Petőfi Népe, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-04 / 54. szám

1996. március 4., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Mire jut pénz Kecskeméten? Panaszáradat a bócsai falufórumon A rokkantnyugdíjas asszony sírva szólt önmaga és sorstársainak kilátástalan helyzetéről. (Folytatás az 1. oldalról) A 470 milliós hitel csökkenté­sére a polgármester a képvise­lőktől is vár javaslatokat. Sokak szerint ugyanis maximum 250 miliós lehet idén a tényleges hi­telfelvétel. Helyi adóbevételből 712 millióra számít Kecskemét és 145 millióra a KTE-pálya el­adásából. A kiadások között 650 millióval szerepel az ÉZI új épületének kialakítása, ebből az állam idén 250 milliót áll. A költözés várhatóan 1997 nyarán történhet meg. A kiadások kö­zött jelentős, 95 milliós tétel a kiskörút folytatása, valamint 47 millióért egy ipari park létesí­tése. A megyei könyvtár műkö­dési kiadásaihoz az eredetileg (Folytaás az 1. oldalról) Mint azt íunkatársunknak si­került megudnia az akció vé­gén, az „álombát” gyújtószer­kezettel isdlátta a készítő. Ez azonban alalmatlan volt arra, hogy egy robbanószerkezetet működésbthozzon. Ráadásul - és Szerencsre - nem is plaszti­kot tett acsomagba. Csupán közönségeablakgittet. A tűzszeászek megérkeztéig a kordonol mögött várakoztak a Dégáz, lémász szakemberei is. Komcyan kellett venni ugyanis a tszélyt, különösen a Parlament is a budapesti Má- tyás-templm bejáratainál tör­tervezettnél többet, 47 milliót szánnak. Információink szerint ha a megye nem adja visszá a városnak a megyei könyvtár eddigi helyét a városházán, ak­kor csak 38 milliót ad a város. A sportalapot 40 milliósra ter­vezik. Ebből 4 milliót kapna a KSC RSC labdarúgócsapata az NB Il-ben maradás ösztönzé­sére. A KTE-nek 14 milliót szánnak az NB II. sikeres befe­jezésére. Ha feljutnak az NB I- be, úgy ősztől már havi 2 millió lenne a városi támogatás. A végső szót persze Kecskemét képviselő-testülete, illetve u- tóbbi esetben - a polgármester egyetértésével - a sportbizott­ság mondja ki. M. Gy. tént korábbi robbantásos me­rényletek után. A székesegyház közelében igen nagy számú kö­zönség verődött össze. A kalo­csaiak értetlenül találgatták az eset okát. Az egymásnak olykor ellentmondó információk vitá­kat is eredményeztek. A kalo­csaiak csak tippelgettek, hogy az ismeretlen személy mit akart elérni a csomag elhelyezésével. Az illető nem jelentkezett tele­fonon a rendőrségen, ahol vi­szont a lakosságtól várnak in­formációkat. Az „álbomba” ké­szítője ellen ugyanis közve­széllyel fenyegetés címén ren­deltek el nyomozást. A bócsai emberekben felgyü­lemlett az elégedetlenség. Ez derült ki azon a falufórumon, amit az elmúlt hét végén tartot­tak a művelődési házban, ami ezúttal kicsinek bizonyult. Amikor szót kaptak az elő­adók, ők is éppúgy panaszkod­tak, mint a polgárok. Az or­szággyűlési képviselő, Aszódi Ilona Katalin is kellemetlen kö­telezettségének nevezte azt a bejelentését, miszerint a védett területek helyreállításáról szóló törvény nem kedvező. Pedig ő több fórumon éppen az ellen­kezőjét ígérte. Magyarázatként hozzátette, a törvényjavaslatot az Igazságügyminisztérium ké­szítette el, s az FM-nek beleszó­lása sem volt. A mezőgazdasági termelők Az elmúlt hét csütörtökjén több minisztériumból alakult bizott­ság és egy kis-jugoszláviai de­legáció járta végig a határ mindkét oldalát, hogy megálla­pítsa, alkalmas-e határátkelő te­lepítésére a Gara-Regőce kö­zötti terület. A szemle eredmé­nyéről Tényi Antal garai pol­gármestert kérdeztük. Elmondása szerint a jugo­szláv fél már legfelsőbb szinten döntött arról, hogy - Herceg- szántó fejlesztése után - az új átkelők létesítésénél első he­lyen a Gara-Regőce közötti ha­ez évi támogatási rendszeréről dr. Kocsondy Csaba, az FM közgazdasági főosztályának munkatársa beszélt, aki szintén elégedetlen hangon kezdte mondandóját. Ugyanis nem egészen olyan lett e rendelet, amit a szakemberek kidolgoz­tak. Mert - mint magyarázta - sok helyen érződik benne a po­litika akarata, ami nem mindig találkozik a közgazdasági ész­szerűséggel. (A támogatási rendszerre egy későbbi lap­számban visszatérünk.) A felszólalók mindegyike elkeseredetten ecsetelte a falun élők sorsát. Volt, aki így fo­galmazott: a magyar gazdaság ebbén az évszázadban harmad­szor van mélyponton. Megbot- ránkoztatónak nevezték az ál­társzakasz szerepel. Déli szom­szédaink az idei évet a fejlesz­tésre szánnák és ’97-ben már szeretnék megnyitni itt az új át­kelőt. (Hazánk csak ’98-ban nyitna.) Terveik szerint ez két lépcsőben valósulna meg, elő­ször a személygépkocsik szá­mára építenének egy kétsávos utat, és természetesen elkészí­tenék a határlétesítményeket. Másodjára pedig a teheráru- forgalom számára biztosítanák az átkelést, a kamionok is itt közlekednének. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a két ország kö­latfelvásárlási árak zuhanását, aggasztónak, hogy a kiörege­dőkkel szemben nincs elég munkáskéz, de vannak munka- nélküli és szociális segélyen élők.- Ez a kormány nem mező­gazdaságpárti - jelentette ki a következő hozzászóló. Nem hagyták ki a méltatlanködásból az olcsó gabonafelvásárlási árakat és a drága kenyeret. „Bűnös a paraszt, ha sokat ter­mel, ha keveset. De miért nincs, aki megmondja, miből mennyi kell?” - sorolták. Kérdőre von­ták a képviselőnőt is: a kor­mányt vagy a népet képviseli? De a jelenlévőket az sem vi­gasztalta, hogy Aszódi Ilona el­ismerte, valós problémákkal ta­lálkozott szembe. P. S. zötti forgalomban gondolkod­nak, hanem jelentős nemzet­közi határátkelő helyben, mely idővel a legnagyobb lenne. A magyar fél ezeket az el­képzeléseket továbbítja a kor­mány felé egyeztetés végett, mert a két ország vezetésének kell megállapodnia. A garaiak a nemzetközi teherforgalom be­indulása esetén szeretnék, ha a nehéz járművek számára a falut (és Vaskutat is) elkerülő út épülne, mely rácsatlakozna a bajai körgyűrűre. Az pedig el­vezet a fontosabb főutak felé, Iskolai nyílt napok A bácsalmási Vörösmarty Mi­hály Általános Iskolában ma és holnap nyílt napokat tartanak aZ első és második osztályok­ban. Az óralátogatásokra főleg az óvodai nagycsoportos gye­rekeket és szüleiket várják. Dunafalvi telkek A Duna közelsége miatt sokan vásárolnak hétvégi házat és idős épületeket a Mohács-szi­geti Dunafalván. Amint Szabó Jánosné jegyzőtől tudjuk, az érdeklődők részére több építési telek áll rendelkezésre. Az ön- kormányzat úgy határozott, hogy a folyó töltéséhez köze­lebb eső parcellákért valamivel többet kér, mint a faluban lévő­kért. Ezek négyzetméterenkénti eladási ára 300, a többieknél 200 forint. Bezár a konyha A képviselő-testület határozata szerint április elsejétől meg­szűnik a tompái óvoda kony­hája. Az ovisok számára azután az iskolában főznek. Az óvodai egység felújítása nagyobb be­ruházást igényelne, amelyre az önkormányzatnak nincs pénze. A dolgozók munkaviszonyát nem érinti a döntés, ők ugyanis az iskolai menzán dolgozhat­nak tovább. Az intézkedés egymillió forintos megtakarí­tást jelent. Bizottsági ülés A Piaristák téri volt tb-szék- házban tartja ma délután 13 órától ülését a kecskeméti ön- kormányzat egészségügyi bi­zottsága. Megtekintik a volt egészségbiztosítási székházat, amelyet továbbra is megvé­telre javasolpak a város képvi­selő-testületének. Az ülésen tájékoztató hangzik el a Rákó­czi úti orvosi rendelőben ko­rábban történt betörésről is, s szó lesz az egészségügyi ága­zat ez évi költségvetési igé­nyéről. ' Átszervezik a hivatalt A Bács-Kskun Megyei Ön­kormányzó közgyűlésének hivatalábai jelenleg 132-en dolgoznak akik közül 8-an vezetők, (2-en ügyintézők és ügyviteli dolgozók, szintén 62-en pedg a technikai felada­tokat látjác el. Az alkilmazottak jelenleg az elnöki titkárságon, a vé­delmi irocában és a gondnok­ságon, vaamint négy osztá­lyon dolpznak. A megyei közgyűlés a legutóbbi ülésén átszervezt a hivatalt. Az új szervezetirend április 1-jétől érvényes. A dolgozók száma nem nő, rrsrt - mint az előter­jesztés fo,almazott - a jelen­legi feladtokat ez a létszám még el tuq'a látni. Változik vi­szont az osztályok száma. A megyei közgyűlés hivatalában ezentúl az elnökhöz rendelt védelmi irodában, az elnöki irodában és a gondnokságon, valamint hét osztályon találha­tunk alkalmazottakat. Az ön- kormányzati és jogi, a műve­lődési és egészségügyi, vala­mint az építészeti és területi osztály közvetlenül a főjegy­zőnek alárendelve dolgozik, míg a vagyongazdálkodási, a közgazdasági, a számviteli és az intézmény-ellenőrzési osz­tályt az aljegyzőn keresztül irányítja a főjegyző. Az alel- nökök nem gyakorolnak köz­vetlen felügyeletet egyetlen szervezeti egység felett semr bfi ­Gyanús somag a fószékesegyház kapujában Bombariadó volt Kalocsán Jövőre nyitnák a nemzetközi határátkelőt Gazdasarok Ptpíron már tavasz van A naptáma már március ne- gyedikétnutat, tehát papíron már tav;z van, az időjárás azonban, telet idézi. A népi bölcsess» szerint az ilyen hosszú < kemény tél után jó termés \rható. Rovatunk fej­lécét mól már mi sem téli gazdataiolyamnak nevez­zük, visatérünk a Gazdasa­rok elnézéshez. Reméljük, hogy azlmúlt három hónap­ban a izdálkodók számára hasznostudnivalókat közöl­tünk. Etek bizonyítéka az a sok telon, észrevétel, ami szerkes5ségünkbe érkezett. Sok gdálkodó elmondta, hogy n: mint nap kivágta a lapból (összegyűjtötte a ga- bonárókukoricáról szóló so­rozatok, hogy amikor ta­vasszal időszerűvé válik, majd úi elolvashassa. A té­len kőit anyag nagy részé­hez agazdajegyzőknél is hozzá let jutni. Ä gazdatan- folyamanyagának gerincét ugyani a megyei növény­védő álmás által kidolgozott növényvédelmi technológiák alkották. A Gazdasarokban - a tava­lyihoz hasonlóan - igyek­szünk majd mindig az éppen aktuális tennivalókra felhívni a figyelmet, folyamatosan kö­zöljük a növényvédő állomás felhívásait, és ajánlásait. Kér­jük önöket, tisztelt magán- gazdálkodók, kiskerttulajdo­nosok, jelezzék észrevételei­ket, mondják el, miről szeret­nének még olvasni a Gazda­sarokban. Hívásaikat a bá­csalmási szerkesztőségben, a 79-341-225-ös telefonon vár­juk. Levélcímünk: Bácsal­más, Szent János u. 9. Termé­szetesen az újság ezen kis sarka nem töltheti be a szak­emberek szerepét, itt elsősor­ban gondolatébresztő, figye­lemfelkeltő írásokra van lehe­tőség. Az aktuális talajmun­kák, a trágyázás, a növényvé­delem mikéntjét a gazdálko­dók minden esetben szakem­berekkel beszéljék meg. Pásztor Erzsébet Egy hullaszállító katonai repülőgéppel is hazajöhettek volna Megtámadták a misszió autóját Kecel díszpolgárai A február végi rendkívüli képvi­selő-testületi ülésen döntöttek Kecelen, hogy az idén kik kapják meg a Kecel Díszpolgára kitün­tetést. Eszerint dr. Schrapf Egon címzetes kanonok, a keceli espe­res kerület vezetője és Városi Fe­renc lelkipásztor, vállalkozó ve­heti át a megtisztelő címet. Új városatya Szerdán ülésezik a majsai képvi­selő-testület. A tanácskozáson tesz esküt a város új önkormány­zati képviselője, Kócsó Attila. A városatya az MSZP listájáról ke­rül a testületbe. Falugyűlés Katymáron A katymári képviselő-testület a művelődési házba, falugyűlésre várja ma este hat órára a polgá­rokat. Elsőként Hebők Béla polgármester tájékoztatja az ér­deklődőket az önkormányzat tavalyi munkájáról, majd ünne­pélyes keretek között a „Katy- már Községért” díj átadására kerül sor. Fegyveresek támadtak rá a Ma­gyar Ökumenikus Szeretetszol­gálat grozniji irodájánakmunka- társaira. Szabados Argentina, a nemzetközi segélyprogram ve­zetője, Fekete János iroda-ve­zető és Oleg R. Kalimullin, az or­todox egyház képviselője szinte a csodával határos módon, egyetlen karcolás nélkül úszták meg a lövöldözést. Fekete János 28 éves, a kislánya március 10- én lesz 7 hónapos. Kecskeméti otthonukban - ki tudja hányad- szorra - eleveníti fel a történte­ket.- Kinttartózkodásom három hónapja alatt viszonylag rend­ben ment minden. Házak újjá­építését szerveztük, ingyen­konyhát üzemeltettünk, vala­mint bentlakásos iskolákat, óvodákat támogattunk külön­böző felszerelésekkel. Persze így utólag visszaemlékezve volt néhány olyan dolog, amit talán komolyabban kellett volna ven­nünk. Gondolok például a más szervezeteket ért rablótámadá­sokra, a nemzetközi migrációs szervezet egyik képviselőjének szabályos kivégzésére. De a vö­röskereszt munkatársai is ál­landó veszélyhelyzetben dol­goztak. Egyik autójukra rálőt­tek, a másikat pedig felrobban­tották.- Önöket hol érte a támadás?- Groznijnak majdnem a központjában. Délben az in­gyenkonyhánkban voltunk, majd az egyik olasz szervezet­hez látogattunk. Innen mentünk volna az irodánkba. Hárman ül­tünk a szeretetszolgálat messzi­ről felismerhető Nissan terepjá­rójában. Egy alagúthoz érkez­tünk, aminek a bejárata teherau­tókkal volt elzárva. Letértünk a főútról, s akkor vettem észre a mögöttünk jövő Ladát. Nem kö­vetett régóta, mert ez feltűnt volna. Az út balra kanyarodott amikor a kocsi elkezdett előzni. Ez meg sem lepett, az ottani so­főrök ilyenek. Lassítottam, mert szemből egy autó jött. Amikor azonban beengedtem magunk elé, hirtelen keresztbe állt az úton. A benne lévők kiszálltak és mérgesen közeledtek felénk. Először az ajtókat rángatták, de a központi zár nem engedett. Ek­kor az ablakokat kezdték verni. Oleg elkiáltotta magát: „Men­jünk!” Ekkor még nem láttunk náluk fegyvert. De amint elha­ladtunk mellettük, a pulóverek alól előkerültek a pisztolyok. Az első lövedék a pótkerék felnijén, a zászlótartó rúdon és a hátsó ab­lakon keresztül a fejtámlámban fúródott. Millimétereken múlott az életem. Lehúzódtam, ameny- nyire csak lehetett, és vezettem tovább. Egy lövedék a kereket találta el, a többi lövés az autó alsó részét érte, egy pedig a kocsi jobb felső sarkát. Szerencsére nem követtek, eljutottunk az EBESZ-irodáig, ahol jegyző­könyvet vettek fel a történtekről. A helyi hatóságok nem foglal­koztak velünk. Ez ott mindenna­pos eset.- Hogyan jöttek haza?- Menekültünk, mert nem tudtuk, mi lehet a támadás oka. Két napot rostokoltunk, mire si­került felszállni egy polgári gépre. Igaz, egy katonai géppel korábban is el tudtunk volna jönni, de ez egy úgynevezett 200-as járat volt. A halott orosz katonákat szállítják ezeken a já­ratokon, - galambos -

Next

/
Oldalképek
Tartalom