Petőfi Népe, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-20 / 271. szám

Olvasói családunk A kistestvérek, Suba Ákos és Vivien. Az apró lánykának - aki mindössze egyesztendős - szól a sok-sok jókívánság, amit a lajosmizsei nagymama küld. Folytatódik a kapcsolat a francia testvérgimnáziummal Bélás diákok Rodezben Kevesen tudják, hogy hol van pontosan Rodez. A bajai III. Béla Gimnázium ötvenegy di­ákja és négy tanára azonban öt felejthetetlen napot töltött az Aveyron megyei városkában, Dél-Franciaországban. A kis csapat október 16-án kelt útra, hogy a nem egészen fél éve kezdődött testvérgimnáziumi kapcsolatot erősítse, s nem utolsósorban azért, hogy a fes­tői tájat megcsodálja. A fárasztó út után az ottani Sainte Marie Gimnázium diák­jainak vendégszeretete várta őket. Az ötnapos program egy ismerkedési esttel kezdődött, amelyet a holland és magyar fiatalok részére szerveztek. Másnap az iskolai órákon való részvétel után a bajai diákok sportrendezvényeken mérhet­ték össze erejüket francia bará­taikkal. Az elkövetkező napok­ban a vendéglátóik mutatták be szűkebb hazájukat. Kirándulást szerveztek a környező váro­sokba, valamint a híres Aven Armand cseppkőbarlangba. U­tolsó este a két gimnázium kó­rusai koncerttel örvendeztették meg az érdeklődő ottani közön­séget a rodezi Saint Amans- templomban. A hosszú, másfél napos ha- zaút során a fáradt, de boldog csapat még rövid időre megállt Monacóban. Az élményteli na­pok után a bajai III. Béla Gim­názium bizakodva várja a kap­csolat folytatását. Bucsányi Adrienn és Jónai Zsuzsanna III/C osztály Nyugdíjasok Kaskantyún Közös volt a múltunk, közös most a sorsunk a mottója annak a rendezvénysorozatnak, ame­lyet három község, Kaskantyú, Páhi és Tabdi rendezett a mille- centenáriumi évforduló jegyé­ben. Ennek egyik programja november 22-én, pénteken lesz, amikor a nyugdíjasklubok tag­jai találkoznak, s persze vetél­kednek. A műsoros est a kas- kantyúi színházteremben este hat órakor kezdődik. A megmé­rettetés és a közös vacsora után Horváth-Répási duó húzza a talpalávalót. Kiskőrösön a közelmúltban vették birtokba az őskeresz­tyén apostoli gyülekezet tagjai az új imaházukat. A nagy ösz- szefogással és sok segítséggel létrehozott épület azóta is sok örömet szerez az odalátogatóknak. fotó: török zsuzsa A nagyszülők szeme fényei A legdrágább szülőket, Nagy Gergelyt és feleségét, Ada- mik Irmát házasságkötésük 47. évfordulója alkalmából kö­szönti a család Kiskunfélegyházán. E jeles napon is nagy szere­tettel veszi őket körül lányuk, vejük, fiaik, menyeik és nyolc unokájuk, közöttük a két izsáki árva fiú. Ugyanis az ő szüleik (e felvétel bal oldalán látható házaspár) lelték halálukat abban a sokak által emlékezetes balesetben, amit egy ittas fiatalember okozott Izsák főutcáján. Búcsú az aggastyántól A közelmúltban Fülöpszálláson eltemették a település legidő­sebb polgárát, Bálint Imre bá­csit. Tavaly áprilisban a Petőfi Népe is bemutatta a százesz­tendős aggastyánt, akivel a csa­ládi ünnepen még beszélget­tünk. Az idén - mint Cseh Sza­káll Sándor polgármester el­mondta - különösen sok idős ember halt meg a községben, ahol most a legörebb 96 éves. Koncsögpusztán voltak kisdiákok Erzsébet-napi köszöntő Békességben élnek Magyar óvoda Nagyváradon A Magyar Máltai Szeretetszol­gálat kecskeméti csoportjához a közelmúltban Nagyváradról ér­kezett kérés. Az erdélyi vidéken a Szent László-székesegyház segítsé­gével magyar óvodát hoztak létre, ahová több mint félszáz kisgyermek jár. Minden segít­séget elfogadnak, várnak és remélnek. Leginkább a gyer­mekintézmény további beren­dezési tárgyaira volna szükség, főleg óvodai ágyak kellenének a kicsiknek. Felajánlást bárki tehet a máltai szeretetszolgálat kecskeméti csoportja informá­ciós szolgálatánál, melynek te­lefonja 485-696, 9-től 12 óráig személyesen is. Vaskúton szeptember 20-án volt egyéves Lázár Krisztike és a másik unokánk, Lázár Robika pedig október 10-én. Két fiam csemetéiről van szó - írta és a fényképet beküldte a nagy­mama, aki hozzátette, a két pici a nagyszülők szeme fényei. Fábián Gábor és Pinczel Margit 1955 novemberében kö­töttek házasságot, s Tabdiban élnek. Az évforduló alkalmából boldogságot és jó egészséget kíván nekik lányuk, vejük és két unokájuk. A fotót a kerekegyházi Kovács Emilné küldte el. A találkozón részt vevők egy csoportja, akik a késő délutáni fotózásig kitartottak. Kecskeméttől húsz kilométerre levő tanyán, Koncsögpusztán, a Ludastói-iskolában voltam kis­diák negyven éve. Régi vá­gyam, hogy tanítóimmal, diák­társaimmal találkozzak, ez év augusztus 31-én teljesült. Egy osztálytársam, Feldmanné Lóczi Magdolna megszervezte az öregdiák-találkozót a fehér­tói táborban. Az ott tanító pe­dagógusok mind eljöttek ve­lünk ünnepelni. Első tanító nénink - aki negyvenegy évet töltött Kön- csögpusztán - Oláh Béláné, Kati néni Veszprémből utazott ide 85 évesen. Több mint száz diák és hozzátartozó eljött ün­nepelni. Kicsit késve, de sze­retném megköszönni minden­kinek ezt a szép napot. A kép késő délután már csak kévésünkről készült. Nagy öröm számomra, hogy ebben a rohanó világban az emberek szakítottak időt erre a találko­zásra. Volt olyan diák, aki Kunszentmiklósról, Orosz­lányból, Domoszlóról, Kiskő­rösről jött el. Kati néni is nagyon készült e napra, hiszen elhozta azt az ál­tala írt Volt egyszer egy iskola című visszaemlékezését, a- melynek végén ott az a 24 név is, akik egykoron tanítottak Koncsögpusztán. Fodor Sándorné, Kecskemét Édesanyánkat, Berkes Erzsébetet szeretnénk köszön­tem névnapja alkalmából ezzel a képpel. Köszönjük neki azt a szeretetet, amivel mindkettőnket önzetlenük körbevesz. Kívá­nunk neki hosszú, boldog életet. S akik Tiszaalpárról kérték, a gyerekek, Horti Mihály és öccse, Farkas Árpád. Együtt töltött évtizedek

Next

/
Oldalképek
Tartalom