Petőfi Népe, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-30 / 280. szám
1996. november 30., szombat Hazai Tükör 5. oldal Nem lesz változás a jelenlegi választási rendszerben Átlátható kampánypénzek A következő országgyűlési választást 1998. május 29-e és december 29-e között bármelyik napra ki lehet tűzni, a törvény erre nézve nem tartalmaz pontos előírást. A voksolás időpontját - amelyről a köztársasági elnök dönt - az említett májusi határidő előtt 90 nappal ki kell hirdetni. Mindez tegnap hangzott el Budapesten, a Félidőben címmel rendezett kétnapos választási konferencia megnyitóján. Tóth Zoltán, az Alapítvány a választásokért kuratóriumi titkára azt is elmondta, hogy a választási törvény módosítását előkészítő parlamenti bizottság egyelőre nem tudott megegyezni az érdemi kérdésekben. Egyetértés kezd azonban kialakulni abban, hogy átlátható legyen a pártok kampánypénzeinek nyilvántartása és a finanszírozásuk. Bihari Mihály egyetemi tanár, szocialista országgyűlési képviselő úgy vélte: megérett a helyzet arra, hogy a választó- jogi rendszer néhány alapelemét beemeljék az új alkotmányba. Ő egyébként nem lát esélyt arra, hogy legkésőbb jövő év márciusáig a kormány benyújtsa az Országgyűlésnek a választási törvény módosításáról szóló előterjesztését. Nagyon valószínű - mondta Bihari Mihály hogy a 1998- as voksolások is ugyanazon alapelvek és rendszer szerint zajlanak majd le, mint eddig. A parlamenti pártok többsége ugyanis amellett van, hogy a szabályozásban minden maradjon a régiben. Levegőfigyelő. Nemzetközi környezetbiztonsági konferencia kezdődik ma Budapesten több hazai és külföldi, illetve NATO-szakértő részvételével. Elemzik a védelmi szervezetek szerepét az ipari katasztrófák elhárításában. A Magyar Honvédség szűkösen áll ugyan pénz dolgában, de azért rendelkezik olyan korszerű berendezésekkel, mint amilyen például a képünkön látható automatikus adatgyűjtő rendszer. fotó: feb/kallus györgy Lezárják a költségvetés vitáját Szót kaphat-e a parlamentben Tőkés László ? A Magyarok Világszövetsége kezdeményezte, hogy Tőkés László felszólalhasson a magyar törvényhozásban, a magyar-román alapszerződés ratifikációs vitájakor. A döntést az Országgyűlés házbizottsága jövő csütörtökre halasztotta, mert egyelőre sem Tőkés László, sem az RMDSZ álláspontja nem ismert. Fiizessy Tibor alelnök a házvezetés szokásos pénteki sajtó- tájékoztatóján elmondta, hogy a kormány benyújtotta a zsidókárpótlás végrehajtására vonatkozó törvényjavaslatot, valamint azt az előterjesztést, amely a költségvetési törvény módosításával lehetővé teszi, hogy a közoktatásban dolgozók egyszeri rendkívüli juttatást kapjanak. Deutsch Tamás (Fidesz) 78 támogató aláírást mellékelt ahhoz a javaslathoz, amely szerint az ÁPV Rt.-nek be kell számolnia munkájáról a törvény- hozásnak. Ami a jövő heti törvényhozási munkát illeti: hétfőn, kedden és szerdán lesz plenáris ülés. Várhatóan lezárja a Ház a költségvetés részletes, valamint a tb-költségvetés általános vitáját. Beszámolót vitatnak meg a képviselők a magyar tudomány helyzetéről is. A mostani ütemterv szerint elképzelhető, hogy a törvény- hozás december 19-én tartja utolsó idei plenáris ülését. Vélemények a főrendőrleváltásokról Mint mai lapunkban beszámolunk róla, a miniszterelnök - a belügyminiszter javaslatára - felmentette az országos rendőrfőkapitányt, az ORFK közbiztonsági, valamint gazdasági főigazgatóját és a budapesti rendőrfőkapitányt. A bejelentést követően Kuncze Gábor tájékoztatót tartott. A belügyminiszter a rendőrségen belüli gazdálkodási problémákkal, a testületen belüli fegyelem megromlásával és a fővárosi bűnözési hullámmal indokolta a pénteki leváltásokat. A belügyminiszter kijelentette: az ő feladata, hogy a kialakult helyzetben végrehajtsa a szükséges lépéseket. Ha ezek nem hozzák meg a kívánt eredményeket, akkor az ő felelőssége is fölvethető. A miniszter jelentős szervezeti változásokat helyezett kilátásba a Belügyminisztériumban és a rendőrségen. Kónya Imre (MDNP), az előző kabinet belügyminisztere szerint a kormány két és fél év alatt ellehetetlenítette a rendőrség munkáját, a mostani személycserékkel pedig lefejezte a testületet. Ezzel a köz- biztonság romlása miatt bűnbakként a rendőrség vezetőit állítja a közvélemény elé. A politikus szerint a felelősség azt a kormányt terheli, amely elmulasztotta a közbiztonság megóvását, többek között azzal, hogy a rendőrség működéséhez szükséges anyagi feltételeket nem teremtette meg. Kónya Imre szerint sajátos, hogy ez a lépés éppen akkor történik meg, amikor a politikát is elérő korrupciós ügyekben a rendőrség - úgy tűnik - határozottan és személyekre való tekintet nélkül fellép. Az MDNP-poli- tikus a rendőri vezetők felmentését meggondolatlan, kapkodó intézkedésnek minősíti, a főkapitány és mindhárom helyettesének menesztésével „szemmel láthatóan bűnbakra volt szüksége” a jelenlegi kormánynak. Torgyán József helyes, bátor és jó - igaz, némileg megkésett - döntésnek tartja a rendőrségi vezetők menesztését. A kisgazda pártelnök az MTI kérdésére elmondta azt is, hogy a közbiztonság helyzetének jelentős javításához elengedhetetlen volt a rendőrségi kulcspozíciókban végrehajtott változtatás. Torgyán József beszámolt arról is, ' hogy Kuncze Gábor telefonon tájékoztatta őt intézkedéseiről, és arról, hogy kit kíván az ORFK élére jelölni. A belügyminiszter gesztusát a kisgazda elnök úgy értékelte, hogy az a honi politikai kultúra új szakaszának tekinthető, amelynek általános meghonosodása igen kívánatos lenne. Először a belügyminisztert kellett volna leváltani, és csak azután a rendőrség vezetőit - reagált Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a rendőrségi vezetők leváltására, pénteken este, egy újpalotai lakossági fórumon. Orbán Viktor szerint a rendőrség rossz helyzetéért a politika felelős, és mindenekelőtt Kuncze Gábor, aki még egy költségvetési vita során sem volt képes tárcája érdekeit érvényesíteni. A Fidesz első embere feltette azt a kérdést is: vajon a miniszterelnök a belügyminiszterrel karöltve nem azért áll-e bosszút, mert Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány egy nyilatkozatában sejtetni engedte, hogy a Tocsik- botrányért a koalíció is felelős. A KDNP véleménye szerint a kormány késve cselekedett, hiszen már hónapok óta nyilvánvaló volt: valakinek felelősséget kell vállalnia azért, hogy Magyarországon teret hódíthatott a maffiabűnözés. - A kormány azonban téved, ha azt hiszi, hogy a saját és a belügyminiszter politikai felelősségének vizsgálata nélkül megoldható a probléma - nyilatkozta Füzessy Tibor, a Kereszténydemokrata Néppárt egyik vezető politikusa Giczy György pártelnök megbízásából a rendőrségi vezetői leváltásokkal kapcsolatban. Annak fényében, hogy a pénteki sajtó még Bodrácska János vezérőrnagy új, főkapitányi biztosi jogköréről számolt be, az intézkedés a kormányzat működésének teljes fejetlenségét tükrözi. Azt a zavaros állapotot, amely sajnálatosan a közbiztonságot is jellemzi. Füzessy Tibor leszögezte: a felelősségre vonást nem lett volna szabad halogatni, ugyanakkor nem ért egyet a vezérkar tagjainak egyszerre történt leváltásával.- A Magyar Szocialista Párt vezérkara mélységesen egyetért azzal, hogy a kormány konkrét intézkedéseket hozott a rendőrségi vezetők ügyében - tolmácsolta a szocialisták véleményét Tardos Júlia, a párt sajtófőnöke. Tardos elmondta: a csaknem egyhetes előkészítés, alapos vizsgálódás után meghozott döntés a szocialisták szerint figyelembe veszi az állampolgároknak azt a jogos elvárását, hogy hatékonyabb munka folyjék a közbiztonság javítása érdekében. A sajtófőnök hozzátette, hogy az MSZP különböző testületéi az ügy természeténél fogva előzetesen nem foglalkoztak e témával; ekkora horderejű döntésnek nyilvánvalóan a lehető legszűkebb körben kell megszületnie. A szocialisták egyetértenek a döntés tartalmával és formájával - összegezte Tardos Júlia, azzal: üd- vözlik, hogy a kormányfő és a belügyminiszter teljes egyetértésben hozta az intézkedést. Az SZDSZ megnyugvással fogadta a miniszterelnöknek és a belügyminiszternek a rendőrség vezetőinek felmentésével kapcsolatos döntését - közölte Hack Péter, az SZDSZ ügyvivője. A szabaddemokrata politikus elmondta, hogy pártja az ORFK megújítása érdekében fontosnak tartja e döntést és támogatja azt. Hozzátette: az SZDSZ azt várja, hogy a mostani személycserék nyomán a rendőrség hatékonyabban tud majd fellépni a közbiztonság javítása érdekében. Boross Péter (MDF), az előző kormány miniszterelnöke, volt belügyminiszter kijelentette: fel van háborodva, mert a rendőrség vezetői nem háztartási alkalmazottak, akiket így, egyik pillanatról a másikra el lehet küldeni. Nívót- lannak és stílustalannak minősítette az intézkedést. Boross Péter hozzátette: ezt a lépést megsínyli a bűnüldözés, mert eddig sem bérben, sem technikában nem biztosította a jelenlegi kormányzat a rendőrségnek a feltételeket, s mindezt azzal tetézi, hogy lefejezi a vezetést. Boross Péter szerint ma már nem csupán a belügyminiszter belügye a közbiztonság, hanem az egész kormánynak kellett volna más módon kezelnie ezt a területet. Nem elég, hogy az elmúlt időszakban politikai támadásoknak volt kitéve a rendőrség, a szükséges anyagi és technikai biztonságot sem tudták megteremteni és ez Boross szerint már a kormány mulasztása. * * * Az országos rendőrkapitányi tisztségre javasolt Forgács László 47 éves. A rendőri munkát 1972-ben kezdte Sátoraljaújhelyen. Előbb nyomozó, vizsgáló, majd főnyomozó volt. A rendőrtiszti főiskola levelező tagozatán - bűnügyi szakon - 1980-ben végzett. Ezt követően, 1983- tól a sárospataki rendőrkapitányságot, majd egy évvel később a kazincbarcikai rendőr- kapitányságot vezette. Öt évvel ezelőtt nevezték ki a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság közbiztonsági vezetőhelyettesévé. 1992. február 16-tól ugyanott a főkapitányság vezetője. Különvélemény. A parlamentnek benyújtott törvényjavaslattól eltérően Magyar Bálint kultuszminiszter nem tartja alkotmányosnak, hogy a közcélú egyházi intézmények - csak azért mert egyháziak -, kimaradjanak abból a kedvez- ményezetti körből, amelynek javára az állampolgárok felajánlhatják személyi jövedelemadójuk egy százalékát. Titok vagy közérdek? Az APV Rt. köteles a kezelésében lévő közérdekű adatok megismerését lehetővé tenni - állapította meg az adatvédelmi biztos. Majtényi László a privatizációs miniszter kérésére fogalmazta meg álláspontját a magánosítás adatainak kezelésével kapcsolatban. Eszerint az üzleti titok kérdése csak a pályázatok beérkezésénél és érté kelésénél merülhet fel. Hivatalos értékelés. Az október végén megrendezett Magyar Filmesek Világtalálkozója - a résztvevők és a hazai, illetve a nemzetközi sajtóvisszhang szerint - sikeres volt. Az esemény 86-90 millió forintba került, amelynek felét az állam fedezte. Száztíz meghívott magyar származású művész közül megtisztelőén sokan, hetvenha- tan jöttek el. Mérföldkő. A hazai turizmus fejlesztésében meghatározó évnek bizonyult 1996 - hangoztatta az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter egy pénteki konferencián. Fazakas Szabolcs elmondta: a tavalyinál mintegy 30 százalékkal nagyobb turisztikai bevételre tesz szert az ország. Az ágazat számára biztató, hogy a jövő évi adótörvények további kedvezményeket adnak az idegenforgalmi vállalkozásoknak. Munkanap-áthelyezés. A kormány azt javasolja a minisztériumoknak, a központi és területi államigazgatási szerveknek, hogy december 23-át, hétfőt december 21-én, szombaton, december 24-ét, keddet december 28-án, szombaton dolgozzák le. Mindkét esetben célszerű, ha szombaton a pénteki rendnek megfelelően történik a munkavégzés. A kormány felkéri az egyéb munkáltatókat is, hogy vizsgálják meg, alkalmazhatják-e a ezt a megoldást. Pénzek szétválasztása. Az orvosegyetemek finanszírozási gondjainak tisztázására ad hoc bizottságot hoznak létre az orvosegyetemek rektorai, az érintett tárcák, valamint az egészségbiztosító szakértői. A tegnapi megbeszélésén egyetértettek abban: a jövőben szét kell választani a gyógyító és az oktató munkára szánt pénzeket az orvostudományi egyetemek támogatásánál. Biztonságnövelő program Pakson Jól felépítettek és jól kidolgozottnak értékelték a Paksi Atomerőmű Rt. (PA) biztonságnövelő programját a Nemzetközi Atomenergiaügynökség (NAÜ) szakemberei, akik november 18. és 28. között vizsgálódtak Pakson - jelentették be az erőmű pénteki sajtótájékoztatóján. A független szakértők a vizsgálatot a Paksi Atomerőmű kérésére végezték azzal a céllal, hogy a felülvizsgálat végén az erőmű biztonságnövelő programját minősítsék. Az elemzésben hét országból érkezett 11 nukleáris szakértő vett részt. A Paksi Atomerőmű biztonságnövelő programját a csoport jónak, sőt néhány intézkedés tekintetében még túl szigorúnak is ítélte. Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, az erőműben folyamatosan egész sor gépészeti, villamos- és szabályozástechnikai módosítást terveznek. A nagyméretű forgógépek alkatrészeinek esetleges elszabadulását, kirepülését megakadályozandó például további elemzéseket láttak szükségesnek. A NAÜ-vizs- gálócsoport jelentősnek ítélte és támogatta a Paksi Atomerőmű Rt. földrengésállóság-javítását szolgáló programját, illetve annak végrehajtását. A PA Rt. képviselői a sajtótájékoztatón elmondták, hogy erre a programra a négy blokk esetében 6,5 milliárd forintot költenek, és 2002-re fejeződik be ez a munka. Az MTI érdeklődésére a szakemberek elmondták, hogy az atomerőmű későbbi lebontásának költségeire már most gondolni kell, hiszen az első reaktorblokkot 1982-ben adták át. A nemzetközi gyakorlat szerint az átlagosan 30 évig üzemelő atomerőművek félidejénél a lebontás költségeit a villamos energia árába beépítik. Magyar- országon erről a parlamentnek benyújtott atomtörvény rendelkezik majd. A Paksi Atomerőmű szakembereinek véleménye szerint azonban a lebontás költségei a villamos energia árában nem képviselnek jelentős tételt. Ennek oka az, hogy az atomerőmű addigra visszafizeti azokat a hiteleket, amelyeket még az atomerőmű létesítésekor vettek fel, így ez a tartozás nem terheli majd tovább a villamos- energia-előállítás költségeit. Civil különvélemény az 1 százalékról A pártok is bekerülhetnének a támogathatók körébe ? A személyi jövedelemadó egy százalékának közcélú fel- használásáról folyó vitában a lényegi kérdésekről alig esik szó a társadalom nyilvánossága előtt. A Társadalmi Érdekegyeztető Tanács sajnálatos és súlyos hibának tartja, hogy a civil szervezetek dolgában épp az érintettek véleménye számít a legkevésbé. Kemény László politológus, a TÉT szakértője lapunknak adott nyilatkozatában kiemelte: az egy százalék szabad felajánlása nem pusztán anyagi jellegű gesztus, hanem a társadalmi szervezetek megmérettetése, az adófizetők sajátos, évenkénti szavazása. Nyilván annak a civil szervezetnek adnak legnagyobb támogatást, amelynek tevékenységét a leghasznosabbnak ítélik. Ebből kiindulva társadalmi vitára kellene bocsátani a törvénytervezetet és a jogszabályt a civil szervezetek véleményének figyelembevételével célszerű megalkotni. Jelenleg még az sem világos, miért pont 1 százalék a felajánlható összeg - mondja Kemény László. - A támogatási arányt ugyanis attól kellene függővé tenni, hogy milyen széles azoknak á szervezeteknek a köre, amelyek felhasználhatják. Ismereteim szerint viszont az SZDSZ által frissiben benyújtott törvényjavaslatból kimaradtak például a nagy- családosok, a munkanélküliek, az egészségkárosodottak szervezetei - pedig meggyőződésünk, hogy feltétlenül helyük volna az adóforintokkal segíthetők között. Ugyanakkor érdemes mérlegelni a gondolatot, hogy a pártokat se zárják ki a támogathatók köréből. így ugyanis finanszírozásuk és egyben működésük az adófizető polgárok voksértékű támogatásától függne. Bozsó Bea
