Petőfi Népe, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-15 / 164. szám

1996. július 15., hétfő Petőfi Népe 7. oldal Szigorúan ellenőrzött erdők Az új erdőtörvény megalkotására nemcsak a tulajdonviszo­nyok átrendeződése miatt volt szükség, hanem azért is, mert a nagy nemzetközi szervezetek, mint az ENSZ, az OECD, az EBESZ, valamint az EU is egyre nagyobb hangsúlyt fektet a környezetbarát, az ökológiai szempontoknak és a biológiai sok­féleség megőrzésének elsőbbséget adó erdőgazdálkodásra. _____________Mai Műsor T V I. MŰSOR Újrahasznosítani olcsóbb Az idén 12-14 milliárd forint be­vételre számít a Központi Kör­nyezetvédelmi Alap a termékdí­jakból. Az egyik legnagyobb té­telt ebből a csomagolóeszközök után fizetendő termékdíj ad­hatja, amelynek mértéke - anya­gától függően - kilogrammon­ként 2-8 forint. A használt cso­magolóeszközök megfelelő ke­zelésével viszont gyakorlatilag mentesülhetnek a befizetésre kö­telezettek a díjfizetés alól. Azok, akik a kötelezően előírt arány­ban végzik el a használt csoma­golóeszközök visszagyűjtését, visszavásárlását, újrafelhaszná­lását vagy újrafeldolgozását, il­letve energiát tudnak nyerni be­lőle, nem kötelesek termékdíjat fizetni. A kutatók a felmérések eredmé­ny einek alapj án arra a következte­tésre jutottak, hogy a kiskereske­delemben és a lakossági szolgálta­tásokban az árnyékgazdaság mé­rete meghaladja a gazdaság egé­szére jellemző becsült arányt. Ez azzal is magyarázható, hogy a feketén megtermelt jöve­delem legkönnyebben a szolgál­tatásokban tehető legálissá. Mi­vel a vásárlások során eladó és vevő egyaránt érdekelt az „adó­mentes” fizetésben, érdemleges így informálta lapunkat a Föld­művelésügyi Minisztérium Erdé­szeti Hivatalának illetékes szak­embere az 1997. január elsejével életbe lépő, az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény, illetve annak készülő végrehajtási rende­leté kapcsán. A korábban kizárólag állami tu­lajdonban lévő 1,7 millió hektár­nyi erdőből a kárpótlás, a rész­aránytulajdon kialakítása s a pri­vatizáció során 600 ezren jutottak erdőbirtokhoz. Az elmúlt évek­változásra a jövőben sem lehet számítani. A nem regisztrált - azaz, ,nyom nélküli” - vásárlások aránya a zöldség-gyümölcs esetében a legnagyobb, 60 százalékos. Ez a viszonyszám azért is ilyen magas, mert a piaci zöldség- és gyü­mölcskínálat jelentős részét ős­termelők adják. A szeszes italt, a cigarettát és a húsárut 15,8 és 13,4 százalékban vásárolják feketén az emberek. A dohányáruknál 8-10, a szeszes ben végbement tulajdonosválto­zások nyomán az erdőterület 'mintegy negyven százaléka ma­gánkézbe került, a többi, az ország erdeinek valamivel több mint a fele az államé maradt. Az új jogszabály szektorsem­leges, azaz tulajdonviszonyoktól függetlenül szabályozza a szak­szerű erdőgazdálkodás követel­ményeit. A magán-erdőbirtoklást a társadalmi és ökológiai funkci­ókra tekintettel csak korlátozott tulajdonnak ismeri el. Ez azt je­italoknál 6-8 milliárd forintra be­csülik az adókiesést a szakembe­rek. A zöldség-gyümölcs piacon sokkoló hatású volt tavaly május­ban a népélelmezési terméknek számító krumpli és az alma árának rohamos növekedése. A követ­kezmények velejárója, hogy el­szakadt egymástól a termelői és a fogyasztói ár. A kereskedők meg­keresik az illegális beszerzési és értékesítési csatornákat. Ezek egyike például a teherautókról le­bonyolított utcai árusítás. Ahúspiacon abecslések szerint a kolbász, a szalámi 40, a baromfi­félék 80 százaléka nem regisztrált csatornákon kerül a pultokra, ám ez az árakban alig-alig mutatkozik meg. A haszon a kereskedők zse­bébe vándorol. (bozsó) lenti, hogy a tulajdonosok kizáró­lag szigorúan ellenőrzött keretek között tevékenykedhetnek. A törvény kimondja a többi kö­zött, hogy csak tíz évre érvényes erdőterv szerint szabad gazdál­kodni, s ennek megtartását az er­dőfelügyelőségek ellenőrzik. A jogszabály kötelezően úja elő, hogy a 300 hektárnál nagyobb er­dőbirtokokon legalább egy kép­zett szakembert is foglalkoztatni kell. Az ennél kisebb területen gazdálkodóknak össze kell fog­niuk, s valamilyen gazdasági tár­sasági formát - közös képviselet, szövetkezet, részvénytársaság, erdőbirtokossági társulás stb. - kell alakítaniuk, amelynek kere­tében erdészt foglalkoztat­nak. Újvári Chipnyi csoda Új elven működő mikropro­cesszort mutattak be Buda­pesten alkotói, Leon O. Chua kaliforniai és Roska Tamás magyar professzor. Találmányuk lényege, hogy a chip kombinált módon dolgo­zik, ötvözve az analóg és a lo­gikai elvet, ami a térinformati­kában jelent forradalmi áttörést. Valójában ez az első tárolt programú analogikai tömbszá­mítógép, amely egybillió mű­veletre képes másodpercen­ként. A mikroprocesszor a szem retinájához hasonló fel­építésben és elven működik, ezért jól használható orvosi te­rületeken, például a mellrák­diagnosztikában vagy a kromo­szómaelemzésben. Segítségé­vel hordozható videotelefont is lehet készíteni. 5.40: Gazdatévé 6.00: Nap-kelte 9.10: Kaliforniai álom 9.35: Tízórai 11.00: Walt Disney bemutatja (ism.) 12.00: Déli harangszó 12.05: Üzlet délidó'ben , 12.25: Telepakk 15.10: Patrin-Üzenet-Vorba 15.35: Nasa obrazovka 16.00: Hírek 16.05: A pénz beszél 16.30: Vidéki Anglia 17.00: Mozi varázs 17.15: Oscar Junior 17.30: Segítőtárs 18.00: „Engedjétek hozzám!” 18.10: Csellengők 18.15: Üzlet 18.30: Mindent vagy semmit! 19.00: Mese 19.15: Naprakész 19.30: Híradó 20.05: MC 20.15: A simlis és a szende Amerikai filmsorozat 21.10: Vers mindenkinek 21.15: Panoráma 21.50: Piazza di Spagna Olasz tévéfilmsorozat V/2. rész 23.20: Híradó 23.30: BBC-híradó TV II. MŰSOR 16.00: Ki mit tud? 17.00: Specht tanár úr Német-osztrák filmsorozat 17.55: Időjárás 18.00: Körzeti híradók ' 18.15: TH 18.45: Telesport 19.00: Sportműsor 21.00: Híradó 21.10: Kék percek 21.15: Telemázli 21.45: Múzsa 22.00: Objektív 22.25: Időjárás 22.35: Lapzárta 22.40: Unokáink is látni fogják... 23.10: Fiatal muzsikusok nemzet-közi versenye Lisszabonban 0.50: MC Magyarok Cselekedetei TV 3. MŰSOR 16.50: Gyilkosság utánvéttel Amerikai film 92’ 18.35: Horgászbuli (ism.) 18.55: Zürichi páncélterem Német filmsorozat 19.55: Aréna játék 20.25: Negyedóra sport, utazás 20.45: Háromszög 21.00: Napóleon Amerikai-francia film 119’ 23.15: Útvesztő (ism.) 23.35: Negyedóra sport, utazás HBO 16.30: Lois és Clark 17.30: Szigorúan piszkos ügynök Amerikai vígjáték 89’ 19.10: Hollywood fénykora 20.10: A szerelem sivataga Amerikai film 87’ 21.40: Rambo 3. Amerikai akciófilm 97’ 23.20: A pokol konyhája Amerikai krimi 128’ DUNA TV 8.00: Képes Krónika 12.00: Déli harangszó 12.20: Heti Hírmondó (ism.) 13.20: Emlékképek Régi híradók (ism.) 13.35: Postabontás (ism.) 13.55: Kicsoda a micsoda 14.25: Cimbora (ism.) 15.15: A védett erdő élővilága 15.30: A korallsziget Ifjúsági filmsorozat (ism.) 15.55: Harmónia (ism.) 16.25: A titokzatos világegye­tem: az agy 16.50: Talpalatnyi zöld (ism.) 17.25: Mese 17.55: Műsorismertetés 18.00: Híradó 18.15: Emilie-XX/18. 19.05: BBC A természet világa 20.05: Ritmus ’96 20.45: Esti kérdés 21.00: Híradó 21.15: Sportpercek 21.25: XX. századi arcképek Vadhattyúk 22.25: Cousteau kapitány újra felfedezi a világot 23.15: Faludy György: Nagy Imre SZÍV TV 16.05: Torna 16.30: Mozdulj! 17.00: Az új Lassie 17.30: Hívd Andreát! 18.30: Pufók kalandjai 19.00: Autósport-magazin 19.30: Kereskedelmi show 20.00: Ugye 20.30: Az élő test 21.00: Patton tábornok utolsó napjai Amerikai háborús akciófilm 23.00: Jó utat! (ism.) 23.30: Kereskedelmi show KOSSUTH 4.30: Reggeli Krónika 4.40: Határok nélkül 5.40: Falurádió 8.30: Szonda (ism.) 9.05: Napközben 11.05: Slágermúzeum 11.35: Fordulj vissza, kislányom! 12.00: Déli Krónika 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Törvénykönyv 12.50: Külpolitikai figyelő 13.05: Vendég a háznál 13.20: Korálok az evangélikus énekeskönyvből 13.30: Az evangélikus egyház félórája 14.05: Klasszikusok mindenkinek 14.35: Beszélni nehéz 14.55: Versek 15.05: Tudósfórum élőben 16.00: Délutáni Krónika 16.10: Mindennapi gazdaság 16.20: Hasznos tudnivalók 16.25: Találkozás a stúdióban 17.05: Kassza 18.00: Esti Krónika 18.30: Ráadás 19.05: Sportvilág 19.29: Mese 19.40: Bálint Tibor: Bábel toronyháza 20.05: A népzene hagyományőrzői 20.30: Határok nélkül 21.05: Részletek a Showgirls című film zenéjéből 21.25: Háttér 21.55: Kenő-sorsolás 22.00: Késő esti Krónika 22.30: Valahol valaki PETŐFI 4.33: Hajnali dallamok 5.00: Hírek 6.03: Reggeli csúcs 7.45: Sportreggel 8.00: Petőfi-délelőtt 9.55: Manapság... 11.20: Operettslágerek 12.00: Nótakavalkád 13.00: Hírek 13.03: Manapság... 13.15: Hogy tetszik lenni? 14.00: A Rádió kívánságműsora 17.00: Hírek 17.03: Petőfi-délután 18.54: Gordiusz plusz 19.00: Hírek 19.03: Kölyökóra 20.00: Rockújság 21.00: Hírek 21.03: Prof. Kalmár György estébe hajló viszontagságos délutánja 21.53: Zeneközeiben a hallgató 23.00: Hírek PÉKEK A FALHOZ ÁLLÍTVA! Avagy a vasököl oda csap, ahova köll? A kenyérsütés olyan, mint a foci. Mindenki be­szél róla, mindenki ért hozzá, de jól csinálni azonban, sajnos, igen kevesen tudják. Júliustól drágul a kenyér. A legtöbb sütőiparos már 1 -jétől megemelte árait, melyet országszerte 15-ei, ill. augusztus 1-jei határidővel követni kényszerül az egész szakma. Az áremelés oka egyrészről az általános inflá­ciós költségnövekedés, ill. a malmi búza és a liszt árának jelentős növekedése. A szakmai szerve­zetek (Magyar Pékek Ipartestülete, Sütőipari Egyesülés, kamarai szekciók) kalkulációi-ajánlá- sai alapján 1 kg, búzalisztből készült kenyér áfa nélküli termelői ára 75-85 Ft körül fog alakulni, lisztminőségtől függően. Ebből a 12%-os mér­tékű forgalmi adó és a kb. 18%-os mértékű ke­reskedelmi árrés hozzáadásával 90-110 forintos kenyérárakat találnak a fogyasztók az üzletek­ben. Eddig szól a hír, amely - valljuk be őszintén - a gondolkodó embert elkeseríti ugyan, de nem lepi meg. Azt ugyanis nagyanyáink is pontosan tudják, hogyha a csirke, a paprika és a burgonya ára folyamatosan emelkedik a piacon, akkor a paprikás csirke burgonyával előbb-utóbb többe fog kerülni. Ez a bölcsesség azonban - úgy lát­szik - nem adatott meg mindenkinek, mert valakik a nagyvárosban (Budapest) kiadták a jelszót: "A kenyér ára elfogadhatatlan, semmi nem indokolja az áremelést.” Az ilyen jelszavak mindig könnyen terjednek, de most, hogy az "ige” megfelelő nyo- matékot kaphasson a médiákban, már nyílt színi fenyegetéssel kiegészítve került a nyilvánosság elé. "A kormány utasította a pénzügyi szerveket, hogy fokozatos ellenőrzéseket hajtsanak végre azoknál a cégeknél, akik emelik kenyér árát. Kilá­tásba helyezték többek között az árstop és az esetleges területi dotációs rendszer bevezetését is.” (Idézet egy újságcikkből.) Ezt is megéltük - újra. A népharag fókuszába pillanatok alatt a pék­társadalom került, mondván: a kenyér árát a pé­kek akarják emelni. Jó kis nyári politikai hecc, ol­csó kampány mindazoknak, akik még elhiszik, hogy kampányokból meg lehet élni. Csupán egy a baj: mint minden kampányhecc, ez is sokba ke­rülhet - a népnek. Mert nézzük csak meg, Kedves Fogyasztó, miről Is van Itt szó valójában? Arak 1995. júl. 1996. Júl. Drágulás %-a 1 kg malmi búza felvásárlási ára 9 24 267% 1 kg minOségi kenyárllszt 21 42 200% 1 kg fahárkenyér tarmelffi ára 54 79 146% Ugyanazon kenyér fogy. ára 70 104 148,5% Áfatartalom alakulása 6,48 9,48 + 3 Ft növ./kg, 146% Árrés áfával 18% együtt 9,52 15,52 + 6 Ft növVkg, 163% Ez a táblázat a teljesség igénye nélkül ad összevetést a különböző árváltozások mértéké­ről. Ajánlom figyelmükbe, hogy míg a termelés ösz- szes költségnövekedését elnyelő pékségek 25 Ft-tal drágították 1 kg kenyér árát, addig az árrés és forgalmiadó-tartalom együttesen 9 Ft-tal nőtt egy év alatt a termék árában. Az tehát, hogy mi­től lett 100 Ft a kenyér, már látható; most nézzük meg, milyen érdekek gerjesztik a műbalhét. A történet Itt is nagyon egyszerű. A nemzet­közi gabonapiacon hál’istennek konjunktúra van. A magyar mezőgazdasági termelők jó pénzért eladhatnák búzájukat, és olyan fejlesztési pénz­hez juthatnának, amelyből - Isten ne adjal - vé­letlenül sikerülne nekik újraépíteniük a mező- gazdaságot. Ez pedig gátja a mindenáron való európanizálásnak. A búzaárat te hát le kell törni! Először a belső piacon, egy szociális aggó­dássá színezett kenyérkampánnyal, majd pedig el kell vágni a külpiaci lehetőségeket (export­stop), a "belső helyzetért való aggódásra hivat­kozva”. Igen, Tisztelt Olvasó, ugyan a péktársadalmat állítja falhoz, de a kivégzésen a fő áldozat me­gint a mezőgazdaság és a malomiparnak azon része, mely idegen finanszírozással nem rendel­kezik, a pékipar kb. 50%-a, elsősorban a kispék- ségek és velük együtt automatikusan az ezen üzemek áruit forgalmazó kisbolthálózat pusztul el. A szaktárca most is a monopóliumokkal (két nagy kereskedőház) és erre hivatkozva merész­kedett odáig, hogy kétségbe vonja a szakmai testületek árkalkulációit és parancsuralmi módon fenyegetőzve beavatkozzon a piaci folyama­tokba. No, de sebajl A kenyérszaporítás új kori prófétái - azokra gondolok itt, akik alantas érde­kekből félretájékoztatják a politikai vezetést - el­számították magukat. A magyar emberek politikailag is sokkal éret­tebbek annál, mintsem bedőljenek az olcsó ke­nyér hazug ígéretének. Mert abban az ország­ban, ahol 1 kg kenyér olcsóbb, mint 1 liter üzemanyag, és ahol a boltokban többet költenek az emberek sörre és üdítőre, mint kenyérre és pékárura összesen, abban az országban a ke­nyér árából kampányt csinálni csakis alantas komédia lehet. Ha valós szociális érzékenység vezetné a kampánycsinálókat, akkor a következőket kel­lene - kellett volna - cselekedniük. Már 1995 őszén tisztán láthatta mindenki, hogy az étkezési búzának pár évig igen jó piaca lesz a világban. Ebből két dolog következhet: hogy a gabonatermelők végre nagy pénzhez jut­hatnak, a kenyér viszont belföldön drágulni fog. Az exportot tehát nem gátolni, hanem olyan szin­ten megszervezni kellett volna, hogy az újabb piacszerzésben szalonképes partnerként tűn­hessen fel országunk, tradíciót és profitot te­remtve a mezőgazdaság és az egész társada­lom számára. Mert nincs jobb szociálpolitika, mint magas értéken eladni termékeinket a világ­ban. Ha ez valós piacgazdaság, akkor az is kiszá­mítható volt már 1995-ben, hogy a külső kon­junktúra maga után vonja a belföldi kenyérdrágu­lást, melynek kezelését nem a pékipar fenyege­tésével, sokkal inkább együttműködési készsé­gének felhasználásával kellett volna megoldani. Vegyük a törökországi példát, ahol is a pékek­nek megvan a teljes vállalkozói szabadságuk, a kenyérnek pedig van normális piaci ára. Viszont minden pékség termelésének 3%-ával, úgyne­vezett szociális kenyeret süt, melyet karitatív szervezetek osztanak szét a valóban rászoru­lóknak, és ezért a pékségek munkabért nem, csak költségtérítést kapnak az államtól, azt is adókedvezmény formájában. Ez valós szociális segítség a valóban rászorulóknak. Amikor ezt a cikket írom, a kenyérnekvaló 90%-a még a kint ázik az esőben, a földeken. Sem mennyiségét, sem minőségét megmondani nem tudja senki sem; tudni csak azt lehet, hogy elfogadhatatlan a 100 Ft-os kenyérár. Nekem pedig az elfogadhatatlan, hogy olyan or­szágban kelljen élnem:- ahol a kenyér ára még mindig a politikacsi­nálás eszköztárában szerepel (vagy oda juttatják bizonyos monopolisztikus érdekek);- ahol szociális piacgazdaságról beszélnek nekem, közben termékeim árába nem engedik kalkulálni a nyereségemet, amely nem más, mint a fizetendő adóm alapja;- ahol a külföldi monopólium kénye-kedvére emelgeti árait, sőt szándéka szerint változtat­hatja a törvényt (lásd: margarin, szesz), míg a hazai termelőkből akár egész iparágakat áldoz­nak fel az európanizálás oltárán;- ahol az állítják nekem, hogy Európába me­gyek, közben az autóm tankjába egyszerre 50- 60 kg kenyér árát kell betankolnom. Egyszóval teljesen elfogadhatatlannak tartom, hogy hülyének néznek, és az egész péktársada­lom nevében tiltakozom a közelmúlt atrocitásai ellen. Tisztelt Fogyasztó! Az ócsól kenyér hazug ígérete mögött minden esetben vagy pénzmosás, vagy privatizációs csalások, vagy monopolisztikus piacszervezés, vagy csak egyszerűen hitvány minőségű áru hú­zódik meg. Óvakodjanak tehát a feltűnően ócsól kenyértőll És a forró nyári estéken igyanak egy hideg sört a sütőmunkások egészségére, akik már 2 éve nem kaptak béremelést. Palásti József pékmester Bács-Klskun Megyei Sütó'szakmai Szekció elnöke Mozi KECSKEMÉT Városi: 5, 7 és 9 órakor: EGY INDIÁN PÁRIZSBAN. Színes, magyarul beszélő, francia filmvígjáték. Árpád: 3/4 6 órakor: JUMANJI. Szí­nes, magyarul beszélő, ame­rikai kalandfilm. 8 órakor: AZ UTOLSÓ TÁNC. Színes, amerikai film. Stúdió: 7 óra­kor: A SZÍV HÍDJAI. Színes, amerikai film. Otthon: 8 óra­kor: A HALÁL ÉS A LÁNYKA. Színes, feliratos, amerikai bűnügyi film. Csa- lánosi autósmozi: 1/210 óra­kor: CASINO. Színes, ameri­kai film. Feketevásárlás - fényes haszon A rejtett gazdaság méretei a kiskereskedelemben és a lakossági szolgáltatások területén is figyelemre méltóvá nőttek az elmúlt évek során. Ennek okát a szakemberek nem is annyira a piac- gazdaság kialakulásában, mint inkább az infláció növekedésé­ben és a túladóztatásban látják. A Kopint-Datorg Konjunk­túra-, Piackutató és Számítástechnikai Rt. munkatársai e két területen vizsgálták a feketegazdaság helyzetét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom