Petőfi Népe, 1996. május (51. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-20 / 117. szám

1996. május 20.; hétfő Hazai Tükör 5. oldal Nincs közeledés a koalíción belüli vitában Nyomozóhivatal: igen, nem Sportpolitikai hétvége a Lakiteleki Népfőiskola Kölcsey-házában Útravalók a készülő sporttörvényhez A Magyar Szocialista Párt Baloldali Tömörülése nem vi­tatja az államháztartási re­form szükségességét, irányait azonban módosítani kell sze­rintük. Félő ugyanis, hogy a társadalom többsége veszít az átalakításokon. Ezt fogalmazták meg az egybe­gyűltek a tömörülés szombati országos értekezletén. Tragi­kusnak minősítették a pártközi egyeztetés nyomán megszületett alkotmánykoncepciót, mert a szociális, a gazdasági és a kultu­rális alapjogok teljes egészük­ben kimaradtak belőle. A központi nyomozóhivatal felállítása kapcsán érthetetlen­nek tartották a szabaddemokra­ták ellenállását, mondván, hogy akik a jelenlegi helyzetben nem A 950 évvel ezelőtt vértanú- halált halt Szent Gellért püs­pök példáját idézte Paskai László bíboros-érsek a hét végén, a Pázmány Péter Tu­dományegyetemen rendezett iskolakonferencián. A gondviselés jóvoltából a kö­vetkező ezer évben is lehetnek olyan példaképek, akik a ma­gyar ifjúságot a tudás és a ke­reszténység útján vezetik majd - mondotta. Paskai László emlékeztetett arra, hogy a pannonhalmai ben­cés kolostor ezer évvel ezelőtti alapításától számíthatjuk a ma­gyar oktatás kezdetét. Ugyan­abban a korban végezte nevelő, tartanak szükségesnek ilyen lé­péseket, akarva, akaratlan a bű­nözők kezére játszanak. Az SZDSZ Országos Tanácsa szerint a társadalom elvárja a kormánytól, hogy tegyen meg mindent a gazdasági bűnözés le­leplezése érdekében. A központi nyomozóhivatal azonban a meg­lévő struktúrák működését gyengíti, és nem szolgálná meg­felelően az említett feladatok megvalósítását. Létrehozása - Kuncze Gábor szerint - több kárt okozna, mint hasznot. Az alkotmánytervezet­ről Pető Iván úgy vélekedett, hogy korai még kijelenteni az el­készült koncepció alkalmatlan­ságát. Az SZDSZ szeretné, ha az új alaptörvény még ebben a par­lamenti ciklusban megszületne. zat mára vészhelyzetbe került. A kisgazda képviselő szerint, most folyik a nyárlőrinci alma- fakór okozta veszteségek felbe­csülése. A kárbecslés körül azonban véleménykülönbségek vannak. Gyimóthy Géza meg­ígérte, a parlament mezőgazda- sági bizottságának legközeleb­bi ülésén felvetik a nyárlőrin­ci almásgazdák kárpótlásának sürgősségét, ennek eredményé­ről a megyei FM-hivatal útján tájékoztatják majd az érintette­ket. ( -ász) Erről azon a nemzetközi ki­sebbségi konferencián esett szó, amelyet Kőszegen rendez­tek a hét végén. Fontos, hogy mindenütt kijelöljék azokat a legitim határokat, ameddig a társadalomban érvényesíthetők a kisebbség érdekei. oktató, hittérítő munkáját Gel- lért püspök. A tanácskozáson elhangzott: mindinkább növekszik az igény a katolikus szellemiségű okta­tás iránt, a szülők 30 százaléka szívesen adná ilyen intézmé­nyekbe gyermekét, a helyhiány miatt azonban a jelentkezőknek csupán két százalékát tudják felvenni ezekbe az iskolákba. Jelenleg összesen 100 óvoda, iskola áll egyházi irányítás alatt. Gondot jelent az is, hogy az egyháznak visszaadott iskola- épületek többségének leromlott az állapota. Rendbehozatalukra nincs elég pénz, így félő, hogy néhányat közülük be kell zárni. A Lakiteleki Népfőiskola Köl­csey-házában szombaton sport- politikai hétvégét rendeztek, amelyen a készülő sporttör­vény, illetve - azzal szorosan összefonódva - a kisegyesüle- tek helyzete szolgáltatta a té­mát. A házigazda jogán a megje­lenteket Lezsák Sándor, az MDF elnöke, a népfőiskola igazgatója köszöntötte. Beveze­tőjében kijelentette: „Szükség van arra, hogy a politika részt vegyen a sportéletben. Oly mó­don, hogy eszközöket ad az érintetteknek”. Ezt követően Balsai István, volt igazságügy-miniszter is­mertette az MDF álláspontját a hamarosan a parlament elé ke­rülő sporttörvény tervezetével kapcsolatosan. Az MDF elnökségi tagja el­mondta, a magyarországi sport­egyesületek 87 százaléka napi pénzügyi nehézségekkel küsz­ködik. Jelenleg mintegy négy- milliárd forintos adó- és társa­dalombiztosítási tartozást hal­moztak fel a klubok. A képhez az is hozzátartozik, hogy az igazolt versenyzők száma 35, a főállású edzők száma pedig 27 százalékkal csökkent az utóbbi időben. Dr. Nádori László (SZDSZ), az Országgyűlés oktatási, tu­dományos, ifjúsági és sportbi­zottságának a tagja aláhúzta, a nehézségek ellenére van esély egy jó törvény megalkotására. Aggályának adott viszont han­got azzal kapcsolatban, hogy a tervezetben nem szerepel pénz­ügyi garancia. Deutsch Tamás (Fidesz- MPP) szerint a leendő törvény­ben az állami és az önkormány­zati finanszírozás feltételeit szabályozó passzusok lesznek a legfontosabbak. Gallov Rezső államtitkár, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke így sum­mázott: a sporttörvény szerepe az lesz, hogy meghatározza az állam feladatát a sportban. Lezsák Sándor MDF-elnök szerint a sportot egy külön mi­nisztériumnak kellene igazgat­nia. Aján Tamás, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára rövid helyzetjelentést adott az atlantai olimpiával kapcsolato­san. Pillanatnyilag 195 magyar versenyző biztos résztvevője az ötkarikás játékoknak. Néhány, még hátralévő kvalifikációs vi­adal jóvoltából 200-205 fősre duzzadhat a magyar delegáció. Képviselők Amerikában. Mécs Imre elnök vezetésével tegnap az Egyesült Államokba utazott a parlament honvédelmi bizottságának küldöttsége. Egyebek közt felkeresi az F-18-as harci gépeket, vala­mint az F-16-os repülőket gyártó vállalatokat. Új választmányi elnök. Bába Ivánt, az eddigi alelnököt vá­lasztotta elnökévé vasárnap a Magyar Demokrata Fórum or­szágos választmánya. A két al- elnök Szendre László és Sepsey Tamás lett. A testület a továb­biakban jóváhagyta: az MDF egy éven belül az eddiginél ki­sebb, új székházat építtet. Romló egészség. A lakosság 64 százaléka szenved olyan krónikus betegségben, amely­nek kialakulásában jelentős szerepük van a káros életmód­beli szokásoknak: a helytelen táplálkozásnak, a mozgás­hiánynak, a dohányzásnak és a túlzott alkoholfogyasztásnak - közölték a szakemberek egy tegnap megrendezett egészség­napon. Kényszerleszállás. Szomba­ton egy MI-2-es polgári heli­kopter kényszerleszállás köz­ben felborult, majd felrobbant és teljesen kiégett a pákozdi emlékműnél. A benne utazó há­rom személynek még a robba­nás előtt sikerült elhagynia a gépet - személyi sérülés nem történt. A balesetet műszaki hiba okozta. Önkéntes éhezés. A Magyar Igazság és Elet Pártjának tagjai szombaton önkéntes éhezési akciót tartottak, hogy felhívják a nyilvánosság figyelmét köve­teléseikre: rögzítsék az alap­vető élelmiszerek árát, az élel­miszereket ne terhelje áfa, s a kormány gondoskodjon róla: az országban ne legyenek éhezők. Emlékezés Páskándira. Ha­lálának évfordulója alkalmából tegnap felavatták a Farkasréti temetőben Páskándi Géza Kos- suth-díjas író, költő síremlékét. A kegyeletes aktuson az el­hunyt pályatársa, Szakonyi Ká­roly mondott beszédet. Közgyűlés a Centrumnál. A Centrum Áruházak Rt. vasár­napi közgyűlésén arról döntött, hogy mostantól évi 500 millió forint értékben kötvényeket bo­csát ki. Erre pedig, mint han­goztatták, azért van szükség, mert a cég a privatizáció késése miatt hiába vár külföldi befek­tetőkre. Cigány konferencia. A Ci­gány Tudományos és Művé­szeti Társaság május 21. és 26. között, a millecentenárium je­gyében rendezi meg IV. nem­zetközi cigány néprajzi, törté­neti, nyelvészeti és nevelésügyi konferenciáját. Szerdán kezdődik az alkotmányvita Előkészületben a büntetőjogi és a szövetkezeti törvény Zátonyra futhat az alkotmányozás, ha az előkészítő bizottság­ban nem hasznosítják a szakmai, társadalmi vita eredményeit, s nem gondolják újra esetleges megalapozatlan döntéseiket. Ezt Vastagh Pál igazságügy­miniszter hangsúlyozta tegnap Balatonfüreden, a harmadik magyar jogászgyűlés záró ülé­sén. Ha most megtörik az al­kotmányozás folyamata, na­gyon nehéz megjósolni, hogy mikor, miként folytatódik - tette hozzá. Az alkotmánykoncepció vi­tája egyébként szerdán kezdő­dik a parlamentben, s a mi­niszter bízik abban, hogy si­kerrel zárul. Vastagh Pál az előkészület­ben lévő törvények között megemlítette az új büntetőjogi törvényt, amely 1997-ben ke­rül a parlament elé, s a szövet­kezeti jogszabályt, amely végső soron arra a kérdésre ad választ, hogy van-e helye a szövetkezésnek a magyar gaz­daságban. A Magyar Jogász Egylet or­szágos tanácskozásán több mint nyolcszázan vettek részt. Egy-egy témát szekcióülése­ken tekintettek át. A közigaz­gatási szekcióban egyértel­műen állást foglaltak a megye- rendszer mellett. A jogászok Vastagh Pál FOTÓ:FEB nem látnak semmilyen indo­kot a közigazgatási szerkezet megváltoztatására. Több idő jut vizsgálatra, a panaszok meghallgatására Újabb körzetek, kevesebb beteg Hamarosan újabb 150-160 körzetben fogadhatják majd a háziorvosok a betegeket, s növelik a gyermekorvosi körzetek számát is. Az ellátás anyagi fedezetét egy korábbi kormány- rendelet módosítása teszi lehetővé. Dr. Illyés Sarolta, a Népjóléti Minisztérium főtanácsosa la­punknak elmondta: az új pra­xisokra az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár és a he­lyi önkormányzatok július el­sejétől köthetnek szerződése­ket. A rendeletmódosítás lé­nyege, hogy a háziorvosi kör­zetbe tartozók számát mérsék­lik, 1200-1500 lakosban határozzák meg, s egy-egy gyermekkörzethez is csak át­lagosan 600-an tartozhatnak. Ezáltal a nagy vihart kiváltó kórházi ágymegszüntetéssel, illetve átcsoportosítással egy­idejűleg javulhat a járóbeteg­ellátás színvonala - mondotta a főtanácsos. Remélhetőleg kevesebben szorulnak majd kórházi ápolásra. Az ambuláns gyógyítás lényegesen olcsóbb a fekvőbeteg-ellátásnál, s ha a terápia ily módon megoldható, az a betegnek is kedvezőbb, hiszen nem kell távol lennie otthonától. A törvénymódosítás céljá­nak megfelelően a jelenlegi, mintegy 7 ezer háziorvosi körzetből minden bizonnyal sokan átigazolnak majd a számukra kedvezőbb, például a lakhelyükhöz közelebbi, vagy kevésbé zsúfolt rende­lőbe, illetve rokonszenvesebb orvoshoz. Persze, nemcsak ők járnak jobban, hanem azok is, akik az eddigi körzetükben maradnak, mert több idő jut panaszaik meghallgatására, bajaik gyógyítására is. Jelenleg egy-egy háziorvos betegeinek a száma esetenként eléri az új normatíva többszö­rösét is. A helyi önkormányza­tok joga és kötelessége, hogy a régi szerződések megújítása­kor - az orvossal egyetértés­ben - kedvezőbb körzetek ki­alakítására törekedjenek. Cs. Benkő Judit Vészhelyzetben az állattenyésztés A Hom-kormány megígérte, hogy kiemelten kezeli a mező- gazdaságot, úgy tűnik azonban, egyáltalán nem fektetnek rá hangsúlyt - nyilatkozta pénte­ken Kecskeméten Gyimóthy Géza, kisgazda képviselő. Az FKgP Czollner téri szék­házában megtartott fórum előtti sajtótájékoztatón Gyi­móthy Géza elmondta, legne­hezebb helyzetben az állatte­nyésztés van. Az élelmiszer- iparban végbement rablópriva­tizáció eredményeként az ága­Modemizáció és hagyomány A többségi kultúra védelmének nem szabad a kisebbségi kul­túra elsorvasztásával járnia. Az előítéletekkel szemben nincs megbízható módszer, önmagá­ban az sem segít, ha a többség jobban megismeri a kisebbség múltját, kultúráját. Ezeréves iskolarendszerűnk Kevés hely van az egyházi iskolákban Csaknem negyedmilliárdos örökség Lakás, telek, kárpótlási jegy és aranyrög az elhunytak után A tavalyi hagyatéki ügyek tekintélyes hányadának kedvezmé­nyezettje a magyar állam volt. Az érvényes jogszabályok sze­rint ugyanis nemcsak olyan esetben kell örökösnek tekinteni az országot, amikor az elhunyt úgy rendelkezik, hogy bizonyos céllal az államra hagyja vagyonának egy részét vagy értéktár­gyait, hanem akkor is, amikor a néhai állampolgárnak nincse­nek jog szerinti örökösei. A múlt esztendőben ebből a sa­játos bevételi forrásból csak­nem negyedmilliárddal gyara­podott a költségvetés. Az örök­lés révén állami tulajdonba ke­rült vagyontárgyak értékesíté­séből ugyanis 240 millió forint folyt be az államkasszába. Mint Técsi János, az öröklés ügyeiben illetékes Kincstári Vagyoni Igazgatóság osztály- vezetője elmondta, az államra visszaszármaztatott hagyatékok - értékben és összetételben ­rendkívül sokfélék. Tavaly, az előző esztendőkhöz hasonlóan - a leggyakoribb hagyatéki té­tel az ingatlan volt, főként la­kás, telek vagy éppen kisebb- nagyobb termőföldparcella. Ezeken kívül meglehetősen nagy névértékben jutottak visz- sza az állam tulajdonába kár­pótlási jegyek, de akadtak kü­lönleges örökségi tárgyak is. így például szerepelt a ha­gyatékok listáján valódi arany­rög éppúgy, mint üdülési jogot biztosító okmány, vagy más - jobbára csak az elhunyt szá­mára értékes - vagyontárgy. Az 1995-ös bevételekből 11 millió forint volt az ingóságok­ból származó összeg, és mint­egy 100 millió forint jutott a kü­lönféle értékpapírokra. A törvény szerint egyébként a hagyatékokat, hacsak az örökbe hagyó másként nem rendelkezik, minden esetben el kell adni. A tavalyi értékesítésekből több mint kétszer annyi pénzt vett be a kincstár, mint az előző évben. Nem azért, mert többen hagyták vagyonukat az államra, az illetékes hivatalnok úgy véli, a nagyobb bevétel a javak érté­kesítésével megbízott hivatalos szervek munkáját dicséri. Majomszeretet Orangutánéknál, a Fővárosi Állat- és Növénykertben há­romhetes a kisbaba, ő az ott a képen, az a pici fehér folt a fe­kete szőrtengerben. Szégyen ide, szégyen oda, a keresztelőre még nem került sor. Pedig a nem minden napi eseményre készülő ápolók már jó ideje lapozgatják Ladó János utónévkönyvét, csak­hogy a család furcsán áll a nemes ügyhöz. Az apa: Wil­liam, és a hatéves testvér, Miri közönyös, ügyet sem vet az egészre. Maja, az édesanya azonban igazi majomszeretet­tel félti gyermekét. Pillanatnyi kihagyás nélkül olyannyira szorítja magához, hogy még azt sem tudni, fiú vagy leány a kicsike. Hány dekával született? S milyen magas? Nem tudni. (d) Engem csak a kicsi érdekel. FOTÓ: feb/diósi imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom