Petőfi Népe, 1996. április (51. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-26 / 98. szám

4. oldal Világtükör 1996. április 26., péntek A volt Jugoszlávia terüle­tén elkövetett háborús bűnö­ket vizsgáló ENSZ-törvény- szék elnöke azt javasolta, hogy hozzanak ismét bünte­tőintézkedéseket Jugoszlá­via és a boszniai szerbek el­len, mert hatóságaik nem haj­landóak együttműködni a bí­rósággal. Antonio Cassese tűrhetetlennek minősítette, hogy Belgrád semmiféle lé­pést nem tett a két boszniai szerb vezető, Radovan Kara- dzsics és Ratko Mladics kézre kerítése érdekében. Sáli Berisha fölszólította a Koszovóban élő albánokat, hogy őrizzék meg nyugal­mukat, és tartózkodjanak minden olyan cselekedettől, amely növelhetné a feszült­séget a tartományban. Az al­bán elnök egyúttal sürgette a nemzetközi közösséget, te­gyen intézkedéseket a ko­szovói etnikai problémák megoldása érdekében. Kétoldalú egyezmények egész sorát írta alá csütörtö­kön Pekingben Borisz Jelcin orosz és Csiang Cö-min kínai államfő. Az egyezmények a gazdasági kapcsolatokat és a kínai-orosz együttműködést hivatottak fellendíteni, egyebek között az atomener­gia és az űrkutatás terén. A meghalt csecsen vezető, Dzsohar Dudajev utódja, Ze- limhan Jandarbijev lehetet­lennek tartja a válság politi­kai rendezését a jelenlegi moszkvai kormánnyal. A Le Figaro című francia lapnak adott nyilatkozatában kö­zölte: mindenáron meg fog­ják bosszulni azt a népirtást, amelyet az oroszok végeztek Csecsenföldön. Az atomerőmű-robbanás következményei felmérhetetlenek Tíz évvel Csernobil után A történelem legpusztítóbb erejű reaktorbalesete volt. 1986. április 26-án, egy pénteki napon robbant föl a csernobili atomerőmű négyes számú blokkja. A robbanás valamennyi következménye még ma sem mérhető föl teljes pontossággal, ezért nyugtalanító, hogy - egyes szakértők szerint - Európa ke­leti felében mindmáig „ketyeg a nukleáris bomba”. Ezen a héten Csernobil nem csak az évforduló kapcsán került szóba: tűz pusztított az erőmű körüli szellemvárosok környé­kén. A lezárt zónában a tíz évvel ezelőtt kiszabadult radioaktív molekulák 95 százaléka mára le­rakodott a talajra, a bokrokra, a fákra. Az erdőtűz miatt azonban ismét jutottak a levegőbe su­gárzó anyagok: „hatalmas radio­aktív felhő keletkezett” - tudósí­tott a Los Angeles Times a hely­színről. Szerencsére a lassan sodródó légtömeg csak a köz­vetlen környéket fenyegette, és a 2,6 milliós lélekszámú Minszket nem érte el. A világ ismét aggódva olvasta a zóná­ból érkező híreket. Éppúgy, mint a tíz évvel ezelőtti szeren­csétlenséget követően. Mára kiderült, hogy tíz éve tulajdonképpen „apró hibák” szerencsétlen összejátszása mi­att robbant föl az atomerőmű egyik blokkja. A sors iróniája, hogy a személyzet épp egy kü­lönleges biztonsági eljárást akart kikísérletezni, ezért vál­toztatták meg a reaktor műkö­dési rendjét. A szabálysértések katasztrófához vezettek, és a Washington Post „évfordulós” írása szerint kétszázszor akkora radioaktív sugárzás keletkezett, mint Hirosimában és Nagaszaki- ban együttvéve! A károk szinte felmérhetetlenek. Becslések sze­rint Csernobil utóhatásai Fehér­oroszország nemzeti jövedelmé­nek 15 százalékát, Ukrajna költ­ségvetésének 12 százalékát emésztik fel. Sokan felteszik a kérdést: újra megtörténhet-e a katasztrófa? Még ma sem lehet pontosan tudni- írja az amerikai lap -, hogy a szovjet atomerő­művek valójában mennyire ve­szélyesek. Jelzés értékű, hogy Németország egy évvel az újra­egyesítés után bezárta az összes volt keletnémet reaktort. Ukrajna most igen eredmé­nyesen zsarolja a világot a cser­nobili balesettel. Néhány nappal azután, hogy a fejlett országok 3 milliárd dollárt ígértek Ukrajná­nak azért, hogy 2000-ig bezáija az erőművet, kijevi tisztségvise­lők máris kétkedésüknek adtak hangot: talán mégsem lesz elég az összeg... FEB Göncz a csatlakozásról Veszélyeket rejt a rossz politikai légkör Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozás útjának harmadik harma­dában áll, visszafordulni már nem lehet és nem is akar senki - mondta Göncz Árpád csütörtökön az Eu­rópai Unió-Magyarország Társulási Parlamenti Bi­zottság tagjaival tartott ta­lálkozón. A köztársasági elnök szerint nem a csatlakozás ténye a fontos, hanem az azt meg­előző folyamat. Úgy véleke­dett, hogy mind az Európai Unió, mind a most átalakuló országok problémái meglepő módon hasonlítanak egy­másra: mindegyiket jellemzi az elöregedés, a versenyké­pesség folyamatos csökke­nése, a gazdasági modernizá­ciós folyamatokkal járó mun­kanélküliség. Magyarország helyzetét nehezíti, hogy még nem alakult ki az a mentali­tás- és gondolkodásmódbeli változás, amelyet Nyugat-Eu- rópában a több évszázados polgárosodás hozott létre. Kérdésre válaszolva Göncz Árpád elmondta: Magyaror­szágnak mind Szlovákia, mind Románia EU-tagsága rendkívül fontos. Nem lenne ugyanis szerencsés, hogy ha a schengeni határ Magyaror­szág és Románia, vagy Ma­gyarország és Szlovákia kö­zött húzódna, nehezítve a szomszédos országokban élő magyarság helyzetét. Az ál­lamfő kifejtette: nincs veszé­lyesebb egy országra, egy ki­sebbségre nézve, mint a rossz politikai légkör. _____________Rólunk írják_____________ M agyar pénzmosodák Magyarország vonzó hely lett a vándorló tőke számára - állapította meg legfrissebb számában az olasz La Re- pubblica című lap. Az újság az olasz pénzügyőr­ség valuta-ellenőrzési külön­leges csoportjának jelentésére hivatkozva azt írta, hogy Magyarország Kelet-Európa Svájca lett. Az országba ér­kező tőke azonban nem pihen meg a magyar a bankokban, a pénzt befektetik, elsősorban az építkezési vállalkozásokba. A La Repubblica szerint hiány­zik az ellenőrzés, s emiatt nagy a veszélye, hogy az ország a pénzmosás számára is vonzó. „Minden pénzmozgás nyomo­kat hagy maga után, melyek alapján szinte mindig megál­lapítható a művelet főszereplő­inek személye. Ám ha a ban­kok vagy a közvetítők nem haj­landók az együttműködésre, a vizsgálat megfeneklik” - nyi­latkozta a lapnak a jelentés egyik szerzője. Ezért arra lenne szükség, hogy Magyar- ország csatlakozzon olyan nemzetközi egyezményekhez és szerződésekhez, amelyek a gyanús esetekben segíthetik a vizsgálatokat. Gazdabiztosítás a Hungáriánál mezőgazdasági vállalkozóknak Mi történik akkor, ha egy gazdálkodónak mind a 20 hektárnyi növényi kultú­ráját teljesen elveri a jég, kalászos gabonája leég az aratás előtt, ha lovai, tenyészállatai nagymér­tékben elhullanak? Meg­semmisül egy év mun­kája, kárba vész a sok fá­radozás, s kidobott pénz a befektetett költség. A bevétel, a tőke vagy a hi­tel hiánya sokszor a gaz­dálkodás folytatását és ezzel együtt gyakran a gazda megélhetését is kétségessé teszik. Ezen segít a Hungária Biztosító Rt. GAZDA biz­tosítása, amely a kockáza­toktól mentesíti a gazdál­kodókat, mezőgazdasági vállalkozókat. Az új biztosí­tási formáról - amelyet a hazai biztosítási szférában a Hungária Biztosító Rt. kí­nál elsőként - Kálmán Ist­ván, a Hungária Bács-Kis- kun megyei igazgatóságá­nak gazdálkodó szerveze­tek biztosítási osztályának vezetője adott tájékozta­tást. A mezőgazdasági vállal­kozók számára kidolgozott gazdabiztosítás háromféle módozatát is kínáljuk. Az egyik módozat kiterjedhet a tárgyi- és forgóeszközök (épületek, technológiák, gépek, egyéb készletek) biztosítására, ezeket főleg elemi károk enyhítésére (tűz, robbanás, vihar) lehet kötni. A másik egy állatbiztosí­tási konstrukció, mely állat- betegségekre, állatelhul­lásra, vagy az előbbiből fa­kadó kényszervágásra vo­natkozik. Tenyészállatokra, növendék- és hízóállatokra egyaránt. A harmadik és negyedik módozat a növénytermesz­téssel kapcsolatos, neveze­tesen a szántóföldi növé­nyek tűz- és villámcsapás­kockázatára, valamint szántóföldi kultúrák, szőlő- és gyümölcsfélék jégverés­káraira nyújt fedezetet. A gazdabiztosításon kí­vül - amelyet elsősorban a 20-50 hektáron, vagy annál nagyobb területen gazdál­kodóknak ajánl a Hungária Biztosító Rt. - a kisebb te­rületeken gazdálkodó kis­vállalkozóknak még a la­kossági jégbiztosítás is rendelkezésére áll, amely - külön díj fizetése mellett - kiegészíthető tűzkockázat- tal. A biztosítási díjtételek a néhány ezrelékes nagy­ságrendből kezdve megha­ladhatják a tízszázalékos mértéket is. Ezek megálla­pítása a termés értékétől és a kockázat nagyságától függ. A biztosítást megköt­heti minden kistermelő, magánvállalkozó, külön­böző mezőgazdasági társu­lások, termeltetők, felvásár­lók, a termeléshez hitelt nyújtó vállalatok, részvény- társaságok, intézmények. Tehát mindazok, akik a termékek, állatok, eszkö­zök, vagyis a vagyon meg­óvásában érdekeltek. Fontos tudnivaló, hogy a kormány 177/1995-ös ren­deleté értelmében a nö­vénybiztosítási díjak 30 százaléka visszaigényel­hető. A biztosító számlát állít ki a befizetett biztosí­tási díjról, amelyet a me­gyei földművelésügyi hiva­talba kell eljuttatni 1996. november 1-jéig. Az FM- hivatal adóigazolást ad a biztosítónak befizetett díj­ról, ezen igazolás alapján a támogatás összege a me­gyei adóhatóságtól vissza­igényelhető. A Hungária Biztosító Részvénytársaság az or­szág legnagyobb és legtő­keerősebb tulajdonosi hát­térrel rendelkező biztosí­tója. A társaság rendelke­zik a legnagyobb országos hálózattal, 230 egység, 1200 üzletkötő áll ügyfele­ink szolgálatára. A biztosí­tási szerződésekben vállalt bármely nagyságrendű ká­rok maradéktalan kifizeté­sére a fedezet minden esetben rendelkezésre áll. A károkat az ország leg­nagyobb tapasztalattal rendelkező mezőgazdasági mérnök-szakértői rendezik. A károk megítélésében ér­vényesül az igazságszol­gáltatásban nemrég beve­zetett „választott bírósá­gi” szemlélet és gyakor­lat, amikor is véleménykü­lönbség esetén - a kár mértékére vonatkozóan - külső szakértők megállapí­tását fogadják el szerződő felek. A Hungária Biztosító Részvénytársaság egysé­gei, fiókjai, üzletkötői Bács- Kiskun megye minden na­gyobb településén megta­lálhatók, s ügyfeleink ren­delkezésére állnak. Győzött a palesztin békevágy A terroristák többé nem hivatkozhatnak az alkotmányra A Palesztin Nemzeti Tanács szerdán úgy döntött, hogy kiik­tatja az Izrael megsemmisítésére irányuló cikkelyeket az al­kotmány szerepét betöltő chartából. Jasszer Arafat álláspont­ját jelentős többség támogatta a szavazás során. A parlamentnek megfelelő Pa­lesztin Nemzeti Tanács 1964- ben jött létre. Tagjait nem vá­lasztották, hanem a különböző gerilla szervezetek és az emig­rációban élő palesztin közössé­gek delegálták őket. Röviddel megalakulása után a tanács elfogadta a Nemzeti Chartát, amely egységes Pa­lesztináról szólt a brit mandá­tumterület 1922-es határai kö­zött, tehát nem ismerte el Izrael létrejöttének törvényességét, s fegyveres harc útján is célul tűzhette ki annak megsem­misítését. Amikor 1969-ben Jasszer Arafat átvette a harc irányítását, hangsúlyváltás kezdődött a pa­lesztin politikában. Az ENSZ közgyűlésén, 1974-ben elmon­dott beszédében a politikus már nem vetette el a tárgyalásokat Izraellel, 1988-ban pedig a PFSZ tudomásul vette a Biz­tonsági Tanács 242-es számú határozatát, ami valójában Iz­rael elismerését jelentette. A végső szó kimondásával azon­ban vártak. Az igazság órája most jött el, amikor a palesztinok az Izrael­lel folytatott tárgyalásokon vál­lalták a charta módosítását, s ezt - némi huzavona után - a május 7-i határidő előtt végre is hajtották. A határozat történelmi jelen­tősége abban áll, hogy miután a Nemzeti Tanács kétharmados többsége immár nem tekinti el­lenségnek Izraelt, a merényle­tek elkövetői többé nem hivat­kozhatnak az alkotmányra. Az 572 szavazóból 504-en mondtak igent a charta módosí­tására, s ez - bizonyítva a pa­lesztinok békevágyát - meg­erősítette Arafat pozícióját. De, alig néhány héttel a választások előtt, megkönnyítette Simon Perest kormányfő helyzetét is. A történelmi döntés után várhatóan a palesztin állam kérdése lesz a napirenden, ami­vel immár Izrael is kénytelen lesz számolni. Réti Ervin Veszélyben a vajdasági magyar oktatás A Szerbiában megfogalmazott és kiadott, a szerb anyanyelvi oktatás céljait szolgáló tan­könyvek akadály nélkül jutnak el a budapesti és a szentendrei iskolákba, könyvtárakba. Ezzel szemben a hazánkból a vajda­sági magyar tannyelvű iskolák­nak szánt nyelvtan- és olvasó­könyveket a szerbiai hatóságok feltartóztatják. Kiderült, a jugo­szláviai vámosok két évig tar­togattak 5 ezer tankönyvet és kézikönyvet, mígnem engedé­lyek hiányára hivatkozva visz- szaküldték a feladónak. Erre a fonákul felfogott köl­csönösségre hívták fel a közvé­lemény figyelmét hétfőn, az új­vidéki tv Napjaink című adásá­ban az illetékes vajdasági ma­gyar pedagógusok és politiku­sok. „Nem veszélyezteti a ma­gyar kultúra a többségi nemzet kultúráját” - hangoztatta Nagy Margit, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. A nyilvános vitafórum keretében elhangzott: a vajda­sági általános iskolákban a ma­gyar diákok nem az egyetemes magyar irodalmat és történel­met, hanem a magyar nyelvre fordított délszláv irodalmi mű­veket és a szerb múltat felölelő történelmet tanulják. A részt­vevők kiemelték: „Kettős kül­detésnek kell megfelelni. A vajdasági magyar identitást és az anyaországi magyarságtuda­tot párhuzamosan kell fejlesz­teni.” A műsorból megtudtuk azt is, hogy a szerbiai oktatás­ügyi miniszter 1994-ben egy tollvonással óvónőképzővé mi­nősítette és Zomborba helyezte át a nagy múltú szabadkai Ta­nárképző Főiskolát. Ebben a zom: intézményben a le­endő tanítók és tanárok két tan­tárgyat hallgathatnak anya­nyelvükön, tehát a magyar taní­tási nyelv a délvidéken hosszú távon megpecsételődött. Ennek tudatában a magyar szülők többsége gyermekeit tavaly, de még inkább az idén, a szerb tannyelvű tagozatokba íratta. A vitafórumon részt vevő egye­temi tanárok és gyakorló peda­gógusok a nézők által telefo­non feltett kérdésekre nem tudtak mást válaszolni, mint­hogy gyermekeik számára ma­gánúton szerezzék be az anya­országban kiadott tankönyve­ket. Aki pedig teheti, taníttassa gyermekét Magyarországon. A tar s: ‘latok ugyanis azt mu- tr ' ■ .jdasági diákok t(-i lányai elvég­ír a szülő­tvirály László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom