Petőfi Népe, 1996. május (51. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-14 / 112. szám
Nem hoztak hideget a fagyosszentek Arra várnak a méhészek Ol^j függőség további 50 évig Nincs arra utaló jel, hogy csökkenne a világ olajtól való költséges függősége, inkább úgy tűnik, hogy még ötven évig megmarad - mondták energiaszakértők vasárnap 1 Duhajban. A politikusok nagy on érdeklődnek az alternatív energiahordozók iránt, de még sok-sok éven át nem lesz valódi alternatíva az olajjal és a földgázzal szemben. Sokba kerül a malacok korszerű tartása s nem térül meg. (Folytatás az 1. oldalról) Ugyanakkor áprilisban a nagyüzemekben már mintegy 20 ezer át nem vett sertést tartottak számon. Jelenleg az ország sertésállományát a szakértők 6,5 millióra becsülik. Az állatállománynak azonban csak a kisebbik hányada van a nagyüzemi gazdálkodóknál, a kisüzemekben ugyanis e mennyiség 1,5-2-szerese található. Egy kilogramm élősertésért a felvásárlók jelenleg 120 forint körül fizetnek, tavaly év vége felé az ár 200 forint is volt. A javasolt, 195 forintos irányár már némi hasznot is tartalmazna a tenyésztők számára. Az irányárat a szaktárca ebben az évben még nem hirdette meg a tenyésztők érdek- képviseleti szervezeteinek javaslatai ellenére. A tenyésztők szorgalmazzák azt is, hogy engedélyezze a minisztérium az élő vágóállat-exportot. Véleményük szerint mintegy 40- 50 ezer élősertés kivitelével még kezelni lehetne a válságtüneteket. Lendületben a brit marhavágás Csaknem két hetet késett, de végül teljes ütemre kapcsolt hétfőn az a tömeges vágási program, amellyel a brit kormány biztosítani kívánja, hogy a marhakórral fertőzött állatok húsa ne kerülhessen a kereske- | delmi láncolatba. Az összesen mintegy 630 millió fontba (145 milliárd forintba) kerülő 1 program végrehajtása heti 25 | | ezer korosabb szarvasmarha §j vágását és elemésztését célozza. A termelők átlagosan 480-800 font kártérítést kasz- | szírozhatnak állatonként. Inflációs pótadó: ami sok, az sok Szemelyijövedelemadó-rend- szerünk a progresszivitás elvét követi, amely - bármenynyire is ellentmondásnak látszik - az egyenlő teherviselést hivatott szolgálni. Az állampolgárok ugyanis a közterheket nem abban az esetben viselik egyenlően, amikor a jövedelmük nagyságától függetlenül ugyanakkora a- dókulccsal adóznak. Nem nehéz belátnunk, hogy egy feltételezett 40 százalékos általános adókulcs arányaiban nagyobb terhet jelent a kis jövedelműeknek, s kisebbet a nagy jövedelműeknek. Ez az elv a társadalmi igazságosság szempontjából helyeselhető, még akkor is, ha tudjuk, hogy a progresszív adórendszerek esetén is egy meghatározott jövedelemhatáron felül arányossá válik az adózás. Nálunk például most az 1, a 10 és a 100 milliós jövedelem is ugyanazzal a 48 százalékos kulccsal adózik. A progresszív jövedelem- adó ellen gyakran felhozzák annak teljesítmény-visszatartó hatását. Ez azt jelenti, hogy bizonyos összeghatár fölött már nem érdemes teljesíteni és keresni, mert az adózás után megmaradó többlet- jövedelem nincs arányban a többlet-erőfeszítéssel. Nálunk azonban a bérből és fizetésből élők többsége nem éri el ezt a határt, illetve ha mégis, akkor különféle kötelezettségeinek teljesítésére és jövőjének biztonságára irányuló törekvése elejét veszi a teljesítmény-visszatartásnak. Inflációs viszonyok közepette azonban a progresszív adórendszer is javításra szorul. Jóllehet, bizonyos jövedelmen alul nem adóztat, majd sávokra bontja a jövedelmeket, s minden sávban valamivel magasabb adókulcsot alkalmaz, mint az előzőben. Végül eljut a legmagasabb sávig, ahol a rendszer átváltozik arányos, egyenlő kulcsú elvonási szisztémává. Igen ám, csakhogy az infláció „sávtúltengést” okoz. Az emberek névleges jövedelme ugyan emelkedik egyik évről a másikra, reáljövedelmük azonban - mert az infláció „elviszi” a névleges növekedést - csökken. De nálunk a reáljövedelmet nemcsak az infláció emészti föl, hanem az is, hogy a névleges jövedelem növekedése miatt az adózás alapjául szolgáló összeg mindig magasabb és magasabb adósávba kerül, ahol az előző évinél valójában nem is nagyobb jövedelem egyre nagyobb hányadát vonja el az állam. A tisztességes eljárás az lenne, amelyet többek között Hollandia is követ: az inflációval párhuzamosan évenként felemeli az adómentes jövedelem határát, és az inflációs rátával megemeli az egyes adósávok alsó határát. Elvárható, hogy a magyar törvényhozás is kövesse ezt a gyakorlatot a személyijövedelemadó- rendszer beígért reformja során. Bácskai Tamás Válságban a sertéságazat Kifogyóban a tavalyi készletek, hordhatják a méhek az új mézet. A hosszúra nyúlt kemény tél miatt szinte alig tudtak hetekig megmozdulni a kaptárakban a méhek. A hideg miatt több kiskunhalasi méhésznél is méhcsaládok pusztultak el. Most elsősorban a meggyesek és a Duna-ártéri füzesek környékére települtek kaptáraikkal a méhészek. Mint Lusztig József nyugdíjas halasi méhésztől megtudtuk, nagy gondot okoz a termelők számára, hogy a mézkereskedők még nem jöttek ki az idei árakkal. Az exporttámogatás ebben az ágazatban is drasztikusan csökkent és ennek elsősorban a termelőkre lesznek kihatásai. A hírek szerint a tavalyi 340-350 forintos nagybani átvételi árhoz képest idén csak 300 forint körül fizetnek majd az akácméz kilójáért. Az akácosok virágzása késésben van, és csak reménykednek a méhészek, hogy nem lesznek a tavalyihoz hasonló fagyos napok. A méz iránti kereslet megnőtt az utóbbi időszakban, amit bizonyít az is, hogy sok méhésznél fogytán vannak a tavalyi készletek. A boltokban és a piacon azonban nincs hiány. Azonban nem olcsó a méz, hiszen a házi akácméz kilója 500-600 forintba kerül. Tapodi Kálmán Konferencia a népfőiskolán a falusi-tanyai vendéglátásról Jelenleg hazánkban mintegy 10 ezren foglalkoznak falusi vendéglátással. A vendégágyak száma belátható időn belül elérhetné a 25 ezret, amennyiben az ezzel foglalkozókat megfelelően támogatná az állam. Ezt dr. Csáky Csaba, a Magyar Falusi- Tanyai Vendégfogadók Országos Érdekképviseleti Szövetségének elnöke mondta csütörtökön, a szövetség budapesti sajtó- tájékoztatóján. Itt bejelentették: a falusi-tanyai vendégfogadás nagyobb alföldi elterjesztése érdekében - kapcsolódva az úgynevezett Alföld-programhoz - a Lakiteleki Népfőiskolával közösen kétnapos tanácskozást rendeznek május 21-22-én, a népfőiskolán. A szövetség elnöke elmondta, hogy a turizmus ezen ágának regionális fejlesztése perspektivikus mindenekelőtt, mivel az emberek zöme lokálpatrióta és szívesen tesz a saját környezetéért, főleg ha ösztönzést is kap. Ennek érdekében dr. Csáky Csaba szorgalmazta, hogy a már meglévő kedvezményeket bővítsék ki és segítsék azokat a falusiakat, akik vendég- fogadásba fognak. Hogy ezekről a lehetőségekről minél árnyaltabb képet kapjanak a résztvevők, a lakiteleki konferencián ismertetik azokat a lehetőségeket, amelyek a falusi-tanyai turizmusban rejlenek. A Lakiteleki Népfőiskola oktatási vonalon segíti a térség ez irányú fellendülését (pl. az idegenforgalmi vállalkozók részére szakirányú nyelvképzést dolgozott ki, de a biogazda-tanfolya- mok, illetve a zöldkönyves vegyszerkezelői tanfolyam is szolgálja e célt, hiszen a falusi vendégfogadás és a háztáji mezőgazdaság elválaszthatatlan). Tervei között szerepel egy, a leendő falusi-tanyai vendéglátók részére szervezett tanfolyam, mely teljes körű képzést nyújt a hallgatóságnak, nyugat-európai mintára. Szomjú Csaba Miért nem jelentkeznek a gazdák a támogatásért? A megyei agrárkamaránál nem találnak magyarázatot rá, hogy az érdekelt gazdálkodók miért nem veszik igénybe a földalapú támogatást. Ez ideig a jogosultak mintegy 20 százaléka nyújtotta be csupán kérelmét. Erre a pénzügyi fedezet megvan, mindenki megkapja, akinek a szántója 19 aranykorona alatti. Viszont csak június végéig élhetnek a lehetőséggel. Közeleg tehát a határidő. Hektáronként 2-5 ezer forint az állami támogatás, a minőségtől függően. Makáry Sándor kecskeméti gazdajegyző tart tőle, hogy majd a végén rohamozzák meg őket az emberek. Azok a gazdajegyzők, akiknek a területén sok jogosult van, nehezen tudják majd feldolgozni a kérelmeket. Fontos, hogy a földtulajdont és a használatot igazoló iratokat (tulajdoni lap, földkiadó bizottsági határozat,' árverési jegyzőkönyv, haszonbérleti szerződés) magukkal vigyék az érdekeltek. A gazdajegyző azt tudja elfogadni, amelyikből egyértelműen kiderül a helyrajzi szám, a területnagyság és az aranykoronaérték. Ha a tulajdoni lapon vegyes művelési ág szerepel, be kell szerezni a földhivataltól vagy a földkiadó bizottságtól a terület bontására vonatkozó adatokat. Villanyszerelő szakembereknek A Bács-Kiskun Megyei Kézműves Kamara szakmai rendezvényt tart kecskeméti székházában május 16-án, csütörtökön 17 órától. A téma: új utak a villany- szerelésben. A kamara érdekelt tagjait a KONTAVILL Rt. képviselője tájékoztatja a szakmai újdonságokról. A résztvevők kifejthetik véleményüket. Osztrák tilalom Ausztriában egyelőre nem en- : gedélyezik a szántóföldi kísér- | létezést génmanipulált növé- j nyekkel - jelentette a dpa az | | osztrák kormány hétfői dönté- | sére hivatkozva. Christa I Krammer osztrák egészség- ügyi miniszter azután döntött a ; várhatóan két évre szóló mora- ! tórium mellett, hogy az alsó- | ausztriai Tulln városa mellett § vasárnap a szántóföldből kel- | lett már oda kiültetett génma- | | nipulált burgonyát kiszántani. Új érdekvédelmi szervezet I Virágvasárnapon Zsomb közli ségben megalakult a Kisgazdák Magyarországi Szövet-1 | sége. Az eddigi Parasztszövet- | séget felváltó érdekvédelmi ! | szervezet célja elsősorban a | gazdálkodás. A szövetség | Bács-Kiskun megyei elnöke, | Gál István (Madaras, Tanya j I 22.) várja mindazoknak az egyéni gazdálkodóknak a jeli lentkezését, akik részt kíván- | I nak venni a bácskai tagozat f jövő heti, első megbeszélésén. I Szerkeszti) A. Tóth Sándor Theszaloníki, HELEXPO Kiállítási Központ 1996. szeptember 7-16. Európa legnagyobb kiállításai között számon tartott rendezvényen a múlt évben 50 ország - köztük Magyarország - vett részt, A jelenlegi kiállításon a magyar kollektív stand nagysága: 160 m2. A kiállítás tematikája általános. A Jugoszlávia elleni ENSZ-embargó felfüggesztésével jelentősen javulhat a magyar termékek versenyképessége. A kivitel hagyományos és mindmáig meghatározó szektorainak - mezőgazdaság és élelmiszeripar, acélipar, vegyi és műanyagipar - termékei Görögországban ismertek, keresettek, és rendelkezésre áll a piaci elosztóhálózat is. A kiállítási terület díja: 19.900 Ft/m2 + áfa. Jelentkezési határidő: 1996. május 31. További információ és jelentkezési lap a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szolgáltató Közhasznú Társaságánál, Kanyó Ágnestől kérhető. 6001 Kecskemét, Bajcsy-Zs. krt. 2. Pf. 228 Tel.: 76/481-706 Fax: 76/497-071 (9es3> POZSONYI MAGYAR NAPOK Kiállítás és Üzletember-találkozó Pozsonyban 1996. október 14-17. között Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által támogatott kiállítás elsősorban a magyar, exportképes termékeket, szolgáltatásokat felvonultató cégek bemutatkozását teszi lehetővé, az 1993-ban önállóvá vált Szlovák Köztársaságban. A kiállítás tematikája általános, így valamennyi, exportképes magyar termék megjelenésére van lehetőség. Jelentkezési határidő: 1996. június 8. A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara pályázatot ír ki tagdíjfizető kis- és középvállalkozók kiállításon való kedvezményes részvételére. Előzsűrizés alapján 10 vállalkozó, egyenként 2 m2 nagyságú, összesen 20 m-es közös területen mutatkozhat be, kamarai részvétellel. A kamara a kiállítási terület díjához 20%-os támogatást biztosít. A pályázat beadásának határideje: 1996. május 31. További információ és jelentkezési lap a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szolgáltató Közhasznú Társaságánál, Kanyó Ágnestől kérhető. 6001 Kecskemét, Bajcsy-Zs, krt. 2. Pf. 228 Tel.: 76/481-706 Fax: 76/497-071 kezdőknek és profiknak
