, légmentes „csomagolásba” fektetik az eszméletét vesztett beteget, hogy így hasznosítsák a testben még meglévő minimális hőt is. -riann Parlamenti gyermekkarácsony. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke üdvözölte szerdán az ország minden részéről érkezett másfél ezer gyermeket, majd a Kupola-teremben neves művészek és a Ki mit tud? nyertesei szórakoztatták őket. fotó: feb/kallus György Százéves a szőlészeti és borászati kutatás (Folytatás az 1. oldalról) Király Ferenc pedig a korán érő Zenit, Zengő, Zefír, Zeusz, Oremus és Király furmint fajták előállításával írta be nevét a magyar szőlészetkutatás történetébe. A száz év történetét emlékkönyvbe foglalva is közreadta az FM Szőlészeti és Borászati Kutató Intézete. A múlt jelentősebb állomásai - vázlatosan - az alábbiak. A két háború közötti években újjászervezett intézet Szőlő- és Borgazdasági Központi Kísérleti Állomás néven működött, tevékenységét külföldi szakmai elismerés is övezte. Budapest ostroma alatt az intézet Hermann Ottó úti központi telepe elpusztult, leégett a felbecsülhetetlen értékű könyvtára és gyűjteménytára is. A romok alól megmentett és felújított szerény felszereléssel 1945-től ideiglenesen folytatta tevékenységét, majd 1947-től kezdődött meg az intézet újjáépítése és fejlesztése. 1950-től Szőlészeti Kutatóintézet néven működött tovább budapesti központtal, s az ország legjelentősebb borvidékein - Egerben, Tarcalon, Pécsett, Badacsonyban, Miklóstelepen és Katonatelepen - létesült kísérleti állomásokon, amelyekhez később Mór, Lakitelek és Budakeszi csatlakozott. Az 1960 utáni másfél évtized az intézet százéves működésének egyik legsikeresebb szakasza volt, amikor negyven kutató és százhatvan tudományos segítő folytatta a nemzetközi elismerést kiváltó munkát. 1977- ben Kecskemétre helyezték az intézet központját. 1982-ben jelentősen átszervezték működését, mert a Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató- intézetévé vált, kísérleti állomásait pedig átadta a hazai borvidékeken vezető szerepet játszó nagyüzemeknek. A nyolcvanas évek végén jelentkező gazdasági problémáik miatt azonban ezek a vállalatok nem tudták tovább finanszírozni a kutatási tevékenységet, ezért a pécsi és az egri állomás ismét az egyetem felügyelete alá került. A pécsi kutatóállomás 1989- ban önálló intézetté vált Diófási Lajos igazgatásával. Dunántúli Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet néven. 100 ezer forint jutalom. A Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság kéri mindazok segítségét, akik információval tudnak szolgálni az elmúlt napokban Veszprémben, a Nap utca 8. szám alatt történt rablógyilkosság ügyében. Az említett cím alatt lakó Csákvári Sára 82 éves asszony lakásába hatoltak be. Az egyedül élő idős nőt brutálisan bántalmazták, aki sérüléseibe a helyszínen belehalt. Az elkövetők értékeket keresve a lakást feldúlták, majd elmenekültek. A Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság a nyomravezetőnek 100 ezer forint pénzjutalmat ajánlott fel. Megtalált BMW. A rendőrség megtalálta azt a BMW-t, amelyet hétfőn használtak menekülésükhöz egy pénz- szállító jármű kifosztói. A lopott autóra a Lánchíd budai parkolójában bukkantak rá. Mint ismeretes, december 23-án délelőtt két fegyveres férfi az V. kerületi Váci utca és Pesti Barnabás utca kereszteződésénél megálló páncélozott jármű őreit arra kényszerítette, hogy átadják az Unicbank- nak vitt 70 millió forintot. iMffigsin Szerencseposta Beteljesült az ígéret: valósággá vált minden idők legnagyobb Joker-nyereménye. Karácsonyi meglepetés A 82 millió forintot egy ásványráród játékos nyerte meg, aki mindössze egyetlen ötöslottószelvényt vásárolt a helyi postahivatalban és öt helyett hat ikszel húzott be szelvényén, maga sem gondolva arra, hogy micsoda fantasztikus karácsonyi meglepetésben lesz része. Noha a szenzációs nyeremény elkelt, azért ezen a héten is érdemes rábólintani a Jokerre, hiszen nem kevesebb, mint 4 millió forintot ér most ez az egyetlen iksz. Véget ér a Joker-akció Ezen a héten - lévén a hó utolsó hete - ismét Négykeréken jön a Joker, azok számára akik most mondanak igent rá. A kisorsolásra kerülő Volkswagen Pólóval azonban e játéknak búcsút int a Szerencsejáték Rt., a közkedvelt akció ugyanis az év végével véget ér. Az ötöslottó most 62 millióval csábít játékra. Ennél nagyobb összeggel, 66 millióval kecsegtet a hatoslottó. Bárki lesz is a szerencsés, aki megnyeri e két főnyeremény valamelyikét, biztos, hogy jövőre, sőt az azt követő években sem lesznek anyagi gondjai. Vonzó összeg várja a focirajongókat is ezen a héten: kereken 10 millió üti annak a játékosnak a markát, aki helyesen tippeli meg a plusz egy találatot, feltéve ha ezt egyedül teszi. Jól sikerült bevásárlás Minden bizonnyal felejthetetlen karácsonya lesz annak a munkanélküli férfinak, akit - az „Álljon meg egymillióért" akció során - fenyőfavásárlás közepette egymillió forinttal leptek meg Fortuna hírnökei. Természetesen csak azért tehették, mert volt nála érvényes lottó- szelvény. Ezen a héten is érdemes magunknál tartani a kitöltött ötös-, hatoslottó- és kenószelvényeket. mert a szerencsevivők újabb egymillióval járják az utcákat, tereket. Felbukkanhatnak az ország bármely pontján. Az ajándék: Opel Corsa Szerencsésnek mondhatja magát az a kenózó is, aki a múlt héten 2,4 millió forintot nyert ezen a számsorsjátékon. Nyereményét azonban Fortunán kívül magának is köszönheti, mivel a maximális téttel - 300 forinttal - játszott. Ha csak hatvan forintot szánt volna kedvenc játékára, akkor most „mindössze" 400 ezer forint húzná a zsebét. Fortunának köszönheti gazdag karácsonyát az a balatonfüredi játékos is, aki a Szerencsenapi ráadáskenó-sorsoláson megnyerte az Opel Corsát. Emlékeztetőül a kisorsolt szelvény száma: 6505140551 41408 3. Ünnepel a Telemázli Ötvenedik adását ünnepelte a Telemázli. Igaz, a hétfői televíziós show-ntűsorban senki nem nyerte meg a több mint 8 milliót érő Jackpotot, viszont szép nyeremények születtek a szülinapi partin. A legnagyobb összeget, 530 ezer forintot, a vásárosna- ményi játékos, Tóth Béláné nyerte. Bartók Szabolcs budapesti tanuló 240 ezer forintra srófolta fel induló tőkéjét. Kisebb szerencsével járt a Mosonmagyaróvárról érkezett Szűr Tamás, neki mindössze 40 ezer forintra futotta szerencséjéből. Jövő héten ismét nagy izgalmak várnak a telemázlistákra. Kérdés, hogy közülük ki lesz majd az a szerencsés, aki elviszi a közel 1 1 milliót ígérő Jackpotot. (x)
