Petőfi Népe, 1996. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-02 / 1. szám

PN kezdőknek és profiknak Mivel koccintunk az új évben? Új szőlőültetvényekhez vissza nem térítendő támogatás Vegyes érzésekkel tekint 1996-ra dr. Urbán András, a Szőlő-Bor Szövetség és Ter­méktanács főtitkára. Nagy re­ményeket fűz ahhoz a tervhez, miszerint ezután vissza nem térítendő támogatással ösztö­nöznék az új szőlőtelepítése­ket. Aggodalommal tölti el azonban, hogy a borexport szubvenciója csökken. Az öt esztendővel ezelőtti 140 ezer hektárnyi szőlőnek mára alig a háromnegyede maradt meg - összegzi a főtit­kár. A jelenlegi pár száz he­lyett legalább 3-4 ezer hektár új telepítésre lenne szükség évente. Ez azonban rendkívül tőkeigényes beruházás. Az egy hektárra jutó költség az Alföldön egymillió forint, To- kaj-Hegyalján ennek kétsze­rese. A tervezett vissza nem térítendő támogatást - szigo­rúan meghatározott feltételek­kel - a telepítési költség 40 Dr. Urbán András százalékára igényelhetnék. Januárban várhatóan 10-30 százalékkal emelkedik az üveg, a dugó, a címke, a kar­ton ára, s drágul az energia is. Ezek aztán tovább gyűrűznek a bor árába. Kérdés, mindeb­ből mennyit bír el a fogyasztó, s mennyit a szőlő-bor szakma. Ha - a tervek szerint - az ex­porttámogatás 40-50 száza­lékkal csökken, a várható 100 millió dolláros árbevételnek akár felétől eleshet a nemzet- gazdaság. A szőlő számunkra nem akármilyen ültetvény. Tájal­kotó elemünk, régi kultúránk, hozzájárul idegenforgalmunk­hoz, hírnevünkhöz. Sok szem­pontból kár lenne, ha elveszí­tenénk partnereinket. Kivált­képp most, hogy az egy esz­tendeje született hegyközségi törvény révén eztán kizárólag eredet- és származásgaranciá­val rendelkező, minőségfelü­gyelettel és -ellenőrzéssel kí­sért borok készülhetnek ha­zánkban - mondotta befejezé­sül a főtitkár. Cs. Benkő Judit Német-magyar szövetkezeti vállalat Országos szintű agrárkereske­delmi hálózat közös felépítésé­ről írt alá nemrégiben Budapes­ten megállapodást Nagy Ta­más, a Mezőgazdasági Szövet­kezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) el­nöke, valamint Wolfgang Demi, a Bajor és Szászországi Mezőgazdasági Szövetkezetek Közös Beszerzési és Értékesí­tési Vállalkozása, a BayWa Rt. vezérigazgatója. Az új vállal­kozás a BayWa Hungária. A kooperáción belül a MOSZ 49, a BayWa pedig 51 százalékban részesedik. Az új kft. franchise koncepción nyug­szik, amelyhez minden partner decentralizáltan egységes stra­tégiával kapcsolódik. Az új cég központi beszerző és elosztó funkciót kap, feladata lesz to­vábbá, hogy korszerű anyagok­kal és modem technológiával lássa el a magyar mezőgazda­ságot. A közös szövetkezet megnyitja a magyar agrárter­mékek előtt a nemzetközi pia­cokat. Kontz András, a kft. igazgatója elmondta, hogy egyebek között gabonát vásá­rolnak fel, amit exportálni akarnak. A megállapodás megszületé­sekor Nagy Tamás kifejtette: reméli, hogy ez a vállalkozás lerövidíti azt a láncot, ami a termelőtől a kereskedőkön át a vásárlókig húzódik. Wolfgang Demi aláhúzta, hogy Magyarországot a közép­európai térségben rendkívüli fontos országnak tekinti cége kereskedelmi tevékenységének szempontjából. Véleménye Nálunk még mindig igen nagy az állami vállalati szektor. A hazai termék majdnem felét adja, s valószínűleg ez is szere­pel mind a költségvetési deficit, mind a nemzetközi fizetési mérleg hiányának okai között. A Világbank egyik legfris­sebb elemzése szerint az állami szektor veszteséges volta fon­tos tényező mind a költségve­tés, mind a folyó fizetési mér­leg hiányában. A tanulmány egyik érdekes példája az a török szénbányá­szati vállalat, amelynek egy foglalkoztatottra jutó veszte­sége 1992-ben mintegy 12 000 USA-dollár volt, hatszor ak­kora, mint az egy főre jutó nemzeti jövedelem, miközben a bányászok átlagos várható élet­kora 11 évvel maradt az orszá­gos átlag alatt. Vagyis minden­kinek jobb lenne, ha a kormány szenet vásárolna és a bányá­szoknak azért fizetne bért, hogy otthon maradjanak. Érdekes összefüggés az is, amely szerint a legszegényebb országokban a legnagyobb az állami szektor aránya, éppen ott, ahol a legkevésbé enged­hetnék meg maguknak a telje­sítménykorlátozás eme luxusát. Bár a fejlődő országokban ez a szektor nem olyan kiterjedt, mint a volt szocialista orszá­gokban, átlagosan a bruttó ha­zai termék 11 százalékát adja. Chile, Dél-Korea és Mexikó viszont azt példázza, hogy lehet sikeresen privatizálni. S vajon mi az oka a különb­ségnek, mi magyarázza a hala­dást az egyes országokban, s mi a mulasztást egyebütt? Nyilvánvalóan az a szándék, amely megtartani s nem eladni kívánja az állami szektort, amely piócaként szívja el a for­rásokat más, fontosabb és lé­nyegesebb célok, a gazdasági fellendülés, az egészségügy, az oktatás elől. A „valószínűleg” szót pedig azért használtam bevezető fel- tételezésemben, mert az állami szektorral ^ alig rendelkező Egyesült Államok is küszködik krónikus költségvetési deficit­tel és folyó fizetési mérleghi­ánnyal. Tehát az állami szektor túlzott mérete nem az egyetlen, de egyik fontos oka lehet a két nagy hiánynak. (bácskai) A privatizáció első köre lezárult Az ÁPV Rt. által az egysze­rűsített privatizáció első kö­rében meghirdetett 71 kis és közepes nagyságú cég közül csupán 42-re érkezett, ösz- szesen 103 ajánlat. Ezt Both János, az ÁPV Rt. igazga­tója a tenderbeadási határ­idő lejárta, péntek déli 12 óra, a tenderbontás után kö­zölte a sajtóval. Az Iparbankház visszavonul A nyáron még 2 milliárd forint­tal megmenthető lett volna a Szövetkezeti Kereskedelmi Bankház Rt., közismert nevén az Iparbankház. A konszolidá­ciós megállapodásnak a pénzin­tézet eleget tett, a Pénzügymi­nisztérium úgy döntött, hogy a bank nem kap további konszo­lidációs tőkejuttatást. Ezért az Iparbankház fokozatosan kivo­nul a magyar pénzpiacról. Ez a bank megszűnését jelenti, amennyiben nem sikerül priva­tizálni belátható időn belül. Er­ről Rostás Tibor elnök-vezér- igazgató beszélt a sajtó képvi­selőinek pénteken az Iparbank­ház közgyűlését követően. November végén a bank vesztesége elérte a 207 millió forintot. A közgyűlésen a rész­vényesek tudomásul vették, hogy a konszolidáció elmara­dása miatt a bank megszünteti pénzintézeti tevékenységét. A gazdakörök értékesítő szervezetet alakítanak Okulva a tavalyi búzaértékesí­tési mizériából, a Kecskeméten tartott legutóbbi értekezletükön úgy döntöttek a Bács megyei gazdakörök elnökei, hogy saját értékesítő szervezetet alakíta­nak. Vállalták, hogy az igény- felmérést január 15-éig elvég­zik: ez a jelentkezés határideje is a résztvenni kívánó gazdák számára. A gazdaköri elnökök értekezletén a problémák meg­tárgyalása között vezető helyet kapott a múlt évi kár és annak mérséklésére tett kormányzati intézkedés. Az aszály, a fagy­kár, a jégeső „szektorsemle­ges”: ne adjon a kormány elemi kártérítésbe csomagoltan támo­gatást egy bizonyos termelői körnek - szögezték le vélemé­nyüket a fórum résztvevői. A közösen megfogalmazott leve­lükben azt kérték a gazdakörök országos szövetségétől: fordul­jon az Alkotmánybírósághoz a diszkriminatív intézkedés meg­akadályozása érdekében. Új adókedvezmények 1996-ban szerint ugyanis Magyarország jelentős szerepet játszik majd a jövőbeni európai agrárpiacon. A müncheni székhelyű BayWa AG. nemzetközi, szövetkezeti, kereskedelmi és szolgáltató szervezet, mely az agrár, az épí­tőanyag, az ásványi olajok, technika, építőanyagok és ker­tészeti áruházak ágazataira sza­kosodott. A foglalkoztatottai­nak száma mintegy 12 ezer. Tavaly óta a BayWa többségi részesedéssel vesz részt az osztrák piacon is. Európában a legnagyobb agrár és építőanyag kereskedelmi, Németországban pedig a legjelentősebb s legin­kább működőképes franchise licensz adó cég. Az elmúlt év­ben a BayWa 634 milliárd fo­rintnak megfelelő forgalmat bonyolított le. Több új adókedvezményre is lehetőséget ad a társasági adó­törvény módosítása. Az export növelése és a beruházások ösz­tönzése érdekében bevezetett új adómérséklő módszereket azonban csak akkor vehetik igénybe a vállalkozások, ha le­mondanak az 1994-ben kapott egyedi adókedvezményeikről - tájékoztatta az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatal illeté­kese a sajtót. Az 1994-ben hatályos társa­sági adótörvény lehetőséget adott a kormánynak bizonyos feltételek mellett egyedi adó- kedvezmények biztosítására. Annak eddigi igénybevétele nem zárja ki a társaságokat ab­ból a lehetőségből, hogy az 1996-ban érvényes adóked­vezményeket igénybe vegyék, ha megfelelnek a törvényi előí­rásoknak. Két adókedvezményt azonban egyszerre nem vehet­nek igénybe. így a törvényi fel­tételek fennállása esetén is csak akkor élhetnek az új adócsök­kentési lehetőségekkel, ha a kormány által korábban enge­délyezett kedvezmények to­vábbi igénybevételi jogáról az illetékes elsőfokú adóhatósá­gon 1996. március 31-éig írás­ban lemondanak. A minőségi termelés technológiája Háromszor hatórás, díjmentes tanfolyamot indít - új évi meg­lepetésként - a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara a piaci igényekhez alkalmazkodni aka­ró, a minőségi termelés technológiai megismerésére kész tagjai számára. Témakö­rök: ipari növénytermesztés, zöldségtermelés, állattenyész­tés. Az érdeklődők január 10- éig jelentkezhetnek a helyi gazdajegyzőknél vagy levél­ben a Kamara címén: 6000 Kecskemét, Bajcsy-Zs. u. 2. Kínai arany I , Í Kína 1995. évi arany termelése i 105 tonna volt, ami 16 száza­lékkal haladja meg az 1994. I évit - közölte az Uj Kína hír- ügynökség. Az ázsiai állam | I most fedte fel első ízben hiva­talosan éves aranytermelésére vonatkozó adatát. Eddig ál- I lamtitoknak számított minden 1 ilyen jellegű információ. I Orosz privatizációs bevételek Több mint 1 milliárd dollár j folyt be az orosz államkasz- I szába az állami vállalatok el-1 j zálogosításából, de ez az ösz- I szeg csak mintegy fele az erre ] az évre előirányzott bevétel­nek - derül ki a Business- TASZSZ tudósításából. Az 1995-ben lefolytatott 12 auk- j ció, amelyen vállalatok állami j részvénycsomagjait bocsátot­ták áruba, illetve ajánlották fel I hitelfedezetként, 4,706 billió j rubel bevételt hozott. Francia félkarú rablók A gazdasági növekedés lassu­lóban van Franciaországban, j i| « de egy ágazat egyáltalán nem panaszkodhat eredményeire: a j 153 franciaországi kaszinó az j 1994-95-ös üzleti évben több mint hatmilliárd frank bruttó j nyereséget ért el, s ez 20,79 J I százalékkal nagyobb, mint az j I egy évvel korábbi adat. A nye- j I reség több mint négyötödét (összesen 5 milliárd 36 millió J frankot) a pénznyerő automa- ! s ták, a félkarú rablók szolgál- I tatták. Nyolc turbina kell Bősnél I December 22-én üzembe he­lyezték a bősi erőmű nyolca- I dik, egyben utolsó turbináját. I Erre azért volt sürgetően szük- ! ség, mert igazolódott: az átfo- 1 lyó vízmennyiség hasznosítá- ] I sára az eredetileg is tervbe vett j < nyolc turbinát kell működ- 1 térni. Szerkeszti: A. Tóth Sándor A költségvetés piócája: az állami szektor Mire futja az FM erszényéből? Az erdőszerkezet átalakítására 1 milliárd forintot különítettek el. A költségvetési törvényjavas­lat szerint a Földművelésügyi Minisztérium agrártámogatás címén az idén 91 milliárd fo­rinttal gazdálkodhat. Ebből 81,7 milliárd a közvetlen költ­ségvetési támogatás, mintegy tízmilliárdra tehetők a külön­féle alapoknál megmaradt pénzek, visszatérítendő támo­gatásokból befolyó összegek. A támogatások felosztásáról Rednágel Jenő, a minisztérium helyettes államtitkára tájékoz­tatta lapunkat.- Az új évben az export tá­mogatására 41 milliárd forin­tot kíván a szaktárca fordítani, és 5 milliárddal segíti a mező- gazdasági termékek piacra ju­tását. A szerkezetátalakítást 7, a termelést 17 milliárd forint­tal szeretnénk ösztönözni.-Az öntözés fejlesztésére 1,5 milliárd, az erdőszerkezet átalakítására 1 milliárd, az er­dőkárok elhárítására pedig 200 millió forintot különítet­tünk el. A Mezőgazdasági és Erdészeti Alapból - terveink szerint - összesen 9 milliárd forint támogatás vehető igénybe.- A jövő évi agrártámogatás elosztásánál különös figyel­met fordítunk az elmaradt tér­ségek fejlesztésére. A térség- fejlesztési beruházásokra 1996-ban - a tavalyi 1,8 milli­árd helyett - tízmilliárd forint támogatás vehető igénybe. Emellett az átlagosnál gyen­gébb minőségű termőföldön gazdálkodók meghatározott összegű állami támogatást igényelhetnek. Rednágel Jenő szerint két nagyon lényeges, újszerű eleme van az idei költségve­tésnek. Az egyik, hogy a tá­mogatások elosztásában, a pénzforrások felhasználásában a korábbi évekhez képest je­lentősen megnövekszik az ag­rártárca, ezen belül a földmű­velésügyi miniszter szerepe. A másik: az állam által nyújtott kedvezményes támogatásokat az új évben kizárólag az ag­rárkamarai tagsággal rendel­kező gazdálkodók vehetik igénybe. (újvári)

Next

/
Oldalképek
Tartalom