Petőfi Népe, 1996. szeptember (51. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-13 / 214. szám

1996. szeptember 13., péntek Hazai Tükör 5. oldal A kabinet rábólintott az alapszerződésre A kormány tegnapi ülésén áttekintette a magyar-ro­mán alapszerződés teljes szövegét és egyhangúlag felhatalmazta Horn Gyula miniszterelnököt a doku­mentum aláírására - jelen­tette be Kiss Elemér minisz­terelnökségi államtitkár az ülést követő sajtóértekezle­ten. Az Első Kelet-Közép-európai Együttműködési Alapítvány a kormány támogatását kérte a 25 országot átfogó, soknyelvű Alfa Televízió létrehozásá­hoz, illetve a magyar részvé­tel feltételeinek megteremté­séhez. A kabinet legfeljebb 180 millió forint erejéig egé­szíti ki az alapítvány önrészét, hogy az eséllyel vehessen részt az Európai Unió hasonló célt szolgáló pályázatán. A sikeres pályázat hozzájárulhat ahhoz, hogy Budapesten le­gyen az Alfa Tévé központja. A kormány - egyebek közt a költségek bizonytalansága, a megvalósíthatósági tanul­mány hiánya és más fontos tényezők tisztázatlansága mi­att - nem fogadta el a Dél- Buda-Rákospalota metróvo­nal Kálvin tér és Etele tér kö­zötti szakaszának megépíté­sére tett orosz ajánlatot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kabinet véglegesen le­tett volna a beruházásról. A metróépítés lehetséges mű­szaki, technikai és pénzügyi feltételeiről decemberben részletes előterjesztés kerül a kormány elé. Az orosz állam- adósság leépítésére pedig más megfelelő lehetőséget is lát a kabinet. Módosította a kormány a Kossuth- és a Széchenyi-díj adományozásának szabályait: a jövőben e magas kitünteté­seket csak akkor lehet ismé­telten odaítélni, ha a jelölt újabb kimagasló teljesít­ménnyel gazdagítja a művé­szeti, tudományos életet. Rendeletet alkotott a kor­mány a szerzői jogok kezelé­séről, védelméről is. Az ezzel foglalkozó állami szerv, a Szerzői Jogvédő Hivatal ha­marosan megszűnik, s helyét közalapítvány, illetve szerzői egyesületek veszik át. (d. g.) őrizetben a kórházigazgató A Zala megyei kórháznál fo­lyó büntető-eljárási vizsgálat során a megyei rendőr-főka­pitányság gazdaságvédelmi osztálya újabb bűncselek­mény alapos gyanúját állapí­totta meg. A nyomozás szerint a kórház két volt vezetője, dr. V. J. orvosigazgató és H. I. gazda­sági igazgató még 1993-ban szerződést kötött két, a Mán- szigeten bejegyzett off-shore (területen kívüli) céggel, ame­lyeknek a tulajdonosai egyben a kórházzal üzleti kapcsolatban álló vállalkozás vezetői is. Az importbizományos útján meg­kötött szerződésben a kórház tanulmányokat és oktatási programot rendelt meg 6,5 mil­lió forint értékben. A vizsgálat eddigi adatai sze­rint a cégek ezt a megrendelést nem teljesítették, ennek elle­nére a vételárat az intézmény kifizette. Mint kiderült: az ösz- szeget a külföldi érdekelteken keresztül a kórházi vezetők, va­lamint a ZTE Heraklith Bas­ketball nevére szóló, egy határ közeli osztrák bankban nyitott számlára utalták. Egy korábbi bűncselekmény - csalás és okirat-hamisítás - gyanúja még a nyár elején a gazdasági igazgatóval szemben merült fel. Öt akkor kihallgat­ták, de nem vették őrizetbe. A megyei gazdaságvédelmi osz­tály most dr. V. J. őrizetbe vé­tele mellett folytatja a vizsgála­tot, amelynek végeztével rész­letes tájékoztatást adnak az ügyről. Úthengerrel a csempészcigarettán A hamis és a csempészett do­hányáruk forgalmazása által az államnak okozott évi kilenc - tízmilliárd forintos kárra hívta fel a figyelmet a BAT Pécsi Do­hánygyár Kft. csütörtöki de­monstrációján: a város főterén a vámosok által elkobzott három­száz karton csempészcigarettát taposott szét egy úthenger, me­lyet az egykori népszerű tévé- filmsorozat főhőse, Józsi - alias Szabó Gyula színművész - ve­zetett.'A polgároknak osztoga­tott röplapok szerint a dohány­áruk hazai piacának már mint­egy 15 százalékát a feketegaz­daság uralja. A hamis cigaretták károsanyag-tartalma megha­ladja az előírt értékeket. Kiürült a tárca puttonya A sok eső miatt a szokásosnál előbb indul a szüret Ide kerül a bornakvaló. Noha az idén a sok eső miatt a megszokottnál korábban kez­dődött a szüret, a termés jobbnak ígérkezik a tavalyi­nál. Az idén bevezetett új ül­tetvénytelepítési támogatás kedvezett a gazdálkodóknak. Egyetlen hibája: alig három hónapig volt érvényben. Az esős időjárás nyomán fel­lépő gombabetegségek terjedé­sének elkerülése végett a gaz­dálkodók hozzáláttak a szőlő betakarításához. A Szőlő- és Bor Terméktanács becslése szerint az idén mintegy 650 ezer tonna szőlőre - a korábbi évek átlagánál húsz százalékkal többre - és mintegy 4-4,4 mil­lió hektoliter borra számítanak a gazdák. Magyarországon évek óta fo­lyamatosan csökken a szőlőte­rület. 1991-ben még 131 ezer, ma viszont már csak 100 ezer hektáron termelik az édes ne­dűnek valót. Az ültetvények fele elhanyagolt, felújításuk, pótlásuk nem halogatható to­vább. Dömötör József, a ter­méktanács munkatársa szerint évente négy-ötezer hektáron kellene új töveket ültetni ahhoz, hogy húsz év múlva százezer hektáros termőterületen gazda­ságos árutermelést lehessen folytatni. Ha erre öt éven belül nem kerül sor, akkor a pusztulás folyamata meg­állíthatatlan. Egy hektár szőlő újratelepí­tése egymillió forintba kerül, ám ennyit a ter­melők saját erő­ből képtelenek előteremteni. Dömötör úgy véli, az idén be­vezetett, hektá­ronként 600-650 ezer forintos te­lepítési támoga­tás sokat javíthatott volna a helyzeten, ha az agrártárca há­rom hónap múltán a pénzügyi keret kimerülésére hivatkozva fel nem függeszti a kompenzá­ció folyósítását. Az efféle intézkedéseket aligha lehet gyümölcsözőnek nevezni. Újvári Gizella Alkotmányozás. Az MSZP tárgyalódelegációja az SZDSZ- szel egyeztetett javaslatot tett az alkotmányozás folytatására. Az alkotmány-előkészítő bi­zottság ülésén a szocialisták in­dítványozták, hogy a testület a korábban elfogadott módosító javaslatokkal együtt ismét ter­jessze a parlament elé a kon­cepciót. Azt is kezdeményezte a két kormánypárt, hogy egé­szítsék ki a dokumentumot az állam szociális jellegének, az érdekegyeztetés kötelezettsé­gének rögzítésével és a munka világára vonatkozó egyéb meg­határozásokkal. Vita a gazdálkodásról. Az Egészségbiztosítási Önkor­mányzat, illetve a pénztár gaz­dálkodását vizsgáló parlamenti bizottság továbbra is kifogásol­hatónak tartja az egészségbiz­tosító kockázatkezelő kurató­riumainak munkáját. Főként azt helyteleníti, hogy a kockázat- kezelésre létrehozott, s az el­múlt három évben több mint 4,5 milliárd forinttal gazdál­kodó kuratóriumok beruházá- ' sokra is adtak pénzeket. Kecskeméten a következő szezontól megszűnnek a gondok? Annyit fizet, amennyit fűt? Nincs olyan fűtésiszezon-kez- det, hogy ne merülne fel va­lami gond. Általában túl ha­mar köszönt be a hideg, s ah­hoz, hogy a fűtést a korábbinál hamarabb kérjék, egész lakó- közösségeknek kellene teljes egyetértésre jutni. A tervek szerint a következő szezontól ezek a gondok megszűnnek. A Termostar ugyanis szeretné, ha jövőre minden általa fűtött épületben ott lenne egy hő­mennyiségmérő. Hogy mi is változik e szerkezet beépítésé­vel, arra Márton János igaz­gató válaszolt.- A szerkezet házanként ké­pes mérni a fogyasztott hőt. Ez­zel az általánydíj megszűnne, és a ház pontosan az általa fogyasz­tott energia után fizetne.- Olyasmi lesz ez, mint a víz­óráknál a főmérő?- Igen. Ez a mérhetőség meg­teremtésének első lépcsője. Ezt a Termostar finanszírozza, ami 30 millió forintunkba kerül, és fo­lyamatosan, külön értesítés nél­kül elvégezzük a beszereléseket. A házon belüli költségmegosz­tás a következő lépcső, itt a lakó- közösségek azt a megoldást vá­lasztják, amelyiket akarják. Ha úgy találják jónak, a légtérfogat alapján osztják meg a költsége­ket, de lehetőség nyílik lakáson­kénti hőmennyiségmérésre is. Ez persze befektetést igényel: radiátoronként 7-8000 forintot. Néhány épületben referencia­ként már működik Kecskemé­ten, s az ottani tapasztalatok sze­rint egy-egy fűtési szezonban 20 százalékkal lehet csökkenteni a fogyasztást. Az ilyen korai hideg időben ez a technikai megoldás lehetővé teszi azt is, hogy akkor indítsák be a fűtést, amikor a la­kók maguk szeretnék. Ezek le­olvasása fűtési szezon végén tör­ténne. Megjegyzem, ilyen meg­oldást alkalmaznak a legtöbb nyugati országban is.- Ha ezek révén csökken a la­kók fogyasztása, hiszen takaré­koskodni tudnak a fűtéssel, miért érimegmindezaTermostamak?- Mert így mi a mért hő­mennyiséget tudnánk szolgál­tatni, nem egy nehezen meghatá­rozható átlagfogyasztást. A mostani átalánydíjas rendszerrel nem elégedettek a fogyasztók, a helyébe lépő, mérhető fogyasz­tási rendszerezzél szemben egy­értelmű.- Az mindenesetre, gondo­lom, várható, hogy emelkednek a szolgáltatásaik árai...- Ez elkerülhetetlennek tű­nik. Nemsokára az önkormány­zat elé kerül javaslatunk, ami kö­rülbelül 8 százalékos áremelést tartalmaz. A döntés természete­sen a képviselő-testületé. Bán János Munkaadók ülése. Budapes­ten tartja idei közgyűlését a Nemzetközi Munkaadói Szer­vezet európai tagozata. A szep­tember 18-a és 21-e közötti ta­nácskozáson egyebek között megvitatják a földrész országa­inak szociálpolitikai helyzetét, és tisztújításra is sor kerül. Zöld út a javaslatnak. Az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága egyhangú­lag támogatta, hogy a parla­ment elé kerüljön a lakástaka­rék-pénztárakról szóló törvény- javaslat. Az is kiderült az ülé­sen, hogy évi 100 ezer szerző­déssel és átlagosan havi 7500 forint megtakarítással számolva 13,5 milliárd forintot tennének ki a lakástakarék-pénztárak te­vékenységéhez kapcsolódó költségvetési támogatások. Sok a bűnöző. Az év első fe­lében 214 710 bűncselekmény vált ismertté, 3176-tal több, mint az előző esztendő hasonló időszakában. Ebből arra követ­keztetnek a szakemberek, hogy az év végéig összesen több mint félmillió bűncselek­ményre derül majd fény - hangzott el a Legfőbb Ügyész­ség tegnapi tájékoztatóján. ÍJtravalót kapnak. Megkez­dődött a jegyzők negyedik or­szágos konferenciája. A telepü­lések igazgatási vezetői a há­romnapos fórumon első kézből tájékozódhatnak a munkájukat érintő újdonságokról, az ön- kormányzatok működésével, gazdálkodásával kapcsolatos tennivalókról. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke levélben köszöntötte a tanácskozás mintegy 600 résztvevőjét. A trió négyes fogattá bővül? Lassan kirajzolódnak az el­lenzék összefogásának kör­vonalai. Tegnap Fidesz- MDNP-csúcstalálkozó volt, s a két párt vezetői megállapí­tották: számos politikai kér­désben egyetértenek, s távlati céljaik egybeesnek. Orbán Viktor, a fiatal demokra­ták elnöke bejelentette: pártja kezdeményezni fogja a KDNP- nél és az MDF-nél, hogy eset­leg négypártivá bővítsék a je­lenleg hárompárti ellenzéki együttműködést. Orbán és Szabó Iván, az MDNP elnöke arról is beszá­molt, hogy a két párt azonos módon ítéli meg az ország gaz­dasági helyzetét. Egyetértenek abban is, hogy a ’98-as válasz­táson csak ellenzéki összefo­gással váltható le a kormány. Lezsák Sándor, az MDF elnöke javasolta a kormánynak, hogy a hetven éven felüli, különösen hátrányos helyzetűek kapjanak nyugdíjpótlékot. Közölte azt is, hogy a közeljövőben Orbán Viktorral, majd Giczy György- gyel az ellenzéki együttműkö­dés feladatairól tárgyal. A Szonda Ipsos augusztusi közvélemény-kutatása a keleti országrészben Pártok népszerűségi listája Diplomadömping Hazánkban nemzetközi mércével mérve is magas a felsőfokú végzettségűek aránya. Mint erről egy teg­napi szakmai tanácskozáson szó esett, nálunk jelenleg tízezer foglalkoztatottra 310 műszaki diplomával rendel­kező jut, miközben Német­országban 276, az USA-ban pedig 194. A feltételezések szerint a kedvező képzési arány a következő másfél évtized­ben is fennmarad, s az ösz- szes felsőfokú végzettsé­gűek száma a mostani 588 ezerről 845 ezerre emelke­dik. A prognózisok szerint az új évezred első évtizedé­nek végére a középiskolát végzettek száma is teteme­sen - 930 ezerről 1 millió 400 ezerre - növekszik. Augusztusban a keleti or­szágrészben a polgárok 17 százaléka - 2 százalékkal ke­vesebb, mint az előző hónap­ban - szavazott volna az MSZP-re. Az FKGP-re 13 százalék adná a voksát, ami 2 százalékkal több, mint jú­liusban volt. Hasonló mértékű - 2 százalé­kos - népszerűségnövekedést könyvelhet el a Fidesz-MPP, amelyet 11 százalék támogatna. Az SZDSZ népszerűsége nem változott, jelenleg is 7 százalék szavazna erre a pártra. Az MDF és KDNP a polgárok 4-4 száza­lékának szavazatára számít­hatna. A parlamenten kívüli pártok együttvéve 5 százalékot, ezen belül a MIÉP és a Mun­káspárt 2-2 százalék szavazatot kapnának. A Dunától keletre a megkér­dezettek 48 százaléka állította, hogy élne választási jogával, közülük 78 százalék meg­mondta, melyik pártot támo­gatná. Az úgynevezett biztos szavazók harmada (33 száza­országos adatok: ■—\ lék) az MSZP-re, 21 százalék az FKGP-re, 14 százalék a Fi- desz-MPP-re, 9 százalék az SZDSZ-re, 8 százalék az MDF­re, 7 százalék a KDNP-re adná a voksát. A parlamenten kívüli pártok - ha együtt lépnének fel - 6 százalékot kapnának. A közvélemény-kutatás sze­rint a polgárok 22 százaléka nem lenne hajlandó az FKGP- re szavazni. Az MSZP-vel szemben a megkérdezettek 20 százaléka táplál ellenszenvet. A további sorrend: MDF - 4, Fi- desz-MPP - 2, a KDNP és az SZDSZ - 1-1 százalék. A par­lamenten kívüli pártok közül a legnagyobb ellenszenv (6 szá­zalék) a MIEP-pel, ezt köve­tően a Munkáspárttal (4 száza­lék) szemben nyilvánult meg. A kérdezés ideje: 1996. au­gusztus 10-23. A kérdezés módja: személyes, kérdőíves kérdezés. Az alapsokaság: minden fel­nőtt, a keleti országrészben ál­landó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. A minta: 485 fő a Dunától keletre. A minta és az alapsokaság nem, kor és lakóhely típusa sze­rinti megoszlása azonos. FEB a keleti országrész adatai:

Next

/
Oldalképek
Tartalom