Petőfi Népe, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-04 / 155. szám
4. oldal 1996. július 4., csütörtök Hazai tükör - Világtükör Elnökválasztás - talányokkal Nyugati sajtójelentések szerint súlyosan beteg az orosz államfő Az oroszországi elnökválasztás döntő, második fordulója Jelcin elnök egészségi állapotával kapcsolatos találgatások jegyében zajlott. A részvétel az első fordulóban jegyzettnél 5-6 százalékkal alacsonyabb volt. Lapzártakor érkezett nem hivatalos adatok Jelcin csekély előnyét jelezték. Újabb tápot adott az elnök megromlott egészségével kapcsolatos találgatásoknak, hogy Jelcin a korábbi gyakorlattól eltérően nem Moszkvában, hanem a főváros közelében, a barvihai választókörzetben, a sajtó távollétében voksolt. Szavazatának leadása előtt fölszólította a választópolgárokat, hogy járuljanak az urnák elé. Viktor Csernomirgyin kormányfő, Alekszandr Lebegy, a nemzetbiztonsági tanács titkára és Szergej Medvegyev elnöki szóvivő egybehangzóan cáfolta, hogy a tavaly két infarktuson is átesett 65 éves Jelcinnek komolyabb baja lenne. A CNN amerikai tévéhálózat mindazonáltal úgy értesült, hogy az orosz elnök újból szívizom-vérellátási zavarokban szenved. A spanyol El País című lap szerint Jelcin a múlt héten kétszer is szívrohamot kapott, s ezért tűnt el a nyilvánosság elől. Az újság tudni véli: az orosz államfő állapota annyira súlyos, hogy orvosai két hónapig tartó teljes kényszerpihenőt rendeltek el számára. A német Bild szerint a bonni kancellári hivatal Moszkvából részletes tájékoztatást kapott Borisz Jelcin megromlott egészségi állapotáról. A bulvárlap egy német diplomatát idézve azt közölte, hogy az orosz államfőn szívműtétet hajtanak végre az elnökválasztás második fordulója után. A szerdai szavazáson - a várakozásoknak megfelelően - kevesebben vettek részt, mint a választás első fordulóján. Általános vélemény szerint a voksolás kimenetele jórészt a részvételi aránytól függ. Az első fordulóban 69 százalékos részvétel mellett 3 százalékos különbséggel nyert Jelcin. Vele szemben a fegyelmezett szavazótáborral rendelkező kommunista Gennagyij Zjuga- nov győzelmi esélyeit javítja, ha 60 százalék alatt marad a részvételi arány. Maga Zjuga- nov magabiztosan nyilatkozott esélyeiről. A politikus megismételte, hogy győzelme esetén koalíciós kormányt alakítana. Mint mondta, elnökké választása esetén felfüggesztené tagságát a kommunista pártban. Szavaz a gyengélkedő Jelcin. fotó: FEB-REUTER Ötszázmilliárd dollárt mos át évente az orosz maffia Gúzsba kötve táncol az Europol Két évvel azután, hogy megalakították az Európai Unió rendőrségét, az Europolt, és egy évvel azután, hogy Nyugat- Európában (legalábbis a tizenötök állampolgárai számára) lebontották a határsorompókat, a szervezett bűnözés elleni küzdelemre hivatott testület csupán fogatlan oroszlán. A lesújtó vélemény a legilletékesebbtől, Jürgen Storbeck- től, az Europol vezetőjétől származik. Mind ez ideig ugyanis nem sikerült a nyugateurópai politikai és társadalmi fejlődés üteméhez igazítani a földrészünk felén „bűnüldözni”, intézkedni hivatott nemzetközi rendőrséget. Az égig érő bürokratikus akadályok ugyanis egyelőre áthághatatlannak látszanak. Eközben immár ötszázmilliárd dollárra rúg az • orosz maffia Európában tevékenykedő, legalább kétszázra becsült csoportjainak éves forgalma. A szakértők meggyőződése, hogy ezt a tengernyi pénzt . Nyugat-Európában mossák át különféle befektetések formájában. Az Europol azonban csaknem tétlen. Vagy mégsem? A német rendőrszakszervezet elnöke, Hermann Lutz védelmébe vette az Europolt. Szerinte az adatcserék révén tavaly ezerötszáz nagyszabású bűnügyet, fegyver-, kábítószer- és emberkereskedőt, autócsempészt stb. sikerült földeríteni, a tetteseket pedig a nemzeti igazságügyi szervek kezére juttatni. Az EU keleti határát őrző németek - hála az Europol immár 3,7 millió gyanús személy adatait tartalmazó, és legalább kilencmilliósra bővíthető számítógépes adattárának - ezerszám szűrték ki a bűnözőket. Mindez azonban mégsem elég, mert a meglévő német és a francia adatforrás kevésnek bizonyul ahhoz, hogy az'Europol igazán hatékonyan működjék. Sürgető szükség lenne a többi ország erőteljesebb bekapcsolódására is. K. L. Országúti tragédia. Az Ml-es autópályán tegnap hajnalban egy külföldi személyautó áttért az út bal oldalára és összeütközött egy szembejövő magyar kocsival. A kigyulladt járművekben hatan vesztették életüket, fotó: kertész Nyugdíjasok Magyarországon A 90-es évektől napjainkig a nyugdíjasok számának növekedése a magyar lakosságon belül háromszorosa volt az előző ötéves periódusban mértnek. Míg 1990-ben 2,5 millió, ma már több mint 3 millió nyugdíjas él az országban. Arányuk a teljes lakossághoz képest öt évvel ezelőtt 24,7 százalék volt, jelenleg már meghaladja a 30 százalékot. Ugyanakkor reálértékben - az 1990-es évet 100 százaléknak véve - a nyugdíjak értéke mára 23 százalékkal csökkent. A nyugdíjak egy főre jutó havi átlaga az 1996. januári 15 539 forintról márciusban az évi kötelező nyugdíjrendezés után 17 345 forintra nőtt. II QIK KÖTVÉNY JULIUS 8-TOL RUGALMASAN ALAKÍTHATÓ KIS CÍMLETEKBEN VÁSÁROLHATÓ FOLYAMATOSAN JEGYEZHETŐ BÁRMIKOR VISSZAVÁLTHATÓ QUÄSTOR E E G Y Z E S I H E L A QUAESTOR ÉRTÉKPAPÍR KFT. IRODÁI (PÉNZTÁRI ÓRÁK: HÉTFŐ-CSÜTÖRTÖK 9-15 ÓRÁIG, PÉNTEK 9-13 ÓRÁIG) BUDAPEST 1027 BEM RAKPART 33-34. TEL.: 212-1964, 214-2291 • DEBRECEN 4025 KOSSUTH U. 2. TEL.: 52-430-740 • EGER 3300 SÁNDOR IMRE U. 2. TEL.: 36-428-410 • GYŐR 9021 JEDLIK ÁNYOS U. 9. TEL.: 96-324-324 • PÉCS 7621 JÓKAI U. 2. TEL.: 72-224-049 • SZEGED 6720 DEÁK F. U. 34. TEL.: 62-312-260 • VESZPRÉM 8200 RÁKÓCZI U. 7. TEL.: 88-420-298 Törvénymódosítások szünet előtt A nyári szünet előtti utolsó ülésnapra gyűltek össze tegnap az országgyűlési képviselők, hogy zárószavazással pontot tegyenek számos, az elmúlt hetekben, hónapokban tárgyalt törvényjavaslat parlamenti útjának végére. A törvényjavaslatok olyan fontos témaköröket fogtak át, mint a közoktatás, a felsőoktatás; az ország közlekedéspolitikai koncepciója; a sport, az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése; az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzése; az öregségi nyugdíjkorhatár emelése; a kórházi ágyak számának csökkentése; a társadalombiztosítási köztartozások behajtása. Az alkotmánykoncepció kapcsán 295 igen szavazattal - 2 nem és 25 tartózkodás mellett - a plénum hozzájárult ahhoz, hogy az alkotmány-előkészítő bizottság átdolgozásra visszakapja a javaslatot. Az előterjesztés - újabb egyeztetéseket követően - a tervek szerint őszszel kerül ismét a Ház elé. Az Országgyűlés szerdán (241 igen szavazattal 96 ellenében, 9 tartózkodás mellett) elfogadta az 1993. évi közoktatási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A módosítás fenntartja a kétpólusú, azaz állami és önkormányzati közoktatási finanszí- rózási rendszert ás egyúttal meghatározza az állami támogatás részarányát. Eszerint a központi költségvetésnek az adott évben legalább a két évvel korábbi teljes önkormányzati ráfordítás 80 százalékával kell támogatnia a közoktatást. A szabályozás újdonsága az is, hogy szektorsemlegessé, azaz az iskola állami, illetve önkormányzati, valamint magán, egyházi stb. jellegétől függetlenné teszi a finanszírozást. Ez azt jelenti, hogy az állami támogatás a tanulók alanyi joga alapján jár az intézményeknek. A törvénymódosítás rögzíti az oktatási alapellátás legfontosabb mutatóit, így a pedagógusok kötelező óraszámát, a kötelező óraszámba beszámítható tevékenységek mértékét, az osztályok maximális létszámát, a csoportbontásra, tehetséggondozásra fordítható időkereteket. Az iskolafenntartó döntésére bízza, hogy az említett kötelező óraszámot ez év szeptember 1-jétől, 1997. február 1- jétől, vagy szeptember 1-jétől vezeti be. Az új szabályozás rögzíti: az érettségi kötelező és választható tantárgyaiból kétféle, eltérő szintű követelmények alapján lehet vizsgát tenni. A kötelező tantárgyak a következők: magyar nyelv és irodalom, történelem, emellett a nemzeti etnikai kisebbségi oktatásban részt vevők számára anyanyelv és irodalom, matematika valamint idegen nyelv. A módosítás célként tűzi ki a tankötelezettség 18 éves életkorig való kiterjesztését. Meghatározása szerint a tanév 185 tanítási napból áll. A törvényben a pedagógusokat érintő fontos változás a pedagógus-szakvizsga bevezetése. A szakvizsgát kötelező alkalmazási feltételként attól lehet megkövetelni, aki jövő év szeptember 1-jétől kezdi meg tanulmányait a pedagógus- képző felsőoktatási intézményben. A módosítás a pedagógusok jogává teszi az önkormányzati, illetve állami szervek által fenntartott könyvtárak, múzeumok és kiállítások ingyenes látogatását, továbbá könyvvásárlásra jogosító kedvezményt is ad a tanítóknak és tanároknak. Módosították még a felsőoktatási törvényt és szavaztak az egészségügyi törvény változásáról is. A témára lapunkban még visszatérünk. Szerencseposta A múlt héten a szerencsét próbálók jó kedvében találták Fortuna istennőt. Milliók vándoroltak a bátrak zsebébe, és még a kulcs is illett a zárba... A főnyeremény 183 millió A múlt héten nem volt telitalálat az ötös lottón, a 27. játékhéten tehát várhatóan 183 millió forintra halmozódik a főnyeremény. A hatos lottón 11 millióra becsülik a főnyereményt. A Joker is csábító összeggel kecsegtet, a héten 10 milliót ér. A múlt héten Siklóson járt Fortuna. Egy üzletben vásárlóknak osztogatott kulcsokat, akié illett a lakat zárjába, annak tették fel a kérdést: van e önnél érvényes lottószelvény? Mivel ötös és hatos szelvény is volt egy úrnál, 2 millió forint ütötte a markát. Mázlista MÁZLI! A Telemázli 25. adásában, a játék történetében másodszor nyerték meg a jackpotot, amelynek értéke ezúttal 75 millió 90 ezer forint volt. A kenó játékosai közül is 150 ezren értek el találatot. Egyikőjük telitalálata befizetett pénzének húszezerszeresét érte. Júliusi extra a Jokeren A négy keréken jön a Joker akció egész évben tart, ám júliusban háromszor is 4x4 keréken jön!. A 27., 28., 29. játékhéten 4-4 autót sorsolnak ki azok között, akiknek az adott hétre érvényes ötös vagy hatos lottójuk van és a Jokert is megjátszották. Aki júliusban öthetes játékra vállalkozik, összesen négy sorsoláson vehet részt. Szerencsehajó a Dunán A 27-30. játékhéten a nyeretlen lottó- és totószelvények is hozhatnak szerencsét. „Totó-lottó” jeligére legalább 1500 Ft értékű nyeretlen ötös lottót és 500 Ft értékű, ugyancsak nyeretlen totószelvényt kell beküldeni a sorsolásra. „Telemázli-lottó” jeligére 1800 Ft értékű nyeretlen ötös lottót és 200 Ft értékű nyeretlen Telemázli-sorsjegyet, „Kenó-lottó” jeligére pedig legalább 1500 Ft értékű nyeretlen hatos lottót és 500 Ft értékű nyeretlen kenó átvételi igazolást. Mindhárom kategóriában 50-50 kétszemélyes utat sorsolnak ki augusztus 20-ára, a három Szerencsehajó egyikére. A szerencsések innen nézhetik a mille- centenáriumi tűzijátékot. Találkozhatnak olimpiai bajnokainkkal és elkölthetnek egy igen ízletes vacsorát. Az utazás résztvevői között pedig hajónként 1-1 Opel Corsa személygépkocsit sorsolnak ki - ráadásként. Lottónyugdíj az ötösön A tavaly osztatlan sikert aratott akció az idén július 1 -jén indul újra és szeptember elsejéig tart. A 27. és a 35. játékhét között hetente 600 forint értékű nyeretlen ötöslottó-szelvényt kell összegyűjteni. Ezt megteheti a család bármely tagja, a lényeg csupán az, hogy a nyugdíjasok nevére szóljon, mert a nyertes csak nyugdíjas lehet. A kilenc hét alatt összegyűlt, legalább 5400 Ft értékű szelvénycsomagot szeptember 9-ig kell elküldeni névvel, címmel és Lottónyugdíj jeligével ellátott zárt borítékban a Lutri 496, 1373 Budapest címre. A szeptember 13-ai sorsoláson 10 személy 10 éven át havi nettó 20 ezer forintos nyugdíj-kiegészítést nyer. (X)
