Petőfi Népe, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-17 / 243. szám
hétről hétre A századik esztendő Centenáriumi táncjáték. Ladányi Andrea balettművész koreográfiáját is bemutatták a gálán, fotó: walter Péter Száz évvel ezelőtt, 1896. október 14-én nyitotta meg kapuit az ország legszebb színházának tartott, s azóta is „ékszerdobozként” emlegetett kecskeméti Katona József Színház. A centenáriumot ünnepségsorozattal köszöntötték a múlt héten, amelyet e hét hétfőjén egy gálaműsor zárt le. Az ünnepi héten határainkon túli társulatok —a kolozsvári, akassai, a szatmárnémeti - színház mutatkozott be, s aratott sikert. A kecskeméti társulat két előadással: a nagyszínpadon A dzsungel könyvével, a kamaraszínházban a Papírsárkányok című darabbal tette le névjegyét. S a hétfői gálával, amely a nagy hírverés, a valószínűleg sok munkával járó szervezés ellenére sem sikerült jól. Túl sok volt a technikai hiba, az üresjárat, az esetlegesség. Ezért is húzódott el az eredetileg kétórásra tervezett előadás éjjel fél 12-ig. Akik ott voltak, talán mégsem bánták meg: régen látott kedvenceiket, s egy villanás erejéig a mai társulatot is láthatták. Ünnepi színházi találkozások Tallós Rita és Barbinek Péter partnerek voltak a színpadon és Kecskeméten kötöttek házasságot. A gálán is együtt léptek fel, s elhozták két gyereküket is. fotó: walter Péter.-Akkor is eljöttem volna, ha nem hívnak meg. Radó Vilmos és Rozsdi kedvéért - mondta Ruszt József rendező, a kecskeméti Katona József Színházban hétfőn megrendezett centenáriumi gála szünetében. Radó Vilmost, a 83 esztendős, mégis örökifjú színidirektort, akinek élete összefonódott a kecskeméti teátrummal - szükségtelen bemutatni a színházszerető közönségnek. De kicsoda Rozsdi, akire 18 év után is szeretettel emlékezik a kecskeméti teátrum egyik fontos korszakát meghatározó Ruszt József. Nos, Rozsdi, azaz Tóth Sándor a színház világosítója. Negyven éve. 1956. november 8-án, 17 éves korában lépett a színház kötelékébe. S mint mondta: élete legfontosabb időszaka volt a Ruszt-korszak, amikor a műszak és a színészek egy-egy darab színrevételében alkotótársak voltak. A nagy találkozásokra, a régi történetek, anekdoták felelevenítésére kitűnő alkalmat teremtett a színház századik születésnapját köszöntő hétfői gála. S bár mindenki, akit vártak, nem jött el - ott volt Sas József, akinek Kecskemét és Radó Vilmos mindent jelent. Ott volt Gyólay Viktória, aki 35 évig és 85 napig játszott a teátrum színpadán, s akinek - súlyos szemműtétje után - e gála kedvéért volt szabad elhagynia a kórházat. Ott volt Moór Marianna, aki olyan bájosan sült bele a köszöntőül mondott Nagy László-versbe, hogy vastapsot aratott vele. Ott volt Szalma Sándor, aki súlyos betegsége miatt évek óta nem mozdult ki otthonról. S ott voltak - a színpadon vagy a nézőtéren - azok a művészek, akik ma, régen vagy nem is olyan régen meghatározó egyéniségei voltak a kecskeméti színháznak. Néhányukkal sikerült a gála forgatagában szót váltanunk. A Kossuth-díjas Csomós Mari, aki ma az Új Színház tagja, sok zenés darabban játszott egykor Kecskeméten. A színház munkáját ma is figyelemmel kíséri és szívből drukkol a mai; fiatal társulatnak. Monyók Ildikó életének kitörölhetetlen időszaka volt a nyolc kecskeméti év. Jó szívvel emlékezik színpadi partnereire, leginkább Andorai Péterre, akivel egy emlékezetes alakítás, a Kabaré sikere fűzi össze. A Família Kft.-ből jól ismert Baranyi László - bár azok a hajdani kecskeméti, erővel telt ifjúi évek már elszálltak, s a Petőfi Népében egykor megjelent jó kritikák is szép emlékek csupán - két szerep kedvéért azonnal a hírős városba jönne: a Lear király és a Fösvény címszerepe nagy vonzerő. Seres Ildikó, akinek immár nyolc hónapos a kislánya, most Miskolcon játszik, de az első hívó szóra visszatérne Kecskemétre, ahol mint Maya is emlékezetes alakítást nyújtott. Fekete Tibor - mint mondta - 1957-ben mit sem sejtve csak egy évre jött le Kecskemétre, s ma már a teátrum örökös tagja. Együtt kezdte a pályát Galambos Erzsivel, s együtt játszott az akkori sztárokkal: Dévay Camillával, Csajányi Györggyel, Csorba Istvánnal. Ma arra a legbüszkébb, hogy a színházban ő mindenkinek „Tibi bácsi”. Nem is oly rég a közönség kedvence volt Csombor Teréz, aki szubrettként most lép újra színpadra Tatabányán. Szívesen jött a gálára, mert szerinte ez az ünnep nem a színház mostani vezetésének az ünnepe, hanem mindazoké, akik ezt a teátrumot szeretik. Székhelyi József 25 évvel ezelőtt, éppen akkor, amikor a színház fennállásának 75. születésnapját ünnepelték, lett a társulat, s Ruszt József csapatának tagja. Az ő kedvéért s persze Radó Vilmos kedvéért jött el ismét. Nosztalgiázni, emlékezni a pályakezdő évekre. Abban a reményben, hogy ő és a többiek a 125. születésnapon is itt lehetnek. Á.E. - K.Á. Ünneprontó polgármesteri kérdések a kulturális bizottság ülésén A színház 100 éves fennállására rendezett ünnepi héten az ön- kormányzat kulturális bizottságának ülésén váratlanul megjelent Katona László polgármester. A város első embere - kérdések formájában - erős kritikával illette a színház jelenlegi tevékenységét. A felvetéseket a kulturális bizottság holnapi ülésén fogja megtárgyalni. Bal József direktornak mi is feltettük ugyanazokat a kérdéseket.- Az egyik felvetés az volt, hogy a Kecskeméten letelepedett színművészek létbizonytalanságban vannak, mert nem kapnak elég feladatot.- Aki itt játszik, a kecskeméti színházban, az mind kecskeméti színész. Persze, azért értem, hogy mire gondol a polgármester úr, de ebben az esetben meg a felvetést nem értem. Sirkó László, Kovács Gyula, Réti Erika, Pál Attila le sem jönnek a színpadról.- A műszaki dolgozók pedig azért vannak bajban, mert fel kell adniuk közalkalmazotti státuszukat és ki kell menniük vállalkozónak. így egyrészt lemondanak a végkielégítésükről, másrészt mi a biztosíték arra, hogy holnap is ók dolgoznak itt és nem egy másik vállalkozó?- Ha a műszak nem dolgozik megfelelően, akkor a közalkalmazotti státusza sem védi meg. Sajnos a színházban egy napi 16 órát dolgozó műszakinak havonta bruttó 22-23 ezer forint a fizetése. Vagyis adott esetben egy nyolc hónapos végkielégítés sem lenne túl jelentős ösz- szeg a színház költségvetésében. Tehát nem arra megy ki a játék, hogy végkielégítés nélkül „ússzam meg a dolgokat”. Aki kimegy vállalkozónak, annak a tb-járulékot úgyanúgy kifizetem, csak közvetlenül a dolgozónak. Senkinek nem volt kötelező kimenni bt.-be, de tény, hogy az önkormányzat és a minisztérium is szeretné, ha a színház közhasznú társasági formában működne a jövőben. Ennek egyik feltétele az, hogy senki nem lehet a teátrumnál közalkalmazott. Lehet, hogy már januártól, de legkésőbb a következő évad elejére már mindenki vállalkozó lesz a színházban.- Műson’álasztásban, illetve -szervezésben mindent megtett- e a színház a most kezdődött évad bérletezésének sikere érdekében? A dzsungel könyve például - ami óriási közönség- siker - bérleten kívül megy.- Miért menet közben kérdeznek erre rá, hiszen még tart a bérletezés. De tekinthetem ezt egy jóindulatú aggódásnak is azért, hogy legyen elég néző. Ugyanakkor a polgármesteri hivatal nem döntötte még el, hogy mit kér rajtam számon: nézőt vagy bérletest? A bérleteseink száma ugyan csökkent, de ezt én magam is szerettem volna, mert a bérletszünetes előadások számát akarom növelni, két ok miatt. Az egyik az, hogy a bérletezés napra megköti a játszási rendünket. Ezért egy-egy nagy sikerű előadást nem tudtunk „kijátszani”. Volt rá még érdeklődés, de le kellett venni egy bérletes előadás miatt a műsorról. A másik ok az, hogy úgymond fiskális szemléletre vagyunk kényszerítve. A dzsungel könyve nagyon drága előadás, csak felemelt helyárakkal tudjuk játszani. Nagyon jó lenne betenni bérletbe, de ezt anyagi okok miatt nem tehettem meg.- A színház mögötti üzemviteli épületben a díszlet- és kelléktárat meg kívánják szüntetni, helyette egy zenés szórakozóhelynek adják bérbe az épületrészt. így pénzhez jut a színház, de jelentős költséggel is jár a dolog, mert új raktárai kell szerezni valahol a városban.- Szerintem ezek már olyan belső dolgok, amit majd csak a mandátumom lejárta után lehet rajtam számonkérni. Most nem, de azért elmondom. A színháznak nincs olyan díszletraktára, ahol a nagy elemeket tudnánk tárolni. Evek óta a Bodzái utcai műhelyház udvarán vannak nejlonnal letakarva a több százezer forintos díszletelemek. A színház mögötti üzemház földszintjén csak székeket, asztalokat, emelvényeket lehet tárolni. Újságban is megjelent, hogy a díszleteket tavaly is a színház mögött, a szabadban tároltuk. Tervem az, hogy a zenés szórakozóhely bérleti díjából két év múlva fel tudunk építeni egy saját raktárát. A nagyobb díszletek már most a Rudolf laktanyában vannak, ahol egy raktárhelyiséget bériünk. Ez csak ideiglenes megoldás, egy-más- fél évig maradhatunk ott. Arra törekszünk, hogy az előadások blokkokban menjenek, vagyis 4-5-ször egymásután. így csökkenthető a szállítási költség és a műszaki dolgozóknak is kevesebbet kell mozgatniuk a díszleteket.- A kamaraszínházat felújították 1,5 millió forintért. Sokak szerint ez bontási költség, hiszen eltűnt a színpad és a nézőtér. A padlótól a plafonig egy nagy fekete helyiség lett az egész.- A kamaraszínházhoz kilenc éve nem nyúltak, romjaiban volt. Pontosan a polgármesteri hivataltól kaptam felszólítást, hogy valamit tenni kell. A színpadot nett) vettük ki, hanem a színpad deszkázatát folytattuk, így lett egy egységesen sík tér az egész. A nézőtéri lejtő, az összes szék megvan. Az épület a megyei önkormányzaté, akikkel olyan megállapodásunk van, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot, ha megszűnik ott a szerződésünk. Fekete pedig azért lett, mert bevilágítás szempontjából ez a legkedvezőbb szín. M. Gy. Három hölgy, három díj Réti Erika, jobbján Bal József direktorral. A kecskeméti Katona József Színház századik születésnapja alkalmából Göncz Árpád köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje kitüntetést adományozta Balogh Rózsa színművésznek, örökös tagnak, aki negyven éven játszott a kecskeméti teátrumban. S szintén a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje kitüntetést adományozta a színház tagjának, Réti Erikának. A szabótár vezetője, Rózsahegyi Margit , a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztje kitüntetést vehette át a hétfői színházi gálán. Balogh Rózsa
