Petőfi Népe, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-14 / 63. szám
A forradalom és szabadságharc ünnepén Kossuth Lajos üdvözlete a kunoknak Százéves a félegyházi Petőfi-szobor Régi vágya volt a félegyháziaknak, hogy szobrot állítsanak Petőfinek. Szándékuk komolyságát jelzi, hogy a múlt század végén, a város két országgyűlési képviselőjének részvételével úgynevezett Petőfi-szobor-bizottsá- got alakítottak és nagyszabású gyűjtési akcióba kezdtek. S mint Sajtos Géza írta: „Nem a kiskun polgárok Pe- tőfi-szeretetén és az adakozók szűkmarkúságán múlott, hogy csak két évtizeddel később kerülhetett sor a szoboravatásra.” A ma Félegyháza főterét díszítő Petőfi-szobor pontosan száz esztendeje, a millenniumi készülődés jegyében készült el. Alkotója, a múlt század neves székely szobrászművésze, Köllő Miklós 1896 októberében adta át a remekbe sikerült bronzszobrot Segesvár város elöljáróságának. A szobor felállítására azonban - pénzhiány miatt - csak 1897-ben kerülhetett sor. Az avatóünnepségen állítólag félegyháziak egy csoportja is részt vett, bár erre utaló írásos dokumentum sajnos nem maradt fent. A szobor mindössze 19 évig díszíthette a segesvári megyeháza előtti teret, mert a közeledő front elől 1916-ban Budapestre menekítették, ahol a Hungária ércöntőbe került. A biztos pusztulástól csak egy véletlen mentette meg: 1921 decemberében La- votta-hangversenyt tartottak Félegyházán, melyen egy budapesti újságíró, bizonyos Markó Miklós is részt vett. Tőle értesültek a félegyháziak, hogy a Hungária ércöntőben egy remek Petőfi-szobor vár beolvasztásra, immár évek óta. 1922. október 29-én avatták fel a bujdosószobrot. A városatyák azonnal megfogalmazták kérelmüket a vallás- és közoktatási minisztériumhoz. De a dolognak híre ment, és rövid időn belül több település is beadta kérelmét a „bujdosószoborra”. Megindult a versengés Pápa, Kecskemét, Sopron, Aszód, Szalkszent- márton, Kiskőrös és Kiskunfélegyháza között. Hosszas huzavona után 1922-ben a szoborért folyó harc végül is Félegyháza győzelmével végződött. A hírt a városban kitörő örömmel fogadták és a nagy hó ellenére Fekete Antal becsüs vezetésével azonnal útnak indították a város fogatát Budapestre a Petőfi-szoborért. Négy nap múlva, 1922. február 16-án „szakadó hóesés és a város harangjainak zúgása közepette” érkezett meg a segesvári bronzszobrot szállító - hat fehér ló vontatta - társzekér Félegyházára. Szász András „Üdvözlöm a csatákban megbámult, haragos kunokat!” A fenti szavak 1848. október 6- án, Kossuth Lajos szájából hangzottak el, amikor toborzó körútjáról visszatérőben megállt ebédelni Félegyházán. Majd a félegyháziak kocsiján folytatta útját Kecskemétre. A kiskunfélegyháziak szállóigeként őrizték meg az 1848/49-es forradalom és szabadságharc vezetőjének híres mondatát. De mit is tettek 1848-ban? A márciusi forradalom eseményei már harmadnap elérték Félegyházát, ám a városatyák csak késve mozdultak meg. A jászkun kerületekre kiszabott nemzetőrlétszámból Félegyházának 259 fő jutott. Július 28-ig Kiskunfélegyházán 1256 nemzetőrt írtak össze, ebből a városra kiszabott 259 fő táborba el is vonult. A jászkunok októberben újabb és újabb toborzást voltak kénytelenek végrehajtani. Ekkor Félegyházáról 700 főt, köztük 39 lovast irányítottak Óbecse térségébe. Alighogy ez a transzport elindult, a kormányzat november elején újabb 1200 nemzetőrt kért Halastól és Félegyházától. Olyan kiváló tisztek kerültek ki Félegyházáról, mint Szabó József, Kökényesi Szaniszló honvéd őrnagyok és Szabó László nemzetőr őrnagy, akik vérüket, életüket nem kímélve küzdöttek a szabadságért. „Ha a nép felkel, menthetetlen vesztébe fut az ellenség” Miért maradt el a nagykőrösi csata? Nemcsak Napóleon és Hitler oroszországi hadjáratába avatkozott be Tél tábornok, az időjárás. Az 1848/49-es magyar szabadságharc alakulását is befolyásolta az esőzés, a hideg, valamint a hó. Valószínűsíthetően Nagykőrös és Kecskemét körzetében bontakozott volna ki 1849 márciusában a tavaszi hadjárat egyik döntő ütközete, ha váratlanul nem romlik el az idő. Windischgrátz a hó közepén Kecskemét térségéből indulva akart átkelni Tiszaalpámál a csapataival a folyón. Vetter tábornok Cibakházánál összpontosított három honvédhadtestet. Március 18-án átkeltek a Tiszán és megindultak Nagykőrös felé. A nagy ködnek köszönhetően a császáriak tudomást sem szereztek a csapatmozdulatokról. A törzskamál tartózkodó Kossuth Lajos sokat várt a támadást segítő népfölkeléstől. Szózatot intézett 1848. március 17-én Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd, Abony, Szolnok és Kiskunfélegyháza lakóihoz. „Harmincöt ezernyi, haza- szeretettől lelkesült hadsereg halad előre, megfenyíteni a haza szívében fészkelő katonai zsarnokot, ki a magyarnak ezeréves szabadságát szentség- telen kezekkel elrabolni rontott át a határon. [...] a nemzet nevében rendelem és parancsolom, miszerint azon esetben, ha vitéz hadseregünknek sikerülend futásra kényszeríteni az ellenséget, fejszével, kaszával, kapával, úgy, amiként és hol lehet, a futó ellenséget megrohanja, egyes elmaradozó csapatait, szállongod megsemmisítse, élelem és lőszerszekereit, ágyúit elfogja, szóval minden erejét, tehetségét a futamodó rabló ellenség kiirtására fordítsa, mert ha a nép felkel, menthetetlen vesztébe fut az ellenség.” Másnapi jelentésében csalódottan tudósította a Honvédelmi Bizottmány tagjait az időjárási nehézségekről. „Ma reggel 6 órakor a sereg újra megindult, de vastag köd ereszkedvén s havazni kezdvén, minden operáció lehetetlenné vált, azonban most 9 óra, az idő kitisztult, seregeink marschban vannak, s dél táján Nagykőrös alatt fognak állni. Minden oda mutat, hogy ott lesz a csata.” Részben a késedelem miatt sikerült elvonulnia az ellenségnek, a várt ütközet elmaradt. Heltai Nándor Tízszobás emlékhelyet tervez az alapítvány Ráday Mihály és Katona Tamás a hetényegyházi nyíri erdészházban. A Szabadságharc 1848-1849 Alapítvány idén nyolcadik alkalommal rendez megemlékezést nemzeti ünnepünkön Kecskemét-Hetényegyházán, a nyíri erdészháznál. Az alapítvány idei díjait is ekkor adják át dr. Firbás Oszkár és dr. Horváth László nyugdíjas erdő- mérnöknek és Wentzely Dénes erdésznek. Vasárnap a televíziósok vették birtokba az erdészházat. Ráday Mihály városvédő, ismert televíziós személyiség és Katona Tamás történész, I. kerületi polgármester szereplésével vettek fel részleteket a Magyar Televízió március 15-ei ünnepi műsorába. Az alapítvány kuratóriumának titkára, Szulyovszky László érdeklődésünkre elmondta: a 48-as gyűjtemény már kinőtte a három szobát. Ezért a forradalom és szabadságharc 150 éves évfordulójára, 1998-ra egy tízszobás épületet szeretnének építeni az erdészház közelében, továbbá egy szabadságharccal kapcsolatos szobrot kívánnak elhelyezni. A gyűjteményt tavaly egyébként több mint 10 ezren keresték fel. M. Gy. Spion- vagy futárpénzek a szabadságharc korából Több magán- és közgyűjteményben található olyan 1848/49-ben vert fémpénz, amely csavarosán illeszkedik össze két darabból. A közepén egy üreg található. Állítólag ide helyezték el a kémek és futárok a titkos üzeneteket, illetve jelentéseket. Mások szerint ezeket a pénzeket az 1849 őszén elítélt magyar és más nemzetiségű hadifoglyok készítették börtöneikben. Olyan véleménnyel is lehet találkozni, miszerint a pénzverő munkásai által készített krajcárok üregébe aranydukátokat rejtettek el azért, hogy azt így könnyebben ki tudják csempészni az üzemből. Azért is érdekesek ezek a csavaros pénzek, mert az osztrák veretek között is találhatunk hasonlókat. Kenyeres Dénes Az üreges fémpénzek között számos olyan példány is előkerült, amelyekben Petőfi, Bem, Klapka és Batthyány arcképe szerepelt. Ezek később, a szabadságharcra emlékezve készültek. Pilvax kávéház nyílik a bajai Petöfi-szigeten Március idusa címmel színvonalas műsorral várják az ünneplőket idén március 15- én, a Sugovica-parti városban. A Petőfi-szigeti ifjúsági házban erre az egy napra megnyitják a hangulatában és díszleteivel az 1848-as eseményeket idéző Pilvax kávéházat. Reggel kilenc órakor itt gyülekezik majd és találkozik a szabadságharc nagyjait megszemélyesítő középiskolásokkal a mintegy 300 tagú vendégsereg, Egy órával később a Jelky András Szakképző Intézet, a III. Béla, valamint a német központ gimnazistái (mintegy ötvenen) történelmi játékot mutatnak be a Petőfi-szobor- nál. A központi ünnepség fél tizenegykor kezdődik. A koszorúzás és a honvédség díszmenete előtt Kristóf István országgyűlési képviselő tartja meg ünnepi köszöntőjét. Ezután 11 órakor az ifjúsági ház oldaltermében kihirdetik a Mészáros Lázár országos történelmi pályázat eredményeit. Az eredményhirdetést követően a díjnyertesek és a meghívott vendégek számára állófogadás lesz. A „Pilvaxban” erre az alkalomra a Bányai Júlia Szakmunkásképző Iskola diákjai az alkalomhoz illő korabeli ételkülönlegességeket szolgálnak fel. Bartos Endre életmű-kiállítása délben nyílik a József Attila Művelődési Központban.
