Petőfi Népe, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-24 / 172. szám

/ 6. oldal Petőfi Népe 1996. július 24., szerda A bárányok itthon bégetnek Tíz napja egyetlen bárány sem hagyta el az országot. A juh- tenyésztők nem kockáztatják az állatszállítmányok szigorí­tott vizsgálatával járó tortúrát, mert - mondják - mire a hi­vatalos eljárások véget érnek, a tejesbárányoknak is végük. Az olasz egészségügyi ható­ságok által a napokban életbe léptetett rendelkezés szerint a kelet-európai országokból ér­kező állatokat szigorított vizs­gálatnak vetik alá a száj- és körömfájás járványa miatt. Minden szállítmányt teljes körű származási, azonosítási és egészségügyi ellenőrzésnek vetnek alá Olaszországban. Az állatokat huszonegy napig karanténban elkülönítve, fo­lyamatos állatorvosi megfi­gyelés alatt tartják. Ez alatt a hosszú idő alatt a tejesbárányként kivitelre szánt fiatal állatok - ha egyáltalán túlélik - elvesztik minőségü­ket. A juhtenyésztők nem kockáztatnak, ezért döntöttek úgy, hogy amíg a helyzet nem tisztázódik, addig egyetlen ál­latot sem exportálnak - nyi­latkozta lapunknak Hajdúk Péter, a Magyar Juhtenyész­tők Szövetségének ügyvezető igazgatója. A szigorítás érzékenyen érinti az ágazatot, mivel a ha­zai bárányexport 92 százaléka évek óta Olaszországba irá­nyul. Ráadásul a legrosszabb­kor jött az itáliaiak rendelke­zése, hiszen a élőállat-kivitel­nek mintegy harminc száza­léka - 200-240 ezer bárány - általában ilyenkor, nyár köze­pén kerül kiszállításra. A ex­port meghiúsulása több mil­liós bevételtől fosztja meg a juhtenyésztőket. Az igazsághoz tartozik, hogy a rendelkezés nem érinti a vágottbárány-szállítmányo- kat, de ez sem segít most a gazdákon, mert nagyon szűk a vágóhidak kapacitása. Hajdúk szerint, ha a föld­művelésügyi tárca illetékesei és Brüsszel közötti egyezteté­sek nem járnak eredménnyel, a szövetség kénytelen lesz a kormány segítségét kérni, hogy úgynevezett intervenciós felvásárlással, vagy egyéb módon avatkozzék be a fo­lyamatokba. Újvári Gizella Reklámból is megárt a sok Kevesebb devizabetét. Húszmilliárd forinttal csök­kent az első fél évben, vál­tozatlan árfolyamon szá­mítva, a lakossági devizabe­tétek értéke. Júniusban 4,6 milliárd forintos volt a csökkenés. A hónap végén 462,7 milliárd forintot, azaz mintegy 3 milliárd dollárt tett ki a teljes összeg. Irány az EU. Magyaror­szág az utóbbi két évben exportjának 63-65 százalé­kát az Európai Unió 15 tag­országában értékesítette. Az idén az első öt hónapban az EU-ba irányuló kivitel 4,7 százalékkal haladta meg a tavalyi év megfelelő idő­szakának exportját, a beho­zatal viszont 6 százalékkal csökkent. Gyanús Recsk. A Recski Bányavállalat privatizációja során megsértették a tisztes­ségtelen piaci magatartásról szóló törvény passzusait - véli a Fidesz-Magyar Pol­gári Párt -, és súlyos szemé­lyi összefonódások is felfe­dezhetők az ügyben. Ezért a párt az ügyészséghez fordul - jelentette be Sasvári Szi­lárd országgyűlési képviselő tegnapi tájékoztatóján. Államadósság. Az első fél évben a múlt évinél lénye­gesen kisebb mértékben, 12,3 milliárd forinttal növe­kedett a központi költségve­tés bruttő tartozása. Első­sorban a bruttó belföldi ka­matozó államadósság növe­kedett, a költségvetés kül­földi tartozásai lényegében nem változtak. Kötvénykibocsátás. Öt­milliárd forint értékben, öt­éves lejáratra, zárt körben kötvényt bocsátott ki a Csemege-Julius Meinl Rt. A kötvényt a kibocsátás nap­ján, július 19-én külföldi in­tézményi befektetők jegyez­ték le. Az 5,8 milliárd forint jegyzett tőkéjű társaság ta­valy 33 milliárd forint árbe­vételt ért el, s az áprilisi közgyűlés 776 millió forin­tos adózás utáni eredményt fogadott el. Jelenleg mintegy 20 multina­cionális cég és körülbelül 450 kis- és közepes ügynökség versenyez a magyar reklám­piacon, sokszor nem riadva vissza a törvényi szabályozás megsértésétől sem - állítják az Országos Kereskedelmi Szövetség szakértői. A Fogyasztóvédelmi Főfel­ügyelőséggel közösen végzett felmérésük szerint az óriáspla­kátok mintegy 60-70 százaléka tiltott terméket, főleg cigarettát, és különböző márkájú söröket reklámoz. Ezeknek a transzpa­renseknek a kihelyezésére a reklámcégek gyakran használ­ják a magánterületeket, illetve a magáningatlanok falait. A Szonda Ipsos a közelmúlt­ban ezer ember véleményét tu­dakolta a reklámról. A megkér­dezettek sokallják az elektroni­kus és az írott sajtóban megje­lenő reklámok mennyiségét. A többség egyetért azzal, hogy törvény írja elő, mennyi reklám lehet a rádióban és a te­levízióban. Kétharmaduk azt szeretné, ha a törvény a köz- szolgálati rádióban és televízi­óban a reklámok műsoridejét a jelenleginél jóval szűkebbre szabná. Tőzsdei tehetséggondozó A kis- és középvállalkozások támogatásáról sok szó esik, de érdemben igen kevés tör­ténik értük. Pedig nem kis csoportjuk akár szíve is le­hetne a gazdaság vérkerin­gésének. A piacgazdaság nélkülük olyan, mint a sportkocsi üzemanyag nél­kül. A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) kis- és közepes méretű vállalkozás nem található az árfolyamlistán. Pedig nem­csak jó minőségű eladható termékük van bőven, hanem ötletük is, amelynek megva­lósulása tőkére vár. A Hofmann Schneider Ér­tékpapír Kft. néven tegnap bemutatkozott új brókercég vállalta, hogy négy-hat kis- és középvállalatot bejuttat az értékpapírpiacra. A tőzsdei tehetséggondozás első lépése a - Humet-R néven hazánk­ban is ismert erőnlétjavító szi­rupot gyártó - Horizon-Mul- tiplan értékpapírjának beveze­tése volt. Az 1,2 millió rész­vénypakettből álló nyilvános kibocsátás sikerrel zárult. Szilassy Pál, a brókercég pénzügyi elemzője elmondta: a hazai értékpapírtörvények­nek megfelelően a külföldi tőzsdékre csak akkor kerülhet magyar cégpapír, ha a honi tőzsdén már jegyzik. Ezért is fontos a tőkepiac figyelmét a „csiszolatlan gyémántokra”, a kis- és középvállalkozásokra irányítani. (bozsó) Széles választék, több mint 200 tejipari termék egy helyen Teljeskörű kiszolgálás a Bácskatejnél Bár a bélyegzőn a Baja, Holló utca 8. szám áll, ha valaki könnyen akarja megtalálni a Bácskatej Rt. központját, kér­dezze csak a Bokodi út és a Lökért sor találkozásánál levő ut­casarkot. Ezt biztos, hogy minden bajai ember megmondja. Rendkívül frekventált hely, előtte parkolási lehetőséggel. A vásárló, vagy a kereskedelmi partner egy kis márkabolton keresztül léphet be Braxmair Béla ügyvezető igazgató irodá­jába. (Álljon itt mindjárt egy fontos információ: a Bácskatej BT. telefon és fax száma: 79/425-995.) - Mivel foglalkozik a jóhírü Bácskatej BT - kérdeztük az ügyvezető igazgatótól.- Először a kérdésre adom meg a választ - mondta Brax­mair Béla. A Bácskatej Baja és környéke legnagyobb tej és tejtermék nagykereskedése. Cégünk elődje tulajdonképpen a vaskúti tejüzem volt, és a Bácskatej a kiváló minőségű túróról és tejfölről volt híres. Közben ott profilváltás történt - az új tulajdonos a nyúlte- nyésztést helyezte előtérbe -, megszűnt a tehenészeti telep. Ez azzal járt, hogy az alap­anyagunk a továbbiakban nem volt biztosítva. Adódott tehát a gond, és adódott a feladat, hogy miként tudjuk meglevő partnereinket a továbbiakban kiszolgálni. Komoly mérlege­lés után úgy döntöttünk, hogy a bevált technológiával beve­zetett és kedvelt termékeinket gyártatjuk a jövőben is.- Úgy látom, hogy a régi vá­lasztékkal szemben a terméks­kálájuk most jelentősen bővült.- Valóban így van. Ma már azt szeretik a kereskedelmi partnerek, ha teljeskörű ki­szolgálást kaphatnak, ha bizo­nyos termékcsaládot egy he­lyen beszerezhetnek. Kézen­fekvőnek adódott számunkra, hogy a termékskálát bővítsük. Az első teendőnk volt, hogy ennek érdekében új telep­helyre költöztünk Baján. Jelen­tős beruházásokat hajtottunk végre, és igyekeztünk megte­remteni mindent, ami egy tej­nagykereskedéshez szükséges. Közbevetem, a Bácskatej RT. a város és környéke legna­gyobb tejipari termék nagyke­reskedése. Kiépítettük a be­szállító partnerekkel a kapcso­latot. Szerepelnek közöttük az ország jelentősebb tejipari vál­lalatai. A széleskörű beszállító hálózat lehetővé teszi, hogy nálunk - egy helyen - több, mint 200 tejipari termék kap­ható.- Hogyan juttatják el az árut a partnerekhez?- Naponta indítunk túrajára­tokat Bajától Hercegszántóig, illetve Sükösdig, de megjele­nünk - hetente kétszer - Ne­mesnádudvaron és Hajóson is. Heti egy alkalommal Bácsal­mást és Mélykútat is ellátjuk friss áruval. A túrajáratok ter­mészetesen a közbenső telepü­léseket is útba ejtik. De ezen túlmenően szívesen látjuk partnereinket a telephelyün­kön, mégpedig hétfőtől szom­batig reggel 7 óra és este 6 óra közötti, nyújtott nyitvatartási időben.- Láttam a bejáratnál egy másik cégtáblát is.- Igen. Most már egy hó­napja, hogy forgalmazzuk a Pick Szeged RT. teljes húské­szítmény és teljes szárazáru termékskáláját is. Úgy gondol­tuk, hogy a két alapvető élel­miszer, a tej és a hús együttes kínálatával a kiskereskedők­nek komplett kiszolgálást biz­tosítunk. A nálunk forgalma­zott több, mint 100 húskészít­mény és szárazáru színesíti a környéken a húsipari kínálatot.- Hány kereskedésbe jutnak el a Bácskatej árui?- Jelenleg is több, mint 200 boltba juttatjuk el termékein­ket, de örömmel jelzem, hogy az érdeklődés folyamatosan növekszik irántuk. Talán an­nak köszönhetően, hogy igyekszünk rendkívül rugal­masak lenni. Például nem okoz gondot egy délután 4 órakor beérkező rendelés másnapi ki­elégítése. Jelszavunk: Rugal­masság, pontosság, megbízha­tóság.- Engedjen meg, Igazgató úr még egy kérdést. Amint be­léptem,.először egy szépen be­rendezett kisboltban találtam magamat, melyben sokféle árucikk volt található. Tehát nem csak nagykereskedéssel foglalkoznak?- A fő profilunk természete­sen a nagykereskedelem, de a lakosság kényelméért nyitot­tunk egy kisboltot is. A bolt­ban szeretnénk megismertetni teljes árukészletünket, tehát összes termékünket bemutat­juk itt. Mégpedig nagyon ked­vező áron, hiszen ezt a nagy­kereskedelmi háttér lehetővé teszi számunkra. A márkabolt­ban hétfőtől péntekig reggel 6-tól este 7 óráig, szombaton­ként pedig reggel fél 7-től déli 12 óráig várjuk kedves vásár­lóinkat. (X) Egyetlen bűne, hogy magyar volt Nagyváradi temetősors A Haller család kriptája, a hajdani ravatalozó. Ami nem sikerült a Ceau- sescu házaspárnak, sikerült az őket követő vezetőgamitúrá- nak. Ma döbbenetes látvány fogadja a nagyváradi Olaszi temetőbe betévedő járókelőt. A tejnetőkertben egyetlen sír sem maradt épen. Ledöndött, festékkel elrondított sírkövek, felnyitott, meggyalázott krip­ták, mindenütt hatalmasra nőtt gyom, szemét, emberi ürülék. A temetőt 1970-ben egy hirtelen hozott döntéssel le­zárták. A 80-as évek elején már felszántását rebesgették. A szántás szerencsére elma­radt, a kommunista vezetés nem merte eltüntetni a város legrégibb temetőjét. A ’89-es eseményeket követően a nagyváradi katolikus és re­formátus egyház bekerítette a vették, de erre már nem ke­rülhetett sor. A temetőt pusz­tulásra ítélte a hatalom. Egyetlen bűne: magyar volt. Ahogyan Cs. Szabó László fogalmazott: „A város... meg­telt idegen szóval, de a temető magyarul felelt a zsivajra. S ezen a szelíd, makacs, fegy­vertelen ellenálláson megtört a hódítás. Az idegen elvette a templomot, az iskolát, a könyvet. De fenn a dombon, a szabad temetőben a sírok til­takoztak. Feliratuk, magyar feliratuk volt egyetlen fegy­verük...” Ám őket is legyőzték. Mára csak a többméteres gyom ma­radt a büszke sírkertből, s a ledöntött sírkövű, meggyalá­zott sírok, szétszórt csontok. Amit Ceausescu tervezett, mára bevégeztetett. Meggyalázott kripta, benne szétszórt csontok. Lefejezett sírszobor, mellette törött kereszt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom