Petőfi Népe, 1996. június (51. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-13 / 137. szám
Jó napot! Ötletek, tippek, tanácsok Vakáció alatt elkallódó fiatalok Lehetőleg ellenőrizzék gyermekük szabadidős tevékenységét! Ellenőrizzék, fogyaszt-e alkoholt, és ha igen, mennyit! Ismerjék meg barátait, azok érdeklődési körét! Tudatosítsák vele, hogy 14 év felett tetteiért saját maga felel. Egy rossz döntés alapvetően meghatározhatja jövőjét! A pénz nem minden, nem pótolja a szülői gondoskodást! Tudatosítsa gyermekével, hogy problémáját nyugodtan megbeszélheti önnel. A bajban számíthat a segítségére. m M PETŐFI A/EPE - GRAFIKA Ha a családon belül súlyos bűncselekmény történik gyermeke sérelmére (pl. szexuális bűncselekmény, bántalmazás) ne szégyellje értesíteni a rendőrséget! Hallgatásával egyrészt bátorítást ad a családtagnak a cselekmény folytatásához, másrészt gyermeke életét teheti tönkre. A hét végén az utolsó óráról is kicsöngetnek az ország legtöbb általános iskolájában. Amire a diákok már nagyon vártak, most végre itt van; kezdődhet a vakáció. Csakhogy a látszólag gondtalan napok számos veszélyt is rejtenek, melyekről a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-Főkapitányság bűnmegelőzési osztályának nevében Simala Ferenc beszélt:- Említeném először azt, hogy ezekben a napokban kapják kézhez a gyerekek a bizonyítványukat. Csak felhívnám a figyelmet arra, hogy hosszú évek tapasztalatai alapján ilyenkor tűnik el néhány gyermek, elsősorban azért, mert nem mer hazamenni a nem túl jó jegyek miatt. A szülői retorziótól tartva inkább választják a kóborlást, a csavargást, mindenféle cél nélkül. Jobb megelőzni valamiképpen ezeket a bizonytalanságban eltöltött napokat, órákat. Ennél súlyosabb veszély, amire felhívnám a figyelmet, a fiatalkorú bűnözés erősödése a vakációs hónapokban. A gyerekekre nem minden szülőnek marad ideje figyelni, vigyázni, a srácok lent lődörögnek az utcán, könnyen kerülnek rossz társaságba, ahol aztán vagány- ságból megtanulnak egyet, s mást. A fiatalkorúak legfőbb motivációs tényezője az anyagi haszonszerzés. Ezenkívül találkozunk még olyan „gyerekes” balhékkal is, melyeket elsősorban kalandvágyból, társadalomellenes- ségből követnek el. A kérdés az, mit tehetnek a szülők, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék annak veszélyét, hogy gyermekük „elkeveredjen”? Bán János Játszócsoport a bölcsődében Új szolgáltatásként szeptember elsejétől egy és öt év közötti gyermekek számára játszócsoportot indít a kecskeméti Lánchíd utcai bölcsőde. Óránként hetvenfonntos térítési díjért a gyerekekre szakképzett gondozónők vigyáznak. Igény szerint étkezési lehetőséget is biztosítanak. A szolgáltatás - amelyet rendszeresen nem, csak alkalmanként lehet igénybe venni - elsősorban a gyermekfelügyelet gondjával küszködő, gyesen lévő anyukák számára jelent segítséget. A játszócsoportba július 3- áig lehet jelentkezni a Lánchíd utcai bölcsődében, Bányainé Nagy Ágnes bölcsődevezetőnél, aki részletes felvilágosítással is szolgál. A nyugdíj támogatásról A kormány a nyudgíjbiztosítási önkormányzat egyetértésével egyszeri, 3000 Ft-os támogatást biztosít azoknak, akiknek nyugdíjuk, járadékuk, segélyük az 1996. júliusi emelést megelőzően nem haladta meg a 17 000 Ft-ot. Az egy összegű egyszeri támogatást a nyugdíjfolyósító szervek júliusban, a visszamenőlegesen járó megemelt nyugdíjösszeggel együtt utalják ki. Legyünk az erdőért, hogy az erdő lehessen értünk Az erdőművelés lényegében az erdő nevelése, ami a csemetekortól egészen az erdő kivágásáig tart. A több évtizedig tartó munka nemcsak türelmet, hanem alapos szaktudást is követel. A nem szakképzett erdőgazda a kivitelezést - és általában az erdei munkákat - feltétlen bízza szakemberre. Mit takar az erdőművelés fogalma? Beletartozik mindazon erdőművelési tevékenység, ami arra irányul, hogy az erdőnek értékes fatermése és mellék- termékei legyenek, környezetvédelmi és üdülési feltételeinek megfeleljen, s e tulajdonságait hosszú távon is megtarthassa. Módja: az erdőfelújítás különféle módozatai, az erdőtelepítés és a fásítás, az erdősítések ápolása, az erdő nevelése, a nevelővágások, a felújító vágások jelölése, a környezetvédelmi és üdültetési célokat elősegítő egyéb munkák. A ma embere már tudja, hogy önmagában az erdő léte fontosabb, mint a belőle nyerhető anyagi javak összessége, hiszen az erdő léte nélkül nem lehetne emberi élet a Földön. Mindezek ismeretében azonban bármennyire nagy is a tevékenységünk kockázata, mégsem kerülhetjük el, hogy elvegyük az erdőtől mindazt, amit fennmaradásának veszélyeztetése nélkül ad. Termékeihez viszont csak úgy szabad hozzányúlni, hogy közben az erdő tartamosán fennmaradjon. A napi érdekeink miatt az erdő hosszú távú érdekei nem csorbulhatnak. Mikor vétünk az erdőgazdálkodás tartamossága ellen?- Ha a levágott erdő helyén nem létesítünk újat,- ha a mag eredetű állományt sarjról újítjuk fel,- ha gyengébb minőségű erdőt hozunk létre az előző helyén,- ha több fát termelünk ki az erdőből, mint annak a növe- déke,- ha a tevékenységünk hatására az erdei életközösség minősége, állékonysága romlik,- ha helytelen beavatkozással utat nyitunk a talaj lepusztulásának,- ha engedjük, hogy a növényevő vadállomány létszáma meghaladja az erdő vadeltartó, vadtűrő képességét. (Folytatjuk) AZ ARANYRÉSZVÉNYEN TÚL IS A kisbefektető mindig bizalmatlan, hiszen részvényeinek jövedelmezőségére közvetlenül csak csekély hatást gyakorolhat. így van ez az az áramszolgáltató vállalatok privatizációja során is, még akkor is, ha a kárpótlási jegyekért cserébe jelentős mennyiségű részvényt lehet jegyezni. A vállalkozás jövedelmezőségét természetesen több tényező határozza meg. Az áram- szolgáltató társaságok esetében döntő jelentőségű az energiaár. Ennek emeléséről tavaly kormányhatározat született, s ez elméletileg mintegy nyolc százalék körüli nyereséget eredményez a társaságok számára. Hogy pontosan mennyit, az persze függ az rt. gazdálkodásától, beruházási politikájától, a stratégiai döntésektől, nem utolsó sorban attól, hogy a nyereség felosztása során mennyi osztalékot szavaznak meg. A közgyűlésben a többségi tulajdonos azonban szavazattöbbsége ellenére sem lehet diktátor. Az államnak még kis részvényhányad esetén is számos kérdésben elsőbbségi szavazati joga, úgynevezett aranyrészvénye van, ami azt jelenti, hogy bizonyos kérdésekben nélküle, akarata ellenére nem lehet haA kistulajdonosok érdekében tározatot hozni. Az aranyrészvényes felelőssége kiterjed arra is, hogy az általa eladott értékpapírok ne értéktelenedjenek el, arányos osztalékot hozzanak a kistulajdonosok számára. Az aranyrészvények fogadtatása azonban nem egyértelmű. Információink szerint az államnak ezt a tulajdonhányadánál nagyobb beleszólási jogát a cégbíróság a DÉMÁSZ esetében már bejegyezte, míg az ÉMÁSZ esetében kifogással élt az állami szavazatelsőbbségi azaz aranyrészvénnyel szemben, arra hivatkozva, hogy az ahhoz rendelt többletjogosítványok nem felelnek meg a társasági törvénynek. Az ÁPV Rt. a Legfelsőbb Bírósághoz fellebbezett, a döntés egyelőre várat magára. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nél egyébként bíznak abban, hogy a jogvita nem lehet akadálya a privatizáció és a kárpótlási jegyek áramszolgáltatói részvényekre való cseréje sikeres befejezésének. Mint mondják, maguk is következetesen törekedtek arra, hogy az energiaszolgáltatók értékesítése során az úgynevezett tranzakciós szerződésekben sokoldalúan gondoskodjanak mind az állam, mind a fogyasztók, mind a részvényeket vásárló kisbefektetők jogos érdekeinek védelméről. Az áramszolgáltató társaságok tevékenységét, a rájuk vonatkozó törvények betartását a Magyar Energiahivatal is felügyeli. Munkatársunknak elmondták, számukra nemcsak a fogyasztók, de a tulajdonosok és a kisbefektetők érdekeinek védelme is egyaránt fontos. Nem másról, mint a megbízható energia-ellátásról van szó, aminek feltétele az is, hogy a szolgáltatás tulajdonlása a kis- és nagybefektető számára egyaránt jövedelmező legyen. Erre ma mind a jogi szabályozás, mind a gazdasági környezet, s a kormányhatározatokban biztosított árképzési mechanizmus is lehetőséget ad. Érdemes-e tehát a kárpótlási jeggyel rendelkezőknek áramszolgáltató részvényre cserélni papírjaikat? A válasz, igen. Ahogy az elmúlt több mint száz esztendőben, elektromos áramra ezután is szükség lesz, s az energia egyre nagyobb kincs. Érdemes áramszolgáltató részvényt vásárolni azért is, mert a kárpótlási jegy mindaddig nem hozhat hasznot, amíg valóságos értékpapírrá nem válik. A kínálat pedig véges. ÍGÉRETES BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉG Most ÉDÁSZ-részvények kárpótlási jegyért Az ÁPV Rt. ígéretéhez híven újabb részvénycsomagot kínál eladásra, mindenekelőtt a hazai és a határokon túl élő alanyi kárpótoltak részére. Mint ismeretes, eddig a DÉMÁSZ- és az ÉMÁSZ-részvé- nyeinek egy részét lehetett kárpótlási jegyre cserélni, most az Északdunántúli Áramszolgáltató Vállalat részvényeinek 8 százalékát, 375.058 darab, egyenként tízezer forint névértékű törzsrészvényt kínálnak fel. Az ÁPV Rt. június 18-tól június 27- ig tartó akciója során az alanyi jogon. kárpótolt belföldi magánszemélyek vehetik meg kárpótlási jegyeikért a részvénycsomag 41,4 százalékát, 155.058 részvényt. A határainkon túl élő kárpótoltak 75.000 részvényt, a csomag 20 százalékát jegyezhetik. A részvény- csomagból 13,3 százalék erejéig (50.000 részvény) részesülhetnek az önkormányzatok, ugyanilyen arányban a kárpótlási jeggyel rendelkező mezőgazdasági szövetkezetek. A kárpótlási jegy-hasznosító társaságok számára 12 százalék, azaz 45.000 részvény áll rendelkezésre. A jegyzési időszakban 10.000 forint értékű kárpótlási jegyért 1 darab 10.000 forint névértékű, névre szóló törzsrészvény cserélhető. A részvénycsomag iránt óriási az érdeklődés, hiszen az ÉDÁSZ Rt. az ország legdinamikusabban fejlődő területén működik. Árbevételeinek nagy része ipari fel-, használóktól származik. A céget a közelmúltban sikeresen privatizálták. Az új tulajdonos, a francia Electricité De France International SA (EDF), a társaság részvényeinek 47,55 százalékban birtokosa. Egyébként ugyanez a cég vásárolta meg a DÉMÁSZ Rt. tulajdonának 47,98 százalékát. A részvénycsere az eddigiekhez hasonlóan zajlik. Csakúgy, mint a DÉMÁSZ és az ÉMÁSZ esetében, most is az OTP kétszáz kijelölt fiókjában lehet az igényeket bejelenteni. A jegyzés előtt részvényigénylési ívet kell kitölteni, akár az OTP- ben, akár otthon. A kitöltött részvényigénylési ív két példányos, a másodpéldány az igénylőnél marad, igazolja a bejelentett vételi szándékot. Á részvényigénylés sorrendje ez esetben nem számít, az első vagy az utolsó napon bejelentett igényeket egyformán bírálják el. Az igény bejelentésekor a kárpótlási jegyet nem kell letétbe helyezni, csupán 400 forint adminisztrációs költséget fizetni. A jegyzési időszak után az igényeket az OTP Bróker összesíti. Amennyiben az egyes befektetői csoportok (belföldi alanyi kárpótoltak, külföldi alanyi kárpótoltak, mezőgazdasági szövetkezetek, ön- kormányzatok, kárpótlási jegy hasznosító társaságok) a rendelkezésükre álló részvénymennyiségen felül jegyeznek, ugyanakkor más csoportban az igénylés alatta marad a lehetőségeknek, a maradék részvénymennyiséget átcsoportosíthatják. Túljegyzés esetén valamelyik csoporton belül a részvényeket az igénylések arányában osztják meg. A vásárolt jeggyel rendelkező belföldi magánszemélyek és intézmények azonban csak akkor juthatnak részvényhez, ha az alanyi kárpótoltak igényeinek maradéktalan kielégítése után még maradt cserélhető részvény. A részvényjegyzőket elbírálás után a forgalmazó levélben értesíti. A részvényigények elszámolására az alanyi kárpótoltak számára július 10. és július 19., a kedvezménnyel nem rendelkezők esetében július 31. és augusztus 9. között kerül sor. A befektetők igényléskor jelezhetik, hogy részvényeiket át akarják-e venni, vagy letétbe helyezik. Á részvények átvételére három hét áll rendelkezésre. A külföldön élő alanyi kárpótoltak akár önmaguk, akár meghatalmazottjuk révén élhetnek a kárpótlási jegy részvényre cserélésének lehetőségével. NYERESÉGET HOZHAT AZ ÉMÁSZ A szakértők a jegyzett papírok átvételére biztatnak Ma fejeződik be az OTP fiókjaiban az Észak-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalat (ÉMÁSZ Rt.) részvényeinek cseréje kárpótlási jegyre. Mint a többi áramszolgáltató esetében, ez alkalommal is a társaság részvényeinek 8 százalékát lehet kárpótlási jegyre cserélni. A 244.033 darab részvényt érintő ÉMÁSZ- részvények kibocsátása esetében a hazai alanyi kárpótoltak 104.033, a határon túli társaik 50 ezer, az önkormányzatok, a mező- gazdasági szövetkezetek és a kárpótlásijegyhasznosító társaságok 30-30 ezer részvény bejegyzésére kapnak lehetőséget. Bár végleges adatok még nincsenek, de a részvénycsomag iránt élénk az érdeklődés. Ez érthető is, hiszen a kárpótlási jeggyel rendelkezők papírjaikat szívesen cserélik olyan értékpapírra, amelyik egyrészt forgalom- képes, másrészt a számítások szerint a jövőben nyereséget hozhat. Az ÉMÁSZ vezérigazgatója, Beze- rédi Antal szerint, erre minden esély megvan, hiszen területükön számos nagyvállalat található, az ország keleti része, a határon túli területek ígéretes fejlődés előtt állnak. Az ÉMÁSZ által értékesített energia mennyisége ugyan 1990 és 1994 között csökkent, tavaly viszont már több áramot adtak el, mint egy évvel korábban. Az mindenekelőtt az első számú fogyasztóvá előlépett BorsodChem vásárlásának köszönhető. A társaságnál ugyanakkor az elmúlt évek tőkehiánya következtében komoly hálózatfejlesztési elmaradás mutatkozik - ahogy ez a kibocsátási tájékoztatóban is szerepel. Ezért érthető, hogy az idén és a következő két évben a jelenleg 49 százalékban tulajdonos, de a jövő év végéig várhatóan többségi részesedést szerző szakmai befektető, a német RWE/ EVS összesen 7,2 milliárd forintot tervez a cégre költeni. Ez a cég egyébként a Budapesti Elektromos Művekben és Mátrai Erőmű Rt.- ben is részesedést szerzett. Az utóbbi az ÉMÁSZ ellátási területén fekszik, ami hosszabb távon jelentősen növelheti a társaság lehetőségeit. A társaság már tavaly majdnem négyszeresére emelte az erőművektől közvetlenül vásárolt áram mennyiségét, ami így elérte az ÉMÁSZ által vásárolt összes villamos energia egynegyedét. Hosz- szabb távon persze valamennyi áramszolgáltató társaság jövedelmezősége a tarifarendszer átalakításának függvénye. Egy tavaly hozott kormányhatározat értelmében, az idén októberben esedékes áremelés után a jövő évtől a villanyáram díjának átlagosan nyolc százalékos tőkearányos eredményt kell biztosítania. A részvényjegyzők jelentős része az ÉMÁSZ működési területéről került ki, ami természetes is, hiszen azok az alanyi kárpótoltak, önkormányzatok, szövetkezetek, akik itt élnek, jobban figyelemmel tudják kísérni az áramszolgáltató működését, tehát több információval rendelkeznek a cég gazdálkodását illetően. A részvényjegyzők egy része azonban bizonytalan, hogy a már lejegyzett, de még át nem vett ÉMÁSZ-papírok mellett döntsön vagy próbálkozzon kárpótlási jegyért most forgalomba kerülő EDÁSZ-papírokat szerezni. Szakértők azonban arra intenek: a kár- pótlásijegy-tulajdonosok legyenek óvatosak. Egyrészt nem valószínű, hogy az áramszolgáltató vállalatok jövedelmezősége a közeljövőben lényegesen eltér. Másrészt aki ha- zárdíroz, két szék közül könnyen a földre eshet. Amennyiben az ÉDÁSZ-részvényeket túljegyzik, s ez nagyon valószínű, alacsony lesz a kielégítettségi szint. Tehát kevesebb befektetőnek jut részvény - közben lemaradnak a már lejegyzett ÉMÁSZ-részvényekről is.
