Petőfi Népe, 1996. február (51. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-14 / 38. szám

4. oldal Megyei Körkép 1996. február 14., szerda Autóval, kerékpárral, gyalogosan viszik hajnalban a lapot Kézbesítőink ellenfele a hó és a fagy Az egyik kézbesítőnek lefa­gyott az ujja, egy másik úgy el­esett, hogy eltört a könyöke, meg kellett műteni. Mindenna­pos, hogy hajnalban elakadnak a gépkocsik, mert a külterülete­ket járó kézbesítők képtelenek a hóakadályokat egyedül le­győzni - sorolja a zord idő okozta gondokat Perjési Attila, a Petőfi Népe kecskeméti 1. számú ügynökségének veze­tője. - Tizenöt kézbesítő viszi a lapot több ezer kecskeméti elő­fizetőnknek. Legfőbb ellensé­günk most a hideg, a hó és a jég. Terjesztőink az elosztó­helyről hajnali fél háromkor in­dulnak úrnak a lappal, de mos­tanában nem hajnali hatkor, ha­nem délelőtt 9-10-re tudnak végezni. A külterületen élők pedig még később kapják meg a lapot. A terjesztők a járhatat­lan, havas vagy jégpáncél borí­totta utakon sem kerékpárral, sem autóval nem tudnak közle­kedni. Gyalogosan hordják ki a lapot. Megesett, hogy a kézbe­sítő lakatlan területen úgy el­akadt a hóban az autóval, hogy órákba telt, mire kr tudott sza­badulni. Sajnos előfordult, hogy a külterületen élő olvasó­ink egy-két napos késéssel kap­ták meg a lapot, amiért ezúton is elnézésüket kérjük. A Baja környéki kézbesítők is megküzdenek a természettel. Tamás Csabáné (Kovács Erika) nemesnádudvari kézbe­sítőnk mondja: - Minden reg­gel Nemesnádudvaron 258 elő­fizető várja, hogy időben meg­kapja a Petőfi Népét. Legtöbb­ször édesanyám is besegít. Amikör rendkívül hidegek vannak, hamarabb elgémbe­rednek az ujjaink,. és gyakrab­ban kell megállni elővenni a zsebkendőt is, mert a zúzmarás hideg gyakran csal könnyeket a szemünkbe. Oda kell figyelni az alattomos jégbordákra, mert a biciklikerék hamar kifordul. Gyakorlatilag 25 utcában for­dulok meg úgy, hogy 20-25 ki­lométert is kerékpározok. Ezt másfél óra alatt teszem meg, úgy gondolom, nem kis telje­sítmény, ha az elmúlt hajnalok mínusz 20 fokos levegőjét is beleszámítom. Amikor friss hó esik, vagy egy kicsit fújja a szél a havat, előbb valamennyi pos­taládáról le kell söpörni a rára­kódott havat, ugyanis egyetlen olvasó sem szereti, ha átázott lapot kell olvasnia. Az viszont jól esik, hogy amikor látját az előfizetők igyekezetemet, min­dig akad egy-két jó szó. A kiskunfélegyházi ügynök­séghez tartozó területen eddig a legnagyobb terjesztési késés hét óra volt. Ez még a novem­beri havazáskor fordult elő. A közlekedési helyzet nem sokat változott, de Kopasz Attila ügynökségvezető azóta kidol­gozta a téli a „haditervet”. - Hajnali fél egykor kapja meg az újságokat a nyomdában B'ács Józsefné, a szállítónk - ha egy­általán odaér. Előfordult, hogy még otthon, az induláskor el­akadt. Ha bármilyen probléma van, telefonál, s én is kocsiba ülök. Egyikünk mindig visszaér az újságokkal Félegyházára. Innen Bácsné megy tovább Gá- térra, Pálmonostorára, Petőfi- szállásra és Majsa környékére, én pedig Bugacra. Bugac egyébként a legrosszabb, bor­zasztó arra az út. Eddig tizen­hétszer ástam ki itt az autót. Másfél-kétórás késéseink van­nak, de ekkor a lap még csak a kézbesítőknél van. Ettől kezdve már ők küszködnek a hóval. így Félegyházán általában délelőtt 9-10 órára van az előfizetőknél a Petőfi Népe. Kiállított kábítószerek A repülést hagyd a madarakra, írja Fekete virág című versében Készéi László. E mottóval nyüt meg a a drogelle­nes kiállítás tegnap a kiskunmajsai művelődési házban. A tárlaton valódi kábítószerek is láthatók. fotó: tapodi óId Régi helyén várja ügyfeleit az OTP-Bank megújult bajai fiókja _________________________________________________________________________ ___________ _______________________l Ö TMILLIÁRD FORINTNYI FORRÁS Avatás a 300. évfordulón Jóllehet, az elmúlt év vé­gén a dolgozók és az ügyle­lek már birtokba vették az átalakított, megújult, korszerű berendezésekkel felszerelt OTP-fiókot Baján, a régi he­lyén, a Városháza szom­szédságában; a hivatalos át­adást az elmúlt hét végén tartották. A meghívott vendégeket - köztük Széli Péter polgármes­tert, dr. Kristóf István ország- gyűlési képviselőt, az OTP- Bank bajai fiókjának ügyfeleit, kis- és nagyvállalkozókat, cé- ek és a lakossági partnerek épviselőit, a társpénzintéze­tek vezetőit, a kivitelezésben közreműködőket - Gyuris Imre fiókigazgató köszöntötte, majd Széli Péter mondott ava­tóbeszédet. A polgármester hangsú­lyozta, hogy nagy jelentőségű ez az esemény a városban abban az esztendőben, ami­kor Baja várossá nyilvánításá­nak 300. évfordulóját ünnepük. Az OTP tevékenysége megha­tározó mind az önkormányza­tok, mind a lakosság, mind pedig a gazdálkodó szerveze­tek vonatkozásában. Ezért öröm mindannyiuknak, hogy a bankfiók megújult és repre­zentatív, tágas irodáiban az ügyfelek számára is kényel­mes körülményeket teremtve nyújthat korszerű szolgáltatá­sokat Baja és a régió szá­mára. A város első embere bí­zik abban, hogy jönnek majd a mainál kedvezőbb idők, ami­kor nemcsak a hitelek vissza­fizetése lesz kulcskérdés, ha­nem a gazdaság fellendülésé­vel, a polgárok gazdagodásá­val újabb fejlődés következik Baján is. Gabonák József, az OTP- Bank Bács-Kiskun megyei igazgatója elmondta: nagy megtiszteltetés, hogy az OTP partnerei ilyen szép számban vesznek részt az avatóünnep- sócjen. Ez az esemény, mint a Bajáról elszármazott megyei igazgató számára külön is öröm: egy hosszabb, közös munka eredménye. Az ebben való közreműködést minden­kinek megköszönte, kiemelve Baja város polgármesterének, korábbi polgármesterének és jegyzőjének segítő támogatá­sát. A bajai OTP-fiók a megye és az OTP országos hálóza­tának is kiemelkedő egysége, eredménye csak a hasonló méretű városokéval hasonlít­ható össze. Vonzáskörzetéből összesen mintegy 5 milliárd forint forrással rendelkezik, és 2 milliárd forintnyi hitelt he­lyeztek ki. A megújult épület, a kor­szerű technika azonban csak akkor ér valamit, ha udvarias, hozzáértő szakemberek segí­tik az ügyfeleket, hiszen csak így lehet elérni a célt: a kultu­ráltabb, színvonalasabb szol­gáltatást. Ha ez teljesül - Ba­ján, az OTP-fiókban immár adottak hozzá a feltételek -, annak nyertese az lesz, aki a szolgáltatást igénybe veszi. Szerteágazó feladatok, Jól képzett, fiatal szakemberek Az OTP bajai fiókjához 1976- ban kerültem, az érettségi vizs­gát követő másnapi - mondja Gyuris Imre fiókigazgató. Kez­detben lakosságibetét-ügyinté- zőként dolgoztam, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, leve­lező tagozaton 1982-ben sze­reztem diplomát. Az OTP-nél ekkor betétcsoport-vezető vol­tam. Személyi változások miatt azonban a főnököm átirányított a lakossági hitelezés területére. Később, már osztályvezetőként a hitelezésen túlmenően hoz­zám tartozott a lakásértékesítés és tanácsokkal kapcsolatos banki feladatok irányítása. 1992-ben, Bohus Mihály nyugállományba vonulása után kaptam meg a fiókigazgatói ki­nevezésemet. Az azóta eltelt négy év alatt a bajai fiók nem­csak arculatában újult meg, hanem szervezeti felépítésében is. Mára sikerült egy olyan egy­séges, jól áttekinthető szerve­zetet kialakítani, amely alkal­mas a szerteágazó banki fel­adatok magas színvonalú meg­oldására. Ehhez természetesen megfelelő kollégák kellenek. Elmondhatom, hogy a bajai fi­óknál a 61 munkatársam mind­egyike hivatásának tekinti mun­káját. Különösen igaz ez a ve­zető beosztású dolgozókra, akik többsége saját nevelésű, felsőfokú végzettségű szakem­ber, akiknek az életkora 40 év alatt van. Persze, ilyen gárdá­val is nagyon nehéz volt meg­élni a fiók átépítése alatt az ide­iglenes helyeken töltött több mint egy évet. A régi fiók felújí­tása és bővítése a 24. órában történt. Az átépítés előtt a mos­taninál kb. felével kisebb alap- területű fiókban már a banki te­vékenységhez méltatlan körül­mények között fogadtuk ügyfe­leinket. Egy új fiók gondolata már a 80-as évek végén felme­rült, ehhez azonban el kellett volna hagyni a mostani helyün­ket. Szerencsénkre 1991-ben si­került megszereznünk az épület Szentháromság tér felőli részé­nek bérleti jogát, és így megva­lósulhatott álmunk: egy tradici­onális, központi helyen lévő, tágas, kulturált bankfiók. Külön öröm a számunkra, hogy ügyfe­leink végig kitartottak mellet­tünk. Hogy ez így történt, jogos optimizmussal tölt el bennün­ket, és a jövőt illetően új erőt ad, ami szükséges is, mert nagy feladatok előtt állunk. Hi­szen a fiók felújítása mellett ebben az időszakban gyorsult fel az OTP-nél az integrált számítástechnikai rendszer ki­építése. Ennek elsajátítása számunkra nem kevés energiát igényelt. Az új rendszer elő­nyeit a több mint ötezer lakos­sági folyószámla-tulajdonos ügyfelünk a kezdeti nehézsé­gek után hamarosan meg fogja érezni. Ehhez az üzletághoz kapcsolódik a bankkártya-szol­gáltatásunk. Új bankkártyáinkkal ma már külföldön is vásárolhatnak és automatából pénzt vehetnek fel ügyfeleink. Baján jelenleg is már több benzinkútnál, illetve áruházban vásárolhatnak a kár­tyabirtokosok, és bízom benne, hogy nagyon rövid időn belül a fiókunk Szentháromság tér fe­lőli oldalára elhelyezendő au­tomatából készpénzt vehetnek fel. A közeljövőben tervezzük további automaták telepítését is a városban. Vállalkozó ügyfeleink bizo­nyára nagy megelégedéssel tapasztalják, hogy az átutalá­saik ma már legfeljebb 3 nap alatt célhoz érnek. Számukra a közeljövőben új lehetőség is kínálkozik. Igényeik esetén ki­helyezett bankterminál segítsé­gével otthonról tudják a számlá­jukra megbízásaikat megadni. Korszerűbb szervezet, hatékonyabb ügyintézés Az OTP átfogó szervezet­korszerűsítést hajt végre. En­nek céljáról, tartalmáról kér­deztük Pozsonyi Gábort, a budapesti központ üzletpoli­tikai és közgazdasági főosz­tályvezetőjét.- A szervezetkorszerűsítés­nek kettős célja van. Egyrészt elválasztja egymástól a háttér­munkát a frontmunkától. Ez nem elsősorban a fiókok, hanem az üzletpolitikai stratégia szintjén jelentkezik. A másik következ­mény: a vállalati hitelbírálat 0s az ügyfélszerzés elkülönül. Át­tekinthetőbb lesz a kockázatke­zelés, gyorsabb a hitelbírálat.- Milyen hatása lesz ennek a megyében, a fiókoknál?- Minden folyamat afelé mu­tat, hogy hatékonyabb, gyor­sabb legyen a munka.- A technikai, szervezeti korszerűsítéssel párhuzamo­san folytatódik a fiókhálózat átalakítása is?- Miután átalakul a belső ügyfélforgalom rendje megszű­nik a kétszeres sorban állás. Ezért, beruházási lehetősége­inknek megfelelően, a bankfió­kokat is korszerűsítjük.- Miként alakul az OTP pro­filja?- Biztos, hogy a lakossági üz­letág sokáig meghatározó ma­rad, és az önkormányzatokkal kialakított kapcsolatainkat is hosszú távra tervezzük. A BAJAI TAKARÉKPÉNZTÁR 100 ESZTENDEJE A takarékpénztári eszme első szószólói Baján Vojnits Imre vá­rosi tanácsnok és Klónancz Jó­zsef kereskedő voltak. Javasla­tukra az 1847. március 2-án, az Oroszlán vendéglőben megje­lent szépszámú közönség elfo­gadta az alapszabályt és ki­mondta a takarékpénztár meg­alakulását. Még ez esztendőben megtörtént 400 darab, 100 pen­gőforintos részvény jegyzése, majd 1848. január 3-án szent- györgyi Horváth Antal, a város zálogbirtokosa pártfogása és bajsai Vojnits László táblabíró elnöklete alatt 40 ezer forint alaptőkével az intézet meg­kezdte működését. Az önkényuralom éveit a taka­rékpénztár is megszenvedte, de 1856-ban mégis 26 forintnyi osz­talékot fizetett részvényenként. 1864-ben megkezdték váltóhite­lek nyújtását, négy év múlva pe­dig jelzálogkölcsönök folyósítá­sát. Ugyanekkor a takarók meg­szerezte az akkor megalakult Első Bajai Gőzmalom Részvény- társulat rószvónytöbbségót. Itt keletkeztek ugyan veszteségek, melyeket azonban ellensúlyoz­tak azok a megbízások a Milánói Bank részéről, hogy a Ferenc József tápcsatorna hatalmas vál­lalkozási költségét a bajai taka­rékpénztárral kezeltette. Következett az 1873. évi gaz­dasági válság, melyet tíz év múltán az intézet új vezérigaz­gatója, Szutrély Lipót, kiváló bankember tett rendbe, erős kézzel. Olyannyira, hogy a be­tétek összege 1875-ben még csak félmillió forint volt, 1883- ra megháromszorozódott, 1897- re pedig elérte a 3 millió forin- tot. Az I. világháború a Bajai Ta­karékpénztárát is a padlóra küldte, de utána nagyarányú fej­lődés következett. Az előretö­résből kivették részüket az idő­közben megnyitott fiókok: Bá­csalmás és Kunbaja, Katymár, Kiskőrös. Egészen az 1931 -ben bekövetkezett bankzárlatig az összes üzletágban általános volt a fellendülés. Az intézet 1929-ben önálló nyugdíjpénztárt alapított. A gazdasági világválság el­múltával a takarékpénztár min­dent elkövetett az ipar és a ke­reskedelem talpra állítására. Impozáns adat: a következő tíz évben 14.710 tételben 15 millió 400 ezer pengő kölcsönt folyósí­tott, miközben megnyitotta a já­noshalmi és mélykúti fiókot. A II. világháború után az OTP vette át a nagy múltú Bajai Takarék- pénztár szerepkörét, s lett a la­kosság bankja. A bajai OTP-fiók számokban Lakossági betétállomány 3,8 milliárd Ft ebből devizabetét 1,8 milliárd Ft Lakossági devizaszámlák száma 14.000 db ebből külföldié 1.000 db Saját kibocsátású értékpapír-állomány 150 millió Ft Lakossági folyószámla 5.000 db Bankkártya 400 db Lakossági hitelállomány 1,0 milliárd Ft 1995-ben megkezdett lakásépítéshez hitel 153 db Vállalkozói számla 1.300 db Vállalkozói betétállomány 180 millió Ft Vállalkozói hitelállomány 200 millió Ft (Az adatok Bajára 6s a vonzáskörzet 18 településére, valamint az itt élő 80 ezer lakosra vonatkoznak.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom