Petőfi Népe, 1996. május (51. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-25 / 122. szám
6. oldal Pünkösd Ünnepén 1996. május 25., szombat Pünkösd a keresztény egyházban - felekezetektől függetlenül - a szentlélek kiáradásának ünnepe. A szentlélek - a harmadik isteni személy - a katolikus oltárképeken rendszerint mint galamb jelenik meg, mert Jézus megkeresztelkedéséről az evangélium így ír: „...azonnal feljött a vízből, mire megnyílt neki az ég és látta, hogy Isten lelke galamb képében leereszkedik és rászáll.” Az egyik kisegyház, az Evangéliumi Pünkösi Közösség erre hivatkozva hangsúlyozza - a bemerítkezés mellett - a szentlélek-keresztség alapvető voltát. A híres csíksomlyói búcsú Lengő zászlókkal, hatalmas csengetéssel... Az erdélyi Csíksomlyón található a romániai magyar katolikusok leghíresebb kegytemploma. Egy 1559-es esemény nyomán minden évben itt tartják a híres pünkösdi búcsút, amely ma is százezernyi embert vonz. Az esemény amellett, hogy vallási ünnep, a csíki székelyek - s ma már szinte az egész erdélyi magyarság - számára a hazaszeretet ünnepe is. Orbán Balázs írja: „Szerencsésebbek voltak a csíkiak 1556-ban, ...a vallási meggyőződésöket megtámadó János Zsigmond fejedelem ellen, ki a reformátiót el nem fogadókat üldözni rendelte. A papjaik által felbuzdított csíkiak megtagadták az engedelmességet, s a királyi felszólításnak eredménye nem lévén, sereget küldettek Csík ellen. A népnek István pap a Csík-Som- lyóhoz gyűlt nép élére állt. A papok megáldják fegyvereiket, s a rajongásig lelkesült nép elébe indult a Nagyerdőn Udvarhely felől benyomuló fejedelmi hadaknak, s azokból sokat levágván, visszaszalaszták. Győzelemittasan tért meg a nép a Somlyói temlomba hálát adni, mivel pedig győzelmet pünköst szombatján nyertek, annak emlékére szervezék a Somlyói pünkösti búcsúkat. Ezen győzelem állá útját a protestantismusnak, mely azután Csíkba soha többé behatolni nem tudott, s a fejedelem végre engedett, kimondván, hogy: együtt, miért hogy onnét ez ideig is semmi nemű időben a római vallás ki nem irtódott, maradjanak meg azon állapotban, amint ekkoráig voltak.” „Somlyó főnevezetessége azonban a ferenczesek kolostorához tartozó templom; e templomot pedig ünnepeltté a pünkösti búcsúk tevék, mely búcsúk, ...az 1556-ban János Zsigmond seregei felett kivívott győzelem emlékére szerveztettek. E búcsúk még ma is igen látogatottak a székelyföldi katholikus népesség összese- reglésével, s roppant ünnepélyességgel szoktak megtartatni, ...minden falu lakossága díszöltözetben, lengő zászlókkal, szent hymnusok éneklése, s hatalmas csengetéssel vonul ilyenkor Somlyóra. A bucsujá- ratok központja a Kis-Somlyón levő Salvator, népiesen Silátor kápolna.” Jótékonysági hangverseny Május 27-én hétfőn este 19 órakor Kecskeméten a széche- nyivárosi templom és közösségi ház javára jótékonysági hangverseny lesz a Bolyai János Gimnáziumban. Belépés díjtalan, a szervezők adományokra számítanak. A rendezvény fővédnöke dr. Dankó László érsek és Katona László polgármester. A Renaissance Consort XVII. századi magyar és németalföldi gyűjteményekből játszik, majd Hajdú Katalin Schuman-dalokat ad elő. Zongorán kísér Gerhát László. Ezután Mayer Veronika Chopin- zongoradarabokkal lép fel, a Kodály Zoltán Ének-Zenei Gimnázium leánykara pedig Bartók, Szokolai, Schein, Regnált és da Nola műveit énekli Antoni Andrea vezényletével. Felhangzik: Elment a madárka, Ima rontás ellen, Viel Schöner Blumelein, Venus, du und dein Kind, Zengjen a dal. A szünet után az M. Bodon Pál kamara- zenekar - művészeti vezető Palotás József - Albinoni Adagio- ját adja elő, majd Radványi Márta a kecskeméti szimfonkus zenekar közreműködésével - a Cosi fan tutte-nyitány után — Mozart A-dúr zongoraversenyét játssza. Vezényel Gerhát László. „Amit kapunk, igyekszünk továbbadni...” Dusnoki rác pünkösd Vasárnap, a hagyományokat felelevenítve, már negyedik alkalommal egész napos rendezvénnyel ünnepük Dusnokon a pünkösdöt. Tízkor kezdődik a halászléfőző verseny a szabadidőparkban, majd felavatják a Vajas partján kialakított Hét vezér-emlékparkot. Ebéd után kiderül, hogy a zsűri melyik szakács művét ítélte a legjobbnak. Ezután a bajai Sugovica és a helybeli Ráckezsice zenekarok műsorát hallgathatják meg a vendégek. A délutáni pihenőt követően 6 órakor a vendég csikériai és a dusnoki tánccsoportok lépnek a színpadra. A szentlélek kiáradása A pünkösd a legkevésbé ismert egyházi eredetű ünnepeink között, pedig már hat éve munkaszüneti nap. Ennek oka valószínűleg az, hogy míg a karácsony és a húsvét a szocializmus évtizedei alatt is hivatalos ünnep volt, addig a pünkösd a templomok falai közé szorult. A keresztény (keresztyén) egyházakban a pünkösd a harmadik isteni személy, a szentlélek eljövetelének az ünnepe. Az egyház alapítói - az apostolok - a hagyomány szerint pünkösd napján érezték meg azt az erőt, amely képessé tette őket a későbbi nehéz munkára és a tanúságtételre. Ezért ezt a napot az egyház születésnapjának is nevezik. A katolikusoknál rendszerint pünkösdkor kerül sor a bérmálásnak nevezett szertartásra, melyben a szentlélek árad ki a fiatalra, aki ezáltal válik a hitben nagykorúvá. A szinte valamennyi egyházban jelen lévő „karizmatikus megújulási mozgalmak” különös jelentőséget tulajdonítanak a szentlélek kiáradásának, szerintük napjainkban ugyanúgy megeshetnek azok a csodák, amelyek a bibliai időkben például az apostolokat képessé tették arra, hogy több nyelven beszéljenek. Csakúgy mint a karácsonyhoz és a húsvéthoz, a pünkösdhöz is több néphagyomány kötődik. Alábbi öszeállításaink a pünkösdi ünnepkörhöz kapcsolódnak. Szél zúgása kísérte, lángnyelvek formájában jelent meg Pünkösd ünnepe a keresztény világban Csodálatos a magyar nyelv, amely a kissé szikár hangzású görög pentecostes-t csengőbongó pünkösd szavunkká varázsolta. Ám milyen tartalmat rejt magában ez a kifejezés, milyen múltja van napjaink virágillatú csöndes ünnepének? Török Józseftől, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzorától kértünk választ.- A pentecostes magyar fordításban tulajdonképpen az „ötvenedik”-et, az ötvenedik napot, a mai használatban a húsvét utáni ötvenedik napot jelenti - mondotta a professzor. - Az Ószövetségből tudjuk, hogy a pünkösd eredetileg - valamikor a zsidók egyiptomi fogsága körüli, mózesi időkben - a bő termés hálaadó napja volt. Az Egyiptomból való kivonulás után Isten szövetséget kötött kiválasztott népével, s kinyilvánította számára a tízparancsolatot. Ez a kivonulás utáni ötvenedik napra esett, s így pünkösd ennek az ünnepe lett. Azt mondhatjuk tehát, hogy egy kezdeti, természeti jelenségért való hálaadás átment egy üdvtörténeti esemény ünnepévé.- Él-e napjainkban ez a hagyomány?- A nap tartalmának „átváltozása” Jézus születése után folytatódott. Az Újszövetség rögzíti, hogy Jézus húsvétkor feltámadt, s az ezt követő napokat tanítványai körében töltötte. A negyvenedik napon szemük láttára felemelkedett a mennyekbe, de előtte megígérte, hogy elküldi a szent lelket, a vigasztalót. Az apostolok a mennybemenetel után Jeruzsálemben maradtak. Húsvét után az ötvenedik napon, pünkösd reggelén is együtt voltak. Szűz Mária is velük volt, s - mint Az Apostolok Cselekede- tei-ben olvasható - „hirtelen zúgás támadt az égből, mint heves szélvész, betöltötte azt a házat, és azt a termet, amiben tartózkodtak, és lángnyelvek alakjában a szent lélek leszállt mindegyikükre.” Az apostolok ekkor, az ígéret beteljesülésének birtokában, a szent lélektől, az igazság leikétől eltelve elkezdték hirdetni Krisztus evangéliumát. Mint a nagy ünnepeken mindig. Jeruzsálemben ekkor is rengeteg, a távoli vidékekről érkezett idegen tartózkodott, s ahogy hallgatták a szavakat, mind úgy érezték, hogy a saját nyelvükön szólnak hozzájuk az apostolok.- Éz jelképesen vagy valóságosan értendő?- Valóságosan. Valameny- nyien megértették az apostolok beszédét, akik a héber népnyelvi változatát, a Jézus által is beszélt arám nyelvet használták. A soknyelvű hallgatóság mégis mindent értett, mert ki-ki a saját nyelvén elmondottként hallotta az igét. Ez rendkívüli jelenség volt. A pünkösd tehát ettől az időtől kezdve mind a mai napig a szent lélek eljövetelének az ünnepe az egész keresztény világban.- Milyen egyházi, liturgikus külsőségek kísérik ezt a napot?- Ismert, hogy 380 körül Jeruzsálemben a keresztények megkeresték az esemény eredeti színhelyét, s úgy ünnepeltek, hogy felolvasták azt az evangéliumi szakaszt, amely az ott történteket idézi. Napjainkban sajátos szimbólumai vannak a pünkösdi szertartásoknak. A papi ruhák és a segédkező világiak öltözékének a színe, a piros idézi a lángnyelvek formájában megjelent szent lelket, s erről szólnak az egyházi énekek, himnuszok. Kétségtelen, a karácsonyhoz, a húsvéthoz és a pünkösdhöz több népszokás kapcsolódik, s így a nem hívők is könnyebben tudnak kötődni az ünnepekhez.- Újabb keletű hagyományokról lehet hallani. Mit szól ezekhez az egyház?- Üdvözli, támogatja, alkalmasint maga kezdeményezi azokat. Világszerte terjed például az a szép szokás, hogy a pünkösd vasárnapját megelőző szombat éjszakát a hívők valamely földrajzilag kiemelkedő helyen, dombon, hegyen virrasztó imádság mellett töltik. Pár éve Budapesten a Gellérthegy is ilyen liturgia színhelye. A Krisztina téri templomban pedig szombat este a pünkösdi liturgia zsolozsmáját énekli- imádkozza a gyülekezet. Deregán Gábor A kecskeméti széchenyivárosi plébánia életéből Az egyház a lelkek templomából épül Beteg voltam és meglátogattatok... Elsőáldozók a speciális iskola hittanosai. Pünkösd az egyház születésnapja. A kétezer éves egyházban ma is születnek, születőben vannak új közösségek, mint Kecskeméten a Széchenyivá- rosban. A plébániának ugyan még nincs temploma, de Jávorka Lajos plébános már építi a „lelkek templomát”, s előbb- utóbb lesz épület is. A közösségben nemcsak az erősek vannak ott, hanem - mint az egyház történetében mindig - az erőtlenek is, akiket hordozni kell. „Éheztem ugyanis és ennem adtatok ...mezítelen és fölruháztatok, beteg voltam és meglátogattatok ...Erre megkérdezik az igazak: uram, mikor láttunk éhesnek, ...vagy mezítelenül, ...mikor láttunk betegen, hogy fölkerestünk volna? Bizony mondom nektek: amit a legkisebb testvéreim közül egygyel is tettetek, velem tettétek” - írja Máté evangéliuma. Az egyháznak kötelessége tehát a „legkisebbekkel” is törődni, mert „aki első akar lenni, az legyen a legutolsó és mindenki szolgája.” Felvételünk a kecskeméti széchenyivárosi plébánia legutóbb vasárnapi miséjén készült a Bolyai-gimnázium- ban, ahol a speciális iskola hittanosai voltak elsőáldozók.
