Petőfi Népe, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-30 / 177. szám

Parafaszüret Portugáliában. A l;ik l.ör/sól ;i szó szo­ros értelmében meghámozzák, ebből kószálnék a világhírű, minden bortermelő nemzet által használt portugál parafa dugók. I'OTO: l'Kf. UK! -TKIÍ Tiltott földvásárlás Magyarországon Barackdráma 3 felvonásban A valutakosár meghatározója: a márka A Magyar Nemzeti Bank a kö­zelmúltban jelentős lépésre szánta el magát: megváltoztatta a valutakosár összetételét. A fo­rint értékét eddig 70 százalék­ban az ECU határozta meg, amelyet 1997. január 1-jétől a német márka vált fel. A döntés okaira kértünk magyarázatot az illetékes szakemberektől. Az MNB munkatársai - az új médiapolitikára hivatkozva - elzárkóztak a válasz elől. Petschnig Mária Zita, a Pénz­ügykutató Rt. munkatársa meg­lehetősen furcsállotta a bank elzárkózását. A közgazdász kérdésünkre elmondta, hogy a cserének va­lószínűleg az az oka, hogy Ma­gyarországnak már régóta Né­metország a legfontosabb gaz­dasági-kereskedelmi partnere. Ezért a pénzügyi folyamatok át­tekintését meglehetősen leegy­szerűsíti, ha a német pénz a va­lutakosár meghatározója. Petschnig Mária Zita ugyan­akkor ellentétesnek értékeli ezt a pénzügyi lépést azokkal a tö­rekvésekkel, amelyek az Euró­pai Közösséghez való csatlako­zásunkat szorgalmazzák. Csak a kupecek érdeklődtek Csökkent az olaj referenciaára Az Olajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) refe- renciaára a mull héten hordón­ként 0.45 dollárral hordónként ló,IS dollárra csökkent (I hordó/159 liter). A bécsi OPEC-titkárság hétfői közle- ménye cmlékez,telett, hogy a referenciaár ezzel még mindig a hordónként IS.37 dolláros júniusi átlagár és a hordónként 18,92 dolláros májusi átlagár fölött volt. Az OPEC hordón­ként 21 dolláros irányárra tö­rekszik. de ezt a termelési fe­gyelmezetlenség miatt április óta nem tudja ismét elérni. Az OPEC referenciaárát hétféle OPEC-olaj árából számítják. Bővül a cseh ipari termelés A cseh ipari termelés június­ban 1,6 százalékkal nagyobb volt folyó áron, mint tavaly jú­niusban, és az első félévben 8,2 százalékkal bővült a tavalyi első félévhez képest - jelen­tette a Cseh Staisztikai Hivatal hétfőn. A hivatal előzetes ada­tai szerint az iparban a júniusi átlagos nominálbér 13,3 száza­lékkal volt magasabb, mint 1995. júniusban. Dél-afrikai tervek támogatása Az Európai Unió brüsszeli bi­zottsága hozzájárult ahhoz, hogy az unió csaknem 99 mil­lió ECU-t (125 millió dollár) a dél-afrikai újjáépítési tervek finanszírozására fordítson-je­lentette a Reuter. Az újjáépí­téshez kapcsolódó beruházá­sok különféle területeket ölel­nek fel, a közszolgáltatástól kezdve az emberi jogokig. Világméretű tv-fejlesztés Rupert Murdoch ausztráliai sajtómágnás televíziós prog­ramjainak világméretű terjesz­tését tűzte ki célul. A kínálatot úgy akarja bővíteni, hogy az adók'minden fontos program­féleséget közvetítsenek - níondta Murdoch a New York Times hétfői számában megje­lent nyilatkozatában. A leg­jobb növekedési esélyeket az ipari államokban, különösen Európában látja. A szombati bajai állatvásárban magángazdák szinte nem is ke­resték a malacot, kizárólag a vi­szonteladó kupecek vásároltak. A piacfelügyelők statisztikája szerint 322 sertést kínáltak és a legkisebbeket már 1700 forin­tért odaadták. Az átlagár 2500 és 2700 forint között mozgott, de a 30-35 kilósokért 4200-at is kértek. Igaz, ezeket nem is tud­ták eladni. Első hivatalos utam a kelet-eu­rópai régióban azért vezet Bu­dapestre, mert Ausztriának Magyarország a legfontosabb kereskedelmi partnere a térség­ben, és a keleti nyitás óta ismét létrejött dunai gazdasági térség a legnagyobb lehetőséget rejti magában Ausztria számára - je­lentette ki Hannes Franleitner osztrák gazdasági miniszter az Közel 100 sertés cserélt gaz­dát. Egyéb állatot nem lehetett látni a piacon, bár az egyik ko­csira kiírták, hogy borjúkat kí­nálnak háztól. Valószínű a gaz­dának még nem sikerült marha­levelet váltania, ugyanis ennek hiányában nem engedik be a piac területére, bárhonnan is hpzzák az állatot, sőt az azono­sító jelet is szigorúan ellenőr­zik. MTI bécsi tudósítójának abból az alkalomból adott nyilatkoza­tában, hogy ma Magyaror­szágra utazik, és részt vesz a magyar-osztrák vegyes bizott­ság ülésén. Az öt hete hivatalban lévő osztrák politikus a külgazda­sági politika terén a lehető leg­jobb kapcsolatokra törekszik Ausztria szomszédaival. Szerkeszti: A. Tóth Sándor Osztrák-magyar kapcsolatok Németországban egyre keve­sebb szarvasmarhát és juhot tar­tanak. Ennek oka a többéves húsárcsökkenés mellett az is, hogy mind több gazdálkodó vá­lik meg foglalkozásától. A wies- badeni szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint június vé­gén a szarvasmarha-állomány csaknem 16 millió volt, 129 ezerrel kevesebb, mint a tavalyi év első felében. A szarvasmarha­tartók száma 15 ezerrel 290 ezer főre csökkent. A fejőstehenek száma 38 ezerrel lett kevesebb és 5,2 millió állatot tartottak nyil­ván. Csökkent a juhok száma is. A korábban meghirdetett, a napokban Magyarországon a külföldiek illegális földvásár­lásai ellen tervezett felvonulá­sok kapcsán a bécsi Kurier hétfői számában úgy véli: az osztrákok mindenképp rosszul járnak. Utal arra is, hogy a formális törvényes tiltás telje­sen megalapozott, hiszen Ma­gyarországon a föld ára rend­kívül alacsony, egytizede, sőt néhol egyötvenede a nyugat­európai áraknak. A szerző, Georg Berenyi megszólaltatta Körösi Imrét, az Agrármunkaadók Szövetsé­gének elnökét. Szerinte a kár­pótlási jegyek tulajdonosai igen sok helyen nem saját maguknak licitálnak, hanem a külföldi tulajdonosnak. Ez utóbbiakkal először az ilyen üzletekre szakosodott ügyvé­dek egyikével szerződéseket köttetnek: egy „zsebbe rejtett” szerződést a föld eladásáról, a másikat pedig a bérbeadásról. A másik elterjedt megoldás, hogy a külföldiek és a magya­rok létrehoznak egy kvázi kor­látolt felelősségű társaságot. Ebben a belföldi partner csak névleg van benne, s „külföldi partnere”, azaz a vevő, min­dennek a kizárólagos tulajdo­nosa. Körösi adatai szerint az ilyen trükkökkel több száz külföldi - akiknek 70 száza­léka a szomszédos Ausztriá­ból, Burgenlandból származik - körülbelül 200 ezer hektár szántóföldet szerzett meg tör­vényellenesen Magyarorszá­gon. A Kurier megkérdezte Lakos László földművelésügyi minisztert is, aki kijelentette: „mi is tudunk ezekről a zseb- szerződésekről, de ezeket soha nem legalizáljuk”. A Kurier ellenben úgy tudja, hogy a külföldiek arra várnak: a magyar hatóságok nem tartanak ki a végtelensé­gig hajthatatlanságuk mellett, s akkor ők - az árak normali­zálódása után - a vételár sok­szorosáért adhatják el a földet új magyar tulajdonosoknak. Csak a legnagyobb, hibátlan barack adható el. A mondás szerint az a drága, amiből kevés van. Barackból az idén túl sok termett. Esze­rint olcsónak kellene lennie. Ha kimegy az ember a piacra, vagy a zöldségeshez, nem ezt tapasztalja. A sárgabarack 45- 50, a hagyományos „szőrös” őszibarack 40-75, az első osz­tályú „kopasz” Nektarin kilója pedig 80-110 forintba kerül. Ezt tapasztalja a szemlélődő, illetve a vásárló. Az élet szín­terén azonban igazi barack­dráma zajlik, amelynek szerep­lői a termelők, a kereskedők és a feldolgozók. Közöttük valódi háború dúl. A dráma első felvonásán már túl vagyunk. A gazdák metszet­tek, permeteztek, dörzsölték a markukat a bőségesnek ígér­kező termés láttán. Rövid ideig tartott, amíg az őszibarackot 150 forintért árusíthatták az ős­termelők. Ma már keseregnek.- Most ott tartunk, hogy a felvásárlók a sárgabarack iránt érdeklődnek. Abból is rengeteg termett. Tehát ivóié és lekvár lesz bőven. Időközben túlérik a drágán előállított őszibarack. A kiváló minőségű áruért tavaly 120 forintot kínáltak, az idén 20-ért veszik át. A szedés és a babramunkát igénylő besorolás kilónként 10 forintunkba kerül. A maradék 10 forintból kellene megélnünk - mondja Zimányi Zoltán, a bajai Gyümölcster­mesztő Gazdakör elnöke. A 30 hektáros társulás 98 táblán száz termelőt fog össze. A nyolcéves ültetvény 35-38 százalékán a külföldön is na­gyon keresett Nektarin, vagy népiesen „kopasz” barack te­rem. Az idei hozam változó, de még ott is, ahol nem ritkítottak, 250-300 mázsa termett hektá­ronként. Az egyik keceli nagy- kereskedő megszervezte a helybeni felvásárlást, de képvi­selője nem volt hajlandó se nyi­latkozni, se kamera elé állni, csupán a táblára felírt árakra bökött. Az a mérvadó. Eszerint az öklömnyi, osztályon felüli mézédes barack kilójáért 38, a Nektarinért 40 forintot fizet­nek. A valamivel apróbbért 20- 30 forintot adnak. A lének szánt barackot át sem veszik.- A gazdakör egyes tagjai (tekintettel arra, hogy maguk szedik le a termést) a legszebb árut átadják. A többit kiviszik a piacra, de ott sem kapnak érte többet, mert óriási a kínálat. Szinte naponta 10 forinttal zu­hannak az árak. Azonkívül ton­naszámra nem is lehet piacozni. Nem éri meg teherautót bérelni és Budapestre, vagy más nagy­városokba szállítani az árut, hi­szen többe kerül a fuvar, mint amennyi a bevétel. A fák ros­kadoznak a terméstől. Naponta tíz-tíz mázsát szedünk le és ugyanennyi megy veszendőbe. Szervezetlen a piac. A termék- tanács nem működik. Pedig va­lamit lépnie kellene, hiszen ezért hozták létre. A kár nem­zetgazdasági szempontból is felmérhetetlen. Oda a sok for­galmi adó, az exportkiesés mi­att milliós tételekben mondunk le a keményvalutáról - tajték­zik a bajai gazdakör elnöke. A hűtőházak már megteltek. A termelők nyakán maradt őszibarackon viszont a keres­kedők alaposan megtollasod- nak, mert a tavalyi haszon­kulccsal adják tovább az árut. A túlérett, apró szemű, vagy le- hullot őszibarackból még pá­linkát sem érdemes főzetni, hi­szen ebből csak 4-5 liter szeszre lehet számítani má­zsánként. Sárgabaracból 14-15 litert is ki lehet főzni. Hát így végződik a barack­dráma második felvonása. A szüret várakozással, aggályok­kal teli „szünetében” egyre in­kább felforrósodik a hangulat. Nem nehéz kitalálni, hogyan végződik majd a dráma. Sokan csődbe mennek, áron alul elad­ják a gyümölcsöst, vagy adós­sággal kezdik a jövő évet. Ez a színjáték a konfliktusos piac- gazdálkodásról, olykor káosz­ról, győztes kalmárokról és vesztes termelőkről szól. Király László Kevesebb állat Németországban Három hét múlva kezdődik a szüret Szőlőből is jó termés ígérkezik A szőlőültetvények-ahol nem volt jég- és viharkár - jó ter­mést ígérnek. A szakemberek hektáronkénti 60-70 mázsát jósolnak. A korai fajták sze­dése rövidesen megkezdődik. Az Alföldi Szőlészek és Borá­szok Egyesülete a közeljövő­ben megtartja évi szokásos, szüret előtti tanácskozását. Most egyébként a szemek va­lamivel fejlettebb érési stádi­umban vannak, mint az előző esztendőben ilyenkor. Ezért is másfél, két héttel korábban kezdődik ez az őszi nagy munka. A termelők remélik, hogy a tavalyinál nagyobb mennyi­ség, a több kínálat nem veri majd le az átvételi árakat. Egy­előre a nagyobb felvásárlók még nem mondanak ki forin­tokat. A pincék legtöbbje már készen áll a szőlők fogadására. A soltvadkerti Jóreménység Szakszövetkezet például há­rommillió forint ráfordítással újította fel a 30 ezer hektoliter befogadására képes pincéjét. Dely Géza elnök arról is be­számolt, hogy áz idén példás növényvédelemről tettek tanú­ságot a gazdák. Az emlékeze­tes tavalyi peronoszpórafertő- zés után a gazdaság - az Agro- kerrel - tél i továbbképző tanfo­lyamokat szervezett. A nö- vényvédőszer-gyártók pedig kísérleti parcellákat műveltek. A bemutatott technológiákat, az alkalmazott szereket min­den érdeklődő gazda megis­merhette. A térségben az idén átlagosan nyolc alkalommal - tavaly a 20-25 eset sem volt ritka - permeteztek. Szüretig már csak a talaj- és a zöldmun­kák vannak hátra. Pulai Sára Kalauz kezdőknek és profiknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom