Petőfi Népe, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-21 / 272. szám
4. oldal Világtükör 1996. november 21., csütörtök Glemp bíboros fogadta Horn Gyulát. A Varsóban tartózkodó kormányfő tájékoztatta a lengyel főpapot a magyar történelmi egyházak és az állam viszonyáról, valamint a Szentszék és a katolikus püspöki kar, illetve a kormány közötti tárgyalásokról. Horn Gyula a nap folyamán több lengyel politikussal is találkozott. fotó: feb/reuter Elmaradt a békejobb Tovább tart a fehérorosz politikai válság A 1 dSZ óvását a szabadkai választási bizottság elutasította, s így csak abban a körzetben ismétlik meg a vasárnapi szabadkai helyhatóságok második fordulóját, ahol az illetékesek már korábban elfogadták a Vajdasági Magyarok Szövetségének egyik óvását. Tincs rákja Tudjmannak - özölte Horvátország washing- oni nagykövete, aki azt is cáfolta, hogy a horvát elnököt a hét elején megoperálták volna. A nagykövet szerint Tudj man pénteken este, de legkésőbb szombaton délelőtt visszatér a washingtoni Walter Reed kórházból Zágrábba, ahol hétfőtől újra dolgozik. Az emberi jogokról tárgyalt Pekingben Warren Christopher amerikai külügyminiszter, aki a többi között a bebörtönzött Vang Tan kínai ellenzéki ügyét és a tibeti helyzetet vitatta meg a kínai vezetőkkel. A mélypontjára süllyedt Alain Juppé franca miniszter- elnök népszerűsége: a legújabb adatok szerint már csak a lakosság 22 százalékának van jó véleménye róla. Csúcsforgalom az űrben. A Progressz M-33 űrhajót szerdára virradóra bocsátották fel Bajkonurból. A teherűrhajó több mint két tonna különféle rakományt szállít a Mir űrállomásra. Útnak indult a Columbia amerikai űrrepülőgép is, fedélzetén öttagú személyzettel, amelynek tagja a hatvanegy éves Story Mugrave, mostantól a „világ legidősebb űrhajósa”. Szocialista marad Kuba, ahol válhatok ugyan reformok, de ezek a szocializmus tökéletesítését jelentik majd, nem az ellenforradalmat. Kuba nem tér vissza a kapitalizmushoz - jelentette ki Fidel Castro kubai államfő olaszországi látogatásának befejezésekor. A kubai vezető szerint országában nagyobb a pluralizmus, mint bárhol máshol, és Kubában jobb a helyzet, mint másoknál. Pallossal lefejeztek két pakisztáni állampolgárt szerdán Szaúd-Arábiában, mert az ország területére kábítószert próbáltak meg becsempészni. Kérdésessé vált tegnap délutánra a fehérorosz belpolitikai válság ügyében Moszkva békéltető kezdeményezése, miközben a minszki parlament előtt az elnököt, illetve a törvényhozást támogató tüntetők néztek farkasszemet. Elmaradt ugyanis a Szmo- lenszkbe tervezett találkozó, amelyre a meghívást Alek- szandr Lukasenko minszki elnök nem fogadta el, pedig Borisz Jelcin orosz elnök előzőleg a kórházból telefon felhívta és próbálta rábeszélni, hogy találkozzon Szemjon Sareckijjel, a parlament elnökével. Lukasenko fehérorosz parlamenti képviselőkkel találkozva elmondta, hogy Viktor Több mint tízezer német orvos és betegápoló tartott munkabeszüntetést szerdán tiltakozásul a betegbiztosítók szigorú takarékossági intézkedései ellen. Egyes vidékeken orvosi rendelők ezrei maradtak zárva. Erfurtban mintegy hétezer egészségügyi dolgozó előtt az orvosok érdekképviseletének vezetői a Csemomirgyin kormányfővel már kedd este közölte: nem megy el a szmolenszki találkozóra, nincs miről beszélnie Szemjon Sareckijjel. Lukasenko ugyanakkor nem zárta ki, hogy esetleg pénteken személyesen tárgyaljon a helyzet megoldásában közvetítő Cser- nomirgyinnel. Vaszilij Novikov, Sareckij helyettese Minszkben közölte: aggodalmuknak adtak hangot a helyzet miatt. Sareckij szóvá tette Jelcinnek is, hogy a minszki parlament változatlanul kész az úgynevezett nullamegoldásra. Ennek lényege, hogy a képviselők lemondanak a saját népszavazási javaslatukról, ha Lukasenko is visszavonja a maga indítványát. betegellátás veszélyeztetésével vádolták a betegbiztosítókat. A biztosítók körzetenként megállapítják az évente egy betegre jutó költségek és gyógyszerek felső határát. Ha az orvosok „többet költenek a betegre”, túllépve a megállapított összeget, a biztosítók az orvos honoráriumából vonják le a költségeket. Orvossztrájk Németországban Szerencseposta Rekordokat döngető főnyeremények kelletik magukat ezen a héten a szerencsejátékokon. A csúcsok hete Itt van mindjárt a totó minden eddigi csúcsot megdöntő várható 25 millió forintos főnyereménye, amely szerencsés esetben azé lehet, aki egyedül tippeli meg helyesen a 13 + 1 találatot. Fantasztikus összeg, a korábbi rekordnyereménynek a kétszerese, 62 millió forint várakozik a Jokeren is. Ha valamikor, akkor most igazán érdemes igent mondani erre a játékra. Többesélyes ötös Meglódult az ötös lottó főnyereménye is: ezen a héten már közel 100 millióval kecsegtet. Megéri most fogadni az öt számra, mert a múlt héten mesés összeget, 1,5 milliót lehetett nyerni már a négyes találattal is. ' Sőt, akinek mindössze két helyes tippje akad, az is reménykedhet, hogy a „Kettesek közt kétmillió” akció keretében kisorsolják szelvényét, s így egymillió forintot nyerhet. A legutóbbi 45. heti sorsoláson egy szolnoki (szelvényszám: 6756 530591 85284 2) és egy budapesti (szelvényszám: 6444 760661 58583 2) játékosnak kedvezett ily módon a szerencse. „Csak” 26 millió A hatos lottón ezen a héten megnyerhető 26 millió forint ugyan nem tartozik a rekordok közé, ami mégis e szerencsejáték mellett szól, az az, hogy itt nagyobb az esély a nyerésre, sűrűbben hullanak a telitalálatosok. Ötvenedik, jubileumi adásához közeledik a Telemázli show. A televíziós játékműsor semmit sem vesztett népszerűségéből, annak ellenére sem, hogy olykor igencsak szűkmarkúan mérte - méri - Fortuna a szerencsét. Mint tette azt a legutóbbi Telemázli adásban Nagy Józsefné - Erzsébet - sántosi nyugdíjas esetében, aki a több milliót érő Jackpotot rejtegető fiókra állította rá a bábuját és azt pechére az izgőmozgó lökdösődő feldöntötte. Pedig milyen szép ajándék is lehetett volna Erzsébet-napra a közel tízmillió forint! Azért így sem kellett a játékosnak üres kézzel távoznia, hiszen a tüzesgolyójátékon 240 ezer forintot nyert. A Jackpot viszont megmaradt, a jövő héten már közel 12 milliót ér. Fennállásának rövid ideje alatt szép karriert futott be a kenő is, amelynek népszerűségén nagyot lendített az „Induljon el egymillióért” akció. Kenő, a kedvenc A vasárnapi Szerencsepercek műsorában a szentendrei kaszinóból közvetített hetedik fordulót Kassai Éva, szentendrei játékos nyerte meg, így ő jutott tovább a december 13-ai szerencsenapi szuperdöntőbe. A kaszinójátékokon viszont Rácz Andrásnak volt a legnagyobb szerencséje, aki összesen 240 ezer forintot nyert. A kenómanót beküldők között szeptember 13-án immár másodízben sorsoltak ki 1300 pamut- és egy „fém pólót”. Ez utóbbit - a Volkswagen Pólót - Kavall Mátyás, váncsodi lakos nyerte. Szerencsés Karácsony Bár még messze van a karácsony, a Szerencsejáték Rt. jóvoltából péntektől már ajándékot bontogathatunk egy újfajta sorsjegyen, a „Szerencsés Karácsony” nevűn. Aki mellé odaáll Fortuna és az egymilliós vagy tízezer forintos díszdobozt nyitja fel, annak bizony nem lesz az idén gondja az ünnepi bevásárlással. (X) Könyv Tito partizánjainak gonosztetteiről Hogyan irtottak ki 20 ezer magyart? A vajdasági Becsén nagy érdeklődés közepette mutatták be Teleki Júlia Visszatekintés a múltba című könyvét, amelyben a szerző visszaemlékezések alapján állít emléket annak a mintegy kétezer magyarnak, akiket 1944 késő őszén gyilkoltak le a Becséhez közeli Csurogon Tito partizánjai, s a hozzájuk csatlakozott csurogi szerbek. A településen ma már szinte egyetlen magyar sem él, mivel a megtorlást túlélő magyarokat kitelepítették a faluból. Vajdasági magyar becslések szerint az 1942-es újvidéki „hideg napok” megbosszulásá- nak szánt 1944 végi megtorlásokban mintegy 20 ezer - túlnyomó többségében ártatlan - magyar vesztette életét, s a legnagyobb vérontásra éppen Csurogon került sor. „Ezekről a véres napokról ötven éven keresztül nem volt szabad megemlékezni, ötven éven keresztül belénk táplálták a kollektív bűnösség érzetét, pedig 1944-ben nálunk már nem volt „idegen megszálló” hadsereg, s azok, akik felelősek voltak a két évvel korábi vérengzésért, már régen messze jártak. A helybeli ártatlanokon álltak bosszút, s a bácskai megtorlás Csurogon, Zsablyán és Mozso- ron tetőzött: ezt a három falut teljesen megtisztították a magyar lakosságtól, mintha a pó- lyásoktól az aggastyánokig mindenki bűnös lett volna. Ezekről az atrocitásokról hivatalosan nem, vagy csak nehezen lehet adatokat szerezni, s a levéltársak még mindig zárva vannak a kutatók és a tálélők előtt” - írta Teleki Júlia, aki maga is több rokonát, köztük édesapját vesztette el a megtorlásokban. A kötetet szerkesztő Bállá Lajos azt hangsúlyozta, hogy a könyv megjelentetése azért is időszerű, mert a visszaemlékezés-gyűjtemény olyan, mintha a pár évvel ezelőtti boszniai, vagy horvátországi eseményekről is szólna. „A végrehajtók ugyanazokat a szavakat használják, s ahogy ötven éve a magyarokkal nem tudtak együtt élni, most a horvátokról és a bosnyákokról mondják ugyanezt” - mondta a szövetségi parlamenti képviselő, majd azt is hozzátette, hogy Teleki Júliát nem a Balkánt jellemző vérbosszú vezette könyve megírásában, hanem a múlt feltárásának és a megbocsátás szándéka. Családi dráma Olaszországban Hat embert - a feleségét és annak öt közeli rokonát - ölt meg kedden este dührohamában egy fiatal olasz csendőr a dél-olaszországi Buonvicino faluban. A férfi őrült tette után két apró gyermekkel, a kislányával és annak egyik unokatestvérével gépkocsiba szállt, s több mint ezer kilométernyi autózás után az észak-olaszországi Brescia közelében feladta magát a hatóságoknak. A családi drámát feltehetőleg az okozta, hogy a 33 éves Alfredo Valente nem bírta elviselni, hogy a felesége otthagyta és négyéves kislányukkal visszaköltözött szüleihez. A csendőrnek kedden szabadnapja volt. Este felkereste apó- sáék házát, ahol rövid szóváltást követően lelőtte feleségét. Ezután agyonlőtte felesége édesapját és édesanyját, nővérét, valamint annak férjét. A házban lévő három gyermeket magával akarta vinni, de mivel az egyik unokatestvér, egy 11 éves kislány, nem volt hajlandó halott édesanyja mellől elmozdulni, őt is főbe lőtte. Végül lányával és annak hároméves unokaöccsével együtt indult útnak. Egészen addig hajtott, amíg a több mint ezer kilométernyi száguldás után gépkocsija el nem romlott. Ekkor Brescia közelében feladta magát egy csendőrőrsön. Megjelent a nyilvánosság előtt Borisz Jelcin. Az orosz államfő mellkasából tegnap eltávolították a varratokat, majd rövid tévéinterjúban elmondta, hogy egyre jobban érzi magát. Jelcint, aki bár mereven mozgott, de jó színben volt, a kórház parkjában családtagjaival - feleségével és egyik unokájával - örökítette meg a kamera. fotó: feb/reuter Visszatérnek a nádpálcához? Egy felmérés tanúsága szerint az angol közvélemény nem kevesebb mint 89 százaléka helyeselné, ha a szigetország tanintézeteiben visszaállítanák a testi fenyítést. London tíz éve nemcsak a botbüntetést, hanem más, ősrégi fegyelmezési formákat is betiltott. E módszerek Magyarországon is jól ismertek: százszor leíratnak egy szöveget a nebulóval, vagy megparancsolják mondjuk a mellékhelyiségek tisztítását, netán békaügetést, fekvőtámaszt végeztetnek azzal, akit meg akarnak regulázni. Sokan visszahoznák a jó öreg „bezárást” is. Ez annyit jelent, hogy a diák büntetésből az osztályban marad, amikor a többiek már boldogan kitódulhatnak a szabadba. A tíz évvel ezelőtt hozott enyhítő rendelkezés azonban kedvezőtlen változást hozott. Napjainkban diákok, tanárok egyaránt szorongva mennek az iskolába a randalírozó kisebbségtől félve. John Major kormányfő kijelentette: „A helyzet tarthatatlan. Minden eszközzel vissza kell állítanunk a szülők és nevelők megtépázott tekintélyét.” Egy friss közvélemény-kutatás szerint a konzervatív választók 73 és a munkáspárti hívek 66 százaléka helyesli a drákóibb pedagógiai módszereket. Can- terbury érseke kijelentette: a kellő pillanatban adott pofon megérteti a gyerekkel, mi a különbség a helyes és a helytelen között. A kidolgozás alatt álló törvénytervezet értelmében 28 ezer brit iskolában vezetnék be a régiúj normákat. Jó néhány tanintézet az általános szigorítást felhasználja a fiúk fülbevalójának és mindkét nem farmernadrágjának betiltására is. A felhőkarcoló-tulajdonos kockázata Donald Trump, aki New Yorkban számos felhőkarcoló tulajdonosa, toronyépületeket építene Moszkvában. Két nagy létesítményre összesen ne- gyedmilliárd dollárt akar költeni. A Trump International az orosz főváros szívében magasodna, bevásárlóközpontokkal, vendéglőkkel, jégpályával. A Moszkva északi részére tervezett Trump-toronyban viszont főleg luxusirodákat és lakásokat helyeznének el. A tervek szerint 1999-re készülnének el az épületek. Az ingatlanforgalmazással foglalkozó szakemberek nem kis kockázatokat látnak az elképzelésekben. Moszkva a világ egyik legdrágább városa, s bár most élénk a kereslet a magas színvonalú szolgáltatások iránt, ennek könnyen vége szakadhat. (réti)
