Petőfi Népe, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-05 / 258. szám

1996. november 5., kedd Hazai Tükör 5. oldal Két hónap után ezt kaptuk Pintér Sándortól Szűkszavú válaszokat adott a vezérőrnagy Bagóért adták volna el a Diósgyőri Gépgyárat? A Bács-Kiskun megyei rend­őrügyekben kérdéseket jut­tattunk el az országos rendőr- főkapitányhoz. Ezeket már több mint két hónapja elküld­tük Pintér Sándor vezérőr­nagy úrhoz. A szűkszavú vá­laszok tegnap érkeztek csak meg szerkesztőségünkbe. Mi­vel a kérdéseket már közöl­tük, azokat most csak rövi­dítve olvashatják.- Mostanában rendőrbotrá­nyokkal hívja fel magára a fi­gyelmet Bács-Kiskun megye. Elég, ha az izsáki, tiszakécskei vérmintaügyre utalok, de említ­hetném a Baján megjelent, rendőr által írt botránykönyvet is. Ön hogyan látja lehetséges­nek a rendőrségbe vetett biza­lom visszaszerzését?- A kérdésben jelzett ügye­ket az Országos Rendőr-főkapi­tányság vezetése külön-külön értékelte. Arra az elhatározásra jutott, hogy Bács-Kiskun me­gye területén a rendőrségbe ve­tett bizalom visszaszerzésére egy mód van, hogyha a megyei rendőri vezetésben változtatá­sokat hajt végre.- Nemrégiben Ön is véle­ményt nyilvánított a rendőrségi statisztikák kozmetikázása ii- gyében. Nem tart attól, hogy a statisztikák az eddigieknél is jobban eltorzítják majd a rend­őrség munkájának eredményét?- A rendőri statisztikák ügyészi felügyelet alatt állnak, hisz egységes rendőrségi­ügyészségi statisztikáról beszé­lünk. Biztos vagyok benne, hogy ez a kontroll lehetővé teszi , azt, hogy a rendőrség munkájá­ról objektív képet lehessen al­kotni a statisztikák alapján és kiszűri azokat a nemkívánatos jelenségeket, amelyek „torzítá­sokat” tennének lehetővé.- Óriási port vert fel dr. Hargitai László kalocsai rend­őrkapitány nyilatkozata, mely­ben a jól szervezett bűnözés képviselői és a jogalkalmazás különböző szintjein dolgozók anyagi motivációjú érdekkap­csolatáról ír. Sajnos, erre már akadnak konkrét példák is. Mi az Ön véleménye dr. Hargitai László magányosnak tűnő küz­delméről?- Dr. Hargitai László rend­őrkapitány nem magányos far­kas a rendőrségen belül, hanem képviseli az ORFK főbb célki­tűzéseit. Ehhez a munkájához megfelelő támogatást kap és az utóbbi napok bűnügyi esemé­nyei ezt igazolják.- Az izsáki vérmintabotrány­ról Ön azt nyilatkozta, hogy az az egész magyar rendőrség szé­gyene. Az ön véleménye szerint milyen következtetések vonha­tók le az izsáki vérügy kapcsán?- Az eredménytelen vizsgá­lat következményeit a mellékelt MTI-közlemény megvála­szolja. (E közleményben az áll, hogy Pintér úr felmentette, és nyugállományba helyezte dr. Kocsis Attila ezredest, megyei főkapitányt és bűnügyi helyet­tesét, s helyükre új embereket nevezett ki.)- Egy bajai rendőrtiszt, Gei­ger József alaposan kiteregette a rendőrség szennyesét most megjelent könyvében, melynek „Bérgyilkos rendőrök?” a címe. Indítanak-e a könyvben foglaltak miatt, vagy a szerző A forradalom utáni megtorlásra emlékeztek Göncz Árpád köztársasági elnök jelenlétében, az 1956-os forra­dalom és szabadságharc végső napjára és elesett hőseire emlé­kezve hétfőn reggel 9 órakor ün­nepélyes keretek között kioltot­ták a „forradalom lángját” a Kossuth téren. Az 1956-os for­radalom és szabadságharc áldo­zatainak emléke előtt tisztelegve a Magyar Köztársaság, a kor­mány, az Országgyűlés, a fővá­ros, a parlamenti pártok és az ’56-os szervezetek képviselői helyezték el virágaikat hétfőn a Kerepesi úti temető 21 -es parcel­lájában. A Corvin-közi Bajtársi Közösség koszorúzással egybe­kötött megemlékezést tartott hétfőn a Rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában az 1956-os forradalom és szabadságharc ki­végzett mártírjainak tiszteletére állított kopjafánál. Ezt követően a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége tartott megemléke­zést a sírkertben a kommunista diktatúra és az ’56-os forradal­mat követő megtorlás áldozatai­nak tiszteletére. Több hazai és külföldi szervezet, többek kö­zött az ,56-os Szövetség, a Tör­ténelmi Igazságtétel Bizottság, az ’ 56-os Magyar Nemzetőr Szövetség, valamint az ’56-os Magyarok Világszövetsége ko­szorúzott Nagy Imre sírjánál, a hősök kövénél, illetve a 301-es parcella kopjafáinál. Tegnap az országgyűlés ülése is néma felál­lással kezdődött. Kecskeméten a Köztemetőben felállított kopja­fánál a Történelmi Igazságtétel Bizottság képviselői tartottak tegnap megemlékezést. ______A TÁRGYALÓTEREMBŐL JELENTJÜK V écébe csalta a kislányt Hogy mi is történt azon az esős augusztusi napon? A tárgyalá­son a tanúvallomások alapján a következő történet kerekedett ki. ’95. augusztus 28-án délután három óra körüli időben Mar- tinkovics Ferenc megjelent az általa korábbról ismert B. csa­lád dunaegyházi lakásán. Tudta, hogy a családhoz tartozó B. A. és barátnője, Sz. B. van­nak csak ott. A két kislányt el­csalta azzal az ürüggyel, hogy tartozás miatt valamelyikük édesapját meg akarják verni, ezért az segítségre szorul. A lá­nyok aggódva követték a férfit, aki egy dunaegyházi kocsmába vezette őket. Ott fizetett nekik egy üdítőt, majd B. A.-t rávette, hogy váljon tőlük külön. A ti­zenegy éves Sz. B.-t az elha­gyott sportpálya melletti vécé felé vezette, mondván, édesapja oda fog menni érte. Mivel esett az eső, bementek a vécébe. A mellékhelyiségben azután Mar- tinkovics Ferenc közösülésre kényszerítette a tizenegy éves kislányt, ám mivel nemi szerve nem merevedett meg, azt a lány szájába tette és elélvezett. Sz. B. bíróság előtt tett val­lomásában elmondta, hogy a férfi előbb bezárta a vécé ajta­ját, majd amikor a helyzetet fel­ismerve megijedt és menekülni próbált, Martinkovics veréssel fenyegetőzött, hátulról befogta a száját és fojtogatni kezdte. A kislány a bíróság kérdéseire vá­laszolva részletesen elmondta, ezután mire kényszerítette őt a férfi. A dolog után Martinko­vics kétszáz forintot adott neki. A vádlott visszavonta a fenti történettel közel azonos vallo­mását, amelyet a rendőrségen tett. Mint mondta, a rendőri erőszaktól való félelem kész­tette az önmagára nézve terhelő vallomás megtételére ’95. au­gusztus 29-én. Az őt kérdező rendőröket egyébként fel is je­lentette. Arra, hogy hogyan ke­rült Sz. B. pulóverére a Martin- kovicstól származó spermium­folt, a bíróság szerint is való­színűtlen történetet adott elő. Martinkovics állítása szerint semmiféle erőszak nem történt. Egy pókot akart lesöpörni a kis­lány válláról, ám még kezében volt az önkielégítés után töröl- közéshez használt papír zseb­kendő, erről csöppent a sperma a pulóverre. A bíróság tanúként meghall­gatta többek között a lány édes­apját, aki elmondta, hogy nem tartozik senkinek, nincs róla tu­domása, hogy meg akarták volna verni. Meghallgatták a kislányt augusztus 28-án, az eset után ellátó háziorvost is és a kalocsai kórházban ekkor ügyeletet ellátó orvost. Mind­ketten beszámoltak Sz. B. zak­latott lelkiállapotáról és a testén tapasztalt hámsérülésekről, amelyek az erőszakra, a lány erőteljes védekezésére utalnak. A tárgyalás közben végig lé­nyeges pont volt az orvos szak­értő véleménye, aki erőszakos behatolás nyomait nem találta a lány nemi szervén. Ám a Leg­felsőbb Bíróság állásfoglalása szerint a közösülés akkor is megvalósul, ha a pénisz a sze­méremajkak közé kerül. A tegnapi tárgyalási napon az ügyvéd védőbeszédében ki­fejtette, hogy Sz. B. vallomása több ponton is ellentmondásos. Ezért a vallomást nem szabad figyelembe vennie a bíróság­nak. Védence felmentését kérte. Az ügyész ennek éppen ellenkezőjét, a vallomás figye­lembevételét kérte a bíróságtól. Kérte azt is, hogy mint többszö­rös, különös visszaesőt erősza­kos nemi közösülés bűntettében ítéljék el fegyházban letöltendő szabadságvesztésre Martinko­vics Ferencet. A Kunszentmiklósi Városi Bíróság egyrendbeli erőszakos közösülésben bűnösnek találta a dunaegyházi férfit és mint többszörös visszaesőt öt év fegyházban letöltendő szabad­ságvesztésre, mellékbüntetés­ként közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy csak a sza­badságvesztés négyötöd részé­nek letöltése után bocsájtható szabadlábra. Az ítélet nem jog­erős. Az ügyész súlyosbításért, a vádlott és védője felmentésért fellebbezett. W. Király Ernő rendőrtiszt ellen vizsgálatot?- Geiger József „Bérgyilkos rendőrök?” című művének alapmotivációit több esetben jelezte a rendőri vezetés felé, így ezeket a Bács-Kiskun Me­gyei Rendőr-főkapitányság is­merte és minden esetben kor­rekt módon kivizsgálta. A vizsgálatok eredménye és a könyv megállapításai nem es­nek egybe. Ismereteim szerint Geiger József gyógykezelés alatt áll, ezért vele szemben nem kívánunk eljárást kezde­ményezni.- Ismert tény, hogy egyes kapitányságok nagyvállalkozók hivatásos támogatását élvezik alapítványi formában. Tervez­nek-e változtatásokat ezen a kényszer teremtette helyzeten?- A működő demokráciák egyik jellemzője, hogy a polgá­rok mind erkölcsileg, mind anyagilag támogatják a rendőr­ség tevékenységét. Úgy érzem, Magyarországon már olyan fej­lett a demokrácia, hogy ez al­kalmazható. Ez nemcsak kény­szer szülte helyzet, hanem a jö­vőbeni fejlődés iránya. Termé­szetesen meg kell találni azt az összhangot, amely biztosítja a törvénytisztelő állampolgárok jogát a rendőrség fejlesztéséhez és kizárja a bűnözők ilyen mó­don való közeledését a hivatá­sos állományhoz. Bán Rablás a vonaton Hétfőn hajnalban csoportos rablást követtek el a Bukarest és Bécs között közlekedő Dacia expresszvonaton. A rendőrség az elkövetők többségét elfogta, valamennyien egy nemzetközi bandához tartoztak. (Folytatás az 1. oldalról) A Kincstári Vagyonkezelőség pályázatot hirdetett tulajdonára. 1995 végéig eredménytelenül zá­rult a pályázat. Utóbb jelentkezett egy hat személyből álló konzor­cium, amely ajánlatot tett a Digép értékesítésére. Egyebek mellett azt vállalták, hogy kifizetik a vé­telár 30 százalékát négy részlet­ben. Az ajánlatot elfogadták, s ké­sőbb a tb-alapok vagyonrészét is megvásárolták. így a 662 milliós névértékért 66 millió forintot fi­zettek. A már meglévő öt kft. mellé egy hatodik is megalakult, s több száz milliós áfa-vissza­igényléssel is felléptek. Az elhangzottakhoz hozzá­szólva Csépe Béla, a KDNP frak­cióvezető-helyettese hangoz­tatta: a KDNP támogatja ugyan a privatizációt, de felhívja a kor­mányt arra, hogy fordítson na­gyobb gondot a gazdasági szer­kezet átalakítására. A párt úgy látja, hogy nincsenek meg a fel­gyorsított privatizáció szakmai, erkölcsi feltételei. Megengedhe­tetlen a vagyon kiárusítása, amelynek során 1.7 milliárdos névértékű vagyon 100 millióért kelt el. Mindazok a vádak, amelyek az Országgyűlés hétfő délutáni ülésszakán, Varga Mihály Fi- desz-frakcióvezető napirend előtti felszólalásában téves ér­telmezésen alapulnak. Ezt Har- sányi Zsolt jelentette ki, a Digép Holding Részvénytársaság tu­lajdonosainak képviseletében a gépgyárban tartott délutáni saj­tótájékoztatón. A tulajdonosok Kis Gyula (MDF) a privati­záció kapcsán azon rettenetes vízióját osztotta meg a Házzal, miszerint az összes ügy mögött ugyanaz a kétszáz szereplő hú­zódik meg, s eközben eltűnik az ország vagyona. Miközben visszaélésektől hangos az or­szág, még nem szabtak ki bör­tönbüntetést. Kérte: a kormány vessen véget e képtelen álla­potnak. Torgyán József, az FKgP frakcióvezetője feltette a szónoki kérdést: tudnak-e egyetlen olyan privatizációról, amely tisztességgel bonyolódott le. Ütalt arra: nincs vagyon­felmérés a tulajdon valóságos értékéről, s nincs sem taktika, sem stratégia a befolyó bevéte­lek felhasználásáról. A frakció- vezető szerint a nemzet vagyo­nának kifosztásáról van szó. Az elhangzottakra reagálva Akar László pénzügyminiszté­riumi államtitkár hangoztatta: célszerűbb lett volna interpellá­cióban felvetni e problémát, akkor a tárca felkészülhetett volna a válaszadásra. Ezzel együtt ígéretet tett arra, hogy kivizsgáltatja az ügyet, s tájé­koztatják a közvéleményt. szóvivője a tájékoztatón el­mondta: az ellenük felhozott vád hibás következtetéseken alapul. Harsányi Zsolt hangsúlyozta: a mai napig valóban csak 100 mil­liót fizettek ki a 600 millió forin­tos vételárból, azonban az érvé­nyes szerződés szerint öt év áll rendelkezésükre a törlesztésére, amit a felfutó termelésből fog­nak kigazdálkodni. A megvásárolt gyár törleszti a vételárat Cáfolnak a Digép tulajdonosai PANNON QSM •i élvonal. ■»■■Hl«* J Eltűntek a fehér foltok Ez a térkép három évvel ezelőtt még fehér volt, néhány sötét pöttyel. Mára szinte eltűntek a fehér foltok, ami azt jelenti, hogy Magyarország teljes terüle­tén használható a Pannon GSM mobiltelefon. Ha valaki kilép a zuhany alól és rányitnak - ami, ugyebár bármi­kor előfordulhat -, mi jut először eszébe? A Pannon GSM. Nyil­ván azért, mert nagyobb lefe­dettségre vágyik. A cég sikeres reklámfilmjének sugallatára. A mobiltelefon-használat magyar- országi történetének egyik fejlő­dési fokmérője az úgynevezett lefedettség. Mit is jelent ez a szó? Suba János, a Pannon GSM információs igazgatója egyszerű magyarázatot ad: Magyarorszá­gon az év végétől már gyakorlati­lag minden Pannon-előfizető bárhonnan telefonálhat és ugyanakkor bárhol elérhető. Ez a teljes lefedettség. Van persze kivétel, például valamelyik em- bernemjárta vadon közepe, vagy esetleg az aggteleki cseppkőbar­lang egyik-másik mélyen fekvő terme. Ezt egyszerű kimondani, de a megvalósítás mögött hihetetlen sok munka, világszínvonalú technika és rengeteg pénz áll. 1994-ben a fővárost, az M1 -es és M7-es utakat, a Balatont, az egy számjegyű főűtvonalakat és a megyeszékhelyeket fedte le a Pannon GSM. A következő év­ben a két számjegyű főútvonalak következtek - hogy ott lehessen telefonálni, ahol a legtöbb ember mozog -, idén pedig már az év végére 99%-os a lefedettség. Hogyan és mennyiért lehet ezt megoldani? Adatátviteli tornyok­kal. Ezek veszik és adják a készü­lékek rádiójeleit. Egy torony 30 km-es körzetben működik, három év alatt 500 tornyot építettek. Eb­ből csak idén 200-at emeltek az országban, ami 85 millió dollárba került. Ez körülbelül 12,5 milliárd forint. A teljes beruházás költ­sége harmincmilliárd forintra rűg. Bács-Kiskunban 16, ebből Kecs­keméten három bázisállomás ta­lálható. A toronyépítés nem egyszerű dolog. A tervezőasztalon kiszá­mítják, hogy hova kellene telepí­teni, aztán jönnek a bajok. Van-e az alkalmas helyen magas épü­let, domb, vagy nincs. Ha van, akkor már csak tizenegyféle en­gedélyt kell beszerezni az épí­téshez (repülésvédelmi, környe­zeti, műemlékvédelmi, katonai stb. engedélyeket), utána lehet az illetékes önkormányzathoz fordulni. A Pannon GSM három év alatt járta be ezeket az utakat - a szó átvitt és szoros értelmében -, míg elérte az ország csaknem teljes lefedettségét. Ez egyébként vi­lágrekord, a világon csak Dániá­ban hasonló a színvonal. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy az északi ország sokkal kisebb és laposabb, az egyéb különbsé­gekről nem is szólva. A Pannon-filozófia alapja, hogy szolgáltatásaikat világszínvona­lon kínálják. Az „élvonal” nem puszta szlogen. A lefedettség ennek sarkalatos tényezője, sőt a koncessziós szerződés egyik fontos pontja is: közcélű mobilte­lefon-szolgáltatóként az egész országban használható legyen. A Pannon-sztorit holnap, a csü­törtökön megnyíló kecskeméti képviseleti iroda bemutatásával folytatjuk, ebből megtudják, hogy milyen szolgáltatásokat kínálnak a Bács-Kiskun megyei előfize­tőknek. Pintér Sándor tábornok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom