Petőfi Népe, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-25 / 71. szám

1996. március 25., hétfő Hazai Tükör 5. oldal Politikai üzengetések Az MDF szerint csak a frakció szakadt Egyre kisebb a valószínű­sége annak, hogy a Magyar Demokrata Néppárt léte és szerepvállalása hozzájárul az ellenzéki együttműködés erősítéséhez. A többi között ezt sugallták a hét végi poli­tikai megnyilatkozások. Az MSZP elnöksége rendkí­vüli ülésen vitatta meg a hét végi kongresszus elé kerülő beszámoló tervezetét, s állást foglalt az alapszabály módo­sításával összefüggő kérdé­sekben. Az elfogadott javaslat indítványozza az elnökhelyet­tesi tisztség bevezetését, az ügyvezető alelnöki poszt megszüntetését. Szorgal­mazza, hogy — a jelenlegi 15-19 helyett - 9-15 tagú le­gyen a párt országos elnök­sége, s azt is kezdeményezi, hogy a párt élére legfeljebb három alelnököt válasszanak. Az MDF helyi elnökeinek ülésén egybehangzóan megál­lapították: nem pártszakadás történt az országos gyűlés után. Csak a frakció tagjainak egy része távozott, de az új párt nem az MDF-ből szerve­ződik. Tíznél kevesebb szer­vezet szűnt meg, miközben több mint húsz új alakult. Az FKgP-vel fennálló vi­szonyról szólva megerősítet­ték: ahol lehetséges, helyi szinten együttműködnek a kisgazdák képviselőivel. Pártközi, pártvezetői együtt­működésről azonban mindad­dig nem lehet szó, amíg a kis­gazdapártra a jelenlegi stílus lesz jellemző. Az FKgP elnöke, Torgyán József azt jövendölte, hogy „Szabó Ivánék össze fognak borulni a Fidesszel, s a KDNP liberálisait integrálva csatla­kozni fognak az SZDSZ jobbra át!-ot végrehajtó szár­nyához, hogy azzal úgymond nemzeti liberális konglomerá­tumot hozzanak létre”. E tö­rekvésnek azonban a Függet­len Kisgazdapárttal szemben nincs tömegbázisa. Az MDNP frakciójának ér­tékelése szerint az MDF-fel sikerült barátságosan megosz­tozni a munkaszobákon és a technikai eszközökön. Meg­erősítették: elfogadják, hogy a parlamentben az erősorrend­nek megfelelően foglaljanak helyet, s így a függetlenek mellé üljenek. Egy oktatási fórumon a Fi- desz-MPP képviselője hang­súlyozta: álmok, elképzelések helyett az oktatás meglévő le­hetőségeit kellene megőrizni és csak egy-két területet fej­leszteni. A diáklétszám fo­gyatkozása nem indokolja az iskolabezárásokat. Pamacs lesz a Göncölszekér rúdja végénél Mindjárt itt a látható semmi Jelenleg óránként 180 ezer kilométeres sebességgel kö­zeledik a Föld felé a Hjaku- take-üstökös, amely ma lesz hozzánk a legközelebb: mindössze 15 millió kilomé­ternyire. Március 25-én és 26-án derült időben már puszta szemmel is észrevehetünk egy halvány ködpamacsszerű foltot a Göncölszekér rúdja végénél. Néhány nap múlva pedig a Sarkcsillag szomszédságában figyelhetjük meg az üstökös több százezer kilométer átmé­rőjű, gázból és porból álló „fejét”, ami a Nap erősödő sugárzásának hatására foko­zatosan alakul ki. A napsuga­rak felmelegítik a „látható semminek” is nevezett üstö­kös néhány kilométer átmé­rőjű, különféle anyagokból és jégből összetett magját. A be­fagyott jég és a gázok páro­logni kezdenek, az ultraibo­lya-sugárzás hatására alkotó­elemeikre bomlanak. A párolgó gázok nagyon sok port sodornak magukkal. Ekkor megjelenik a mag kö­rül az üstökös „haja”, s kiala­kul a „fej” együttese, amit halvány fénypamacsként ér­zékelünk az égbolton. A csóva porból és gázokból áll, s úgy fejlődik ki, ahogy a kométa feje - elliptikus pályá­ján - a Naphoz közeledik. A csóvát tehát a Napból szünet nélkül áramló, elektromosan töltött részecskék tömege, az úgynevezett napszél alakítja ki. A fej körüli porfelhőt a Nap fényének nyomása egy­szerűen elfújja és a csóvában a gázokhoz társítja. Az üstökösök csóvája ezért mindig a Naptól távolodó, a mag haladásával ellentétes irányba mutat. A laboratóri­umokban előállítható legrit­kább légüres tér is sűrűnek számít a csóva anyagához ké­pest, amit csak irdatlan mére­tei tesznek láthatóvá. Ezeket, a néha több tízmil­lió kilométer hosszú égi kép­ződményeket okolta évszáza­dokig az emberiség minden földi rosszért, holott ártalmat­lanok. J. Nagy János Újból utat vesztett Magyarország? A demokrácia korántsem prob­lémamentes, de az emberiség számára ennél megfelelőbb tár­sadalmi formát eddig még nem sikerült kialakítani - szögezte le Hegedűs Lóránt püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi el­nöke szombaton Kecskeméten. Ezúttal ugyanis e városban ren­dezték meg a Duna-ntelléki Re­formátus Egyházkerület szer­vezésében az Értékvesztés és értékteremtés elnevezésű kon­ferenciasorozat harmadik ösz- szejövetelét. Kultúránkban - mondotta - a ponyva, a felüle­tesség átvette a vezérlőszerepet a magyar és a világkultúra érté­kei helyett. Tizenöt esztendő alatt félmillióval fogyott a nemzet. Ez a folyamat - is­merte el Hegedűs Lóránt — va­lóban nem most indult el. Ám rá kell döbbenteni mindenkit, hogy a gyed, a gyes visszavo­nása, az eddig is éppen megélni tudó családok helyzetének ron­tása, azaz a nép- és nemzetirtó politika továbbfolytatása siet­teti a népesség fogyását. Nem dogmatikus merevségről, ha­nem immár nép és nemzet élet- halálkérdésről van szó - fi­gyelmeztette hallgatóságát a püspök -, hiszen meghatározó értékek: a gyermek, a család, a kultúra, a környezet vannak ve­szélyben. A fórum előadói között dr. Csath Magdolna közgazdász professzor, a GAMF Társada­lomtudományi Tanszékének vezetője elmondta, hogy az or­szág gazdasági szempontból va­lószínűleg utat vesztett. Mon­danivalójában kiemelte, hogy • míg a világ fejlettebb részén vi­haros gyorsaságú műszaki for­radalom zajlik, addig Magyar- ország nem tudja felvenni a fej­lődés ütemét. Ennek oka rész­ben az oktatás és a műszaki ku­tatások visszafejlesztésében ke­resendő. Idehaza a nemzeti jö­vedelem alig fél százalékát for­dítjuk a kutatásokra, míg ugyanez a szám Nyugaton 3 százalékos. Az évente bejegy­zett találmányok - 1989-hez képest - egyharmadukra csök­kentek. A kutatóink létszáma a felére esett vissza. A műszaki fejlesztésre szánt reálösszegek 68 százalékkal csökkentek a 80- as évekhez képest. A tehetséges szakembereinkből aki csak te­hette, külföldre ment. Aki pedig itthon maradt, azok egy része jó pénzért külföldi cégeknek dol­gozik, ám többnyire nem kuta­tóként. A professzor asszony megítélése szerint a műszaki­technikai lemaradásunkat rész­ben a fenti okok miatt nem.fog­juk behozni. A nyugati tőkebeá­ramlás sem segít rajtunk, mert bár fejlett technikát hoznak be a befektetők, végső soron a fej­lesztéseket saját hazájukban végzik. Nálunk a termékek bér­munkában történő előállítása fo­lyik. Ez is csak azért, mert olcsó a munkabér. Barta Zsolt Hétvégétől Budapesten forgatják az Evita című filmet Madonna rejtélyes érkezése Lángokban a Szabadság tér - tombol az argentin forradalom. FOTÓ: FEB/hajdu ANDRÁS Evita- - vagy inkább Madonna- - lázban ég az ország. Mert kár is lenne tagadni, hogy önmagában egy filmforgatás már Budapestet sem hozza lázba. Ám a „pop nagyasszonyának” érkezése mindenképpen olyan szenzáció, amelyhez hasonlót csak Michael Jackson vagy a Rolling Stones érkezése idején él­hettünk át. Nos, mint azt már hírül adtuk, szombaton megkez­dődött és várhatóan egy hónapig tart Alán Parker angol ren­dező Evita című filmjének budapesti fogatása. Az első helyszín a televízió székháza előtti Szabadság tér volt, ahol szombaton és vasár­nap forradalmi tömegjelenete­ket vettek fel a kamerák. A film ugyanis az argentin for­radalom idején játszódik és főszereplője Éva Peron, akit Madonna alakít. Az első két napon egyetlen sztárt sem le­hetett látni, pedig ekkor már a Kempinski Szálló vendége volt a Che Guevarát alakító Antonio Banderas. A Szabadság tér szinte ide­genforgalmi látványossággá vált. A forgatás helyszínét övező rendőrkordon túloldaláról jól le­hetett látni a filmfelvétel részle­teit. Szombaton a pirotechniku­soké volt a főszerep, hiszen rob­bantásoktól, lövöldözésektől volt hangos a tér. Vasárnap már inkább a lovak látványa vonzotta a kíváncsiskodókat. A többször megismételt jelenetben legalább száz, korabeli jelmezbe bújtatott statiszta játszotta el a tüntetést, amelyet a szintén korabeli lovas­rendőrök oszlattak szét. Míg a tévészékháznál a kí­váncsiskodók tömege előtt még javában forgattak, a Bazilika előtti Szent István téren már szorgosan díszletezték a követ­kező helyszínt. A cégtáblák he­lyére az argentin feliratok kerül­tek. A hírek szerint Madonna a hét közepétől áll a kamerák elé. Ér­kezésének pontos idejét vasár­nap délben még a Kempinskiben sem tudták, de a kilencediken már készen várta a lakosztá­lya. N. Zs. Taláros kérdések. Az Al­kotmánybíróság legköze­lebbi teljes ülésén megvizs­gálják: jogszerű-e, hogy a magasabb jövedelmeknek csak egy részét veszik figye­lembe a nyugdíj megállapí­tásánál. Arról is véleményt mondanak, hogy az ellenőr­zött szervek a jövőben fel­lebbezhetnek-e az Állami Számvevőszék megállapítá­sai ellen. Változhat a vakáció. Túl hosszú a nyári szünet az ál­talános és középiskolákban. Ez ellentétes az európai gyakorlattal, ahol hosszabb a tanév, de több alkalommal szakítják meg szünetekkel a tanulást - mondta Magyar Bálint, a közoktatási tárca vezetője egy diákfórumon. Emlékezés. Kossuth Lajos halálának 102. évfordulóján koszorúzási ünnepséget rendeztek a budapesti Fiu­mei úti temetőben a reform­kor kimagasló alakjának emlékét ápoló szövetség képviselői. Az 1993-ban Monokon alakult szervezet­nek jelenleg 2300 tagja van. Védik a kultúrát. Köz­gyűlést tartott az írók Szak- szervezete. A tanácskozá­son elfogadott nyilatkozat kormányzati intézkedéseket sürget az irodalom és általá­ban a kultúra jelentős felér­tékelésére és társadalmi el­ismertetésére. Az írók tilta­koznak a kortárs magyar irodalom, a könyv- és lapki­adás, a könyvkereskedelem intézményeinek aggasztó elszegényedése ellen. Diákkertészek. Az isko­lakertek századokon át fon­tos szerepet töltöttek be a felnövekvő korosztályok életre nevelésében. Hagyo­mányuk feltámasztásával a Nemzeti alaptantervvel összhangban gazdagítható a környezeti nevelés eszköz­tára - állapították meg az er­ről tartott tanácskozáson. Siker az éterben. Immár kilencedszer nyerte a Ma­gyar Rádióamatőr Szövet­ség válogatottja a rövidhul­lámú világbajnokságot, 21 nemzet képviselőit előzve meg. A tavalyi eredményt csak most hozták nyilvános­ságra. Hoszni Mubarak egyip­tomi elnök meghívására hétfő reggel négynapos hi­vatalos látogatásra Kairóba utazik Göncz Árpád köztár­sasági elnök. A rendszervál­tás óta ez az első csúcs­szintű kapcsolatfelvétel az országok között. M íg az év első hónapjában hu­szonhárom vezető politikus közül tíz népszerűsége nőtt, hété csökkent, haté pedig nem változott, addig februárban tizenhat közéleti személyiség tudta növelni szinipá- tiapontszámait. A legutóbbi közvélemény-kuta­tás szerint Kelet-Magyarországon két jellegzetes változás figyelhető meg. A KDNP mindhárom vezető­jének megítélése számottevő mér­tékben javult. Füzessy és Isépy^4-4, Giczy 5 ponttal kapott többet, mint egy hónappal korábban. Az MSZP-n belül Keleti és Sze­keres népszerűségi, görbéje emel­kedettjelentősebb (4 pontot megha­ladó) mértékben. Hóm népszerű­ségi indexe a keleti megyékben 2 ponttal javult. Az adatfelvétel ideje: 1996. február. Az adat- felvétel módja: személyes kérdőíves meg­kérdezés. A megkérdezettek száma 1000 fő, akik az egész országot képviselik, ebből 464 a keleti országrész lakosságát reprezentálja. Alapsokaság: 18 éves és idősebb, állandó ke­let-magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele korcsoport, nem és lakóhely típusa szerint megegyezik. Ferenczy Europress Kik most a legnépszerűbbek? A Szonda Ipsos februári felmérése Göncz Árpád lsépy Tamás 45 +2 40 Demszky Gábor 66 62-1 +1 «hű* 0 89 Fodor Gábor 47 46-1 0 *t£» +1 89 Keleti György 65 61 +4 +3 +1 81 Csintalan Sándor 46 43 +3 +2 J2»-4 61 Kuncze Gábor Torgyán József Pető Iván Szájer József Deutsch Tamás 53 53 +1 +1 —dE* ■I81 IVIaczó Ágnes 42 Gál Zoltán 52 51 +1 +2 —fi» +1 i72 Szabó Iván 44 42 +i +i Orbán Viktor Nagy Sándor Giczy György 51 50 +i +2 —fi»-1 79 Horn Gyula 43 43 +2 +4 Boross Péter Szekeres Imre Füzessy Tibor Bokros j Lajos —fi» .79 I népszerű­ség (%) a keleti országrész­ben népszerű­ség (%) országosan t ismertség (%) a keleti országrész­ben ismertség <%) országosan

Next

/
Oldalképek
Tartalom