Petőfi Népe, 1996. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-08 / 6. szám

5. oldal Hazai tükör Elégedetlen az MSZP baloldala Személyi változásokat sür­getett a pártban, a kor­mányban és a gazdasági irányváltás szükségessége mellett foglalt állást szom­bati vitanapján az MSZP Baloldali Tömörülése. Az eszmecserén számos bírá­lat érte a szocialista párt jelen­legi vezetőségét. Kifogásol­ták, hogy az elnökségben túl nagy szerephez jutottak a tu­lajdonosi rétegek képviselői, és elfogadhatatlannak ítélték a multimilliárdosnak titulált Máté László alelnökségét. Volt olyan felszólaló, aki úgy vélte, hogy a maffiatőke és a spekulációs tőke össze­fonódott a politikai elittel, így a szocialista párt elitjével is. Kijelentették: támogatnák Fiiló Pál, Kovács Pál, Kerék­gyártó Ildikó és Wiener György bevonását az elnök­ségbe. Bokros Lajos pénzügymi­nisztert főként azért támadták, mert véleményük szerint nem támogatja a munkahelyte­remtő beruházásokat, le akarja bontani a jóléti rend­szer maradványait és mindent alárendel az adósságtörlesz­tésnek. A tömörülés olyan gazdaságpolitikai alternatíva mellett foglalt állást, amely nem idegen az MSZP-től. A tömörülés síkra szállt a baloldali értékek erőteljesebb érvényesítéséért, s azért, hogy jelentős személyi változások történjenek a tavaszi kong­resszuson. Enélkül ugyanis félő a párt 1998-as veresége. Eladósodott a betegápolás Szakértői bizottság keresi a kiutat Meghaladja a 6 milliárd fo­rintot az ország 160 fekvő­beteg-intézetének adóssága az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének ösz- szegzése szerint. Mogyorós László, a népjóléti tárca főtanácsosa érdeklődé­sünkre hangsúlyozta: a pontos adatok részletesebb vizsgálat nyomán állapíthatók meg. A minisztérium kezdeményezé­sére várhatóan még januárban egészségügyi, gazdasági és társadalombiztosítási szak­emberekből álló bizottság alakul, hogy részletesen ele­mezze a hiány okát, és felde­rítse a lehetséges rendezés módját. Az máris megállapítható, hogy az adósság tételei in­tézményenként különbözők, így elsőként az átlagosnál több anyagi gonddal küsz­ködő kórházakkal kíván fog­lalkozni a bizottság. A kórházak adósságainak általános rendezésével nem foglalkozhat a tárca semmi­képpen sem, inkább azt pró­bálják megállapítani, melyek a hiány alapvető okai. Pazarló gazdálkodás, avagy külső, a kórházi gazdálkodástól füg­getlen tényezők vezettek a mai állapotok kialakulásá­hoz? A mérleg elkészítése, az önvizsgálat a tulajdonos ön- kormányzatok és a finanszí­rozó egészségbiztosító közös feladata. (cs. benkő) Nemzetiségi és etnikai szociális gondozók Az önkormányzatok első éve Egy éve működnek már or­szágszerte a kisebbségi ön- kormányzatok, de még min­dig nem ismerik egészen pontosan jogaikat és lehető­ségeiket. A Nemzeti és Etnikai Kisebb­ségi Hivatal egyik legfonto­sabb idei feladata a helyi kisebbségi önkormányzatok működésének tökéletesítése - nyilatkozta lapunknak Hegye­siné Orsós Éva címzetes ál­lamtitkár, a hivatal elnöke. Szükség van az önkor­mányzatok anyagi helyzeté­nek áttekintésére is. A tenni­valókkal összefüggő gondok a legtöbb esetben képzéssel, tájékoztatással megszüntethe­tők, de a finanszírozási rend­szer kiépítéséhez tisztázni kell az önkormányzatok fel­adatkörét. Ennek elvégzésére hamarosan munkacsoportok alakulnak. A civil kisebbségi szerve­zetek és a helyi önkormányza­tok együttműködésének javí­tása érdekében negyedévente - először valószínűleg február közepén - fórumokat, szak­mai előadásokat szervez a hi­vatal. Újdonság: középfokú szociális asszisztensképzést indítanak a kisebbségekhez tartozó fiatalok számára, az­zal a céllal, hogy az idős em­berek saját anyanyelvükön beszélő ápolóktól kaphassa­nak egészségügyi ellátást. A többség elfogadta a kormány érveit Nem hívják össze a parlamentet Enyhültek az ellentétek a honvédelmi bizottság ülésén. FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Többségi szavazással elfogadta a kormány tájékoztatóját a boszniai békefenntartásra induló magyar műszaki zászlóalj felkészítéséről, védelméről az Országgyűlés honvédelmi bizott­sága. Az ellenzéki kezdeményezésre vasárnap tartott ülésen mindössze két MDF-es képviselő voksolt nemmel, a Fidesz, a KDNP és a Kisgazdapárt képviselője tartózkodott. A testület döntése szerint a kormány és a honvédelmi mi­niszter nem lépte túl a hatáskö­rét a műszaki alakulat kialakítá­sánál, s az ügyben nem indokolt az Országgyűlés rendkívüli ülé­sének összehívása. A megbeszélésen Kovács László külügyminiszter és Ke­leti György honvédelmi minisz­ter egybehangzóan megerősí­tette: megfelelő nemzetközi biz­tonsági garanciákkal rendelke­zik a magyar műszaki alakulat. Magyarországon kívül 18 nem NATO-tagállam vesz részt az akcióban, és utólag sehol nem kérdőjelezték meg a parlamenti döntést, illetve mindenütt meg­felelőnek tartották az IFOR-pa- rancsnokságtól kapott garan­ciákat. Keleti György hangsúlyozta: éppen katonáink biztonsága ér­dekében küldenek ki páncélo­zott szállító járműveket, mert azok megvédik utasaikat az esetleges aknarobbanásoktól. Egyébként a magyar erőket fel­szerelik a legkorszerűbb akna­kereső eszközökkel is. Póda Jenő MDF-es képvi­selő ugyanakkor úgy vélte, hogy Keleti György félreve­zette a parlamentet, amikor NATO-garanciákról beszélt, mert ez a kifejezés a bizottsági ülésen ismertetett egyetlen do­kumentumban sem kapott he­lyet. Szerinte a parlamenti fel­hatalmazás túllépését jelenti a lövészrajok és a páncélozott szállítóeszközök bevetése, s csak akkor lenne elfogadható, ha módosulna a parlamenti ha­tározat szövege. Keleti György közölte, a magyar műszaki zászlóalj ak­kor indul útnak, amikor a fel­szereléstől az elhelyezésig minden tökéletesen rendben lesz. Ehhez az is hozzátartozik, hogy még a kiutazás előtt írás­ban is megszületik a garancia az egység védelméről. Nem csak a hamisítatlan és sértetlen zárjegy a fontos Előbb le kell tenni a biztosítékot A legtöbb polgár tudja, mi tartozik a jövedéki termékek körébe, és mi nem, s azt is, hogy a cigaretta, a szeszes ita­lok, a kávé, valamint a pirospaprika csomagolásán sértet­len és hamisítatlan zárjegynek kell lennie. A jövedéki ter­mékekkel azonban - sajnos - sokan jogellenesen üzletel­nek. A törvényt, amely e termékek gyártását, forgalmazását szabá­lyozza, nemrég erősen meg­szigorították. Űj elem a jog­szabályban, hogy a jövedéki engedély megszerzéséhez jö­vedéki biztosítékot kell leten­nie a vállalkozónak. Ez lehet pénz vagy ingatlan, s a visz- szaélések megelőzését, szol­gálja. A bérfőzési tevékenységgel foglalkozóknak és a fűszer­paprika-őrlemény előállítóinak legalább egymillió forint biz­tosítékot kell adniuk, a kőolaj­termékek - motorbenzin, gáz­olaj, tüzelőolaj - gyártásánál 80 millió a letét értéke. Változnak a szeszes italokra vonatkozó szabályok is. A kannás, demizsonos árusítás helyett csak palackozottan - 2 literes vagy kisebb űrtartalmú üvegben - lehet az árut érté­kesíteni. A vendéglőkben fajtánként csak egy-egy bontott palackot szabad tartani. Ha a kiskereskedő közvet­lenül a dohánygyárból vásá­rolja meg a cigarettát, ezt csak nagykereskedelmi tevékenység végzésére jogosító jövedéki engedély birtokában teheti. A hatóságok megvonják a jöve­déki engedélyt, ha valaki zár­jegyköteles terméket zárjegy nélkül tart vagy elad, illetve ha nem vezeti pontosan a ter­mékre előírt nyilvántartást. Az elárusítóhelyet, boltot 10-320 napra be is zárhatják a vámosok, ha tulajdonosa jöve­déki engedély nélkül forgal­maz erre köteles terméket, il­letve ha az áru származását, eredetét nem tudja megfele­lően igazolni. A jövedéki bírság összege is meglehetősen tetemes: akár 100 ezer forint is kiszabható, amennyiben kiderül, hogy a kereskedő feketepiacon sze­rezte be áruját. Jelölések az MDF-ben. Hétfőtől a Magyar Demok­rata Fórum valamennyi he­lyi szervezete jelöltet állít­hat a pártelnöki tisztségre. A március 2-án kezdődő, elő­rehozott országos gyűlésen mindazok indulhatnak az elnöki posztért, akik a helyi fórumok szavazatainak 20 százalékát megkapják. A szakértők szépszámú je­löltre számítanak. Sajátos arculattal. A Ke­reszténydemokrata Néppárt továbbra is önállóan kíván politizálni, ugyanakkor fon­tosnak tartja az ellenzék összefogását, párbeszédét. Mindezt Giczy György pártelnök jelentette ki. Hangsúlyozta: a jövőben úgy kívánják kialakítani programjukat, hogy annak sajátos, csak e pártra jel­lemző arculata legyen. Leg­fontosabb céljuk egy, a mainál sokkal igazságosabb gazdasági és társadalmi be­rendezkedés kialakítása. Tiltakozás. A Mozgáskor­látozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége elfo­gadhatatlannak tartja a sú­lyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési ked­vezményeiről szóló, közel­múltban jóváhagyott kor­mányrendeletet. Az elnök­ség állásfoglalása a többi között rámutat: a közleke­dési támogatás egy évre szóló 5 ezer forintos alap­összege megalázóan és in­dokolatlanul alacsony. Nem felel meg a piaci körülmé­nyeknek a személygépkocsi vásárlásának és átalakításá­nak támogatása sem. Kiránduló-balesetek. A hét végén a sízésre, szánkó­zásra alkalmas hegyoldalak országszerte sokakat von­zottak a szabadba. Sajnos a kirándulások most is gyak­ran felelőtlen szertelenség­gel társultak és mindenütt történtek balesetek is. A sé­rültek legtöbbje kéz- és láb­töréssel került kórházba. A balesetet szenvedettek egy része a települések jeges járdáin, útjain esett el. Rókapánik Debrecen­ben. Vasárnap néhány per­cen belül három bejelentés érkezett a debreceni rendőr- kapitányságra, amelyek sze­rint a város több, egymástól távol eső pontján kóborló rókákat láttak a járókelők. A városi rendőrkapitányság járőrei és egy vadász több órán át keresték a megye- székhelyre tévedt állatokat. A kutatás azonban hiába­való volt: nem találtak rókát Debrecenben. A törvényre várnak a katonák A parancsnok és az osztályvezetők rendszeresen pontosítják a feladatokat. Több mint 7000 fiatalembert soroztak be az elmúlt évben Bács-Kiskunban, közülük há­romezer-kétszázán már be is vonultak. A megyei kiegészí­tő parancsnokság munkatársai mintegy 4700, sorköteles korba lépő fiatalembert vettek nyil­vántartásba, feldolgoztak közel 100 ezer bejelentést, adatmódo­sítást, s válaszoltak 5567 le­vélre. Ötszáz fiatalember kapott hivatásos jogosítványt, 31 sor­köteles pedig ejtőernyős kikép­zésben részesült. Mintegy 8000 bevoulási, illetve előállítási és átadási parancsot cseréltek ki.-A sorkötelesek zöme az elmúlt évben eleget tett a be­hívó parancsban foglaltaknak - tájékoztat Hadarits Imre ezre­des, a kiegészítő parancsnokság parancsnoka. - De 68 fiatalem­ber nem jelent meg a sorozá­son. A bevonulást tizennégyen tagadták meg, akik közül hár­man igazoltan maradtak távol. Tízen Jehova tanúi voltak, egy fő igazolását pedig nem fogad­tuk el. A sorozásra kerülők lét­számának meghatározásakor egyébként a várható „kihullást” is figyelembe vesszük. Tehát több fiatalt sorozunk be, mint amennyi újoncra szükség lesz. Tavaly azonban utósorozásokat is kellett tartani. A korábbi évekhez képest ugyanis lénye­gesen többen kaptak nem meg­felelő egészségügyi minősítést.-A hivatásos katonák, ön­maga helyzetét hogy ítéli meg?- Úgy érzem, a társadalmi megbecsültségünk az elmúlt években jelentősen visszaesett. Túl sok a kötöttség, nincs pénz a munka elismerésére. Köztudott, hogy a tisztek, tiszthelyettesek jelentős része él a létminimum környékén. A most megígért 19,5 százalékos béremelés talán arra lesz elég, hogy 1996-ban ne csökkenjen az életszínvona­lunk. A várható lészámleépítés pedig tovább növeli a létbizony­talanságot. A hivatásosok nem látnak perspektívát maguk előtt.- Mennyiben jelent majd vál­tozást a katonák jogállásáról szóló törvény elfogadása?- Nagyon várjuk már a par­lament döntését. Ugyanis még mindig az 1971-es, agyonmó­dosított törvény van érvényben. Azóta sincsenek leírva a jogaink sehol. Nincs a helyünk megha­tározva a társadalomban. De még az sincs tisztázva, hogy közalkalmazottak vagy köz- tisztviselők vagyunk-e. Esetleg valami más. így nem is lehet csodálkozni azon, hogy a társa­dalom sem ismer minket. Van, aki például nem hiszi el, hogy nekünk is kell lakbért fizetnünk. Pedig az 1966-os tiszti avatá­som óta én semmit sem kaptam ingyen. Még a mai napig nincs saját lakásom, pedig már elmúl­tam 53 éves. Szóval nagyon jó lenne, ha végre megszületne az a törvény. Mert a hazát meg kell védenünk, de ehhez adják meg a feltételeket. Ha pedig ró­lunk civilek döntenek, legalább kérdezzék meg az érintetteket. Jó lenne, ha nem érzelmi ala­pon születnének a döntések. Ez persze már a magánvélemé­nyem. Tisztként csak egyet te­hetek: végrehajtom a parancsot. Legalább olyan szinten, mit eddig. A tavalyi felügyeleti szemlén ugyanis „jó” értékelést kaptunk.- galambos -

Next

/
Oldalképek
Tartalom